Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-04 / 155. szám

EGY HÉ1 Vihar Máltánál, vita Vietnamról A héten tovább gyűrűzött a Földközi-tengeri politikai vihar a kis szigetország, Mál­ta körül. Közben meghozta a posta címemre azokat a brüsz- szeli újságokat, amelyek — a NATO politikai—igazgatási központja Brüsszelben lévén — különösen részletesen is­mertették a máltai botrány előzményeit, no meg várható következményeit Ezért tar­tom érdemesnek visszatérni az úgynevezett Birindelli-ügyre. Birindelli admirális a NATO dél-európai haditengerészeti erőinek parancsnoka volt, fő­hadiszállását Málta szigetén rendezte be. A hét évvel ez­előtt függetlenné vált ország lakóinak nagyobb része azért is görbén nézett rá, mert köz­tudomású volt az olasz ten­gernagy fasiszta múltja. Mál­ta pedig a második világhábo­rúban hősiesen helytállt az olasz és a német fasiszták meg-megújuló támadásaival szemben. Ami nem sikerült Birindellinék mint Mussolini tisztjének, az sikerült neki mint a NATO magas rangú parancsnokának: ott parádé­zott Málta kikötőjében ... Málta 1800-tól 1964-ig angol birtok volt, pontosan hét esz­tendeje ütötték nyélbe az al­kut, amelynek értelmében a függetlenség elnyerése után még tíz évig brit csapatok ma­radhatnak a szigeten, és La- valletta hadikikötője az angol hadihajók támaszpontja lehet. Nagy-Britannia a NATO egyik tagállama, ez a tény azonban aligha igazolhatta, magyaráz­hatta, hogy az Észak-atlanti Szövetség haderejének egyik parancsnoksága — ama bizo- JMyos Birindellié — éppen a szigeten üsse fel hadiszállását. A magyarázat más. Sokkal in­kább kézenfekvő. Málta a Földközi-tenger két medencéje között kulcshelyzetet foglal el, ellenőrizni képes Szicília és Tunézia között a Föld­közi-tenger keleti és nyu­gati részének átjáróját. Közel van Líbiához csakúgy, mint az Egyesült Arab Köz­társasághoz, következésképp a a Szuezi-csatomához. Birindelli admirálist fasiszta múltja nem intette szerény magatartásra. Az a bizalom, amellyel közvetlen fölöttese, az amerikai Riven) tenger­nagy, a NATO teljes dél-euró­pai haderejének főparancsno­ka' viseltetett iránta, elkapatta, is nagy-nagy kedvet adott ne­ki a politizálásra. Az olasz asiszta tengerész hivatva rezte magát arra, hogy nyi- ' atkozatokkal fokozza a NATO elkötelezettségét — Izrael mel­lett! Emellett természetesen indokoltnak tartotta, hogy HZ ESEMÉNYEK KRÖNlKflJfl: Hétfő: Colombo olasz miniszter- elnök londoni tárgyalásai. A máltai kormány lemondta az amerikai flotta látogatá­sát. Kedd: Nyilvánosságra hozták a bolgár választások eredmé­nyét. Izraeli csapatok betörése libanoni területre. Szerda: A görög külügyminiszter látogatása Szófiában. Az amerikai kémszervezet főnöke Izraelben tárgyal. Csütörtök: Kicserélték Moszkvában a Szovjet—egyiptomi szerző­dés ratifikációs okmányait. Üj rendezési tervet terjesz­tett elő Párizsban Blnh asszony. Péntek: Eltemették a hősi háláit halt szovjet űrhajósokat. Kissinger Saigonban, Ag- new Szöulban tárgyalt. Losonczi Pál befejezte ausztriai látogatását. Szombat: Üjabb francia nukleáris kí­sérletek a Csendes-óceá­non. újabb meg újabb — szájhős­ködő — támadásokat intézzen a szovjet flotta Földközi-ten­geri jelenléte ellen. E két po­litikai célja együtt jutott ki­fejezésre