Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-01 / 152. szám

Minden növénynek megvan . a maga tápanyagigénye a ta­lajjal szemben. A szakember számára nem mindegy, hogy milyen növényt vet vagy ültet az adott talajba; a kémiai ösz- szetétel megfelelő-e a növény életben maradásához, fejlődé­séhez, a jó terméshez. — Ezért fontos az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgá­ló Intézet talajtani osztályá­nak a munkája — mondta Ge- rőcz Emil osztályvezető, az in­tézet vegyészmérnöke. — Fel­térképezzük, megvizsgáljuk egy-egy vidék talajának ösz- szetételét Somogy, Tolna, Baranya és Zala megye tartozik területi­leg az Intézethez. Húsz embe­rünk nap mint nap kinn dol­gozik a körzetben, vizsgálja, vallatja a talajt azokban a gaz­daságokban, ahonnan erre megbízást kap. — Kettős feladatunk van — folytatta Gerőcz Emil. — Az első, amikor állami feladato­kat látunk eL Termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok a rossz talaj javítására állami támogatást kapnak. Az intézet feladata, hogy ellenőrizze, va­lóban a talaj javítására köl- tötték-e a tsz-ek az államtól kapott pénzt, és azt az adott szakvélemény szerint használ- tak-e feL Az Intézet másik fontos fel­adata, hogy a mezőgazdasági üzemek részére talajtani vizs­gálatokat végezzen. A tsz-ek fölkérésére üzemi térképeket készítenek. Ilyenkor a vizs­gálandó területről anyagmin­tákat gyűjtenek, majd a ka­posvári laboratóriumban meg­vizsgálják ezeket Ennek alap­ján tesznek javaslatot, hogy a vizsgált területen milyen nö­vényt érdemes termeszteni. — Somogy megye talaja nagyrészt homokos, csak ki­sebb részen, például Tab kör­nyékén, található kötöttebb ta­laj — mutat a falon függő térképre az intézet vezetője. — Nemrég végeztünk méréseket a MEZÖBER kérésére a csur­gói Zrínyi Tsz-ben. Itt egy sertéskombinát épül. Azt a feladatot kaptuk, hogy adjunk javaslatot; miképpen oldható meg a sertéskombinát. szenny­vízelvezetése úgy, hogy az a tiszta vízben ne okozzon kárt. -Véleményünk szerint a szennyvizet öntözéses gazdál­kodásra lehet felhasználni, így a növény nemcsak a meg­felelő vízkészletet kapja meg, hanem olyan anyagokhoz is jut, amelyekre a fejlődésében nagy szüksége van. Vallatják a talajt A múlt évben körülbelül nyolcezer talajmintán negy­venezer féle vizsgálatot végez­tek. A kicsi helyiségben nagy a zsúfoltság. Lombikok, mé­rőműszerek mindenütt. Egy másik helyiségben mestersé­ges esőztető készülék van: a lehullott vízmennyiségből kö­vetkeztetni lehet a talaj víz­elnyelő képességére. Az itt végzett munka Igen fontos a mezőgazdaság számá­ra. A vizsgálatokra és az ezek nyomán adott szakvélemé­nyekre építve a korábban gyenge termőtalajon is gaz­dagon termő növénykultúrát alakíthatnak ki a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daságok — hisz tudják, mi­lyen anyagokkal biztosíthatják a kellő tápanyagellátást. Gyertyás László Ki a jobb autóvezető? Nők a volánnál A nyár nagy autóforgatagá­ban a volánok mögött egyre több hölgyve­zetőt fedezhe­tünk fel. Ez is­mét fölveti a régóta vitatott problémát, hogy a nők va­lóban rosszab­bul vezetnek-e, mint a férfiak. E kérdésre ma már tudomás nyos módsze­rekkel keresik a választ, or­vosok, pszicho­lógusok és mérnökök vizs­gálják, elemzik a két nem ve­zetés közbeni viselkedését, teherbírását és még sok más szempontot. Élettani vizsgálatok Nyugat-Németországban tíz nő és négy férfi — valameny- nyien 25 és 30 év közötti ko­rúak — állt a starthoz, hogy részt vegyen egy kétszer 300 kilométeres próbaúton. Az el­ső 300 kilométert délelőtt, a másodikat pedig éjszaka tet­ték meg. A kísérlet előtt és után két-két kör erejéig