Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-18 / 167. szám

Vállalati tervek, kollektív szerződések Véleményt mondtak a tulajdonosok Még az otthon falai között is előjön a szó a kollek­tív szerződésről, a vállalatnál készülő középtávú tervről. Családtagok, férj és feleség hasonlítja össze, hogyan ala­poztak náluk a munkások, a dolgozók véleményére. S fe­hér asztalnál is — amikor ba­rátok, ismerősök futnak össze — előbb-utóbb rátérnek erre a témára, Legutóbi ülésén a megyei tapasztalatokat összegezte a Szakszervezetek Megyei Taná­csa. A szakszervezeti bizottsá­gok fontos feladatuknak tar­tották az év első felében, hogy részt vegyenek a kollektív szerződések megkötésében, a középtávú tervek elkészítésé­ben, hiszen ezzel öt, illetve négy évre meghatározzák az üzem vagy gazdaság fejlődé­sét, a dolgozók anyagi helyze­tét, a munkahelyi körülmé­nyeket, a munkafeltételeket a szociális, kulturális tevékeny­ség anyagi alapjait A gazdasági vezetés és a dolgozók is igényelték a szak- szervezet részvételét ebben a munkában, hiszen a SZOT kongresszusának határozata szellemében most alapozzák meg mindenhol a hatékonyabb érdekvédelmet. E testületek arra is figyeltek, hogy össz­hangban legyenek a kollektív szerződések és a vállalati kö­zéptávú tervek. Sokat emlegetik a szakszer­vezet egyetértési jogát, az em­berek azonban nem mindig tudják, mire vonatkozik ez pontosan. Éppen ezért emel­nénk ki, hogy a vállalati terv készítésekor a szakszervezeti' bizottság egyetértésével hatá­rozták meg a munkaügyi fel­adatokat (bér, személyi jöve­delem, kereseti arányok, lét­szám, munkaidő), a béren kí­vüli juttatások színvonalát, az egészségügyi és szociális léte­sítmények fejlesztését Egyetlen vállalat sem volt könnyű helyzetben, hiszen elő­ször készül ilyen terv, senki sem rendelkezett megfelelő ta­pasztalattal, s a vártnál több volt az akadály is: például több, lényeges rendelkezés, szabályozó késve érkezett. Emiatt még nem fejeződött be a vállalati tervez» munka, az SZMT ülésén összegezett .ta­pasztalatokat még felhasznál­hatják. Érvényesült-e az üzemi demokrácia a tervkészítésben? Ez minden embert érdekel, s erről beszélnék még ma is a legtöbbet A szakszervezeti fó­rum megállapítása szerint az önálló vállalatok bevonták a dolgozókat az előkészületekbe, meghallgatták és összegyűjtöt­ték a véleményeket, a javas­latokat. Ennek a haszna már most érződik, hiszen a dolgo­zók megértették a fejlesztési elképzeléseket, kiállnak érte, szívesen részt vesznek majd a megvalósításukban is. A tulaj­donosi érzést is erősíti ben­nük, hogy tovább láthatnak a gépüknél, az íróasztaluknál. Egészen más tapasztalatokat szereztek a fővárosi nagyvál­lalatok somogyi gyáraiban és telepein: az erősen központo­sított irányítás miatt a dolgo­zókat, a szakszervezeti bizott­ságokat sem vonták be min­denhol a tervezésbe. S ez azért elgondolkoztató, mert ezek a megye legnagyobb üze­mei (!). Még ha módjuk volt is a vitatkozásra néhány ki­sebb vagy közepes fontosságú témában, az alapvető gazdasá­gi kérdésekben a nagyvállalat. utsítása szabta meg a felada­tokat. Ez azt is mutatja, hogy még mindig a régi módszerek érvényesülnek, amelyek a tervlebontás idején alakultak ki. Különösen, meglepő, hogy sok esetben még a nagyválla­lat szakszervezeti szerve sem adott lehetőséget a gyáregysé­gekben dolgozóknak a terv ér­demi vitájára, s így nem for­málhattak véleményt a profil kialakításáról, a fejlesztés le­hetőségeiről, a bér- és munka­erő-gazdálkodásról. A szakszervezetek a jövőben is egyik alapvető feladatuk­nak tartják a tervezésben való részvételt. Ez a munka egyéb­ként folyamatos, hiszen az or­szágos, a megyei és a vállalati tervek ismertetésén kívül a fő kérdésekben folyamatos és ér­demi párbeszédre van szükség a gazdasági vezetés és a szak- szervezeti bizottság között, mert csak így valósul meg a képviselet és az érdekvéde- lem­Körülbelül fél év állt a vállalatok rendelkezésére, hogy elkészítsék a kollektív szerződéseket. Az SZMT meg­állapítása szerint néhány mun­kahelyen a gazdasági vezető nem számolt be az 1969—70. évi kollektív szerződés végre­hajtásáról. Nem mindegyik szakszervezeti bizottság tett eleget annak a feladatának, hogy a beszámolóról készült véleményezést eljuttassa a dolgozókhoz. Ahol azonban megtartották a beszámolókat a kollektív szerződésről, nagyon alaposan mérlegelték az eré­nyeket és a hibákat is. A dol­gozók a szakszervezeti bizal­miak közvetítésével olyan ja­vaslatokat juttattak el, ame­lyeket a szerződéstervezet ösz- szeállításánál figyelembe lehe­tett venni. S ez is hozzájárult ahhoz, hogy a most megkötött kollektív szerződések színvo­nalasabbak, mint az előzőek — a szerkezeti felépítésüket, szövegezésüket és tartalmukat tekintve is. Természetesen nem egyformák a szerződések, mindegyik tükrözi az üzem vagy a gazdaság lehetőségeit, adottságait. Egyben azonban hasonlítanak egymásra: jól szolgálhatják az önálló válla­lati gazdálkodást. Mindenhol megfogalmazták ugyanis a szerződésekben a hatékonyabb anyagi ösztönzést, a szocialis­ta bérezési elvek érvényesíté­sét., a vállalathoz való hűség anyagi és erkölcsi elismerését Ezenkívül az ésszerűbb mun­kaerő-gazdálkodást a nők és fiatalok helyzetének javítását is tartalmazzák az öt évre szó­ló szerződések. A vállalatok általában egy-egy évre szabá­lyozták a bérezéssel, az anya­gi ösztönzéssel, a béren kívüli juttatással kapcsolatos felada­tokat Sokkal magasabb pél­dául a béren kívüli juttatások közül a nem pénzben! részese­dés aránya: megnőtt az étke­zési hozzájárulás, magasabb a munkaruhára fordítandó ösz- szeg stb. A szakszervezeti bi­zottságok sokat tehetnék a jó munkahelyi légkörért Éppen ezért most az a feladatuk, hogy állandóan ismertessék, magyarázzák az írásban rögzí­tett elképzeléseket, s ösztönöz­zék tagságukat a jó tervek mi­nél pontosabb, következete­sebb megvalósítására*. G, Válasz - közfelkiáltással Somogyi építőtáborok Ügy látszik, a barackokra Is nagyokat lehet inni. gi szakiskolából hetvenen je­lentkeztek a lengyeltóti tá­borba, de csak heten jelen­tek meg. A táborkezdés után a hét lány sűrű arcpirulások közepette kijelentette, hogy nem tudják elviselni a szé­gyent, inkább hazautaznak. Kaptak egy nap gondolkodási időt Most a jók között tart­ják számon őket. Milyen a program? A szo­kásos ötletes, szórakoztató. De várják a Gemini-fiúkat is, akik gázsi nélkül zenélnek a lányoknak. Érdekes, hogy a fiútáborokba pénzért sem igen lehet neves együttest el­csalogatni. A balatan- boglári Kállai Éva építőtá­borban Sábli Mária tábor­parancsnok fogad bennün­ket. Előre csak annyit: a tábor lányai Siemmivel sem végeznek rosz- szabb munkát a többieknél. Nem is velük volt a baj. De inkább Sábli Mária beszéljen: — Lehetet­len körülmé­nyek között kezdett az el­ső turnus. Az épületet nem tette rendbe a gazdaság, s amikor itt vol­tak a lányok, akkor hoztak takarítónőket, lakatosokat és egyéb szakem­bereket. Két álló nap kopá- csoltak, míg el­fogadhatóvá tették a szállás­helyünket. A késésnek talán az volt az oka, hogy az idén korán kezdődött a táborozás. De hogy másról is szót ejt­sünk: az egyik szabolcsi tur­nussal három kísérő tanár is érkezett. Üdülni. Ámbár még fürödni sem a gyerekekkel mentek. Azt mondták, ha^ ha­zakul döm őket, nem lesz, aki visszakíséri a lányokat. Tapasztalataink szerint a nevelők túlnyomó többsége végtelenül lelkiismeretesen — lásd Balatonújhelyen — ellát­ja a feladatát. A bogiári ese­tet azonban nem hagyhattuk szó nélkül. Az újhelyi gazdaság építő­táborába feketére sülve, csa­patostól jönnek be a lányok a mezőről és a konzervüzem­ből. Az első kérdésük: »mi lesz az ebéd«? Elégedettek az étrenddel, bár feltehetően akkor sem maradnának éhe­sen, ha nem ízlene a húsle­ves meg hússal a paradicso­mos káposzta. Amikor megérkezett a tur­nus, Pálinkás Sarolta tábor­vezető kétségbeesetten szá­molt, hova teszi a rengeteg gyereket. Mivelhogy jóval töb­ben jöttek, mint amennyire számítottak. Végül is nagy népszerűségnek örvendő sát­rakat vertek fel a faházikók mellé, s így senki sem ma­radt ágy nélkül. Az első sátornak már há­ziállatai is vannak. Szeren­csésebbek, mint a lengyeltó­tiak, ők nem békára, hanem két . aranyos cicára tettek szert. A szürkét ki is sajátí­totta az egyik kislány, éjsza­ka helyet szorít neki maga mellett. Dr. Jólesz József, a tábor orvosa, örömmel újságolta, hogy ez ideig nemigen akadt tennivalója. Vigyáznak a lá­nyok, csupán a hiúbbaknak okoz némi kellemetlenséget a gyors lebarnulás vágya. Más »bajról« nem tudtak a táborban. Pintér Dezső :: :: . '•:: . : . . . •. ■* •:. ' .. .• , ..• .. »Vajon milyen ebéddel várnak bennünket?« Délelőtt hamar telnek a lá­dák, délután hatig fürödni le­het. Mi kell más... Első utunk a tábor | válogatottan csinos leányaihoz vezetett. Mielőtt bárki is messzemenően elmarasztalná szemléletünket, gyorsan leír­juk, hogy ez a brigád szedte a kajszis elejét, ki sem ke­rülhettük volna őket. Nem derékfáj dító hajlongás közben találtunk rájuk, éppen a tíz­órait majszolták az egyik fa alatt. Étvágyuk nem veszé­lyeztette a konyha aranytar­talékait: bőséges volt a reg­geli, meg aztán töméntelen sok barack is élénkítette a menüt. Az öltözékükre igen vi­gyáznak. Mármint arra, hogy véletlenül se legyen azonos a másik brigádéval. Ez megle­hetősen nagy akadályokba ütközik, mivelhogy a gazda­ság mindenkinek egyforma uniformist nyomott a kezébe De hát a lengyeltóti táborban lányok dolgoznak — s nekik ne támadna ötletük az »egyé­ni esífcésre« ? A kérdésre, hogy hogyan ér­zik magukat, közfelkiáltással »nagyon jól«-t válaszolnak. Hogy hogyan megy a mun­ka, meg sem kérdezzük: a sor végén a magasra rakott teli ládák mindent elárulnak. — Mi az, amivel elégedet­lenek? Hosszú kuncogás után bizal­masan elárulják, hogy az éj - szakai látogatójuknak szeret­nék kitenni a szűrét. A reni­tens vendég nem egy ráme­nős fiatalember, hanem egy — béka. Állítólag napok óta