abban a nyilatkozat­ban is, amely az izraeli Maa- riv című lap hasábjain jelent meg. Már ekkor robbanhatott volna a politikai bomba, de ekkor még Málta korábbi re­akciós miniszterelnöke, Gior­gio Borg Olivier szemet hunyt az eset fölött. Nem úgy Dominio (»Dom«) Mintoff, a munkáspárt vezető­je, aki éppen ekkor járt a vá­lasztási harc kellős közepében. Mintoff nem válogatta meg szavait. A NATO-parancsno- kot, az olasz tengernagyot nyíltan »fasisztának« bélyegez­te, és kijelentette, hogy ha a munkáspárt győz a választá­son, Birindellinek nem lesz so­káig maradása Máltán. így is lett... Több is történhetik-e? A nyugati fővárosokban nagy riadalom támadt, amikor a , munkáspárt győzött. Az angol nagykövet már kerek egy hét­tel Birindelli máltai kiutasí­tása előtt tájékoztatta a NATO állandó tanácsát a várható fordulatról. A nyugati sajtó propagandagépezete pedig megkapta az utasítást: eltú­lozni az eset jelentőségét... A »szövetségesek ellenkezőjére fordítását« kezdték jósolni, magyarán azt, hogy a NATO hadihajói helyébe szovjet ha­dihajók futnak majd be Mál­ta kikötőjébe! Erről, azt hiszem, nincs szó. Az új máltai munkáspárti kor­mány vezetői személyes bosz- szújukat töltötték ki az olasz fasiszta tengernagyon, és ugyanakkor kérdésessé tették a NATO-parancs­nokság megmaradását, GÉPKOCSI-ELÖADÖI SZAKVIZSGÁVAL ES .GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ forgalomirányítót, VALAMINT GÉPIPARI VAGY KÖZLEKEDÉSI TECHNIKUST, GEPJARMÜSZERELÉSI GYAKORLATTAL gépjármű minőségi ellenőri munkakörbe alkalmaz A KAPOSVÁRI HÚSKOMBINÁT. Jelentkezés a személyzeti vagy a száRittst osztályon. Vörös Hadsereg útja 67—69. (315144) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, UTL július «. Algéria köszöntése csakúgy, Átfut a Mi csa­patok állomásozását. Viszont nyilvánvalónak lát­szik, hogy új feltételekkel, ma­gasabb bérleti díjak megfize­tése esetén őfelsége hadihajói és katonái továbbra is birto­kukban tarthatják a támasz­pontot. S talán még a NATO jelenlétére is találnak átmene­tileg jogi alapot. A hangsúly azonban az át­menetileg kifejezésen van! A máltai fejlemények újabb bizonyítékát szolgál­tatják a földközi-tengeri erőviszonyok új alakulásá­nak. Elképzelhető lett volna tíz— tizeftöt évvel ezelőtt, hogy egy ilven parányi ország (319 négyzetkilométer, 350 000 la­kos, kihívást intézzen olyan nagyhatalom, mint Nagy-Bri- tannia és olyan erős katonai koalíció; mint a NATO ellen? Jó hírt hoztak a héten Pá­rizsból is a távírógépek. A vi­etnami konferencia 119. ülésén Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány külügyminisz­tere, a DIFK-küldöttség veze­tője új, hétpontos rendezési tervet terjesztett elő. Tárgyi­lagos nyugati megfigyelők vé­leménye szerint is a DIFK új kezdeményezé­se olyan rugalmas formá­ban történt, hogy elméle­tileg lehetővé teszi Nixon számára a »Yes« kimon­dását ... INDONÉZIA Félszázmifliö választó az urnáknál Szombaton hajnalban —he­lyi idő szerint 8 órakor — megnyíltak Indonéziában a szavazóhelyiségek kapui, és megkezdődtek a parlamenti választások — 16 év óta első alkalommal. Több mint 57 millióan jogo­sultak a részvételre és a 3000 szigeten elhelyezett 330 000 urnánál hat órán keresztül adhatják le voksaikat. Suhar­to elnök rádióbeszédében arról biztosította a népet, hogy »mindenki szabadon, minden nyomás nélkül, s bármilyen formában« szavazhat. A nyugati hírügynökségek előzetes értékelései szerint a szavazások a kormány támo­gatását élvező úgynevezett »funkcionális csoportokat« képviselő egyesített csoporto­sulás, a Golkar-párt győzel­mét hozta a nemzeti burzsoá­zia egy részét vallási alapon tömörítő Nahdatul Ulama (NU) párttal szemben. Az eredményeket augusztus 7-én teszik közzé. (MTI) A baráti Algéria népe július 5-én köszönti függetlenségének 9. évfordulóját. A független fejlődés útja hosszú és véres harc, kitartó nemzeti felsza­badító küzdelem eredménye­ként nyílt meg a volt fran­cia gyarmat népe előtt. Száz­harminc esztendős kolonialis- ta uralom igáját rázta le az algériai nép, példátlan vér­áldozat árán: nyolc évig folyt a véres szabadságharc, és még két esztendeig tartott a csata a tárgyalóasztalok mel­lett, míg végre a francia kor­mány elismerte, hogy Algéria nem francia megye ... Közel egymillió algériai ál­dozta életét a szabadságharc­ban, amely elvezetett 1962 jú­liusának emlékezetes napjáig, a függetlenség deklarálásáig. Azóta az algériai nép meg­szilárdította függetlenségét és a maga választotta útra lé­pett: a demokratikus fejlő­dés, a társadalmi haladás, a következetes antiimperialisto politika útjára. A feladat> ami előtte áll. nem könnyű, hiszen roppant erőfeszítéseket kell tenni a gyarmati uralom idején tuda­tosan elsorvasztott közokta­tás fejlesztésére, rendkívül súlyosak a szociális terhelt — éppen a kolonialista örökség miatt —, s nagyon sok a hadiözvegy és hadiárva, és a munkanélküliség még min­dig nyomasztó gond. De az eredmények is mindinkább kibontakoztak: a független­ség majd egy évtizede alatt nagyot lépett Algéria az ipa­rosításban, és éppen most vívja új csatáját az idegen monopóliumok ellen. Algéria szívósan küzd azért> hogy megkapja méltó jussát természeti kincseinek jövedelméből. Hogy ellen­őrizhesse a szaharai olajku- takat, hogy »a folyékony aranyból mind több juthas­son az ország fejlesztésére, életszínvonalának növelésére, függetlenségének védelmezé- sére. bben a politikában Jj Algéria élvezi a vi­lág békeszerető erői­nek segítségét, elsősorban <i szocialista országokét, s így hazánkét is. Rokonszenvvel kísérjük a nagy észak-afrikai ország nemzeti függetlenségi politikáját, következetes •~nti- imperialista magatartását, s örülünk a magyar—algériai kapcsolatok-fejlődésének és elmélyülésének. Tito elnök nyilatkozata: A dél-vietnami politikai meg­oldás keresésében a DIFK azt javasolja, hogy Saigonban ala­kuljon új kormány, amely az­tán az Ideiglenes forradalmi kormánnyal folytatandó tár­gyalások után — a DIFK ele­meivel egyesülve — egy »a népi egyetértésen alapuló, új kormánnyá« válna. Egyformán szó van a DIFK rendezési ter­vében az amerikai csapatok kivonásáról és ezzel párhuza­mosan az amerikai hadifog­lyok szabadonbocsátásáróL A dokumentumokról egy-két megjegyzés még idekívánko­zik. Ne higgyük, hogy »jó amerikaiak és »gonosz« ame­rikaiak harcának tanúja itt a világ. Arról van csupán szó, hogy az amerikai mono­póliumok egy része saját profitlehetőségeinek csök­kenésétől félve a vietnami háború befejezését szeret­né elérni. A rendelkezésére álló óriási politikai