Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-18 / 167. szám
Vállalati tervek, kollektív szerződések Véleményt mondtak a tulajdonosok Még az otthon falai között is előjön a szó a kollektív szerződésről, a vállalatnál készülő középtávú tervről. Családtagok, férj és feleség hasonlítja össze, hogyan alapoztak náluk a munkások, a dolgozók véleményére. S fehér asztalnál is — amikor barátok, ismerősök futnak össze — előbb-utóbb rátérnek erre a témára, Legutóbi ülésén a megyei tapasztalatokat összegezte a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A szakszervezeti bizottságok fontos feladatuknak tartották az év első felében, hogy részt vegyenek a kollektív szerződések megkötésében, a középtávú tervek elkészítésében, hiszen ezzel öt, illetve négy évre meghatározzák az üzem vagy gazdaság fejlődését, a dolgozók anyagi helyzetét, a munkahelyi körülményeket, a munkafeltételeket a szociális, kulturális tevékenység anyagi alapjait A gazdasági vezetés és a dolgozók is igényelték a szak- szervezet részvételét ebben a munkában, hiszen a SZOT kongresszusának határozata szellemében most alapozzák meg mindenhol a hatékonyabb érdekvédelmet. E testületek arra is figyeltek, hogy összhangban legyenek a kollektív szerződések és a vállalati középtávú tervek. Sokat emlegetik a szakszervezet egyetértési jogát, az emberek azonban nem mindig tudják, mire vonatkozik ez pontosan. Éppen ezért emelnénk ki, hogy a vállalati terv készítésekor a szakszervezeti' bizottság egyetértésével határozták meg a munkaügyi feladatokat (bér, személyi jövedelem, kereseti arányok, létszám, munkaidő), a béren kívüli juttatások színvonalát, az egészségügyi és szociális létesítmények fejlesztését Egyetlen vállalat sem volt könnyű helyzetben, hiszen először készül ilyen terv, senki sem rendelkezett megfelelő tapasztalattal, s a vártnál több volt az akadály is: például több, lényeges rendelkezés, szabályozó késve érkezett. Emiatt még nem fejeződött be a vállalati tervez» munka, az SZMT ülésén összegezett .tapasztalatokat még felhasználhatják. Érvényesült-e az üzemi demokrácia a tervkészítésben? Ez minden embert érdekel, s erről beszélnék még ma is a legtöbbet A szakszervezeti fórum megállapítása szerint az önálló vállalatok bevonták a dolgozókat az előkészületekbe, meghallgatták és összegyűjtötték a véleményeket, a javaslatokat. Ennek a haszna már most érződik, hiszen a dolgozók megértették a fejlesztési elképzeléseket, kiállnak érte, szívesen részt vesznek majd a megvalósításukban is. A tulajdonosi érzést is erősíti bennük, hogy tovább láthatnak a gépüknél, az íróasztaluknál. Egészen más tapasztalatokat szereztek a fővárosi nagyvállalatok somogyi gyáraiban és telepein: az erősen központosított irányítás miatt a dolgozókat, a szakszervezeti bizottságokat sem vonták be mindenhol a tervezésbe. S ez azért elgondolkoztató, mert ezek a megye legnagyobb üzemei (!). Még ha módjuk volt is a vitatkozásra néhány kisebb vagy közepes fontosságú témában, az alapvető gazdasági kérdésekben a nagyvállalat. utsítása szabta meg a feladatokat. Ez azt is mutatja, hogy még mindig a régi módszerek érvényesülnek, amelyek a tervlebontás idején alakultak ki. Különösen, meglepő, hogy sok esetben még a nagyvállalat szakszervezeti szerve sem adott lehetőséget a gyáregységekben dolgozóknak a terv érdemi vitájára, s így nem formálhattak véleményt a profil kialakításáról, a fejlesztés lehetőségeiről, a bér- és munkaerő-gazdálkodásról. A szakszervezetek a jövőben is egyik alapvető feladatuknak tartják a tervezésben való részvételt. Ez a munka egyébként folyamatos, hiszen az országos, a megyei és a vállalati tervek ismertetésén kívül a fő kérdésekben folyamatos és érdemi párbeszédre van szükség a gazdasági vezetés és a szak- szervezeti bizottság között, mert csak így valósul meg a képviselet és az érdekvéde- lemKörülbelül fél év állt a vállalatok rendelkezésére, hogy elkészítsék a kollektív szerződéseket. Az SZMT megállapítása szerint néhány munkahelyen a gazdasági vezető nem számolt be az 1969—70. évi kollektív szerződés végrehajtásáról. Nem mindegyik szakszervezeti bizottság tett eleget annak a feladatának, hogy a beszámolóról készült véleményezést eljuttassa a dolgozókhoz. Ahol azonban megtartották a beszámolókat a kollektív szerződésről, nagyon alaposan mérlegelték az erényeket és a hibákat is. A dolgozók a szakszervezeti bizalmiak közvetítésével olyan javaslatokat juttattak el, amelyeket a szerződéstervezet ösz- szeállításánál figyelembe lehetett venni. S ez is hozzájárult ahhoz, hogy a most megkötött kollektív szerződések színvonalasabbak, mint az előzőek — a szerkezeti felépítésüket, szövegezésüket és tartalmukat tekintve is. Természetesen nem egyformák a szerződések, mindegyik tükrözi az üzem vagy a gazdaság lehetőségeit, adottságait. Egyben azonban hasonlítanak egymásra: jól szolgálhatják az önálló vállalati gazdálkodást. Mindenhol megfogalmazták ugyanis a szerződésekben a hatékonyabb anyagi ösztönzést, a szocialista bérezési elvek érvényesítését., a vállalathoz való hűség anyagi és erkölcsi elismerését Ezenkívül az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást a nők és fiatalok helyzetének javítását is tartalmazzák az öt évre szóló szerződések. A vállalatok általában egy-egy évre szabályozták a bérezéssel, az anyagi ösztönzéssel, a béren kívüli juttatással kapcsolatos feladatokat Sokkal magasabb például a béren kívüli juttatások közül a nem pénzben! részesedés aránya: megnőtt az étkezési hozzájárulás, magasabb a munkaruhára fordítandó ösz- szeg stb. A szakszervezeti bizottságok sokat tehetnék a jó munkahelyi légkörért Éppen ezért most az a feladatuk, hogy állandóan ismertessék, magyarázzák az írásban rögzített elképzeléseket, s ösztönözzék tagságukat a jó tervek minél pontosabb, következetesebb megvalósítására*. G, Válasz - közfelkiáltással Somogyi építőtáborok Ügy látszik, a barackokra Is nagyokat lehet inni. gi szakiskolából hetvenen jelentkeztek a lengyeltóti táborba, de csak heten jelentek meg. A táborkezdés után a hét lány sűrű arcpirulások közepette kijelentette, hogy nem tudják elviselni a szégyent, inkább hazautaznak. Kaptak egy nap gondolkodási időt Most a jók között tartják számon őket. Milyen a program? A szokásos ötletes, szórakoztató. De várják a Gemini-fiúkat is, akik gázsi nélkül zenélnek a lányoknak. Érdekes, hogy a fiútáborokba pénzért sem igen lehet neves együttest elcsalogatni. A balatan- boglári Kállai Éva építőtáborban Sábli Mária táborparancsnok fogad bennünket. Előre csak annyit: a tábor lányai Siemmivel sem végeznek rosz- szabb munkát a többieknél. Nem is velük volt a baj. De inkább Sábli Mária beszéljen: — Lehetetlen körülmények között kezdett az első turnus. Az épületet nem tette rendbe a gazdaság, s amikor itt voltak a lányok, akkor hoztak takarítónőket, lakatosokat és egyéb szakembereket. Két álló nap kopá- csoltak, míg elfogadhatóvá tették a szálláshelyünket. A késésnek talán az volt az oka, hogy az idén korán kezdődött a táborozás. De hogy másról is szót ejtsünk: az egyik szabolcsi turnussal három kísérő tanár is érkezett. Üdülni. Ámbár még fürödni sem a gyerekekkel mentek. Azt mondták, ha^ hazakul döm őket, nem lesz, aki visszakíséri a lányokat. Tapasztalataink szerint a nevelők túlnyomó többsége végtelenül lelkiismeretesen — lásd Balatonújhelyen — ellátja a feladatát. A bogiári esetet azonban nem hagyhattuk szó nélkül. Az újhelyi gazdaság építőtáborába feketére sülve, csapatostól jönnek be a lányok a mezőről és a konzervüzemből. Az első kérdésük: »mi lesz az ebéd«? Elégedettek az étrenddel, bár feltehetően akkor sem maradnának éhesen, ha nem ízlene a húsleves meg hússal a paradicsomos káposzta. Amikor megérkezett a turnus, Pálinkás Sarolta táborvezető kétségbeesetten számolt, hova teszi a rengeteg gyereket. Mivelhogy jóval többen jöttek, mint amennyire számítottak. Végül is nagy népszerűségnek örvendő sátrakat vertek fel a faházikók mellé, s így senki sem maradt ágy nélkül. Az első sátornak már háziállatai is vannak. Szerencsésebbek, mint a lengyeltótiak, ők nem békára, hanem két . aranyos cicára tettek szert. A szürkét ki is sajátította az egyik kislány, éjszaka helyet szorít neki maga mellett. Dr. Jólesz József, a tábor orvosa, örömmel újságolta, hogy ez ideig nemigen akadt tennivalója. Vigyáznak a lányok, csupán a hiúbbaknak okoz némi kellemetlenséget a gyors lebarnulás vágya. Más »bajról« nem tudtak a táborban. Pintér Dezső :: :: . '•:: . : . . . •. ■* •:. ' .. .• , ..• .. »Vajon milyen ebéddel várnak bennünket?« Délelőtt hamar telnek a ládák, délután hatig fürödni lehet. Mi kell más... Első utunk a tábor | válogatottan csinos leányaihoz vezetett. Mielőtt bárki is messzemenően elmarasztalná szemléletünket, gyorsan leírjuk, hogy ez a brigád szedte a kajszis elejét, ki sem kerülhettük volna őket. Nem derékfáj dító hajlongás közben találtunk rájuk, éppen a tízórait majszolták az egyik fa alatt. Étvágyuk nem veszélyeztette a konyha aranytartalékait: bőséges volt a reggeli, meg aztán töméntelen sok barack is élénkítette a menüt. Az öltözékükre igen vigyáznak. Mármint arra, hogy véletlenül se legyen azonos a másik brigádéval. Ez meglehetősen nagy akadályokba ütközik, mivelhogy a gazdaság mindenkinek egyforma uniformist nyomott a kezébe De hát a lengyeltóti táborban lányok dolgoznak — s nekik ne támadna ötletük az »egyéni esífcésre« ? A kérdésre, hogy hogyan érzik magukat, közfelkiáltással »nagyon jól«-t válaszolnak. Hogy hogyan megy a munka, meg sem kérdezzük: a sor végén a magasra rakott teli ládák mindent elárulnak. — Mi az, amivel elégedetlenek? Hosszú kuncogás után bizalmasan elárulják, hogy az éj - szakai látogatójuknak szeretnék kitenni a szűrét. A renitens vendég nem egy rámenős fiatalember, hanem egy — béka. Állítólag napok óta megjeleni — villanyoltás után — a lányok ablaka alatt, és szívhez szóló brekegéssel kíván jó éjszakát. Kis idő múlva megjelenik népes famíliája is, s együtt fújják a nótát. Az egyik kislány megesküdött arra is, hogy reggel találkozott a brigád békájával, »alá« gúnyosan pislogott rá. Még tartott a nevetés, amikor Szalay Géza, a gazdaság kerületvezetője elmondta: igazán semmi kifogásuk sincs a lányok munkája ellen, s akad olyan brigád, amelyiket példaként állíthatnak . a gazdaság dolgozói elé is. Kétszázhetvenkét lány közösségét nem könnyű vezetni. Ám Szekrényes Katalin táborvezető nem panaszkodik Lelkesek, jó kedélyűek a lányok, büntetni még senkit sem kellett. Inkább azok okoztak gondot, akik nem jöttek el. A győri mezőgazdasá7500 mázsa sonkasertést ad amerikai exportra az alsógyörgyösi telep Az alsó ágakról könnyebb a szedés, de a legszebb barackok a fa tetejére csalogatják a lányokat. A világ legnagyobb tudományos kutatiajája Leningrádban elkészült a A Lábodi Állami Gazdaság alsógyörgyösi kerületében levő sertéstelep idei termelési- érték-előirányzata 29, eredményterve pedig 4,3 millió forint. Ezt hízósertések értékesítéséből kívánják elérni: 12 ezer mázsa sertéshús eladásával számolnak, mégpedig úgy, hogy ehhez az alapanyagot saját tenyészetükből nyerik. Az eredményes hizlalás egyik fontos előfeltétele a jó tenyésztői munka. Tavaly ezen a telepen az egy kocára eső átlagos malacszaporulat 20,6 a kocánként átlagosan leválasztott malacok száma pedig 19,2 volt, s elérték a 2,1-es kocaforgót. Az eddigi tapasztalatok biztatóak, és kilátás van arra, hogy az idén a tavalyinál is jobb eredmények születnek. Erre abból lehet következtetni, hogy az év első felében az egy kocára jutó átlagos sza- egy kocára jutó átlagos malacszaporulat 11, a választási átlag pedig 9,6 malac volt így mód nyílik arra, hogy még ebben az évben kocánként 19— 20 mázsa húst értékesítsenek a tervezett 18 mázsa helyett A sertéshússal kapcsolatban is nőttek az igények, fokozódtak a minőségi követelmények a vágott és élő állatok exportjánál egyaránt. Márpedig ezeknek meg kell felelni, ha árujukért több pénzt akarnak kapni. Ügy tetszik, Alsógyör- gyösön megoldják ezeket a feladatokat Fokozott gonddal törődnek az állatokkal. Júliusban például az 5000 hízóból mindössze egy hullott el, a süldőknél és a kocáknál pedig egyáltalán nem volt elhullás. Az idei értékesítésre tervezett 12 000 mázsa hízott sertésből a pápai vágóhídon keresztül 7500 mázsa sonkasertés kerül amerikai exportra, élőexportra pedig — Lengyelországba, Csehszlovákiába, Olaszországba — mintegy 2500 mázsát szállítanak. A többinek nagy része tőkesertésként Budapestre jut szovjet tudományos akadémia kutatóflottájának »Jurij Gagarin űrhajós« zászlóshajója. A tudományos kutatóhajót a legmodernebb hazai gyártású berendezéssel látták el, amelynek segítségévei képes az atmoszféra felső rétegeinek vizsgálatára, és kozmikus berendezések irányításával kapcsolatos feladatok ellátására. A »Jurij Gagarin űrhajós« kutatóhajó a világ legnagyobb úszó tudományos állomása. Hosszúsága 231 méter, szélessége 31 ' méter, vízkiszorítása 45 000 tonna, s óránként 13 csomós sebességgel halad. ■ SOMOGYI NÉPLAP ViBSázas», 197L július *8. 3
