Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-03 / 128. szám

A vadászati világkiállításra küldték... Naponta érkeznek Buda­pestre a világ minden tájáról az értékes trófeák, vadász­zsákmányok az augusztusban nyíló vadászati világkiállítás­ra. Eljuttatta már kiállítási anyagát a Szovjetunió, Mon­gólia, az NSZK, Spanyolor­szág. Németországból egyebek között hazánkban elejtett szarvasagancs vesz részt a ki­állításon. A Szovjetunió gaz­dag anyagában sokféle agan- csos vadtrófea, szibériai tig­ris- és párducbőr szerepel. A hazai vállalatok is a vadászati világkiállítás jegyében bőví­tik termékválasztékukat. A Graboplaszt győri műbőrgyár vadbőr típusú műbőranyagök- kal jelentkezett, amelyekből fürdőruhát, kabátot, bundát, sőt estélyi ruhát is tervezett az OKISZ-Labor. Az Amphora ÜVÉRT válla­lat porcelán és üveg ajándék- és dísztárgyakat hozott forga­lomba Bíráló bizottság dönt as agancsok sorsáról. Farkasok Spanyolországból. A félelmetes agyarak közt ott az útlevél. Miért szőke a Tisza?. TURISTÁT ANÁCS ADÓ RepülögépeStérítés, diplomatarablás Kilenc szamurájkard Az első — nagy port felve­rő — hijacking, azaz repülő­gépeltérítés 1966 _ januárjában az etiópjai repülőtársaság egyik gépével történt Az Addisz Abebába induló gépet a Szomáliái fővárosba vitte a repülőgéprabló. 1967 áprilisá­ban a nigériai repülőtársaság egyik gépét Lagos helyett a szakadár Biafra tartomány fővárosába, Enuguba kénysze- rí tették. Néhány hónappal később Indult el az egyiptomi légi- társaság egy AE—24 típusú gépe Kairóból, de a menet rendben szereplő vidéki vá­ros helyett az akabai repülő­téren szállt le. A repülőgép- rabló ezúttal magas állású személyiség volt- Riad Kamal Haddad, az egyiptomi titkos- szolgálat vezetője, aki mene­dékjogot kért Jordánia kirá­lyától, Husszeintől. Ugyanebben az esztendőben Angliában béreltek egy kis repülőgépet, amelynek Ibizia üdülőszigetre kellett volna vinnie az utast. Az utas nem volt más, mint Mojse Csőmbe, az azóta elhunyt, hírhedt kon­gói exminiszterelnök. Az Ang­liában bérelt repülőgép azon­ban nem a gyönyörű kis szi­getecskén szállt le, hanem Algériában. 1966 szeptemberében az ar­gentínai légitársaság egyik DC—4-es repülőgépe Brazí'ia felé indult. A gépet egy 20 tagú csoport eltérítette az eredeti útvonalról. Utasításuk­ra a gép a Falkland-szige te­ken szállt le. A csoportot egy ismert argentínai színésznő, Cristina Verrier vezette, és amikor a gép leszállt, 6 lépett elsőként a Falkland-szigetek földjére. Több társa néhány­szor a levegőbe lőtt a maguk­kal hozott (egyébként ember­élet kioltására alkalmatlan) fegyverekkel, majd elénekel­ték az argentínai himnuszt. Cristina Verrier hosszú nyi­latkozatot olvasott fel, amely­nek az volt a lényege, hogy a 20 tagú repülőgéprabló csoport szimbolikusan megszállta a szigeteket. A történet hátteré­ben az a régi — Anglia és Argentína közötti — történel­mi vita van, amely a Falk- land-szigetek birtoklásáról folyt és folyik. A 20 tagú re­pülőgéprabló csoport visszaült az argentínai légitársaság re­pülőgépébe, s a gép nyugod­tan folytatta útját Brazíliába, A repülőgépeltérítés egyik legkülönösebb esete 1970 már­ciusában történt. Japán egye­temisták csoportja szállt fel egy tokiói légitársaság egy