Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-03 / 154. szám

Losonczi Pál és kísérete hazaérkezett Ausztriából (Folytatás az 1. oldalról.) ■ finn kormánynak a bizton­sági értekezlet előkészítésére tett kezdeményezését, és meg­erősítették azt a szándéku­kat, hogy az európai béke ér­dekében továbbra is együtt­működnek egy ilyen értekez­let létrehozásán. A két' fél végül megelége­déssel állapította meg, hogy Losonczi Pálnak, a Magyar Losonczi Pál nyilatkozata Hz eszmecsere nagyon szívélyes, baráti volt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hazaérkezése után nyilatkozott az újságíróknak. — Mostani utunkra — mon­dotta — Jonas elnök tavalyi látogatásának viszonzásaként került sor. A kölcsönös esz­mecsere nagyon szívélyes, bar ráti volt. Ebben kifejeződnek a jelenkori realitások mindkét fél részéről: osztrák részről őszintén tovább akarják szé­lesíteni jelenlegi kapcsolatain­kat minden területen, s en­nek megfelelően készítették el a programot is. — Első helyen említem a hivatalos megbeszéléseket, amelyek kiterjedtek a nemzet­közi helyzet megítélésére, el­sősorban az európai biztonsá­gi konferencia kérdéseire, s tárgyalásokat folytattunk a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről. Találkoztunk Bécs város vezetőivel, a par­lament vezetőivel, parlamenti A DIFf£-j avaslat párizsi visszhangja Húszéves az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége Húsz esztendővel ezelőtt, 1951. július 3-án 18 európai ország ellenállási mozgalmának képviselői Bécsben megalakították az Ellenállók Nemzetközi Szövetségét, a FIR-t. A francia főváros diplomá­ciai köreiben általános figyel­met keltett az a hétpontos ja­vaslat, amelyet Binh asszony, a DIFK külügyminisztere a vi­etnami konferencia csü|íörtö- *1fi ülésén terjesztett elő. A diplomáciai megfigyelők hang­súlyozzák: Binh asszony olyan időpontban terjesztette elő ja­vaslatát, amikor Nixon elnök — több tényező következtében is — válaszút elé került. Az új javaslat rugalmas megfo­galmazása lehetővé teszi Washingtonnak, hogy olyan Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének látogatása lé­nyegesen hozzájárult a két nép barátságának elmélyítéséhez. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke meghívta Franz Jonas szövet­ségi elnököt újabb magyar- országi látogatásra, és megújí­totta a dr. Kreisky szövetségi kancellárnak magyarországi látogatásra szóló korábban át­adott meghívást képviselőkkel, s találkoztunk az osztrák néppel. Mindenütt nagyon szívélyesen, melegen fogadtak bennünket, s ebből azt a következtetést vontuk le: nemcsak a hivatalos szer­vek, hanem az osztrák nép is támogatja a vezetőket abban, I hogy velünk a kapcsolatokat < tovább szélesítsék. — Gazdasági kapcsolataink- l ról is folytattunk megbeszé- I lést hivatalos tárgyalásokon é? azokon túl is. Itt szeretném megemlíteni, hogy Ausztria je­lenleg a nyugati országok kö­zül a második helyet foglalja el az árucsere-forgalmunkban. Tavaly több mint 140 millió dollár volt az árucsere-forgal­munk, s ezen túl már mintegy 26 magyar vállalat működik együtt osztrák vállalatokkal, és mintegy 50 együttműködési tárgyalás van folyamatban, amelyek úgy gondolom, a kö­zeljövőben megvalósulnak. utat válasszon, amelyen halad­va súlyos tekintélyveszteség nélkül befejezhetné vietnami agresszióját. A pénteki francia lapok kommentárjaikban egyöntetű­en hangsúlyozzák, hogy a DIFK javaslata fordulópontot jelenthet a régóta egyhelyben topogó párizsi tárgyalásokon. A. Figaro szerint a jelek arra mutatnak, hogy a vietnami konferencián rövidesen meg­kezdődhet »a komoly tárgya­lások időszaka«. (MTI) — Kulturális területen sok olyan kultúrtörténeti közös ér­tékünk van, amit vitatni ta­lán káros is