Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-20 / 168. szám

Letartóztatást hullám Jordániában Nixon oi kongresszus vezetőivel tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) A legfrissebb híreik szerint további palesztinai ellenállók »menekültek-« Izrael területé­re. A hírügynökségi jelenté­sekből azonban kitűnik, hogy ez a menekülés nem egészen egyértelmű. Míg egy jordá- niai katonai szóvivő azt állí­totta, hogy az ellenállók azért özönlenek izraeli területre, mert »izraeli kémek«, addig egy palesztinai szóvivő közöl­te: a gerillák azért menekül­tek izraeli területre, mert a jordániai kormánykatonaság tőrbecsalta őket. A kormány- katonák ugyanis felszólították a gerillákat, hogy adják meg magukat, s amikor ezek enge­delmeskedni akartak a pa­rancsnak, a jordániai királyi katonaság tüzet nyitott rájuk. Ennek nyomán döntöttek úgy a palentinai ellenállók, hogy inkább az Izrael által meg­szállt területre menekülnek, mintsem hagyják magukat »lemészárolni« Jordániában. TEL AVIV — TIBERIAS Izraeli forrásból közölték, hogy hétfőn reggel a jordá­niai kormánykatonaság által üldözőbe vett további 17 pa­lesztinai gerilla kelt át a Jor­dán folyón és adta meg’ ma­gát az izraeli fegyveres erők nek. Az izraeli területre me­nekült gerillák száma ezzel 72-re emelkedett. Izraeli katonai körökben kö­zölték, hogy nem tekintik ha­difoglyoknak azokat a palesz­tinai ellenállókat, akik két nap óta izraeli területen ke­resnek menedéket a jordániai kormánykatonaság brutalitá­sai elől. Mint mondották a pa- lesztinaiak »polgári egyének, s mindenekelőtt emberi lé­nyek«. Jelenleg kihallgatják őket, s sorsukról később dön­tenek. AMMAN Vaszfi Teli jordániai mi­niszterelnök tegnap sajtóérte­kezleten jelentette be, hogy a kormánycsapatok ellenőrzésük alatt tartják a palesztinai. el­lenállási mozgalmat. A mi­niszterelnök szerint az ország­ban nincs többé egyetlen ge- rllatámaszpont sem. 2300 el­lenállót letartóztattak, és egv Ammantól északkeletre létesí­tett katonai táborba szállítot­tak. 450 személyt Husszein ki­rály hatalmának megdöntésé­re szervezett összeesküvésben való részvétel vádjával tar­tóztattak le. Vaszfi Teli sza­vai szerint a jordániai hatósá­gok még 200 gerillát üldöz­nek. Ezek közül többeket ugyancsak rendszerellenes összeesküvéssel vádolnak. A miniszterelnök éles táma­dást intézett a palesztinai el­lenállási mozgalom vezetője, Jasszer Arafat ellen. Azt ál­lította, hogy az iraki kormány Arafat* megtévesztő jelentései­re támaszkodva rendelte el a jordániai—iraki határ lezárá­sát. Ugyanakkor dicsérte Szí­ria közvetítési kísérleteit. DAMASZKUSZ A Jordán folyó völgyében még hétfőn reggel is heves harc folyt a palesztinai el­lenállók és a jordániai kor­mánykatonaság között. Az El Fatah, a legjelentő­sebb gerillaszervezet lapja, hétfői számában azt írta: — »Immáron hatodik napja tart a heves harc a jordániai báb­katonaság és a palesztinai forradalom erői között. Pán­célozott járművek és tankok vették üldözőbe a Jordán fo­lyó völgyében gyülekező .for­radalmi alakulatokat.« Szovjet és lengve! vezetők találkozása Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Nyikolaj Podgor- nij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke vasárnap találkozott a Szov­jetunióban üdülő lengyel ve­zetőkkel : Edward derekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és Józef Cyrankie­Schumann skandináviai látogatásra utazott Maurice Schumann francia külügyminiszter hétfőn hatna­pos skandináviai látogatásra uta- A francia külügymi- nisz.w.- Dániát, Svédországot és Norvégiát keresi fel. Párizsban hangsúlyozzák, hogy Francia- országnak egyik országgal sin­csenek rendezetlen, vagy vitás kérdései, s a látogatás fő cél­ja személyes kapcsolatterem­tés. mivel már tíz év telt el Couve de Murville, akkori külügyminiszter 1961-es észak­európai útja óta. A kétoldalú kapcsolatok ala­kulásán és a nemzetközi hely­zet legfrissebb fejleményein kívül Schumann az európai biztonsági értekezlet tervével összefüggő kérdéseket és az európai gazdasági közösség ki­bővítésének problémáit vitat­ja meg a dán, a svéd és a norvég külügyminiszterrel. Koppenhágában és Oslóban a francia külügyminiszter a brüsszeli dán és norvég csat­lakozási tárgyalásokon felme­rült részletkérdéseket tisztáz­za, míg a Közös Piaccal csak lazább