Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-04 / 155. szám
Pfks Jfp'bmami Itt kezdődik minden... 9V Hatvankét kék fedelű és egy vörös fedelű diplomát nyújtottak át tegnap a Kaposvári Tanítóképző Intézetben a végzett hallgatóknak. A diplomaosztó ünnepség előtt két tanár is elbúcsúzott az intézettől. Több mint negyedszáza* dós pedagógusi pályafutás után nyugdíjba vonult Bodosi Mihályné és Meződi László né. Emlékezni a legjobb és a legszomorúbb ilyenkor. Jó megszorítani a kék diploma érdes felületét, és minden vizsgát, minden könyv mellett átvirrasztott éjszakát egyszeriben megszépít az idő. És valljuk meg; a végzős alig ér rá búslakodni — inkább izgatottan előre tekint, szeretné látni azt a bizonyos katedrát, és azokat a gyerekeket, akik ismeretlenül is őt várják. Ferenczi Anna: Azért nem könnyű -csak úgy elfelejteni Huszár Klára: Ez az, amit néha egyoldalúan értelmeznek. Mert a tanítással korántsem fejeződik be az iskolai munka. Ferenczi Anna: — Persze azért szívesen csináljuk az iskolán kívüli munkát is. Én itt Ferenczi Anna az iskolát. A gyakorlatok után komoly próbatétel volt az államvizsga. Én ugyan nem kávézom, és nem is dohányzom, de jó néhány ezer szál cigaretta, jó pár liter feketekávé elfogyott a tankönyv mellett a kollégiumban... — Hány oldalból kell államvizsgáznia egy végzős »tanítónéninek« ? Fejős Ilona: Ha jól összeszámoljuk, van vagy kétezer... testületekről, ahova kerülnek ember és hogyan ... Persze a körülmények a falusi iskolászemlelte lesben sokat segíthet V hogy milyen lesz a tantestület, Bjfj ^ esetre, ha a gyakorlatúnk nem is nagy meg. de felkészítettek JŰBM bennünket a nehézségekre rú jól seper. Mi a biztosíté- ppfl'ii?'* ~V*'" Ferenczi Anna: Ez az igény belülről kell fakadjon, es nagy - .... részben pedagógusa válogatja. Nem szabad elzárkózni az em- Fejős Ilona berektől, a falusi emberektől S.é,g Síi’ .Hi=.S ■££ **■*»-» .»ion, remélem lehét majd ebből hasznosítani zíti gyakran a munkát, hogv némely tantestület mint valami felsőbbrendű kaszt bezárkózik, és semmi kapcsolata nincs a családdal... Fejős Ilona: Hadd tegyem ehhez azt; tudni kell, hogy nevelőmunkánktól nemcsak a gyerek és az iskola, hanem a család és az iskola kapcsolata függ... Mert itt kezdődik minden. Ha mi elrontjuk... — Felelősségtudatból példás. Csakhogy a ma pedagógusa nemcsak az iskolában nevet. Kovács Katalin Nagyatádon is... Kovács Katalin: A pedagógusok és a tanácsi szervek viszonya volt a szakdolgozatom témája. Nyilvánvaló, hogy a kölcsönös közeledés és egymás munkájának tiszteletben tartása teremthet csak jó közművelődést. De van, amitől elkeseredik az ember szája. Attalá- ban tartotttunk egy önálló estet felnőtteknek, sokáig készültünk rá. Mondhatnám ügy is, hogy az üres művelődési házon kívül senki sem fogadott bennünket Később megjelent két alsó tagozatos nevelő gyerekek kíséretében. Még később egy községi vezető is, kissé pityó- kásan. Huszár Klára: Nekem ezzel ellenkező tapasztalatom van, mert nem mindenütt van így. Andocson például mintaszerű a kapcsolat. Ügy kell dolgoznunk, hogy ne rajtunk múl jón... — Sikerül? — Mi azt szeretnénk! A négy friss diplomás leánnyal a tanítóképző társalgójában beszélgettünk. Ferenczi Annát és Huszár Klárát nagyatádi, Kovács Katalint berzen- cei, Fejős Ilonát pedig ireg- szemcsei gyerekek várják — szeptemberben. Tröszt Tibor Megszólalnak a kőzetek _/j[ csak a hazánkat utoljára elborító -Pannontenger« visszahúzódása után, mintegy 600 ezer évvel ezelőtt alakult ki. Az ősi kristályos mag mér csak a Zselic mélyén, több kilométeres mélységben lelhető fel: a gránitból álló ősi tömegre vastag tengeri üledékek rakódtak. Az agyagos rétegek nagy kiterjedésű síkságot alkotva enyhe lejtéssel a Duna völgye felé végződnek. A terület kezdetben egyhangú felszínét törések érték, azután a rögdarabok lesüllyed« Lek, és így változatos felszín alakult ki. Az észak—déli irányban folyó patakok, erek kezdetben még a Kapóstól északra fekvő területekről is a Dráva völgyébe siettek, de később, a harmadkor végén a térszín lassan megemelkedett. •Tói láthatjuk a Kaposvártól északra magasabban, fekvő tetőket: főleg Igái környékén került magasra a dombtető. Az emelkedés után a vízfolyások egy része észak felé, a Balaton árkába, a másik része pedig