Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-05 / 130. szám

Alkotmánytervezet Jugoszláviában A szóvivő megtagadta a választ Enrópíi bízirns'g — európai jővö IV. Kémközpont épül Angliában Jó széllel A jugoszláv szövetségi par­lament közös alkotmányügyi bizottsága megvizsgálta a ju­goszláv alkotmányreform ter­vezetének végleges szövegét, s elhatározta, hogy a2t jóvá­hagyásra a hónap közepén a képviselőház Népek Tanácsa elé terjeszti. Ezzel az alkot- mányreform lebonyolítása zá­ró szakaszába lépett. A Népek Tanácsát követően június vé­géig a parlament többi háza is jóváhagyja a reformot, s július elejétől megkezdik an­nak gyakorlati végrehajtását. Júliusban megválasztják Ju­goszlávia kollektív államfői testületét, s megerősítik hi­vatalában Tito köztársasági elnököt, aki egyben az állam- elnökség elnöke is lesz. A ko­rábbi tervektől eltérően még júliusban megalakítják Jugo­szlávia új kormányát — a Szövetségi Végrehajtó Taná­csot — is, amelynek előrelát­Júliusban amerikai—nyugat­német tárgyalások kezdődnek arról, hogy milyen összeget fi­zessen az NSZK kormánya a Nyugat-Németországban állo­másozó amerikai haderő el­tartási költségei fejében az elkövetkező két évre. Bonn­ban megütközést keltett, hogy az amerikai kormány 7,5 mil­liárd márkát követel. A nyu­gatnémet fél csupán 3,9 mil- liárdot kíván fizetni. A bonni javaslat szerint 3,2 milliárd márkát előlegként befizetnének a devizakiegyen- litési alapba a »Phamtom-«- vadászgépek árára, amelyek­nek szállítása csák 1974-ben kezdődik. Ezenkívül néhány százmilliót hajlandók lenné­E1SBÍ1EK A NAGYVILÁGBÓL hatólag új elnöke lesz, miután Mitja Ribicsics jelenlegi mi­niszterelnököt Szlovénia az államelnökség tagjává jelölte. A jugoszláv kormány — a JKSZ elnöksége legutóbbi két ülésén hozott határozatok szellemében — munkatervet dolgozott ki. A munkaterv foglalkozik az alkotmányre­form bevezetésével összefüggő konkrét intézkedésekkel, a gazdaság-megszilárdítás prog­ramja végrehajtásának ered­ményesebbé tételével és az 1971—75-ös népgazdasági terv elfogadásával. 7 A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöksége ha­tározatot hozott arra vonat­kozóan is, hogy minél előbb lássanak hozzá az alkotmány- reform második szakaszának előkészítéséhez, amelynek le­bonyolítására a következő két esztendőben kerül majd sor. nek készpénzben kifizetni az állami költségvetés terhére. Ennek ellenében Bonn azt kívánja, hogy Washington szabadítsa fel azt az 1,2 mil- iiárd márkát, amelyet az NSZK régebben előlegként fi­zetett ki Amerikában katonai szállításokra. Ezek a szállítá­sok később fölöslegesekké vál­tak. Nyugatnémet részről arra számítanak, hogy Brandt ha­marosan sorra kerülő wa­shingtoni látogatása során a bonni álláspontot sikerre tudja vinni. A kancellár főleg a nyugatnémet államháztartás nehéz helyzetére akar hivat­kozni, valamint arra, hogy az NSZK viseli a NATO európai költségeinek 40 százalékát. Bonni kormánykörökben azonban úgy vélik, hogy eb­ben a kérdésben hosszú és kemény vitákat kell folytatni az amerikai szövetségesekkel. Az angol külügyminiszté­rium csütörtöki sajtóértekezle­tén kérdést intéztek a szóvi­vőhöz az orfordnessi rádió­központ működésére vonatko­zólag. Az angol hadügymi­niszter ugyanis korábban megerősítette a sajtónak azt a közleményét, amely szerint e központ igazgatója amerikai lesz, amerikai berendezéssel működik, és amerikai szakem­berek végzik majd a munkát. Az igazgatóhelyettes lesz csu­pán egy angol tiszt. Az angol sajtó annak a vé­leményének adott hangot, hogy ezt a rádióközpontot az Egyesült Államok nemzetbiz­tonsági ügynöksége számába építik és ez az ügynökség a központi hírszerző hivatal és Az amerikai hatóságok vizs­gálatot indítottak John W. Donaldson brigádtábornok el­len vietnami polgári szemé­lyek meggyi likolása miatt. Képünk jobboldalán Donald­son látható, amint egy .halott vietnami teteme felett pózol. a Pentagon számára lehallga­tásokat végez. A sajtó azt is közölte, hogy a hivatalos nyi­latkozat, amely szerint a köz­pontot »tudományos kutató munka« céljaira létesítették, csupán álcázása igazi rendel­tetésének, nevezetesen a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok ellen irányuló rádió­kémkedésnek. . A sajtóértekezleten feltették a szóvivőnek a kérdést: nerr. merülnek-e fel olyan problé­mák, amelyek érintik Anglia, szuverenitását? A szóvivő azonban megtagadta a választ, mondván, ilyen kérdésekkel forduljanak a hadügyminisz­térium sajtóosztályához. A kérdésekre azonban ott is megtagadták a választ. A kép 1968 novembereben Quanig Ngiai-ban készült az akikor még ezredesi rangban lévő Donaldson kérésére, és a képet AI HoHóway, a 11. gyalogos brigád hivatalos fo­tósa készítette. Néhén / évvel ezelőtt De Gaulle vezérkari főnöke, az azóta tragikus körülmények között elhunyt Ailleret tá­bornok meglepő kijelentést tett Franciaország új straté­giájáról. Eszerint az ország­nak fel kell készülnie a »minden irányból« érkező csapás kivédésére. Ez az új stratégia volt az első hiva­talos és nagy horderejű felül­vizsgálata a NATO majd két évtizede vallott alapvető cél­jainak. , Az észak-atlanti katonai szervezet ugyanis megalaku­lása óta .eszköz. Eszköz az Egyesült Államok kezében, az amerikai világuralmi ter­vek megvalósítására, mint a Pravda írja: »ez a gépezet a Pentagon és az amerikai kül­ügyminisztérium fiókintéze­te«. A szervezet katonai ve­zetése mindvégig az ameri­kaiak kezében összpontosult, s a tervezést és a NATO irányításával összefüggő min­den egyéb tevékenységet tu­lajdonképpen Washingtonban végeztek. A NATO a világ négy táján érvényesülő ame­rikai érdekek egyik fontos biztosítéka volt — s részben az ma 'is. A hatvanas évek közepétől azonban elindult a nyugat­európai országokban egy las­sú olvadás, s érlelődött a fel­ismerés, amelynek legegyér­telműbb kifejezője De Gaul­le és politikája volt. A tá­bornok-elnök megértette, hogy országa érdekei nincse­nek összhangban az EgvesüH Államok világméretű elköte • lezettségeivel. S mégis, mivel a NATO szervezeté szorosan az amerikai politikához kap­csolja Franciaország — és a többi .európai állam — sze­kerét, az országot akarata el­lenére bele lehet vinni egy világméretű konfliktusba. Ezért határozott úgy De Gaulle, hogy kivonul a NA- TO-ból. s ezért nő a berzen­kedés a többi nyugat-európai országban is e szervezet iránt. S nem utolsósqyban ezért kényszerül az USA- ar­ra, hogy a merev, a világhá­ború veszélyét felidéző kato­nai tervezés és stratégia he­lyett békülékenyebb, az eu­rópai realitásokat egyre in­kább