kü­37 ezer példányban A lakáselosztás és a lakbérek éj rendszere Nemrég Baranya megye or­mánsági részében végeztek vizsgálatokat egy ottani gazda­ság felkérésére. Meg kellett ál­lapítaniuk a talaj összetéte­lét, s azt, hogy milyen műtrá­gyákkal lehet a kellő javító hatást elérni. Az így elkészí­tett vázlatos anyagot átadják a gazdaság szakembereinek, s ők a kapott szakvélemény alapján gazdálkodhatnak a to­vábbiakban. •►Kevés jogszabály váltott ki a lakosság körében olyan nagy érdeklődést, mint amilyet a közelmúltban megjelent új la­kásügyi jogszabályok keltet­tek« — írja Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter annak a kötetnek előszavában, amelyet fenti címmel a Közgazdasági és Jo­gi Könyvkiadó jelentetett meg. A kötet, amelyet népes szerzőgárda írt, dr. Popovics Béla szerkesztésében arra vál­lalkozik, hogy összefoglalja mindazokat a tudnivalókat, amelyek a július 1-től érvény­be lépő új lakáselosztási és lakbérrendelettel összefügg­nek. A hat fő fejezetre ta­golt könyv felöleli és világps formában magyarázza a la­kásbérlettel és lakbérekkel kapcsolatos valamennyi jogi és gyakorlati kérdést. Az első fejezet a lakások el­osztásával és a lakásbérlettel foglalkozik, így a többi között az igényjogosultsággal, a la­kásigénylés módjával, a szol­gálati lakásokra vonatkozó rendelkezésekkel, a bérbeadó és a bérlő jogaival és kötele­zettségeivel az albérlettel. A második fejezet a lakásépítési hozzájárulással és a lakás- használatbavételi díjjal össze­függő kérdésekre ad választ, így a díj mértékére, a szo­ciálpolitikai kedvezményekre, azon belül a fiatal házasok­nak nyújtott engedményekre, a nem állami lakások haszná­latbavételi díjára. A harmadik fejezet a lakbérek, az albér­leti és ágybérleti díjak új rendszerét ismerteti, tehát a lakbérek mértékét, az új lak­bér kiszámításának módját, a lakbérben való megállapodást, az albérleti és ágybérleti dí­jak jogos összegét. A könyv második része a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréhez közvetetten kap­csolódó kérdésekkel foglalko­zik. A negyedik fejezet a lak­bérhozzájárulással, így a többi között a jogosultság feltételei­vel, a házastársak vagy bérlő­társak közötti megosztás lehe­tőségeivel, a hozzájárulás fo­lyósításának módjával, a csök­kentés indokaival összefüggő problémákra ad magyarázatot. Az ötödik fejezet az önkéntes társulások új, de sokat ígérő formájával, a lakásszövetkeze­tekkel ismerteti meg az olva­sót, feleletet adva a lakásszö­vetkezet alakítására, az előta- karékosságra. a tagsági vi­szonyra és a vele járó jogokra és kötelességekre vonatkozó kérdésekre. A hatodik, befe­jező rész a lakásépítési formá­kat, az építési kölcsönöket s az ezek esetén adható szociál­politikai kedvezményeket tag­lalja, így az egyes lakásépítési formák kölcsön- és kamatfel­tételeit, a munkáltatók által nyújtott támogatást, a lakás­tatarozások pénzügyi kihatá­sait. A 37 ezer példányban meg­jelentetett kötet hasznos szol­gálatot tesz a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerével hi­vatalból foglalkozóknak épp­úgy, mint a lakosság széles körének. lön erre a célra előkészített autókba szálltak át, amelyek­ben a vezető pulzusát, vérnyo­mását, a kilégzett levegő mennyiségét és összetételét, sőt még az agyműködést is re­gisztráló műszerek voltak el­helyezve. Reakció- és koncent­rációvizsgálatok egészítették ki a méréseket, majd vizelet­vizsgálat következett, mely­re a fáradtságra jellemző anyagok meghatározása vé­gett volt szükség. A vezetők teljesítőképessé­gének méréséhez és összeha­sonlításához új mértékegy­séget kellett kieszelni. Eh­hez a fékezések, kapcso­lások és gyorsítások számának összegét vették alapul, s bebizonyosodott, hogy ez a mérőszám jól rep­rezentálja a vezető teljesít­ményének emelkedését vagy csökkenését. Kevesebb kockázat A teszt első meglepetése az volt, hogy a nők a férfiaknál sokkal aktívabbaknak és ébe­rebbeknek bizonyultak a vo­lán mögött. Míg ugyanis — háromórás vezetés után — a férfiak teljesítőképessége 11 százalékkal csökkent, addig a ngké 10 százalékkal fokozó­dott Az is nagy feltűnést kel­tett, hogy a nők jobban helyt­álltak az éjszakai vezetésben. Itt a férfiak eleinte ugyan jobban vezettek, de két óra múlva már lassúobodott m vérkeringésük, s ezzel párhu­zamosan a teljesítőképességük is csökkent. Ami a férfiakat láthatóan kifárasztotta, az a nőknél csak mintegy »beme­legítésnek« számított, ők végig állták a sarat, még a kritikus időben — éjszaka 2 és 3 óra között — is. Kiderült, hogy a nők nem, kockáztatnak annyit, mint a férfiak, és kevesebb hibát is vétenek vezetés köz­ben, ami végeredményben azt jelenti, hogy a nők ha nem is olyan látványosan, de álta­lában biztonságosabban vezet­nek a legtöbb férfinál. Am bebizonyosodott, hogy a nők elmarasztalásának mégis­csak van valami alapja. Egy bizonyos biológiai időszakban — a menstruáció alatt és köz­vetlenül előtte — a nők tény­leg rosszabbul vezetnek, mint a férfiak. A teljesítőképesség visszaesését az orvoskutatók a hormonális átállással, a szer­vek vérellátásának változásai­val magyarázzák. Ugyanakkor érdekes, hogy közvetlenül a kritikus időszak utáni napok­ban a nők teljesítménye ma­ximumot mutat. Hosszú, meg­erőltető utazások előtt ezt mindenesetre figyelembe kell venni! Egyenlő képesség, de kevesebb gyakorlat Leszögezték a mélyreható vizsgálatokat végző kutatók, hogy adottságaik tekintetében a nők semmivel sem rosszabb autóvezetők, mint a férfiak. De az is tény, hogy többnyire gyakorlatlanabbak, kevesebb rutinnal rendelkeznek. Ennek is megvan a magyarázata, ugyanis négy nő közül három csak a hét végén kerül a vo­lán mögé, és akkor is csak rövid időre, többnyire olyan­kor, ha a vezetésben elfáradt férjet kell felváltania. A kísérletekből kitűnt, hogy egy bizonyos szempontból a férfiak és a nők egyaránt rossz vezetők: a fáradtság fo­kának helyes megítélésére egyikük sem képes, és még akkor is frissnek érzik magu­kat, amikor az agyműködés görbéi már legalább kétórás alvásra intenek. Az autósok­nak ez a fogyatékossága már számtalan szerencsétlenséget okozott. B. J. CSURKA ISTVÁN HÉT TONNA DOLLÁR 2. Mondanunk sem kell, hogy a vad oroszlán erre az erélyes hangra azonnal megfordul és visszabújik a függöny mögé. A függöny mögül azonban, ugyancsak erre az erélyes hangra, megjelenik a már is­mert kis köpcös, és egyenesen az ágáló Vég elvtárs felé tart. Megpróbálja leszerelni ellen- kezését. — Vég elvtárs, Vég elvtárs! Garantálom, hogy nem lesz semmi baj — mondja Damó- gyöngyai. Aztán úgy, hogy a Vég elv­társ körül ülők lehetőleg ne hallják: — Ez nem olyan oroszán. — Nem érdekel. A szabály az szabály. Oroszlánprodukciót csak vaskerítés mögött lehet csinálni. Állítsák föl a vas­kerítést. — Képtelenség. — Miért? — Ott lett hagyva Kunba­ján. — Ja kérem, ha maguk el­hagyják a szerszámaikat! — Nem hagytuk el. Eladtuk a MÉH-nek. Vég elvtárs idegesen feláll a helyéről, és elindul kifelé. — Nekem elegem volt eb­ből az egészből. Legyen szíves, igazgató elvtárs, holnap dél­előtt jöjjön be a hivatalom­ba, hogy megbeszéljük a to­vábbiakat. Ez az utolsó mondat Damó- gyöngyel számára szinte vég­zetesen érthető, és komor tar­talommal teli. Megvető pillan­tással, egy legyintéssel és egy sóhajjal megindul vissza a po­rondkapu felé. Amikor odaér a függöny mögül nagy érdek­lődéssel figyelő társasághoz; odaveti nekik: — Hajtsátok meg! — Az oroszlánszám elma­rad? — kérdi Luciánó. — EL — Akkor te következel — mutat igazgatójára Luciánó. — Én is elmaradok, Odakint fütyül a közönség, mert üres a porond, nem tör­ténik semmi. Damógyöngyel rárí pák odik a társulatra: — Menjen mér ki valaki 1 Senki nem mozdüL Végül Luciánó megindul a porond felé. Megkérdezi Damógyön­gyel tői: — Melyik számot csinál­jam? — Amelyiket akarod. Luciánó kimegy a porondra. A vidéki tanácsház folyosó­ján, Damógyöngyel, a direktor elvonul a különféle feliratú ajtók előtt és végül megáll a KULTURÁLIS osztálynál. Be­kopog, bemegy. A szobában bent zordan ül Vég elvtárs. Komoran' köszöntik egymást, aztán Vég élvtárs helyet mu­tat: — Foglaljon helyet. Vég elvtára fölényesen foly­tatja: — Kicsit utánanéztem a dol­gaiknak. A oaj ott van, hogy ez a műsor egyáltalán nem szolgálja a mi kulturális cél­kitűzéseinket Tegye a szívére a kezét Damógyöngyel elv- társ, maga szerint ez egy igazi cirkusz? — Még nem — mondja Damógyöngyel —, de egy kis támogatással azzá lehetne tenni. Most keményen összenéz a két férfi. Jól összeakadtak. Nem könnyű legény egyikőjük sem. Damógyöngyei kis szünet után bátran teszi hozzá: — Pénz nélkül nem lehet igazi cirkuszt csinálni. — Én arról nem tehetek, hogy maguk üres házak előtt játszanak. — Én nem mondanám ezt ilyen határozottan a maga helyében. Tegnap azért nem volt közönségünk, mert a kul- túrházban ugyanabban az idő­ben volt egy TIT-előadás: A termelékenység szerepe a gaz­dasági életünkben címmel, és a közönség apraja-nagyja oda­ment. Ismét egy ütésváltás a te­kintetekben : — Elvem: a verseny — pat­togja Vég elvtárs. — De miért nem egyenlő feltételekkel? Miért nem sza­bad Anitának bikiniben fel­állni a plakátkocsira? ­trolytatjukj így kifizetődő a háztáji nyúltenyésztés Az elnök példát mutat Tizenöt méter hosszú, há­rom méter széles új épület. Benne a Budapesti Kisállatte­nyésztő Szövetkezetnél készült nyúlketrecek. Van itt légkon­dicionáló berendezés, hő- és páratartalom-mérő is. Rövide­sen ide kerülnek a fűtő radiá­torok. Tisztaság mindenütt. Jíázlnyúltenyésztés folyik itt, a Tarjáni Állami Gazdaságnál látottak szerint. Az érdeklődők, a látogatók különösen vasárnap keresik föl a háztáji nyúltenyésztésnek ezt a mintatelepét. Lökös Ot­tó, a mernyei nyúltenyésztő társulás elnöke nemcsak sza­vakkal agitál a tenyésztés mellett, hanem tettekkel is bi­zonyít, példát mutat. Két év­vel ezelőtt egy tapasztalatcse- *e után határozta el, hogy sok munkával, a család segítségé­vel megvalósítja a látottakat. 20 000 forint hitelt kapott a takarékszövetkezettől, előleget az ÁFÉSZ-től. Ma 32 gyönyö­rű, uj-zélandl törzskönyvezett fehér anyanyúl adja, úgyneve­zett rotációs rendszerben a sza­porulatot. Négyszer, ötször el­lenek egy évben, és egy-egv alkalommal 8 kisnyulat nevel föl az anya. A süldők három hónapos korukra elérik a 2,40—2,60 kilót. A ketrecekben önetetős rendszer és mindig elegendő víz van. A ketrecek' naponta takarítják, a padoz■■ ■ tot felmossák, fertőtlenítik. ► Valóságos palotát épített Öt a nyulaknak —• ez volt a vél mény a községben. És? — f biztosan nem ölt volna b ennyi pénzt, ha nem érné rt — Sok munka van vele, valamit valamiért — mór, erre az elnök. Ezelojtán már nem esi hogy a mernyei ÁFÉSZ kö geiben a három nyúl tény. társulásnak 130 tagja \ Tavaly 9400 nyulat adtak 284 mázsa súlyban. Érre évre szerződésben válla’ 14 000 házinyúl tenyészti eladását. a jL s SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök» U7L július V

Next

/
Thumbnails
Contents