Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-04 / 155. szám

Aratás közben X9L TUDJUK, hogy ez az ■ratá* már nem az az aratás. Hissen megszűnt a két részre bontottsás, a kombájnok jó­voltából együtt megy az ara­tás a csépléssel. Egy dolog azonban, mint jelentős befo­lyásoló tényező, mindmáig megmaradt, és minden bi­zonnyal még sokáig számolni kell vele — ez pedig az idő­járás. Bosszantotta ez régen is az aratókat, gondot okoz most Is, jóllehet nem olyan nagyot, mint korábban. De a mező­gazdaságban dolgozó emberek meglehetős keserűséggel nézik, mint késnek a szép, igazán nyári napok, mert az idő nem áll meg: múlnak a napok, s köztük több is akad, amikor tétlenségre kárhoztatva rosto­kolnak a kombájnok. Szerkesztőségünkbe az esős napok beállta óta kevesebb hír érkezik arról, hogy a megye különböző részein melyik gaz­daság hol tart az aratással. Amig ugyanis kedvezett az Időjárás, telefonon és levélben többször is tudtunkra adták az örömteli hírt, hogy itt és itt végeztek az őszi árpával. Tény, hogy az idei gabonabetakarítás a mostani időszakban akadozik, száraz idő híján nem lehet fo­lyamatos a munka földeken. Amit eddig végeztek a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok szerte a megyében, az biztató, de Jóformán csak az őszi árpa aratásában van előrehaladás. Azonban itt sem úgy mennek a dolgok, aho­gyan azt szeretnénk: az idén ugyan előbb indultak el a gé­pek a gabonatáblákon, mint tavaly, de az időjárás miatt aligha sikerül tartani az előnyt, sőt helyenként máris lemara­dás van. Eléggé kuszáltak a gabonák, a szél megkeverte és az eső lenyomta több helyütt a kalászosokat. Sűrűsödnek a munkák, mert az őszi árpa, a repce meg a takarmánybúza szinte egy időben kéri a kom­bájnt (ezenfelül a megye déli részén a rozs is korábban be­érik), tehát nagyon oda kell figyelni a munkák szervezésé­nél, hogy a nehéz körülmények között is a lehető legkevesebb veszteséggel kerüljön le a táb­lákról a termés. AZ AGROKER az elmúlt évekhez hasonlóan most is fel­készült arra, hogy a gabonabe­takarításban részt vevő gépek meghibásodott alkatrészei he­lyett az újat a legrövidebb időn belül kiadja, illetőleg besze­rezze. Rendkívüli szolgálatot tartanak, s ezt a gazdaságok máris — jóllehet az aratásnak csak az elején vannak — Igénybe veszik. A hétfőn ka­pott, 65 cikkre szóló igénylés­re az áru nagy része már szer­dán megérkezett a gazdaságok­ba. Nem ezen a gyorsaságon múlott, hogy a kombájnok napokig mégsem dolgozhattak. A Somogy megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatójától meg­tudtuk, hogy a hét kö­zepéig mintegy 300 vagon idei termésű őszi árpát vettek át a gazdaságoktól, de a szállítás azóta sem szünetel, hiszen mi­helyt az idő megengedi, a be­takarítás folytatódik. Az eddi­gi tapasztalat szerint a termés jónak ígérkezik. Az átvett őszi árpa 16—18 mázsás holdan­ként! átlaggal fizetett. A mi­nősége is megfelelő, egy-egy szállítmány azonban eléggé nedves. A vállalat kapacitása napi 200—250 vagon termény szárítását teszi lehetővé. Né­hány gazdaság a saját beren­dezésével szárított, tárolásra alkalmas nedvességtartalmú gabonát ad át. Éppen az el­múlt napok időjárása figyel­meztet arra, hogy — akár ön­álló beszerzéssel, akár pedig