lenne, hogy az osztrák-e vagy magyar, de tény, hogy mindkét népnek kincse. Ügy vélem, tovább kell segítenünk, hogy ezeket a kul­túrtörténeti értékeket mindkét nép közkincsévé tegyük. — Jonas elnök úrral eluta­zásunk előtti percekben be­szélgettünk arról, hogy kap­csolataink fejlődése példa le­het a különböző társadalmi rendszerű országok együttmű­ködésére. Az elnök úr ígéretet tett arra, hogy kapcsolataink további fejlesztésén fog mun­kálkodni; ezzel teljesen egyet­értünk, s viszonozzuk ezt a tö­rekvésüket. Pénteken folytatta munká­ját az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. A vita arról folyt, milyen harci kezdemé­nyezéseket tegyen a párt azért, hogy elhárítsa a jobb­oldalról fenyegető veszélyt és Husszein Szadathoz utazik ? Még e hónapban az EAK-ba utazik Husszein jordáníai uralkodó, hogy tárgyaljon án- var Szadat elnökkel a leg­utóbbi békeerőfeszítésekről és a Palesztinái problémáról. Az A1 Ahram pénteki szá­ma azt írja, hogy Husszein kairói látogatása a jordániai uralkodó közel-keleti kőrútjá­nak része lesz. E körút során Husszein Szaúd-Arábiába és a Perzsa-öböl emirátusaiba is ellátogat. Husszein látogatása egybe­esne a palesztínai nemzeti kongresszus kairói tanácsko­zásával, amelyet a jövő szer­dán nyitnak meg. (MTI) a demokratikus fejlődés, a társadalmi haladás felé vigye az olasz politikát. A tanács­kozás egyik központi kérdése volt a munkásosztálynak va­lamennyi baloldali demokrati­kus erővel való együttműkö­dése. (MTI) Amikor felvetődött a FIR létrehozásának szükségessége, hazánk már ott volt az alapí­tó tagok között: a Magyar Partizán Szövetség a nemzet­közi szervezet tevékenységé­ben annak születésétől kezdve részt vesz, s messzemenően egyetért törekvéseivel, céljai­val, s minden erejével azon munkálkodik, hogy sokoldalú­an segítse a kitűzött célok el­érését. A Magyar Partizán Szö­vetség munkájának elismeré­sét jelezte egyebek közt az is, hogy 1965-ben Budapesten tar­tották a FIR V. kongresszusát, majd a Velencében rendezett VI. kongresszuson magyar al- elnököt választottak a vezető­ségbe. A nemzetközi szervezet gyakorlati tevékenységét irá­nyító irodának szintén vannak magyar tagjai. Az elmúlt két évtizedben az Ellenállók Nemzetközi Szövet­ségének súlya, nemzetközi te­kintélye jelentősen megnőtt. Ezt bizonyítja, hogy ma már 55 szervezetet egyesít. Sorai­ban ott vannak mind Kelet-, mind Nyugat-Európa egykori ellenállói és mindazok, akik a nácik rabságából, a fasiszta koncentrációs táborok poklá­ból, a háború borzalmaiból szabadulva eltökélték, hogy sZembeszállnak mindenféle so­viniszta, fajgyűlölő megnyilat­kozással, hatalmi próbálkozás­sal. Húsz év alatt az Ellenál­lók Nemzetközi Szövetségén belül teljes nézetazonosság, elvi egység bontakozott ki a legfontosabb kérdésekben. A FIR hallatja szavát a nagy nemzetközi kérdések és konf­liktusok békés rendezése érde­kében, s fellép az új fasizmus minden megnyilatkozása ellen. Melvin Laird, az Egyesült Államok hadügyminisztere pénteken elrendelte, hogy szi­gorítsák meg a biztonsági in­tézkedéseket a Rand Corpora­tion kezelésében lévő Penta­gon-dokumentumok fölött, hogy ily módon megakadá­Az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének szerepe távolról sem ért véget: a kérdések, amelyek a szövetség létreho­zását szükségessé tették, ma is napirenden vannak. A volt ellenállók a fasizmus, az im­perialista háború áldozatai napjaink fontos kötelezettségé­nek érzik az európai biztonsá­gi rendszer megteremtésének elősegítését. Követelik a még büntetjen háborús bűnösök törvényes felelősségre vonását, s küzdenek a jóvátétel jogos­ságának elismeréséért, a kárt szenvedettek kártalanításáért, a rokkant bajtársak ellátásá­ért, az elesettek hozzátartozói­nak érdekeiért. Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége min­den erőt mozgósít a világ bár­mely részén mutatkozó neofa­siszta jelenségek ellen. Fontos feladatának tartja, hogy az új nemzedékeknek átadja az el­lenállási mozgalom eszményeit, a partizánhősök és győzelmek emlékét, a fasiszták és fajül­dözők gyűlöletét, hogy a de­mokratikus szabadságjogok vé­delmére a népek közötti ba­rátság ápolására nevelje, s mozgósítsa a fiatalokat. A szövetség életrehívásának 20. évfordulója alkalmából ez év végén összeül a FIR főta­nácsa, hogy meghatározza a soron következő feladatokat. Az ünnepi ülés minden bi­zonnyal az európai ellenállási mozgalmak egységakaratának újabb megnyilatkozása lesz, s egyben annak kifejezése, hogy a volt ellenállók és a fasiz­mus áldozatai nem szűnnek meg harcolni eszményeik győ­zelméért, az .purópai biztönsá- gért, a nácizmus újjáélesztését célzó törekvések ellen. V. T. lyozhassák a szigorúan titkos iratok tartalmának további kiszivárgását. A hadügymi­niszter utasítására az okmá­nyokat a légierő biztonsági szolgálatának felügyelete alá helyezték. (MTI) Honecker Ulbricht betegágyánál Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára otthonában felkereste a betegeskedő Walter Ulbrichtot, aki tegnapelőtt ünnepelte 78. születés­napját. (Telefotó: AP—MTI—KS) Olasz kommunistái! tanácskozása Laird félti a dokumentumokat KIS S1HEK A NACYTILACBÓL Bemutatkozó látogatáson fo­gadta Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke a Görög Király­ság új magyarországi nagykö­vetét, aki a közelmúltban ad­ta át megbízólevelét. Jegyzékben tiltakozott a VDK külügyminisztériuma amiatt, hogy az amerikai re­pülőgépek június 30-án és jú­lius I-én a demilitarizált öve­zetnek a VDK-hoz tartozó te­rülete és Quang Binh tarto­mány nyugati része ellen légi­támadásokat hajtottak végre. Életfogytiglani börtönbünte­tést kért az ügyész pénteken arra a három usztasára, akik április 7-én meggyilkolták Vladimir Rolovicsot, Jugoszlá­via stockholmi nagykövetét. Felülvizsgálják a Málta és Anglia között érvényben lévő katonai szerződést és a hozzá kapcsolódó pénzügyi segély- nyújtási egyezményt. Lemondott a japán kormány hogy megkönnyítse Szato mi­niszterelnök számára a kor­mányátalakítást. Tovább tart a kelet-pakisz­táni menekültek beözönlése — indiai hivatalos közlés szerint — Nyugat-Bengália indiai ál­lamba. Számuk a múlt héten mintegy 250 000-rel emelke­dett, s elérte az 5 027 755 főt. Jóváhagyta a venezuelai képviselőház azt a törvényja­vaslatot, amelynek értelmében állami ellenőrzés alá veszik a külföldi monopóliumok kő­olajipari berendezéseit. Bomba robbant tegnap egy észak-írországi vízműben. Nyugat-európai változások A Közös Piac és az EFIA Az AP amerikai hírügynökség térképe a nyugat-európai in­tegrációról. A Közös Piac tagállamait sötét, az EFTA-tagor­H a fiz angol konzervatív kormány — pontosab­ban a brit nagyipar és a City — elgondolásai való­sággá válnak, Nagy-Britannia 1973. január 1-én az európai Közös Piac tagja lesz. S ez önmagában is óriási jelentő­ségű fordulatot hozhat Nyu­gat-Európa gazdasági és po­litikai történetében. E fordu­lat értékelése körül még vi­ták dúlnak. Egyelőre annyit lehet leszögezni, hogy a Kö­zös Piac bővítése elsősorban a nagy ipari monopóliumok ér­deke. Ezek az integrációs fo­lyamat fő hajtóerői. Mindez azt a feladatot rója Nyugat- Európa haladó politikai erőire és szakszervezeteire, hogy ma­guk is erősítsék nemzetközi összefogásukat, és egységesen vívják meg a küzdelmet a tö­megek gazdasági és politikai jogainak védelmére. A változást azonban nem­csak Nagy-Britannia csatlako­zása jelenti: Angliával együtt nyújtotta be csatlakozási ké­relmét Dánia, Norvégia és Ír­ország is. A döntő különbség az, hogy — Angliától eltérően — az említett három ország­ban népszavazás dönt majd a csatlakozásról. Az említett változások lehe­tősége indokolja, hogy egy pillantást vessünk azokra a módosulásokra, amelyek Nyu­gat-Európa politikai és gaz­dasági térképén bekövetkez­hetnek. 1957. március 27-én hat or­szág (Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollan­dia és Luxemburg) az úgyne­vezett római szerződésben lét­rehozta a Közös Piacot. Az egyik feladat (amelyet végre is hajtottak) az volt,- hogy a tagországok között megszün­tették ■ a vámhatárokat, és hosszas vita után sikerült lét­rehozniuk a közös mezőgazda­sági árrendszert is. Gazdasági értelemben a Közös Piac (más néven: Európai Gazdasági Kö­zösség) számottevő sikereket árt el. Gazdasági növekedésé­nek üteme a tőkés világban — Japánt kivéve — a legmaga­sabb volt. A római szerződés azonban nemcsak gazdasági, hanem politikai integrációt is elő­írt. E szerint az egyes tagál­lamoknak fokozatosan le kel­lene mondaniuk szuverenitá­suk egy részéről, s a végcél egy közös »európai kormány« megalakítása lenne. Ebben a vonatkozásban a Közös Piac nem ért el komoly eredménye­ket. Mindamellett a politikai integrációs célkitűzések elv­ben változatlanok, s elsősor­ban ezeknek alapján lehet úgy tekinteni a Közös Piacot, mint a NATO európai részének leg­fontosabb gazdasági—politikai bázisát. Két évvel a Közös Piac megalakulása után, a Piacból kiszorított Nagy-Britannia kez­deményezte egy másik tőkés gazdasági csoportosulás létre­jöttét. Ez Európai Szabadke­reskedelmi Társulás néven (EFTA) 1960. január 4-én szü­letett meg. Az EFTA számos lényeges kérdésben különbö­zött a Közös Piactól. A leg­fontosabb különbségek a kö­vetkezők voltak; 1. A vámhatárok megszün­tetése az EFTA esetében csak az ipari termékek forgalmára vonatkozott, s nem terjedt ki a mezőgazdasági termékekre. 2. A blokkon kívüli forga­lomba — a Közös Piactól el­térően — nem hoztak létre egységes vámtarifákat. 3. Az EFTA nem tűzte ki célul a politikai integrációt. Mindezek miatt az EFTA politikai karaktere és a NATO kurzushoz való kötődése nem olyan éles, mint a Közös Piacé. Ez lehetővé tette, hogv semleges országok — mint Auszria, Svájc és Svédország — is az EFTA tagjai legyeneic (A többi tagok: Nagy-Britan­nia, Dánia, Norvégia, Portu­gália.) Már e felsorolásból nyilván­való, hogy Nagy-Britannia kö­zöspiaci belépésével — vala­mint Dánia és Norvégia csat­lakozásakor — az EFTA gya­korlatilag felbomlik. Ha nem tekintjük az ultrareakciós por­tugál rezsimet, e bomlás ál­dozatai az EFTA semleges tag­államai : Svédország, Ausztria és Svájc. Ezek az országok külkereskedelmük túlnyomó részét eddig is a Közös Piac­cal bonyolították le. Ha most EFTA-partnereik is csatlakoz­nak a Közös Piachoz, akkor külkereskedelmük lekötöttsége még erősebb lesz. Ugyanakkor azonban politikai érdekeik és függetlenségük fenntartása szagokat ferde csíkozás jelzi. megköveteli, hogy ne válja­nak a Közös Piac tagállamai­vá. (Svédország a közelmúlt­ban már közölte, hogy a kö­zöspiaci tagságot a semleges­séggel összeegyeztethetetlen­nek tartja, s ugyanez érvé­nyes Ausztriára és Svájcra is.) A Közös Piac bővülése ily módon elsöpri a tőkés Nyu­gat-Európa térképéről az an­golok által létrehozott EFTA­blokkot, és kétségkívül meg old számos gazdasági problé­mát a csatlakozó országok nagy monopóliumai számára. Az EFTA széthullása ugyan­akkor súlyos politikai problé­mákat is fölvet. Időrendben a legelső ezek közül az euró­pai semlegesek előtt álló nagy dilemma: az egymással ellen­tétes gazdasági és politikai ér­dekek összeegyeztetése^ 2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971. július 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents