Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-25 / 147. szám
BONDOR JÓZSEF: FALUVÉGI LAJOS: A négyszázezer lakás (Folytatás a 2. oldalról.) Bondor József bevezetőben elismeréssel nyugtázta, hogy a kormány programja nagy figyelmet fordít az építő- és építőanyag-ipar problémáira, az ezzel kapcsolatos kérdésekre, majd beszámolt azokról a tervezett intézkedésekről, melyeik az építőipari kapacitás, é3 a tényleges szükséglet közötti feszültség megszüntetését cé- lozzá. Elmondta, hogy az építőipar — a XII. ötéves tervben előirányzott 24—28 százalékkal szemben — 65 százalékkal növelte termelése volumenét. A legjelentősebb eredmény, hogy a III. ötéves terv 300 ezer lakással számolt, ugyanakkor 327 ezer lakás épült. A 15 éves lakásfejlesztési terv időarányos részének túlteljesítésével 1975-ig reálisnak látszik az 1 millió lakás megépítése. Az eredmények ellenére az építőipar az igényeket nem tudja kielégíteni — mondotta. — a IV .ötéves terv előkészítése kapcsán a visszautasított reális terv munkák volumene megközelítette a 20 milliárd forintot. Éppen ezért fő feladatunknak tartjuk, hogy az építőipart minél hamarabb alkalmassá tegyük a vele szemben támasztott igények kielégítésére. Ezután részletesen foglalkozott a lakásépítés és a beruházások problémáival. építkezések ütemét lassítja a terület előkészítetlensége Az építőipar legfontosabb feladatként említette a IV. ötéves terv lakásépítési programjának teljesítését. A 400 ezer lakásból mintegy 150 ezret paneles technológiával építenek. A paneles lakásépítés ütemét a jelenlegi évi 15 000- ről a tervidőszak végére évi 39 ezerre emelik. A házggyári technológia mellett nagy figyelmet fordítanak egyéb korszerű technológiák alkalmazására is, valamint a családi és társasházépítés korszerű szerkezettel és anyaggal való fokozottabb ellátására. — A 400 ezer lakás — ezen belül a 185 000 állami lakás — megépítése rendkívül nagy erőfeszítést igényéi az építőipartól — folytatta a minisz- - tér. — Ezt csak a házgyárak segítségével tudjuk teljesíteni, viszont a házgyárakban rejlő lehetőségeket csak akkor lehet teljes egészében kihasználni, ha biztosítható a panelek ütemes elhelyezése, az építés folyamatossága. Sajnos, ezen a téren máris problémák mutatkoznak. Az újonnan átadott debreceni és miskolci házgyárai:; lakásainak elhelyezését pillanatnyilag hátráltatja a terület előkészítetlensége, s hasonló problémákkal találkozunk Budapesten is. A megoldás, az előkészítő munka gyorsítása a minisztérium, a tanácsok, illetve vállalatok szoros együttműködését igényli. Ezután a beruházások problémáiról szólt. — Köztudomású, hogy a befejezetlen beruházások aránya magas, és igen hosszú a nagyberuházások építési ideje. Döntő változást csak az új technológia alkalmazása hozhat: lehetővé teszi, hogy — a befejezési határidő sérelme nélkül — az építkezést 1—2 évvél később kezdjük és szervezettebb előkészítéssel folyamatosan végezzük. — Ennék érdekében a kormány határozatot hozott a könnyűszerkezetes építési mód bevezetésére. Ennek az építési módnak már vannak kezdeti eredményei és Magyar- országon évente 600 ezer négyzetméter könnyűszerkezetes FOCK JENŐ: felépítése vagy annak minősülő épület készült, elsősorban a mező- gazdaságban és az iparban. Kezdeti eredménynek számít például a tuzséri 1000 vagonos almatároló, amely 4 és fél hónap alatt, vagy a békéscsabai hűtőház, amely a győri, hasonló kapacitású hűtőházhoz képest egyharmad idő alatt épült meg. Ezután részletesen fejtegette a könnyűszerkezetes építési mód gazdasági előnyeit. Elmondta, hogy a könnyűszerkezetes építés során az élőmunka-ráfordítás a hagyományos építéshez képest hatodára csökken, minden száz munkás közüí 83-at új feladatra lehet irányítani. Ugyanakkor a felhasznált anyagok súlya — a hagyományos technológiákhoz képest — tizedére csökken. Ezáltal könnyebb lesz az anyagmozgatás, csökken a szálíítási költség. — A könnyűszerkezetes építés egyik legnagyobb gazdasági előnye azonban az, hogy alkalmazásával a jelenleginek egyharmadára vagy negyedére csökkenthető az építési idő. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a könnyűszerkezetes építési mód bevezetésére a IV. ötéves terv időszakában kerül sor. — Meggyőződésem, hogy a könnyűszerkezetes építési mód bevezetése meggyorsítja egész népgazdaságunk fejlődését — mondotta befejezésül a miniszter. Ezután ebédszünet következett. Az ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatódott az ülés. Kovács Sándor Győr-Sop- ron megyéből, beszámolt az országgyűlésnek arról, hogy a győri városi, valamint a megyei üzemekben jelentős eredmények születtek a termelékenység emelésében. Dr. Havasi Béla Borsod megyei képviselő hozzászólásában a többi között a lakáshelyzettel foglalkozott. Ezután az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kormányprogramhoz több felszólaló nem jelentkezett, ezért a vitát lezárták. Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót. Legnagyobb erőforrásunk Csak gazdaságos beruházásokat A pénzügyminiszter a kormány nevében előterjesztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A zárszámadás jellemző vonásait ismertetve rámutatott: az 1970. évi állami költségvetés forrásait jelentő bevételek összege 171,9 milliárd forint volt, ami 11 százalékkal több, mint az előző évben és 2 százalékkal meghaladja az előirányzatot is. Az állami költségvetés kiadásainak összege 175,7 milliárd forint volt, ami 12 százalékkal több, mint az előző évben és 3,2 százalékkal haladja meg az előirányzatot. A népgazdaságnak az állami költségvetésből, a tanácsi és a vállalati alapokból, továbbá a bankhitelből beruházásokra fordított pénzeszközei elérték a 87 milliárd forintot, ami 17 százalékkal több az előző évinél, de nagyobb a tervezettnél is. Kiadásainknak több mint egyharmadát fordítottuk a termelés, a fogyasztás és az áruforgalom közvetlen pénzügyi támogatására, és további 14 milliárd forint bevételről mondott le az állam járulékbefizetési mentességek formájában. Az állami költségvetés mérlegét az jellemzi, hogy a kiadások növekedési üteme meghaladta a bevételekét. A kiadási többlet a tervezettnél nagyobb, 3,8 milliárd forint volt, a költségvetés pénzforgalmának mintegy 2 százaléka. A fő okot abban kell keresnünk, hogy gyorsabban nő a beruházás és a társadalmi közös fogyasztás, mint amilyen ütemben a gazdálkodás hatékonysága javuL Tisztelt Országgyűlés! Vállalataink nagy része az utóbbi években szép előrehaladást ért el a szükségletekhez való alkalmazkodásában. Gyakran tapasztalható azonban, hogy a vállalatok — terveiket illetően — tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takarójuk ér. Ennek hátrányos következményeként folyamatos gazdálkodásukban és fejlesztési tevékenységükben gyakrabban kerülnek bizonytalan pénzügyi helyzetbe: eladósod- nak, hitelképtelenné válnak. A hitelpolitika és a pénzügyi ellenőrzés eszközeit fokozottabban kívánjuk felhasználni arra, hogy a vállalatok csak pénzügyi lehetőségeikkel összhangban álló elképzeléseket valósítsanak meg. Csak olyan fejlesztési elgondolásokat szabad megvalósítani, amelyek a gazdaságosságot valóban és érdemlegesen javítják. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az állami zárszámadás tükrében meggyőződhettünk arról, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben is terveinknek megfelelően fejlődött; hogy következetesen haladtunk az irányítási rendszer reformjának végrehajtásában. Ürrá lettünk a nehézségeken, nem rejtjük véka alá gazdasági vagy pénzügyi munkánk gyengébb pontjait sem. Forint-valutánk szilárd, széles értelemben vett hitelképességünk jó, Ezt elismerik országhatárainkon túl nemcsak barátaink, hanem tárgyilagos üzleti partnereink is. Fejlődésről tanúskodnak az idei év első öt hónapjának közgazdasági jelzőszámai és kedvezőek a terméskilátások is. Ezért kérem a kormány nevében — jó meggyőződéssel és bizakodással — a tisztelt országgyűlést, hogy az állami költségvetés ■ végrehajtásáról szóló jelentést fogadja el. Ezután dr. Szabó Kálmán budapesti képviselő