társulásos alapon oldják meg ezt a gazdaságok — minden­képpen hasznos, ha termény- szárító berendezésről gondos­kodnak. Hiszen a vállalat sincs berendezkedve arra, hogy egy csapadékos időszak­ban történő betakarításkor a magas víztartalmú szemet mind megszárítsa. Emellett fontos szempont, hogy a szá­raz gabona tárolása könnyebb, kisebb helyen is megoldható. Várhatóan a jövő héten el­kezdődik a megye termelőszö­vetkezeteiben és állami gazda­ságaiban az aratás java, sorra kerülnek a búzák, a Bezosztá- ja meg a Fertődi és a többi fajta. Bárhogyan alakul is az időjárás, most a csapadékkal bőségesen ellátott talaj nagyon jó magágyat nyújt a tarlóve­téseknek. A letakarított táblá­kon szép hozamot adhat a má­sodvetés, akár takarmánynak, akár pedig zöldtrágyának szánják. Ez az a munka, amit akkor is el lehet végezni — ha a learatott gabonatábla elbír­ja a traktort —, amikor a ned­ves kalászok miatt nem dol­gozhat kombájn, és nincs mag, melyet a vontatónak szállí­tania kell. Hernesz Ferenc Próbaüzemei az űj nehézfém-öntöde Megkezdődött a próbaüzem a székesfehérvári új nehézfém­öntödében. A gyárat — mely 18 millió forintba került — a legkorszerűbb berendezésekkel szerelték föl, s ezzel az itt dolgozó, csaknem félezer öntödei munkásnak korszerű, egészséges munkakörülményt biztosítottak. Képünkön: Az új öntöde kazánháza. CSURKA ISTVÁN HÉT TONNA DOLLÁR 5. Luciánó leül, rágja a kiflit. Odakint Anita odafordul az igazgatóhoz: — Luciánó mit csinál oda­bent? Darnógyöngyei teleszájjal válaszol: — Puhatolózik. Anita szinte ellágyul. — Csupa szív ez a bohóc. Nem is tudom, ml lenne be­lőlünk nélküle. Darnógyöngyei nem szereti, ha csorbítják igazgatói min­denhatóságát Zordan néz a műlovarnőre, aki ennek kö­vetkeztében kijavítja magát: — Meg nélküled, aptwkám. Luciánó az asztalnál áll, s minden lökés után bejegyez valamit a füzetébe. A sporttiszt, akinek nem megy a játék, idegesen rámor­dul Luciánóra: — Mit jegyez -maga? Luciánó mosolyogva vála­szol: — Statisztikai rendszerbe foglalom a találatokat, enge- delmével. Luciánó egy gyors számítást végez, aztán még behizelgőbb mosollyal fordul a sporttiszt­hez: — Ha megengedi, megmon­dom előre, hogy ön a harma­dik lökés után fog 12-es talá­latot elérni. Az edző felröhög: — Soha. — Nem, kérem. A főhad­nagy elvtárs a harmadik lö­késre fog egy 12-est csinálni, ön pedig a másodikra egy négyest. Erre aztán Szántódi elvtárs, aki eddig ügyet sem vetett Lu­ciánóra, most jól végigméri a kis bohócot. — No hát erre lenne egy fogadásom. — Nekem is — mondja Lu­ciánó. Szántódi gondolkozik, kré- tázza a dákóját, Luciánó a füzetébe tekint. — Most ön következik, nem­de. Szántódi nekikészülődik. — ön most ötöt fog lökni. Szántódi felegyenesedik. — Fogadjunk, hogy nem ötöt lökök. — Sajnálom, uram. szám­misztikái rendszeremben most az következik, hogy a 3-as számú játékos ötöt lök. ön a 3-as számú játékos? — Én vagyok, de nem ötöt lökök. Luciánó csak mosolyog. • — ötöt fog lökni. — Fogadhatunk? — Természetesest , — Mibe? Luciánó kinéz a másik te­rembe, zabáló övéire. — Ha én nyerek, ön fizeti ki azt a cehhet, amit kicsiny társulatom csinált odaát. Ha ön nyer, én fizetek mindent, amit ebben a helyiségben fo­gyasztanak. A terem sarkában egy re­kedt