továbbra is a Dráva völgyébe kereste lefolyását Amerre nézünk, a dombtetőkön vastag lösztakaro sárgállik: a kőzetanyag az eljegesedések idején a hulló porból keletkezett. A poranyagot, melyet a jégtakaró felől fújó szelek szállítottak, a füves sztyeppnövényzet megkötötte. Az Almás-patak mentén 4—20 méteres, míg keletebbre Bük- kösd—Korpád—Dinnyeberki —Helesfa vonalán 30—40 méter vastag lösztakaró borul a Pannon-tenger rögmaradványaira. A nedvesebb völgyek alján a lösz elvályogosodott, átmosódott és sötétbarna színűvé vált. A lösz, mint minden kőzet, pusztul: oldja a csapadékvíz, ás így löszdolinák, vagyis be- rogyások, ezenkívül löszkutak, löszszakadékok keletkeznek területén. Az emberi kéz utakat vájt a löszbe, és ezzel még segítette is a szél és a csapadék munkáját. Aztán a folytonos pusztulás eredményeként sikátorszerű, mély utak keletkeznek, melyek annyira szűkek, hogy a szembe kerülő járművek nem térhetnek ki. A több méter magas meredek útfalak tetején Máshol fehér színű homok csillog a napfényben: a Pannon-tenger maradványa ez a homok, azé a tengeré, amelynek — a Bakonytól a Mecsekig terjedő széles övezetnek — a legdélibb sávja a mostani Zselic területén volt. Főleg a völgyeket borítja be ez a durva homok, amely Kaposszent- iakab környékén barázdált dombsorok tetejét alkotja. Bic, Hárságy, Kisfalud, Gálosfa, Kercseliget környékén pedig keményebb kőzetekből álló homokkőpadokat találunk. A múlt század közepén építőanyagnak használták, de később kiderült, hogy elég mál- iékony, és így ma már nincs különösebb jelentősége. Éghajlata sem volt mindig olyan, mint napjainkban: az ókorban, főleg a karbon korszakban nedves, meleg éghajlata volt a Zselicnek, dús növényzettel, páfrányokkal, zsúr- lókkal. De fújtak itt hideg szelek ia a jégkorszakok idején ... Ma kellemes, mérsékelten meleg a klímája: az óceáni és a mediterrán hatások keverten jelentkeznek. Az óceáni hatás a hűvösebb nyárban és az enyhébb télben, a mediterrán hatás pedig az őszi esőzésekben, a korai kikeletben nyilvánul Huszár Klára Egy vizsga filozófiából, kettő pedagógiából és szakmódszertanból ... Kovács Katalin: Ilyenkor, utána, már könnyűnek látszik, mert volt felkészülési idő bőven, csak az látszott furcsának, hogy nagyobb volt a viszgabi- zottság, mint a felelésre készülő hallgatók csoportja. De nemcsak a vizsgára gondolunk vissza, hanem azokra az estékre is, amikor jóban, rosszban együtt volt a tíz lány a hálóban ... Mert higgye el, ilyen létszám mellett is jó közösségek kovácsolódtak össze a képzőben ... Fejős Ilona: Ahogy mondják is: lakva ismerik meg az emberek egymást. Egyébként a kaposvári diákévek felejthetetlenek. Igaz, jó le»uie, ha az utánunk jövőknek agy olyan szórakozóhelyet nyitnának, amelynek árait és környezetét is diákokhoz szabták... — Ügy tudom, a végzősök többsége falura kerül. Fölösleges lenne arról kérdezősködni, hogy félnek-e a falutól, hiszen nyilvánvalóan nem »városi pedagógusoknak-!, hanem pedagógusoknak képezték magukat. Mégis, mit tudnak azokról a tanAz állandó önképzés A népművelők képzése tette szükségessé hazánkban a népművelés-elmélet kidolgozását. Az 1960-as évektől egyre több cikk, tanulmány foglalkozott elméleti és módszertani témákkal, s az egyik legtöbbet emlegetett a permanens képzés. Mit Jelent ez a fogalom? Mit kell tudnunk róla? Széles körű fogalom — magyarázattal, a holnap iskolájára, a holnap népművelésére, általában az emberek »élethosszig tartó továbbképzésére« irányuló kérdésekre kaptunk választ Maróti Andor egyetemi docenstől, aki Fonyódon tartott előadást a somogyi és a zalai népművelőknek. A változások üteme — elsősorban a technikában — felgyorsult. Az eddigi osztottság: hogy gyermekkorban tanulunk, felnőttkorban dolgozunk, nem tartható tovább. A gyermekek az iskolában elsajátítják a munka alapelemeit, a felnőttek pedig »permanens« módon tanulnak. Egységes nevelési rendszert kell kidolgozni, melyben szoros kapcsolat van az iskola és a népművelés között. Az iskolákra az előkészítő szerep vár, nyisson utat az önképzés felé. Az iskolák ma még nem tesznek eleget az előkészítés kívánalmainak» sőt azt az érzést keltik, hogy lezárják a tanulás folyamatát. — Milyen legyen a holnap iskolája? A tankönyvek sem, a tanár sem rendelkezhetnek az »egyetlen