kapcsolatokat óhajtó Svédország kormányának kép­viselőivel a társulás és a kü­lönleges kereskedelmi szerző­dés lehetőségeiről tárgyal. (MTI) uncz-csel, a Lengyel Államta­nács elnökével. A beszélgetés során a felek kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két országban folyó kommunista és szocialista épí­tés menetéről, és mély meg­elégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a két testvérpártot és testvéri népet egyesítő sokoldalú kapcsola­tok. Ismét megerősítették azt a megmásíthatatlan törekvésü­ket, hogy fejlesztik az SZKP és a LEMP, a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szo­ros együttműködését. Véle­ménycserét tartottak továbbá számos időszerű nemzetközi kérdésről. A szívélyes barátság és a testvéri kölcsönös megértés légköré jellemezte a szovjet és a lengyel vezetők találkozását. (MTI) SZATO: Japán kész tárgyalásokat kezdeni Kínával Japán kész magasszintű tár­gyalásokat kezdeni a Kínai Népköztársasággal a két or­szág közötti kérdésekből — közölte Szato japán miniszter- elnök a képviselőház hétfői plenáris ülésén elhangzott fel- zólalásában. A miniszterelnök — beszé­dét megelőzően — heves tá­madásban részesült Takeiri Josikacu, a Komeito Párt el­nöke és Kitajama Airo, a Ja­pán Szocialista Párt tagja ré­széről, akik az ország Kína- politikájával kapcsolatban »te­hetetlenséggel« vádolták a mi­niszterelnököt és követelték, hogy levonva a tanulságokat, haladéktalanul nyújtsa be le­mondását. Kitajama interpel­lációjában követelte, hogy a japán kormány a Kínai Nép- köztársaság kormányát a kí­nai nép »egyetlen és jogos« képviselőjének ismerje el. A felszólalók utaltak Nixon be­jelentett kínai látogatására, mondván: az Egyesült Álla­mok a kapcsolatok megterem­tése terén megelőzte Japánt. Szato válaszában' üdvözölte a Nixon-látogatás hírét, amely, mint mondotta, hatással lesz a japán—kínai kapcsolatokra is. (MTI) Osztrák—olasz tárgyalások Tárgyalások Pekingben es Londonban Magas szintű tárgyalások folynak Pekingben és London­ban, hogy a két ország jelen­legi ügyvivői szintű diplpmá- ciai kapcsolatait nagyköveti szintre emeljék —, közölte tegnap a brit külügyminiszté­rium. Néhány problémát kell csak rendezni, mielőtt a megállapo­dást véglegesen bejelentenék: ezek között szerepel Peking- nek az a kérése, hogy Nagy- Britannia zárja be tajvani konzulátusát, (amely 20 éve működik anélkül, hogy Nagy- Britannia hivatalosan diplo­máciai kapcsolatban állna a Csang Kaj-sek rezsimmel). (MTI) A római Grand Hotelben Aldo Moro olasz külügyminiszter és Zagari külkereskedelmi miniszter (bal- és jobboldalt) tár­gyalásokat folytatott Kirchschläger osztrák külügyminisz­terrel. (Telefoto—AP—MTI—KS) Részletek Kissinger kínai látogatásáról Nixon amerikai elnök teg­nap megbeszélést folytatott a kongresszus vezetőivel és fel­szólította őket: Tartózkodja­nak az olyan, Kínával kapcso­latos politikai kérdések meg­vitatásától, amelyek problé­mákat okozhatnának tervezett kínai utazásánál. A washingtoni diplomáciai hírek élén szerepel Arthur Gavshonnhk, az AP szemle­írójának az a feltűnő értesü­lése, hogy az angol kormány tájékoztatta Washingtont: ősz­szel fenntartás nélkül a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai- nak helyreállítása mellett fog szavazni a világszervezetben, -függetlenül attól, hogy mit tesz az Egyesült Államok«. Amerikai hivatalos személyek szerint a Heath kormány azt, is értésre adta, hogy többé nem támogat semmi olyan ha­AP tudósítója — még az év vége előtt visszavonják álló máshelyéről, Tamszui tajvani tartományból, a brit konzuít, s Anglia és Kína most első ízben nagykövetet cserél (ed­dig csak ügyvivők működtek Londonban, illetve Peking­ben). Henry Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági tanácsadó j" San Clementéből együtt . tért vissza főnökével Washington­ba. Az elnöki különgép fedél­zetén utazó újságírók most először ismertek meg néhány villanásnyi részletet a rejté­lyes kiküldetésről. Kissinger, anélkül, hogy Csou En-laj mi­niszterelnökkel folytatott tár­gyalásairól bármi érdemlege­set közölt volna, elmondotta: kínai részről igen következe­tesen teljesítették azt a kíván­városba, az egykori kínai csá­szárok történelmi nevezetes­ságű rezidenciájára, "'ssingert .