figyelembe vevő húro­kat pengessen. Óvatos derűlátás a nyugat­berlini kérdés megoldásában, kedvező előjelek a SALT-tár- gyalásokon, részleges atom- _ csend- és atomsorompó-szer- ződés, javaslat a kölcsönös csapatcsökkentésekre, békü­lékenyebb hang a NATO- konferen cián — ezek ma az európai biztonság, az európai béke legfontosabb, s minden­képpen reményt keltő elemei. A világháború, ami oly sok szenvedést okozott az embe­riségnek, de különösen Euró­pa népeinek nem elkerülhe­tetlen többé Az európai biztonság ügyé­nek szorgalmazói között le­hetetlen észre nem venni a. Szovjetunió és a szocialista államok mozgató szerepét. Tulajdonképpen minden döntő mozzanatot a szocia­lista diplomácia kezdeménye­zett és vívott meg sikerrel. S a legutóbbi szovjet javas­lat elől, amelyet Leonyid Brezsnyev Tbilisziben fogal­mazott meg, még a megcson­tosodott reakciósok sem tud­nak kitérni. Mint a hírügy­nökségek jelentéseiből kitű­nik, a mostani lisszaboni ta­nácskozás legfontosabb pont­ja a Brezsnyev-javaslatra adandó válasz. »Bizonyos, hogy bölcs magatartást ajánl Brezsnyev azzal a megjegy­zésével, hogy a szovjet ja­vaslatot, akárcsak a bort, nem a külseje, hanem az íze után kell megítélni« — írj ^ a Washington Post szem­leírója. S a kollektív borkós­tolóra Invitált nyugati or­szágok is egyre inkább felis­merik, hogy Európa jövőjét — még ha az Egyesült Álla­mok igyekszik is a fékre ta­posni — csak egy széles kö­rű biztonsági értekezleten lehet tartós alapokra helyez­ni. Egyszerűen azért, mert ez ma történelmi szükséges­ség. Cs. T. Bonn vonakodik Washington követel II gyilkos brigádtábornok (TéLefotó: AP—MTI—KS) A VILÁGSAJTÓ ÍRJA Kennedy megveregette a térdét Abba Eban izraeli külügy­miniszter csütörtökön este Kofi Busia ghamai minisz­terelnökkel a közel-keleti helyzet legutóbbi fejleményei- söl tárgyalt. Megkezdik a mustárgáz­készletek megsemmisítését az amerikai hadügyminisztérium szerint júliusban a Sziklás­hegységben lévő hadianyag- raktárbam. A mintegy öt hó­napig tartó művelet során több mint háromezer tonna mustárgázt fognak elégetni. A NATO európai parancs­noksága ószaki körzetének déli térségében megtartották á »Ragyogó szem« fedőnevű hadgyakorlatot, amelyen Dá­nia, az NSZK, Hollandia és Anglia hadihajói é6 repülő­gépei vettek részt. Csütörtök este ismét bom­bák robbantak Belfastban. Az egyik robbanás a környe­zetvédelmi minisztérium épü­letét rongálta meg. A másik ötven perccel később a váro­si levéltárban okozott na­gyobb károkat. Az ország katonai vezetői­vel találkozott Anvar Szadat csütörtökön este. A három­órás megbeszélésen a szov­jet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés ka­tonapolitikai vonatkozásairól, a, közel-keleti helyzettel kap­csolatos . amerikai magatar­tásról volt szó. Kenneth Kaunda zambiai elnök csütörtökön korrupció vádjával felmentette megbí­zatása alól a kormány három miniszterét, mert állítólag jogtalan módon. hatalmas kölcsönöket vettek fel a me­zőgazdaság korszerűsítésére létesített alapból. Sajtóértekezletet tartott Szófiában pénteken délelőtt Clodomlro Almeyda chilei külügyminiszter, aki hétfő óta tartózkodik hivatalos lá­togatáson a Bolgár Népköz- társaságban. Az AI Ahram főszerkesz­tője, Heikal, a lap pénteki számában arról számol be, hogy az