érvényes igazsággal«; más kívánalom lesz tehát a tankönyvvel és a pedagógussal szemben is. A tanulás ellenőrzése nem összpontosulhat csupán arra, hogy a tanuló mit, mennyit jegyzett meg a témáról. A számon kérés ilyen módja ugyanis dogmatikus gondolkodáshoz vezethet A jó pedagógus ma sem elégszik meg a tankönyvvel, gondolkodásra is nevel. Mit jelent tehát a permanens képzés? A holnap iskolája jobban támaszkodik a könyvtárakra, mint a mai. A tankönyv csak az elsajátítandó ismeret vezérfonalát fogalmazza meg, a tanulóknak a pedagógus irányításával és önállóan is irodalmat kell gyűjteniük hozzá, hogy teljesebb legyen az ismeretanyag. A tanulás megtanítására új típusú nevelőkre van szükség. A rutinmunkát végző pedagógus ma sem példakép, holnap még kevésbé boldogulhat. Az önképzés szükségszerűvé lesz. De nemcsak a könyvtár használatára kell megtanítani a gyerekeket, hanem egyéb kulturális eszközök alkalmazására is, intézmények rendszeres látogatására is. A felnőttnevelés ilyen alapozó» tanulást elindító iskolákra épüL A felnőttek ama csoportja, amelyik ma tanul, nincs még meggyőződve a tanulás szükségességéről — vannak ilyen tapasztalataink is Mások csak szakmai indíttatás következtében tanulnak. A permanens képzés mindenkire kiterjedő, érdeklődés szerinti állandó képzést, folyamatos önképzést jelent. Biológiai kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. Tanulhatunk-e idősebb korban is? A tanulási képesség nem csökken az életkorral — állapították meg a tudósok. A biológusok megfigyelték, hogy az élet bizonyé® szakaszában az emberben pigmentek, festékanyagok rakodnak le. Hosszú ideig feltételezték, hogy a pigmentek okozzák a képességek csökkenését. Meglelték azonban a kérdés nyitját. Az aktív sejtekben később rakódik le a pigment. A festékanyag-képződés tehát az aktivitás csökkenésének nem eredője, hanem eredménye. Tehát hamarabb megöregszik az az ember, aki fiatal korában lemond a tanulásról, mint az, aki állandóan képezi magát összeér a fák lombja, kis alagutakat varázsolva ezekből az útszakaszokból. A löszfalakból kisebb-na- gyobb löszbabák kerülnek elő: ezek legömbölyített mészdara- bok, amelyek emberi és állati formákat utánoznak. Különösen Szigetvár, Szulimán környékén kerültek elő szép számmal. meg. Évi középhőmérséklete is 11 fok felett van, egy fokkal melegebb, mint az országos átlag. í dimbes-dombos felszín ^ módosítja a szélirányokat is: szinte minden falunak megvan a »főszele«, a maga különleges széljárása, fgy az északnyugati szélirány községenként módosul. Dr. Vuics Tibet (Folytatjuk.) Jól helytálltak a maturálok A nappali tagozaton maturált mintegy 50 ezer diák a napokban kapta kézhez érettségi bizonyítványát A vizsga- eredmények részletes értékelése a tantárgyankénti elemzés hosszabb időt igényel, a gyorsmérleg azonban már elkészült. Erről a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei a következőket mondták az MTI munkatársának. — Becsülettel, jól helytállt a nem könnyű próbatételen a fiatalok többsége. Az írásbeli dolgozatok és a szóbelin elhangzott feleletek a diákok sokoldalú, alapos felkészültségéről tanúskodtak, s arról, hogy sokat fejlődtek a tananyag gyakorlati alkalmazásában. Ami pedig a részleteket illeti, a magyar irodalom anyagát magas színvonalon sajátították el a fiatalok mind a gimnáziumokban, mind a szakközépiskolákban. Feleleteik azt bizonyították, hogy otthonosak a tantárgyban, egyaránt érdeklődnek a klasszikus és a mai irodalom iránt. Örvendetes, hogy az előző évekhez képest növekedett azoknak a száma, akik jó kifejező készséggel rendelkeznek, előadásmódjuk gördülékeny, élvezetes. — A szakközépiskolákban most érettségiztek először az új vizsgaszabályzat szerint. Helyesnek bizonyult az a minisztériumi intézkedés, amely csökkentette az érettségi tárgyak számát ebben az iskolatípusban. Matematikából megszűnt a szóbeli vizsga (csak annak kellett szóbéliznl, aki elégtelen dolgozatot írt), így s jelöltek több időt, energiát fordíthattak más elméleti tárgyakra, ami az eredményekben is tükröződött Az eredmények mögött —■ mutattak rá a minisztérium illetékesei — kétségtelenül ott van a szaktanárok hivatássze- retete, odaadó munkája, négy év áldozatkész oktató-nevelő tevékenysége. SOMOGYI NÉPLAP YMfcwa», WTL mm 4» 5