az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának előadója következett szólásra. Javasolta az országgyűlésnek, hogy a zárszámadást általánosságban és részleteiben egyaránt vitassa meg. A tervés költségvetési bizottság goa- dos megfontolása alapján indítványozta, hogy az ország- gyűlés változtatás nélkül fogadja el a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elfogadta dr. Szabó Kálmán javaslatát, és egyhangúlag úgy döntött, hogy a zárszámadást általánosságban és részleteiben együttesen vitatja meg. Ezután szünet következett. Szünet után Apró Antal elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Dr. Király István budapesti képviselő, a kulturális bizottság véleményét tolmácsolva elmondotta: a bizottság elfogadásra javasolja a jelentést. Majd dr. Hámori József Borsod megyei képviselő az idén életbe léptetett új köz- gazdasági szabályozókról szólt. Molnár István pedig Bács- Kiskun megyéből, elmondotta, hogy megyéje élelmiszergazdasága a negyedik ötéves tervben a szarvasmarha-állomány 16 százalékos, a sertés- állomány 30 százalékos növekedésével számoL Több felszólaló nem jelentkezett. Apró Antal megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta: a legfontosabb társadalmi, gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekről érdemben csak úgy lehet és kell is tárgyalni, hogy a múltat, jelent és jövőt együtt vizsgáljuk. Ezért a kormány- programhoz elhangzott hozzászólások és a zárszámadási törvényjavaslathoz fűzött észrevételek is összetartoznak. Az országgyűlés az 1970. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, beterjesztett eredeti szövegezésben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután áttért tárgysorozatának utolsó pontjára: bizottságot választott az alkománymódosítás előkészítésére. Az elnöklő Apró Antal emelkedett szólásra. Megválasztották az alkotmánymódosítást előkészítő bizottságot — A parlamenti vita része és folytatása volt annak a beszélgetésnek, amely pártunk X. kongresszusa, az országgyűlési és tanácsválasztások, valamint a szakszervezeti választások előkészületei és le- bonyplítása során szerte az országban lezajlott — kezdte válaszát Fock Jenő. — A felszólalások kifejezték azt az egységet, amely a közös gondok megoldását célozza, s amely legnagyobb erőforrásunk. Örvendetes ez, hiszen az egyetértés a sikeres végrehajtás záloga. — A szó szoros értelmében vett vitáról talán nem is beszélhetünk; a felszólalásokat inkább eszmecseréhez hasonlítanám, amely hozzásegít ahhoz, hogy munkánkat a jövőben valóban magasabb szinten végezhessük el. — Korábban az országgyűlésben a felszólalások jó része — a kormányprogram benyújtásakor és különösen a költségvetési tárgyalásokon — igénybejelentéssel párosult. Most nem ez jellemezte a hozzászólásokat, s ahol előfordult ilyen, azzal egyet lehet érteni, hiszen azoknak a törekvéseinknek a valóra váltását sürgették, amelyek a kormány programjában is szerepelnek. A miniszterelnök részletesen foglalkozott a vezetés kérdéseivel, s válaszolt a képviaz egység selők ezzel kapcsolatos észrevételeire. Az utóbbi három év tapasztalatai bizonyítják — mondotta —, hogy a vezetők — elméleti és gyakorlati ismereteik gyarapításával — felnőnek az új feladatokhoz. A kormány elnöke elmondta azt is, hogy a vezetőképzés intézményessé tételére a kormányzat 1968-ban határozatot hozott, s — az ENSZ segítségét is igénybe véve — kialakította ennek rendszerét. Ez ból. Tsz-elnök, művezető, miniszter, tanácsi dolgozó és más felszólalók beszéltek egyúttal terveikről, s arról, hogy hozzá akarnak járulni a program megvalósításához. Hangoztatták azt is: egyetértenek a beruházási politikánkban nagyon szükséges változásokkal. Erről beszélgettem .a Parlament folyosóján Fecser Péter országgyűlési képviselővel, a 4300 munkást foglalkoztató Siófoki Kőolajvezeték Vállalat főmérnökével. Ez a vállalat hatalmas beruházásokat valóazonban csak az első lépés, ezért a kormány az említett ülésén a további feladatokat is meghatározta. A miniszterelnök ezután válaszolt a hozzászólásokra. Ezt követően az országgyűlés áttért a második napirendi pont, az 1970-es állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megtárgyalására. A zárszámadásról szóló jelentést dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő. meg a jövőben is. Ilyen például a másfél milliárdba kerülő Barátság II. olajvezeték. Érthető, hogy a főmérnök elsősorban azokat a felszólalásokat kísérte figyelemmel, amelyek beruházási politikánkkal foglalkoztak. — Tervezni már világszínvonalon tudunls, a végrehajtás, kivitelezés azonban gyakran még alapfokon történik — mondja. Megállapításával a miniszterelnöki expozéban és a felszólalásokban hallottak — Népköztársaságunk hatályos alkotmányát több mini húsz évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án fogadta el az országgyűlés — mondotta. — Alkotmányunk hatályba lépése az alaptörvény erejével szentesítette, hogy hazánkban vé get ért a kizsákmányoló osztályok ezeréves uralma, véget ért a nép jogfosztottsága; a politikai hatalom a dolgozó néppel szövetséges munkás- osztály kezébe került: rögzítette, hogy a Magyar Népköz- társaság a dolgozó nép állama. Fő vonalakban kijelölte a De lehet-e változtatni ezen? A beruházások kivitelezését úgy meggyorsítani, hogy az e célra fordított sok milliárd ne legyen hosszú ideig holt tőke, hanem mielőbb kamatozzon a népgazdaság vérkeringésében. Lehet és kell. Erről szólt a képviselő is. — Kísérleteztünk már vállalatunknál azzal, hogy összefüggően megvizsgáljuk a munkákat. Ha mindig így dolgoztunk volna, a beruházások sokkal gyorsabban és olcsóbban készültek volna el. A felszólalók folyosói beta rsadaimi. gazdasági és kulturális fejlődés irányát, és a szocializmus felépítésében határozta meg népünk nagy célját. — Az 1949 óta eltelt több mint két évtizedben — népünk szélesen kibontakozó szocialista építőmunkája nyomán — hazánk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében gyökeres változások történtek. — Ismeretes, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa az ismertetett indokok alapján álszélgetéseiből is kiérződött, hogy egyetértenek a kormány programjában elhangzottakkal: vonják szigorúan felelősségre a beruházások elhúzódásáért vétkeseket. Fecser Péter képviselő ehhez a következőt tette hozzá: — Ez a követelmény természetes, már korábban szükség lett volna rá. Felelősségre vonni a mulasztókat, azokat pedig, akik mindent elkövetnek, hogy a beruházások határidőre és jó minőségben elkészüljenek, jutalmazni és ösztönözni kell. Ss. I*. lást foglalt alkotmányunk múrtnsítása mellett. Mindezek a körülmények szükségessé teszik az alkotmány módosítását. Apró Antal ezután javaslatot tett a bizottság elnökének és tagjainak személyére. Az indítványt az- országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az alkotmány módosítását előkészítő bizottság elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke. A bizottság tagjai: dr. An talffy György, Bencsik István, Bodonyi Pálné, Cseterki Lajos, dr. Gonda György, dr Horváth István, dr. Horváth Richard, dr. Korom. Mihály, dr. Mihályfi Ernő, dr. Molnár Frigyes, Nagy Richard, Nemeslaki Tivadar, dr. Novak Pálné, dr. Orbán László, dr. Ortutay Gyula, Pióker Ignác, dr. Prieszol Olga, Rameisl Ferencire, Szabó István, dr. Szabó Kálmán, dr. Szakács Ödön dr. Szénási Géza, Szépvölgy Zoltán és dr. Wild Frigyes. Az ülésszak ezzel befeje munkáját. Az elnöklő Ai; Antal megállapította, hogy kétnapos tanácskozás során l országgyűlés eredménye, munkát végzett. — Az országgyűlés mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormány programja hiánytalanul megvalósuljon - mondotta, s végezetül továb' eredményes munkát, jó egész séget kívánt az országgyűlés tagjainak. (MTI) sított meg eddig és valósít alapján egyet kell érteni. — Helyeseljük a kormány programját, teljes tudásunkkal elősegítjük a megvalósítását — ez csendült ki a felszólalásokul Parlament folyosóján Egyet értenek az expozéval SOMOGYI NírLAP Péntek. iSVL 35. 3