ország , letartóztatott korábbi . vezetői politikájuk kialakításához igénybe, vet­ték a szellemidézés eszkö­zeit is. fravzi volt hadügyminisz­ter, Goma belügyminiszter, és Saraf, az elnökségi ügyek volt államminisztere a spiri­tiszta szeánszokon egy eset­leges Izrael elleni támadás optimális időpontjáról, a ka­tonai vezetők lojalitásáról, Szadat elnök politikájáról faggatták a rég .elhunytak szellemét. A szeánszokat hangszalagra vették; a tör­téntekre a Saraf irodájában talált feljegyzések és hang- felvételek vizsgálatakor de­rült fény. Heikal cikkében .elismeri, hogy a történet alig tűnik hi­hetőnek és leginkább »tün­dérmesékre emlékeztet«. Ugyanakkor hangsúlyozza: hasznos lehet, ha az egész ország tudja: letartóztatás­ban levő korábbi vezetői mi­lyen fantasztikus módszerek­kel döntöttek létfontosságú kérdésekről. Az L’ Humanité arról ír, hogy Pompidou elnök az elmúlt napokban sorozatos tanácskozásokat folytatott a francia hadsereg vezetőivel. E tanácskozássorozat nyilván összefügg a katonai kiadások növelésére irányuló tervek­kel. Az elnök még április 20- án bejelentette, hogy az 1971. —75 közötti időszakra elő­irányzott fegyverkezési prog­ramot feltétlenül végrehajt­ják, még ha ez költségvetési nehézséget okozna is. Debré hadügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozza: a francia stra­tégia alapköve továbbra is a nukleáris fegyver. Az L’Humanité felveti a kérdést, mi értelme van az óriási pénzügyi erőfeszítést megkövetelő nukleáris prog­ramnak. hiszen 1975-re Franciaország teljes nukleá­ris kapacitása összesen csak 40 megatonna' lesz, mind­össze annyi, mint amennyit jelenleg egyetlen amerikai vagy szovjet interkontinen­tális atomrakéta képvisel. A Pravda tokiói tudósí­tója azt hangsúlyozza, hogy Japán erősödésének, délke­let-ázsiai állásai megszilár­dulásának objektív folyama­ta elkerülhetetlenül magában hordozza két imperialista ál­lam összeütközésének pers­pektíváját. Az Egyesült Ál­lamok és Japán között ugyanis a gazdasági élet szá­mos területén fokozódik á párviadal. Az adott szakasz­ban azonban sem a japán, sem áz amerikai kormánykö­röknek nem érdeke a két or­szág közötti kapcsolatok ko­moly rosszabbodása. Mindkét fél érdekelt abban, hogy megmaradjon az amerikai— japán katonai-politikai Szö­vetség, legalább is az elkö­vetkező években. Az Egyesült Államokban azt akarják elérni, hogy Ja­pán nyújtson segítséget * a délkelet-ázsiai reakciós re- zsimeknek, elsősorban a dél­vietnami bábkormánynak. Japán monopolista körei lel­kesedéssel fogadják ezt a kö­vetelést, tekintve, hogy nem először húznak hasznot az Egyesült Államok ázsiai ka­landjaiból. Argentína Alacsony bérek — sztrájkhullám Argetína különböző körze­teiben folytatódnak a dolgozók bérmegmozdulásai. Buenos Airesben, Santa Fé-ben, Men- dozában, és más városokban harmadik napja sztrájkolnak a középiskolai tanárok, akik kö­vetelik, hogy emeljék fel a fi­zetésüket és demokratizálják a közoktatási rendszert. Számos argentin tartomány­ban beszüntették a munkát a köztisztviselők, az adóhivatal- nokok, sztrájkol csaknem va­lamennyi hajó személyzete. La Platóban négyezer állami al­kalmazott gyűlésen követelte, hogy emeljék fel a fizetésüket. Hasonló gyűléseket rendeztek a posta és a távíróhivatalok dol­gozói is. Mint a Panorama című ar­gentin hetilap írja, a létfenn­tartási költségek ez év január­jától 15,3 százalékai, múlt év májusa óta pedig 32 százalék­kal emelkedtek. A PAP lengyel hírügynökség bonni tudósítója közli, hogy a Szociáldemokrata Párt parla­menti csoportja nyílt levélben szólította fel báró Otto von Fircks CDU parlamenti képvi­selőt, hogy mondjon le képvi­selői mandátumáról. Az ügy előzménye az, hogy nemrégiben egy alsó-százor- szági bíróság leleplezte, hogy Fircks, a hajdani SS-tiszt, a Hogyan került be egy »ci­tál« a Nemzetbiztonsági Ta­nács titkos ülésére, s hogyan hallgatta végig egy nemzet­közi válságról a legmagasabb rangú vezetők véleményét — erről számolt be 10 év után Pierre Salinger, Kennedy el­nök egykori sajtófőnöke. Egy üzletember — így mondja Salinger —, aki egy magánjellegű tanácsadó testü­letnek, a Légierők Nemzetbiz­tonsági Tanácsának volt a tag­ja, Washingtonba érkezeti, Villásreggeli Moszkvában Makariosz érsek, ciprusi el­nök tegnap villásreggelit adott a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége és a szovjet kor­mány tiszteletére. Nyikolaj Podgornij, a Leg­felső Tanács Elnökségének el­nöke, Alekszej Koszigin, a mi­nisztertanács elnöke és más hi­vatalos személyiségek vettek részt a villásreggelin. A bará­ti hangulatú villásreggelin Ma­kariosz érsek és Alekszej Ko­szigin mondott pohárköszöntőt. második világháború éveiben előkészítette és irányította a lengyelek kitelepítését Lodz és Kutno környék in. Ma ő az úgynevezett »Áttelepültek Szö­vetségének« egyik legtevéke­nyebb vezetője, aki a legéle­sebb kirohanásokat intézte a Bundestagban a szovjet—nyu­gatnémet és a lengyek—nyugat­német szerződés ellen. hogy repülőgépgyártással fog­lalkozó vállalatának megren­deléseket próbáljon szerezni. Egy konferenciára igyeke­zett, amelyre hivatalos volt Curtis E. Lemay tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is. Az üzletember azonban elkésett az értekezletről, s a vezérka­ri főnök titkárnőjével tudott csak találkozni, aki közölte vele, hogy az értekezletet a Fehér Házban tartják 'és Le­may már el is ment. Erre á férfi azt mondta, hogy sajnos, őt oda nem fogják beengedni. — Ne aggódjék — biztosítot­ta barátságosan a titkárnő —, majd felveszem a listára. Salinger szerint az üzlet­ember a Fehér Házban csak fokozatosan ismerte fel a Nyu- gat-Berlinről tárgyaló jelen­levőkben Kennedy elnököt, a CIA igazgatóját, a külügymi­nisztert, valamint Lemay tá­bornokot -w- akivel természe­tesen egy egészen másfajta ér­tekezleten akart találkozni. Az ügyek titkosságára és az ülés feszültségére — a nyugati hatalmak ekkor szítottak vál­ságot az NDK berlini határá­nak megerősítése körül — az üzletember abból is következ­tethetett, hogy Kennedy az ülés végén megveregette a hí­vatlan vendég térdét, s igy osztotta meg vele gondjait: »Ma elég rosszul állnak a dolgok...« Az üzletember jelenlétét Kennedy távozása után fedez­ték fel. Hosszas tanácskozás után csak egy módot találtak a súlyos biztonsági »lék« be- tömérése: az illetőnek jó ideig rendszeresen telefonál­nia kellett Washingtonba, kö­zölvén az elhárítással, hogy éppen hol tartózkodik. SS-tiszt a parlamentben 2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971. júnins 5.

Next

/
Thumbnails
Contents