hang harsan fel: — Egy litert a jobbikbóL Szántódi csak röviden szem­revételezi az odakintleket, és gyakorlott szemmel azonnal látja, hogy mi a tét. Kern fél, eszébe sem jut, hogy veszít­het. Nyújtja a kezét Luciá­nó felé. Megkötik a fogadást. Valaki azonnal el is vágja. Szántódi szép nyugodtan neki­készülődik a lökésnek, a terem elcsöndesül, mindenki feláll, az asztal köré sereglenek, és feszülten figyelnek. Szántódi didalmasan mosolyog, ilyen ►‘Pali-« ritkán akad horogra. Olyan gyengén akarja meg­lökni a golyót, hogy az sem­miképpen ne borítson fel egyetlen bábút sem. A golyó azonban valami óknál fogva, talán valami metafizikai inst­rukció hatására, mintha magá­tól gurulna az asztalon, kísér­teties lassúsággal elgurul az asztal másik végébe a piros golyóhoz, azt ugyanilyen irreá­lisan gyengén megkoccintja, s a piros golyó előbb a falnak ütődve, lassan közeledik a bábúsor felé. Amikor a leg­szélső kettes értékű bábúhoz ér, már alig van jártányi ere­je. éppen esak megérinti, de a ■bábú ettől a gyenge érintésiül fa megbillen, és befelé dőlve 1 r| SOMOGYI NÉPLAP || Vasárnap, J9Ü- Július 4. Tej folyik ax üvegcsövekben Korszerű tehenészeti telep Kisgyalónban Illetve mégsem... Az istálló­ban egy lónak is el kell fér­nie ,,. — Még szükség van rá — magyarázza Dömötör Lajosné agrármérnök, aki közben csat­lakozott hozzánk. — Egyelőre még nem tudjuk alkalmazni a kaparóláncos megoldást. Be kell érnünk a lóvontatású sín­kocsival. De ha lesz rá anyagi lehetőség, akkor áttérünk er­re az új módszerre. Sorra járjuk az épületeket. Az elletőistállóba közvetlen el- lés előtt kerülnek a vemhes ál­latok. Utána az anyaállat ad­dig marad itt, amíg az állat­orvos szükségesnek tartja. Az újszülött borjút az elkülönítő­be viszik. Most üresek az el­különített részek, csak egyet­len borjú van bent Kétnapos. Mielőtt idekerült, a ketrecet kimosták, fertőtlenítették, az­után frissen almoltak. Egy na­pig infralámpa alatt tartják a borjakat, amelyek üvegből szopják az anyatejet. Tíznapos korukban a borjúnevelőbe ke­rülnek. Itt még vegyesen van bika és üsző. Állandóan előt­tük az abrak, hogy megtanul­janak önállóan enni. Amikor már elérik a kétszáz-kétszáz- húsz kilót, lekerülnek az üsző- es hízómarha-telepre. Az egyik istállóban K—25-ös Zetor szórja az abrakot. Va­jon mi történik, ha valami el­romlik a gépen? — Nem lenne semmi baj, ha a szerelők mindig idejében ki­jönnének. A hibát huszonnégy órán belül meg kellene javí­taniuk. Viszont sokszor előfor­dult már, hogy csak. három­négy nap múlva érkeztek meg. Az alkatrészellátás általában jó. De a gyakori hantHOst miatt hamar elkopik a fejfike- hely vagy a gumi. Ilyenkor a MEGÉV-nél azt mondják, hogy ők megrendelték, a németek viszont azt, hogy nem. Ml meg itt állunk alkatrész nélkül. Most a hajmásl tsz öntödéjével készíttettünk száz fejőkelyhet Igaz, hogy csak harminckettő kell, de nem árt, ha van egy kis tartalék — mondja Szabó Gábor. Ezeknél a korszerű berende­zéseknél fontos követelmény a tisztaság, a rendszeres karban­tartás. A fertőtlenítő berende­zést hetenként egyszer dara­bokra szedik, kikeíélik, meleg vízzel kimossák, hideggel öb­lítik. A fejőkelyhet minden fe- jés után a gép mossa. Ezzel a nagy tisztasággal, a tej három­szori szűrésével elérik, hogy mindig első osztályú tejet tud­nak adni. 1968 tavaszán kezdték el az építkezést és 1970 decemberé­ben fejezték be. Most elsősor­ban a szarvasmarha-állomány számszerű növbiését tervezik. — 1975-ig 400-ra szeretnénk növelni a tehenek számát. Ügy gondolom, hogy tervünk meg­valósítható. MIELŐTT ed búcsúzom, Dö­mötör Lajosné egy füzetet vesz elő. Megnézem a címkét »Te­lepnapló«. Már jócskán teleír­ták a füzetet. Sokan járnak ide tapasztalatért, és ők min dig szívesen mutatják a kor szerű létesítményt. Mert ez k tehenészeti telep valóban al­kalmas arra, hogy mások is tanuljanak Itt: korszerűséget, rendet. Aranyos Margit Gondoskodás a dolgozókról EGYESÜLT ERŐ Termel ő­szövetkezet, Kisgyalán — egy pillanatig látom a táblát és az irodaépületet. Ütünk célja a tehenészeti telep. Büssü felé haladunk. Balról már látsza­nak a fehér épületek, a zöld pázsit, közelebb érve már hal­lom a gépek zaját. Első pilla­natra nehéz elhinni, hogy a drótkerítés mögött tehenészeti telep van. Én szociális létesít­ménynek gondoltam. Erős ta­karmányillat csap meg. — Amit itt lát, az tizenhét­millió forintba került — mondja Szabó Gábor főállatte­nyésztő. Szinte vakítanak a fehérre meszelt, száz-száznyolcvan fé­rőhelyes istállók. Kétoldalt el­kerített részekben vannak a tehenek, ránk bámulnak, né­melyik bőg egyet-egyet. Fönt kétoldalt üvegcsövek húzód­nak. Látom, hogy folyik ben­nük a víz. — Rendkívül fontos, hogy tiszták legyenek. Ezért minden használat előtt és után lúgos folyadékkal kimossuk, majd meleg vizzel kiöblítjük — mondja kísérőm. — A beren­dezés roppant vízigényes, de nagyon előnyös. Mindjárt négy óra. Nemso­kára kezdődik a fejés. Ezt mindennap kétszer, délután és hajnali négykor végzik az asszonyok. Nyolcán, két bri­gádba beosztva dolgoznak. Le­akasztják a fejőkelyheket, az alumínium kannákat megtöltik vízzel, és kezdődhet a munka. A 659-es számú Ancsa ke­rül sorra. A kis kémlelőnyüá- son kérészül látni, hogy mi­lyen a fejés üteme. Már nem átlátszó a cső. A fejés ritmu­sa szerint folyik a tej. A cső­ből a tejházba kerül. Ott há­romszor szűrik, majd megtel­nek az ezer-kétezer literes ká­dak. EGY KIS TEREMBE érünk. Akkora a zaj, hogy szinte egy szót sem értek. Két automata kompresszor hűti a kádakban levő tejet, amelyet közben ál­landóan kevernek, nehogy megfagyjon. — Mennyi a napi tejhozam? — kérdezem Szabó Gábort, amikor kiérünk a sokkal csen­desebb folyosóra. — Ezerhatszáz-ezerhétszáz litert szállítanak egyszerre. Napjában egyszer viszik el a tejet. Nagyszerűen működik az El- fa típusú NDK gyártmányú berendezésekkel fölszerelt tej­ház. Itt minden új, modern. felborítja a mellette álló hár­mas értékű bábut. A teremben a légyzúgást is hallani lehetett. A felíró em­ber tisztéhez illő tárgyilagos­sággal állapítja meg a tény­állást: — öt Szántód! halottsápadt, s egyáltalán nem érti, hogyan történhetett a dolog. Rémül­ten nézi a dákója hegyét- majd a két felborult bábúv Luciánó szerény mosol'yal kihúzódik a teremből. Átmegy az övéihez, akik mit sem »ej­tenek. A direktor éppen a számlát akarja kiegyenlíteni, amikor Luciánó a vállára te­szi a kezét: — Hagyd, kérlek! Aztán a pincémőhöz fordul, és átmutat a másik terembe Szántódira, aki még