és propagandaeszkö­zök birtokában még ilyen harctól sem riad vissza, mint a titkosnak tekintett okmá­nyok közlése. Ami azokban van, számunkra nem új. Visz- sza lehet lapozni a világsajtó­ban — a magyar lapok 1965- ös számaiban is —, a mai le­leplezések már akkor megtör­téntek. Most csak okmánysze- rű bizonyítást kapnak. Ami persze hat év múltával is nagy dolog. Pálfy József Egységben — az akadályok leküzdéséért A népi forradalom jubileuma Jugoszláviában Jugoszlávia népei július 4-én emlékeznek meg a népi felszabadító háború és a évfordulójáról. népi forradalom kitörésének 3Ö. Jugoszláviában országszerte ünnepségeket, megemlékezése két rendeznek a jugoszláv r épfelkelés 30. évfordulója al­kalmából. A Jugoszláv Kom­munista Párt Politikai Bizott­sága 1941. július 4-én hozott határozatot arról, hogy szer­vezett fegyevers akciót indít a Jugoszláviát megszálló náci csapatok és szövetségeseik el­len, s partizánhóborút szervez Jugoszlávia szabadságáért és függetlenségének visszaszer­zésére. A szocialista forradalommá fejlődő népfelkelés és népfel­szabadító háború évfordulója tiszteletére rendezett belgrádi ünnepi ülésen részt vett Tito marsall, jugoszláv államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke is. Mariján Cvetkovics, a Jugoszláv Har­cosok Szövetségének elnöke az ülésen mondott beszédéber rámutatott, hogy a háború ide­jén Jugoszlávia lakosságának több mint 11 százaléka el­pusztult, s csak a jugoszláv hadseregnek 305 ezer halott­ja és 425 ezer sebesültje volt. Megemlékezett a Vörös Had­sereg és a 3. ukrán front pa­rancsnoksága alatt küzdő bol­gár egységek harcosairól is. Joszip Broz Tito az évfor­duló alkalmából adott nyilat­kozatában kijelentette: »A forradalom 30. évfordulóját ünnepelve, azt a forradalmat amely alapjaiban megváltoz­tatta népeink és nemzetisé­geink történelmének folyását, a háború utáni szocialista fej­lődésben kivívott nagy győzel­münket is ünnepeljük, amely­ben hazánk teljesen átala­kult. Ez új alkotói tevékeny­ségre serkenti dolgozóinkat és csatasorba állítja őket azoknak az akadályoknak és nehézsé­geknek gyorsabb leküzdéséért, amelyekkel társadalmunk szembe találja magát...« A jugoszláv államfő síkra- szállt az önigazgatásra épülő jugoszláv szocialista társada­lom további erősítése mellett, s hangoztatta: »Ez egyúttal szükségessé teszi a küzdelmet minden ellen, ami veszélyez­teti társadalmunk gyorsabb és haladó fejlődését.« Tito leszögezte: »E nagy fel­adatok megvalósítása végett -elsősorban a. Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének egy­ségére van szükség, amelynek minden tekintetben a törté­nelmi küldetés magaslatán kell állnia. Ugyanilyen mér­tékben szükség van a dolgozók egységére is, mert törekvé­seiket és érdekeiket csakis az erős és egységes szocialista Jugoszláviában érvényesíthe­tik. (MTI) A román államfő hazáérkezett Helsinkiből Az eltérített Boeing 707-es A légikalózok célja még most is ismeretlen Nicolae Ceausescu román államfő szombaton befejezte ötnapos finnországi hivatalos látogatását, és visszautazott hazájába. Látogatásának prog­ramjáról, finnországi tárgya­lásairól Helsinkiben román— finn közös közleményt adtak ki. A román államfő hivata­los tárgyalásokat folytatott Urho Kekkonen finn köztár­sasági elnökkel, Ahti Karja- lainen miniszterelnökkel és a szág gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatait. Ceausescu szombaton este visszaérkezett Bukarestbe. KIS EtREK A NA6TVILAGB6L A pénteken délután két gép­rabló által eltérített — a Bra- niff International légitársaság tulajdonában, San Antonióból Dallas felé közlekedő — Boeing 707-es gép, fedélzetén 102 utassal és 8 főnyi személy­zettel, csak szombaton hajnal­ban szállt fel Monterreyből. Szombaton a hírügynökségi jelentések szerint a gép fel­szállt a repülőtér betonjáról, eltérítői az utolsó pillanatban módosították eredeti tervüket, és útirányként a perui fővá­rost jelölték meg, ahová a Brandiff International gépe 13 órával az eltérítés után meg is érkezett A géprablók Lima repülőte­rén szabadon engedték a gép holtfáradt, öt főre csökkent személyzetét, akiket három — önként jelentkező — pilóta és két légi kisasszony váltott fel. Üjabb üzemanyagfelvétel után a gép elhagyta a kifutópályát; A Braniff International lé­gitársaságnak San Antonióból Dallas felé közlekedő Boeing— 707-es gépének két eltérítője Limából Rio de Jáneiróba irányította a repülőt. A repü­lőtéren mintegy tiz percre le is szálltak, de az összegyűlt katonákat és rendőröket meg­látva megijedtek, s felszállá;- ra utasították a pilótákat. Buenos Aires felé indultak, s a délutáni órákban értek ott földet. Az elrabolt repülőgép vég- 3Ő úticélja változatlanul Is­meretlen. (MTI) finn kormány képviselőivel. A közlemény megállapítja: a felék számos külpolitikai kérdést érintettek, s különös figyelmet szenteltek az euró­pai együttműködéssel és biz­tonsággal összefüggő kérdések­nek. A felek tárgyalásaik során kifejezték azt a készségüket, hogy tovább bővítik a két or­Tupanaros-dokuinenlmk a márciusi túszokról Jacksonról és Ferresről nincs hír Fényképeket és nyilatkoza­tokat tettek közzé szombaton a Tupamaros-szervezet tagjai két foglyuk, a március 30-án elrabolt Ulysses Pereira Re- verbel üzletember és Carlos Frick Dave volt mezőgazdasá­gi miniszter egészségi állapo- táróL A külföldi hírügynöksé­gek tudósítóihoz eljuttatott nyilatkozatok tanúsága szerint mindketten jól vannak. Mel­lékelték foglyaik leveleit is, amelyeket fogságukból írtak családjukhoz. Továbbra sincs semmi hír Geoffrey Jackson brit konzul és Ricardo Ferres uruguayi üzletember sorsáról, akik szin­tén a szervezet foglyai. (MTI) Befejeződött a 8. energetikai világérteke2let. Bukarestben az ötnapos tanácskozáson 50 európai és tengerentúli ország tudósai és energetikai szakér­tői vettek részt. Kirchschläger osztrák kül­ügyminiszter olasz kollégája Aldo Moro meghívására j lius 16-án és 17-én hivatalos látogatást tesz Rómában. Ismét Tullio Vecchiettit vá­lasztotta a párt főtitkárán tegnap a Proletáregység Olr Szocialista Pártjának (PSIU. központi bizottsága. Több személyt letartóztat­tak a Fegyveres Forrada' Akció elnevezésű szervezet tál végrehajtott merényié miatt — jelentette be a po” gál rendőrség. Lemondott tteMgúrOl K muzisz és Caeosz, az ath juntát támogató Görög A’ lénos Munkásszövetség elm­és főtitkára. Delhiben megnyílt az Ind ú Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottságának négynapos ülássmtrsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents