Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-06 / 131. szám

Nyári tárlat az elektroncsőgyárban A dolgozók már igénylik Schwierkievitz Róbert múlt évi grafikai kállítása után folytatódj- a hagyomány: péntek délután megnyüt a kaposvári elektroncsőgyár kultúrtermében a XI. nyári tárlat. Ezúttal a húszéves fennállását ünneplő kaposvári Balázs János Képzőművészeti Kör mutatkozik be a gyár falai között. Nemcsak a nagyszerű kezdeményezést di­csérhetjük most is, hanem a II. nyári tárlat rendezőinek azon törekvését: olyan szak­körnek ad alkalmat a sze­replésre, amelynek az a fel­adata többek között, hogy a dolgozók ízlésnevelésében élen járjon, s fejlessze képzőmű­vészeti kultúrájukat A szak­kör tagjainak egy része mais kétkezi dolgozó, kaposvári és vidéki. A múlt év végén, a Latin - ca Sándor Megyei Művelődé­si Központban megrendezett jubileumi tárlat anyaga adja a kiállítás javát, de a mint­egy félszáz grafika és fest­mény kozott néhány új szak­köri munka is szerepel. A gyárban megrendezett kiállítás maradandó élményt nyújt a látogatóknak, szocia­lista brigádtagofenak. Tibol László metszetei, Szirmai Zoltán rajzai, Kos- savics Gábor formákban gaz­dag kompozíciói, Barabás Fe­renc színes grafikái azok, amelyek elsősorban figyel­met keltenek. Bosnyák László, a gyár dekoratőre három művével szerepel az elektrcxnes őgy ár IL nyári tárlatán. Műanyag Csurgón A kereskedelemben mindin­kább tért hódít az áruk ízlé­ses csomagolása. Ehhez leg­többször műanyagokat hasz­nálnak fel. Csurgón a fogyasz­tási szövetkezet két év óta keresi a különböző korszerű műanyagcsomagolás módsze­reit. Gépeket szereztek be, amelyekkel a kívánságnak megfelelő csomagolóeszközö­ket gyártanak. A csurgóiak kezdeményezése azért is figyelemre méltó, mert munkaalkalmat teremte­nek a nők részére. Hosszabb idő óta dolgozik polietilén zacskókat gyártó részlegük. 20—40 ezer darabos nagy té­telekét kérnék tőlük a meg­rendelők, s’* a jelfenlegi kapa­citás már egész évre le van kötve. Tudnak azonban újabb megrendeléseket is fogadni, mert Csurgón van szabad munkaierő. Sok mindent tud a Vacum gép: műanyagból kocsonyás, aszpikos és gesztenyés tálakat ugyanúgy, mint dísztálakat, pvc alapanyagú víztárolókat, különböző edényeket, bánya­robbantó víztárolókat vagy törhetetlen karácsonyfadísze­ket Somogyi siker a műszaki fiatalok szakdolgozatainak versenyén Szép somogyi sikerék szü­lettek a műszaki fiatalok or­szágos szakdolgozat-versenyén. Budapesten, a * MTESZ szék­hazában megtartott ünnepé­lyes díjkiosztáson négy somo­gyi fiatal jelent meg: közülük, kettő első helyezett létt. Vil­lányi József, a Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lat, és Györkő Mária, a VBKM Kaposvári Villamossági Gyá­rának mérnöke a négyezer fo­rintos első díj mellé megkapta a kiváló ifjú mérnök okleve­let és az arany plakettet is. A somogyi dolgozatok közül ket­tőt harmadik díjban részesí­tették. Az egyiknek szerzője Csűri Vilmos, a VBKM Ka­posvári Villamossági Gyárá­nak mérnöke, a másikat pe­dig Barta Sándor és Hargitai Péter, a Siófoki Kőolajveze­ték Vállalat technikusai írták. ök is megkapták a kiváló if­jú mérnök, illetve kivaló ifjú ; __1_I__ címet, a bronzpla­k ettet és a harmadik díjért . járó .kétezer forintos jutalmat..! nyugvó mesterséges szigetek­AZ MSZMr SOMOST MESYIJ B I Z O TT S A S A NA K LATJA XXVTL évfolyam, 131-szám Vasárnap, 1971. június ft. Falu a tengeren A Szovjetunióban 25 évvel ezelőtt telepítették le az első fúrótornyot a Kászpi-tenger medrébe, száz kilométerre a partszegélytől. Napjainkban már több mint 240 kilométer hosszú a fúrótornyok acéier-. dőjének sora. Helyenként ki­sebb települések létesültek a fúrótornyok körül. Emeletes lakóházakat, kultúrházat, is­kolát, kórházat és postát épí­tették az acél cölöpökön re, amelyek a kitermelt kőolaj egy részének tárolására és hajókikötőül is szolgálnak. A part és az »olajfalu- között motoroshajók és helikopterek tartják fenn a forgalmat. A települések alatt 30—40 mé­ter mélyen vaíí a tengerfenék, nem volt tehát könnyű stabil, a hullámverésnek jól ellenálló alapokat készíteni az építmé­nyek számára. Megjegyzésünk egy tetőjavításról Lehetett volna bosszankodás nélkül isi A Kék fény hőse nem példakép! Egy csapat gyerekkel találkoz­tam délfelé az utcán. Iskolából hazafelé vitt az útjuk, táskát ló- báltak a kezükben. Amikor köze­lebb értem hozzájuk, hallottam azt is, miről beszélnek. Áz egyik Kék fény műsor szereplőjéből szinte pillanatok alatt példakép­nek illő hőst faragott az egyik lurkó. Az adást nem láttam, de az eljátszott ember nagy vagány lehetett. (Miért fogták volna el különben.) A kisfiú alakítása olyan sike­res volt, hogy nyomban életre is kelt benne a Kék fény hőse. Táskáját el sem engedve, átka­rolta egvik pajtása nyakát, es helyzetet teremtett az erőpróbá­ra. Lett is rögtön dulakodás — játszásiból. A gyerekek életkori sajátossá­ga — mondhatná valaki magya­rázatul, ami igaz is, ettől a pél­dától eltekintve. Más a gyerekes kakaskodás, és más a kékfény- bősből lett példakép .. . A történetből nem nehéz le­vonni a következtetést. Az *erős<- kisfiúcska alkalmanként — vagy rendszeresen — nézője a késő esti Kék fénynek. Ez már magában helytelen, hisz olyan­kor már aludnia kellene. A Kék fény nem is gyerekekhez szóló műsorok közé tartozik. No, de ebből nem lehet még baj, ha egyszer — véletlenül — ^becsú­szik-« ez is az otthoni programba. Talán — ha olyan éppen a mű­sor összetétele — még nevelési lehetőség is rejlik benne. Pél­dául : a képernyőn látható betö­rő nem példakép, hanem bün­tetést érdemlő ember, aki vétett a közösség ellen, magatartása javításra szorul. A gondatlan szülő csak ezt fe­lejtette el elmondani a kisfiának. 0>. b.) VÍZKÖZELBEN ,, Bár a fürdŐ5,z»zca3 már megkezdődött, a Balaton-part még sók helyen a szezonra készülődést mutatja c&ak. Pa­vilonokat rendeznék, parkokat szépítenek. A siófoki szabad- strandnál dolgozó embereket találtunk. — A partot építjük — adta meg a felvilágosítást Sári Je­nő. — A Balatoni Vízügyi Ki- rendeltség dolgozói vagyunk. Most éppen a hullámtörő ge­rendát készítjük. A munkánk már a tavasszal elkezdődött. A mi brigádunk itt három hét óta dolgozik. Látja ezeket a töveket? . Azokat is mi Aztán a víz No, ezek után már csak a dőlt fal építése volt a dolgunk. A végén pedig földtöltés lesz a munkánk. Döngölik a betont a zsalu­zás között. Fakeretek kénysze­rítik a még folyni kívánó masszát egyenes útra. Laáina Ferenc, Molnár Dénes, Juhász Géza és Hajdú János ütemez­ve súlykolják a betont kézre álló, tompa végű farudakkal. — Néhány évvel ezelőtt még hatvan méterrel arrébb volt a part. Azóta beljebb húzódott a tó — mondja az egyikük. Bólintanak. Mintha egy kis szomorúságot látnék az arcu­örömmel fogadták Kaposvá­ron az Ady Endre utca 1. szám alatt lakók az épület ta­tarozásának, most nemrégen pedig a tető javításának meg­kezdését. Mindkettőre nagy szükség volt. Ám amikor az összetört cse­réppel együtt a hosszú évek alatt a padláson halomra gyűlt szemetet is lapáttal szórták 15 méter magasságból az udvar­ra, örömük bosszúsággá, fel­háborodássá változott A la­kásokat elárasztotta a por, és a szemétből áradó dohos, pe­nészes, kellemetlen szag. Tiltakoztak a munkát végző embereknél, majd az Ingatlan- kezelő Vállalatnál, ahol azt az ígéretet kapták, hogy a cserepet és a szemetet csúsz­dán juttatják majd le a föld­re. Az ígéret azonban csak igé. rét maradt, sőt a szemét, a hulladék is napokig ott bűz lőtt az ablakok alatt; nem lehetett szellőztetni sem. Pe dig van a vállalatnak megfe­lelő csúszdája, de bizonyára fölöslegesnek tartották annak fölszerelését, mert akkor to­vább tartott volna a munka. Néhány órát valóban nyer tek ily módon. Ám a bosszú ság így nagyobb volt, mint amennyi örömet a tatarozás, az épület rendbehozása szerzett a lakóknak! S mindez nem tör­ténik, ha a vállalat kötelező­vé teszi a csúszda használatát. Sz. L Súlyos s ér f és Társadalmi bíróként mű­ködöm évek óta egy gazda­ságban. Tevékenységem so­rán több érdekes üggyel ta­lálkoztam. Az eset előzmé­nyei az egyik fizetési nap délutánjára nyúlnak vissza, amikor az elfogyasztott ne­hány üveg sör hatásara ösz- szeveszett két dolgozó. A do­log aztán annyira elfajult, hogy az ügy végül is a tár­sadalmi bíróság elé került. A sértett'. Nagy János bá­csi, egy képzett szónok ha­táskeltő fogásával mondta el az esetet. Hosszan beszélt, többször ismételte önmagát, s igyekezett a bíróságot ér­zelmileg is megnyerni. A bepanaszolt, Kovács Pé­ter, csendes ember, nem mes­tere a szónak. Percekig gon­dolkodott, amíg kibökte: — Azt elfelejtette monda­ni Nagy elotárs, mivel jött oda. Hogy azt mondta: mit akarsz itt, te taknyos? A sértő kifejezésen hirte­len megakadtam, és hogy tisztázzam, válóban elhang­zottak-e e szavak, félbesza­kítottam Kovács Pétert, és a sértetthez fordultam: — Apropó! Mondta ezt maga, Nagy elvtárs? János bácsi, aki olyan gör­dülékenyen adta elő az imént mondókáját, most álig talalt szavakat. Elvörösödve ugrott fel, és úgy válaszolt: — Tisztelt elnök úr. én soha életemben senkinek nem mondtam azt, hogy ap­ropó, de Kovács Péternek sem, erre akár meg is eskü­szöm! Most az én szavam akadt el. A hirtelen csöndben az­m felállt Kovács Péter, és megenyhülten mondta: — Kérem, én nem szeret­ném, ha igazságtalanság tör­ténne. Ami igaz, az igaz, Nagy- elvtárs mondta azt, hogy taknyos, de azt, hogy apropó, tényleg nem mondta. M, J. TAKK# Ezer bolhafajta Az embernek, ha a bol­ha ugrását kívánná utá­nozni, 100 méter magasat és 300 méter hosszat kel­lene ugrania! Mintegy ezer bolhafajtát ismerünk, s 150 fajta él Európában. Szerencsére a bolhafajták többségét nem érdekli az ember, mert szagunk visz- szataszító számukra. Csak a kutyabolha képes az em­berrel való »együttélésre«, bár ez is inkább a kutyát kedveli, mivel a kutyaszőr sokkal kellemesebb mene­dék számára. Hogyan idegesítsük a szomszédunkat? Az Egyesült Államok­ban a fenti címmel nem­rég könyv jelent meg, amely azonnal bestseller lett. Egy részletet hadd idézzünk; »Ha a szomszéd lakásá­ból átszűrődő, túlságosan hangos zene késő éjsza­káig nem hagy bennünket aludni, akkor reggel ötkor telefonáljunk át szomszé­dunknak, és köszönjük meg neki az élvezetes mű­sort.* Mindenes angol férjek A közelmúltban közzétett statisztikai adatok szerint az angol férjek 77—84 százalé­ka mosogat naponta, 22 szá­zaléka mos és vasal Is. A megkérdezettek 34 százaléka ismerte el, hogy mindennap beveti az ágyat, 64 százalé­kuk tisztítja a cipőket, 35 százalékuk vesz részt a ta­karításban, 36 százalékuk főz, 39 százalékuk kel fel éj­szaka, hogy hiegitassa és tisztába tegye a gyerekeket, a bevásárlásban pedig 65 százalékuk vesz részt. Ezek a szinte hihetetlen statisztikai adatok szöges ellentétben állnak azzal a képpel, amit általában az angol emberekről alakítot­tunk ki magunknak. Az angol férjről általában azt tartják, hogy mielőtt haza­térne, egy italmérésben le­öblíti a torkát 1—2 liter sör­rel, majd amint beteszi a lá­bát a lakásba, belesüpped a karosszékbe, és szó nélkül nézi a televíziót. Ugyancsak szótlanul fo­gyasztja el azt a néhány szendvicset is, amit a fele­sége elébe tálal, s ugyan­ilyen hangtalanul issza meg a szokásos csésze teát. Va­jon a két kép közül melyik az igazi? A cég érdekei Egy detroiti nagyválla­lat ötletpályázatot hirde­tett adminisztratív kiadá­sainak csökkentésére. Az igazgatótanács száz dol­lárt szavazott meg az első díjra. A pályázatot a vállalat­nak az a hivatalnoka nyerte, aki azt ajánlotta, hogy a díjat szállítsák le tíz dollárra. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: il-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca S. il 6. Felelős vezető: Mautner József

Next

/
Thumbnails
Contents