üiönösen elkápráztatta a ré­gészeti kiállítás, amelyet ott megtekinthetett. Csou En-laj-ról jó benyomá­sokat szerzett. Jól tájékozott, ió humorérzékű államférfiú­nak tartja. Elmondotta Kissin­ger : Pekingben be kellett is­mernie, hogy Nixon júliusban elhangzott, kansasi sajtóérkez- letének szövegét csak a la- okból ismerte. Csou En-laj izonnal átküldte neki saját, tngol nyelvű példányát, a margón ezzel a megjegyzéssel: »visszavárólag, egyetlen pél­dány«. Kissinger, miután elmon­dotta, hogy minden étkezésre 12 fogást szolgáltak fel, azt is elárulta a tudósítóknak, hogy A washingtoni Fehér Ház július 17-én nyilvánosságra hozott felvétele: Csou En-laj kínai miniszterelnök (jobbról) Pekingben fogadja dr. Henry Kissinger-t, Nixon elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadóját. Kissinger július 9. és 11. között kínai látogatása idején. tározatot vagy eljárást, amely­nek célja Peking megakadá­lyozása a kínai mandátum megszerzésében, s ez mind a közgyűlésre, mind pedig a Biztonsági Tanácsra vonatko­zik. Ilyenformán — folytatja fej­tegetéseit Washingtonból az Ságot, hogy utazása titokban maradjon. Amikor gépkocsija kigördült a pekingi repülőtér­ről, az ablakokat sűrű függöny fedte. A Pekingben töltött 49 órából 20-ot fordítottak tár­gyalásokra. Arra is időt sza­kítottak azonban, hogy három­órás körútra vezessék a tiltott két titkosszolgálati ügynök kísérte el. Közülük az egyik nem tudta, hova tartanak, csak akkor lepődött meg, ami­kor megpillantotta a gép kí­nai hajózó technikusát. Kissin­ger egyébként nem mondta meg, hogy mely ország milyen típusú gépén utazott. (MTI) Az eddiginél is nagyobb arányú munkanélküliség fenyeget Az angol pénzügyminiszter tájékoztatója az alsóházion Sugár András, az MTI tudó­sítója jelenti: Anthony Barber brit pénz­ügyminiszter tegnap az alsó­házban ismertette a kormány, »mini-költségvetését«, amely-. nek célja az évek óta tartó gazdasági pangás leküzdése, a tőkés termelési kedv és a vá­sárlóerő fejlesztése. A minisz­ter közölte, hogy a jövő év első felében az eddiginél is na­gyobb arányú munkanélküliség fenyeget (jelenleg csaknem nyolcszázezer ember van állás nélkül), s a beruházási tevé­kenység is csökken, ha a kor­mány nem tesz sürgős intézke­déseket. A kabinet ezért elhatározta, hogv új gépek beállítása ese­tén húsz százalékkal fokozza a tőkéseknek nyújtott adóked­vezményt. Hogy életet verjen az iparba, megszünteti a tar­tós fogyasztási cikkek részlet- vásárlásának összes eddigi kor­látozásait, továbbá csökkentik a forgalmi adókat. Ezek az intézkedések kétség­kívül számottevően növelik majd az autók, háztartási gé­pek, bútorok, luxuscikkek stb. eladását. De a közgazdászok attól tartanak, hogy a behoza­talt is veszélyesen fel fogja pumpálni, tehát rontani foeia az ország ingatag fizetési mér­legét. Barber a konzervatív hon­atyák lelkes ünneplése köze­pette kijelentette, hogy a nem­zeti össztermék ezek után évi 4-4 és fél százalékkal fog emel­kedni, s az infláció elleni harc­ban »döntő áttörés« következ­het be. (MTI) Taiiffssn tiltakozik A tajvani parlament hétfőn felszólította Nixon elnököt, hogy mondjon le pekingi lá­togatásáról »ha igazán tartós békét akar a világon«. Tajvan kötelességének érzi, hogy »segítse az Egyesült Ál­lamokat abban, hogy megis­merje a kínai kommunisták igazi természetét« — állítja a nyilatkozat, amely felszólítja az amerikai elnököt, hogy ne utazzék Pekingbe. Indiai figyelmeztetés az USA-nak Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter tegnap a parla­mentben éleshangú nyilatko­zatban figyelmeztette az Egye­sült Államokat: a folytatódó pakisztáni fegyverszállítás ká­ros hatással lehet az ameri­kai—indiai kapcsolatokra, azon túlmenően, hogy veszé­lyezteti a térség békéjét és stabilitását. Az indiai felsőház hétfőn külpolitikai vitájában egyes képviselők azt követelték, hogy India zárja be washing­toni diplomáciai képviseletét és tiltakozásként utasítsa visz- sza az amerikai gazdasági se­gítséget. Egyidejűleg az em­beri jogok megsértésével vá­dolja meg az ENSZ-ben az Egyesült Államokat. Szvaran Szingh visszautasí­totta a követeléseket és hang­súlyozta: India már figyel­meztette az Egyesült Államo­kat arra, hogy »Pakisztán ka­tonai felkészültségének foko­zásával India bizonságát ve­szélyezteti«. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. Július 20.

Next

/
Thumbnails
Contents