megjeleni — villanyoltás után — a lányok ablaka alatt, és szívhez szóló brekegéssel kí­ván jó éjszakát. Kis idő múl­va megjelenik népes famíliá­ja is, s együtt fújják a nó­tát. Az egyik kislány meges­küdött arra is, hogy reggel ta­lálkozott a brigád békájával, »alá« gúnyosan pislogott rá. Még tartott a nevetés, ami­kor Szalay Géza, a gazdaság kerületvezetője elmondta: iga­zán semmi kifogásuk sincs a lányok munkája ellen, s akad olyan brigád, amelyiket pél­daként állíthatnak . a gazda­ság dolgozói elé is. Kétszázhetvenkét lány kö­zösségét nem könnyű vezet­ni. Ám Szekrényes Katalin táborvezető nem panaszkodik Lelkesek, jó kedélyűek a lá­nyok, büntetni még senkit sem kellett. Inkább azok okoztak gondot, akik nem jöt­tek el. A győri mezőgazdasá­7500 mázsa sonkasertést ad amerikai exportra az alsógyörgyösi telep Az alsó ágakról könnyebb a szedés, de a legszebb barac­kok a fa tetejére csalogatják a lányokat. A világ legnagyobb tudományos kutatiajája Leningrádban elkészült a A Lábodi Állami Gazdaság alsógyörgyösi kerületében le­vő sertéstelep idei termelési- érték-előirányzata 29, ered­ményterve pedig 4,3 millió fo­rint. Ezt hízósertések értékesí­téséből kívánják elérni: 12 ezer mázsa sertéshús eladásá­val számolnak, mégpedig úgy, hogy ehhez az alapanyagot sa­ját tenyészetükből nyerik. Az eredményes hizlalás egyik fontos előfeltétele a jó tenyésztői munka. Tavaly ezen a telepen az egy kocára eső át­lagos malacszaporulat 20,6 a kocánként átlagosan leválasz­tott malacok száma pedig 19,2 volt, s elérték a 2,1-es koca­forgót. Az eddigi tapasztala­tok biztatóak, és kilátás van arra, hogy az idén a tavalyinál is jobb eredmények születnek. Erre abból lehet következtet­ni, hogy az év első felében az egy kocára jutó átlagos sza- egy kocára jutó átlagos ma­lacszaporulat 11, a választási átlag pedig 9,6 malac volt így mód nyílik arra, hogy még eb­ben az évben kocánként 19— 20 mázsa húst értékesítsenek a tervezett 18 mázsa helyett A sertéshússal kapcsolatban is nőttek az igények, fokozód­tak a minőségi követelmények a vágott és élő állatok export­jánál egyaránt. Márpedig ezeknek meg kell felelni, ha árujukért több pénzt akarnak kapni. Ügy tetszik, Alsógyör- gyösön megoldják ezeket a feladatokat Fokozott gonddal törődnek az állatokkal. Júliusban példá­ul az 5000 hízóból mindössze egy hullott el, a süldőknél és a kocáknál pedig egyáltalán nem volt elhullás. Az idei ér­tékesítésre tervezett 12 000 mázsa hízott sertésből a pápai vágóhídon keresztül 7500 má­zsa sonkasertés kerül ameri­kai exportra, élőexportra pe­dig — Lengyelországba, Cseh­szlovákiába, Olaszországba — mintegy 2500 mázsát szállíta­nak. A többinek nagy része tőkesertésként Budapestre jut szovjet tudományos akadémia kutatóflottájának »Jurij Gaga­rin űrhajós« zászlóshajója. A tudományos kutatóhajót a legmodernebb hazai gyártású berendezéssel látták el, amely­nek segítségévei képes az at­moszféra felső rétegeinek vizs­gálatára, és kozmikus beren­dezések irányításával kapcsola­tos feladatok ellátására. A »Jurij Gagarin űrhajós« kutatóhajó a világ legnagyobb úszó tudományos állomása. Hosszúsága 231 méter, széles­sége 31 ' méter, vízkiszorítása 45 000 tonna, s óránként 13 csomós sebességgel halad. ■ SOMOGYI NÉPLAP ViBSázas», 197L július *8. 3

Next

/
Thumbnails
Contents