mind:g megkövültén áll. — Az az úr fizeti ki ezt a számlát. A pincémfinek tátva marad a szája. — Igenis. Darnógyöngyei ahelyett, hogy hálás lenne Lyciánónak, felháborodik. — Akkor miért nem Ihat­tunk még egy fröccsöt leg­alább? — Osak maradjatok vesz­teg! Táján lehet Itt még va­lamit keresni. — De az állatok még nin­csenek megetetve — méltat­lankodik Darnógyöngyei, — Rendben van, én meg­etetem az állatokat, de ak­kor... {Folytatjuk^ A tőrzsgárda megbecsülésé­nek és a dolgozókról való gondoskodásnak figyelemre méltó példájával találkoztunk a Somogy megyei Mezőgazda- sági Ellátó (AGROKER) Válla­latnál: az igazgató a mozgal­mi szervek vezetőivel egyetér­tésben öt vállalati dolgozó ré­szére életbiztosítást kötött. Az Állami Biztosító három­fajta, a részesedési alap terhé­re köthető, hűségjutalom jelle­gű életbiztosítási módozatot vezetett be, hogy ezzel is elő­segítse az egyes vállalatoknál jelentkező munkaerő-hullám­zás megfékezését és a törzs­gárda további erősödését. En­nek alapján a vállalat — szö­vetkezet, állami gazdaság — az arra érdemes dolgozók ré­szére három, különböző módo­zatú nagy életbiztosítást köt­het, s ezért dolgozónként tíz éven át évi 990 forint vagy öt éven át évi 2000 forint bizto­sítási díjat, illetve egyszeri 10 000 forint letéti összeget fi­zet az Állami Biztosítónak. A biztosított dolgozó a vál­lalatnál maradva öt év, illetve tíz év elteltével kézhez kapja a 10 000 forintot, mint a válla­lat által nyújtott hűségjutalom jellegű életbiztosítási összeget. Az Időtartamon belüli elhalá­lozás esetén a biztosítás meg­kötésekor az általa megneve­zett kedvezményezett jogosult az életbiztosítási összeg felvé­telére, melynek nagyságrend­je a biztosítási módozattól, az elhalálozási korévtől függően 10 000 forint és 248 000 forim között van. Ha a dolgozó munkaviszonya a vállalatná! megszűnik a biztosítási tarta mon belül, az Állami Bizton1 tó a vállalat által fizet, ; összeget a kezelési költsége levonásával, csaknem tel' egészében visszautalja a válla latnak. Hasonló a helyzet letéti összeggel kötött biztc: tásoknál a dolgozó halála e- tén is, annak ellenére, hog, Állami Biztosító kötelezettsé , a dolgozó hozzátartozó jáv illetve az általa megnevező kedvezményezettel szemben érvényesek. A Mezőgazdasági Ellátó Vál­lalat gazdasági és mozgalmi vezetői megértették, hogy a hűségjutalom jellegű biztosítás még jobban a vállalathoz kö­ti azokat a szakembereket, akik eddig is bizonyították odaadó munkájukkal a válla­latukhoz való ragaszkodásu­kat Külön juttatást jelent a törzsgárdatagok részére, s ma­gas összegű életbiztosítási koc­kázatával biztonságot a dol­gozók családjának. Követésre méltó gyakorlat­nak tartjuk az AGROKEFi igazgatója és a vállalat veze­tői kollektívájának elhatározá­sát A vállalatok és a dolgozók részére kölcsönös előnyöket nyújtó lehetőséget jól alkal­mazhatják mós vállalatok ve­zetői is megyénkben. AZ ÖREGLAKI ALUM GAZDASÁG azonnal! felvételre keres mezőgazdasági gépszerelőket és javítóműhelyébe segédmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. Napi háromszori étkezést térítés ellenében biztosítunk. J lentkezée személyesen * gazdaság főmérnökénél, hétfőn i szombaton ll óráig. (10802)

Next

/
Thumbnails
Contents