belföldi járatra készülő Boe­ing—727 gépére. A gépen ISI utas és 7 főnyi legénység tar­tózkodott. A kilenc diák, aki elhatározta a repülőgépeltérí- tést, a Zengakuren nevű mao- ista-trockista diákszervezet tagja volt. A gép elindulása után rövid, görbe pengéjű sza­murájkardot rántottak elő. a pilótafülkébe rontottak, és utasították a pilótát, fordul­jon észak felé, mert Phenjan- ban, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság fővárosában akarnak leszállni. Az egyik diák az utasfülkét hangszóróján bejelentette: a gépet eltérítik, az ellenállás reménytelen, mert a gépen több bombát helyeztek el, és I Második legnagyobb folyóvi­zünket, a szeszélyesen kanyar­gó Tiszát nemcsak a népkölté­szet ruházta fel a közismert szőke jelzővel. Tudományos szemszögből nézve ilyennek tartja a geológus és a hidro- lógus is. E néha szelíd, máskor hara­gos szőkeség titkát már meg­fejtette a tudomány, A vizsgálatokból kiderült: a Tisza roppant mennyiségű lösziszapot szállít. Lebegtetett hordalékának súlya, tömege évi átlagban majdnem akkora, mint a Dunáé, ugyanakkor azonban a Tisza közepes víz- mennyisége csupán egynegye­de a Duna vízmennyiségének. Az ember nem is gondolná milyen hihetetlen tömegű — púder finomságú — hordalékot sodor magával a Tisza. Szeged­nél például köbméterenként nem kevesebb, mint 56 deka lebegő anyagot tartalmaz a víz, éves átlagban mintegy 22 mil­lió tonnányit, azaz 12 millió köbméternyi lebegő hordalé­kot. A vízben egyenletesen el­osztó, 2—6 századmilliméter szemcséjű lösziszap sárgás alapszíne és fénytörése okozza a folyó sajátos szőkeségét. A szelíd, költői szőkeség azonban néha haragossá, za­varos barnává változik. Árvíz idején ugyanis a köbméteren­kénti 56 dekáról sokszor há­rom és fél kilóra nő a hor­dalék töménysége. Az elmúlt évtizedek folyam­szabályozási munkái a Tisza szőkesége szempontjából nem sokat jelentettek, jóllehet a folyó kanyargós medrének 140 helyen való átvágásával 464 kilométerrel rövidült meg a víz útja A kutatók megál­lapították, hogy a folyó az árvízgáták között még most is erőteljesen fejleszti kanya­rulatait. A legutóbbi évék partbizto­sító, partmegkötő munkálatai­nak eredményeként a folyó romboló munkája egyre csök­ken, de mindez nem jelenti azt, hogy egyre inkább meg­zabolázott Tiszánk belátható időn belül elvesztené roman­tikus szőkeségét. szükség esetén felrobbantják a gépet. A pilóták közölték: a hosszú útra kevés az üzemanyag. A diákok beleegyeztek, hogy az általuk ellenőrzött rádióüze­net után a gép leszálljon Ku- kuoka repülőterén, s ott 22 utas — nők, gyerekek és öre­gek — elhagyják a gépet. Fel­vették az üzemanyagot, majd a gép újra a levegőbe emel­kedett. Közben történt azonban va­lami, amire a diákok nem számítottak. A hatóságok* a kukuokai leszállás alatt egy apró papírdarabon észrevétle­nül üzenetet csempésztek a vezető pilótához azzal az uta­sítással, hogy ne Phenjanban, hanem a dél-koreai főváros, Szöul, Kimpo nevű repülőte­rén landoljon, s »-minden rendben lesz«. Szöulban valóban mindent elkövettek, hogy megtévesszék a repülőgéprablókat. A kimpói repülőtér épületére új táblát helyeztek Phenjan felirattal. A kifutópálya szélein és az épületen a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság zász­lói lengtek. Több jelszavas táblát is elhelyeztek a KNDK jelszavaival. Amikor a gép leszállt, a dél­koreai bábhadseregnek egyik KNDK-egyen ruhába öltözte­tett osztaga fogadta. A diákok azonban felfedezték a példát­lanul alaposan előkészített megtévesztést — állítólag ab­ból, hogy a KNDK katonai egyenruhájába öltöztetett osz­tagot nem a két tiszti rend­fokozatú egyén, hanem egy közlegény! egyenruhába öltö­zött személy irányította. Három teljes napon át a szöuli repülőtéren állt a gép. A diákok a gépben maradt utasokat terrorizálták: hátra kötötték a kezüket, és meg­akadályozták, hogy a repülő­tér személyzete élelmiszert juttasson el a gépbe. A hang­szóró állandóan szólt, az uta­sakat 1» a repülőtér személy­Amit lehet, s amit nem Évről évre több ember ke­rekedik fel világszerte, hogy más tájakkal, országokkal is­merkedjék meg. Ebből a »mo­dern népvándorlásból« Ma­gyarország is mindinkább ki­veszi a részét: hatmilliónál többen érkeznek évente ha­zánkba, s mintegy egymillió magyar állampolgár utazik egy év alatt különböző országokba. Természetes, hogy az idegen tájakon járó turisták — azok is, akik mindenféle »üzleti« el­képzelés nélkül indultak útnak — körülnéznek a boltokban, áruházakban, s ami ott szebb vagy olcsóbb, mint itthon, azt igyekeznek megvásárolni. Ugyanígy van ez a más or­szágokból hozzánk érkezőkkel is: elsősorban olyan cikkeket vesznek meg, amelyeket itt kapnak meg olcsóbban vagy jobb minőségben. Mindez a tu­rizmus, az idegenforgalom ter­mészetes — világszerte ismert — velejárója. Az is közismert hogy a sok millió nyaralni, üdülni, vagy idegen tájakat megismerni akaró turista mellett minde­nütt akad néhány, aki az uta­zást i „mellékkeresetnek" tekinti és a törvények által til­tott üzletelést folytat A tör­vények viszont világszerte bi­zonyos keretek közé igyekez­nek szorítani a hazai és a kül­földi állampolgárságú szemé­lyek üzleti kapcsolatait Min­den ország vigyáz saját pénzé­nek értékállóságára, s ezért — országonként különböző — devizakorlátozó intézkedéseket hoz. Magyarországon 1931 óta — tehát kereken negyven éve — vannak érvényben devizakor­látozó rendelkezések, amelyek egyrészt az országból kivihető hazai fizetési eszközökre, más­részt a behozható árucikkekre, harmadsorban a magyar és külföldi állampolgárok ügyle­teire vonatkoznak. Évente egymillió embert — tehát családtagjaikkal együtt az ország lakosságának kb. 30— 40 százalékát — érintik a kül­rendszabályok. Aki érvényes útlevéllel vagy a személyi iga­zolványához kapott betétlap­pal átlépi az országhatárt, leg­feljebb 200 forint készpénzt vi­het magával 10 és 20 forintos bankjegyekben vagy aprópénz­ben. (50, 100 és 500 forintos bankjegyet tehát tilos kivinni!) Ugyanennyit és ugyanígy hoz­hat be, amikor visszatér. Ez az összeg azért maradhat a kiuta­zónál, hogy hazai területen ne érje kellemetlen meglepetés, legyen nála annyi pénz, amennyiből az előre nem lát­ható esetleges költségeket fe­dezni tudja. Külföldi fizetőeszközt ma­gyar állampolgár csak külön engedéllyel vihet ki. Turista- útnál az igényelt devizáról, hi­vatalos útnál a költségekre ka­pott külföldi pénzről a Magyar Nemzeti Bank hivatalos kivi­teli engedélyt ad. Ha a devizát az utas nem költötte el külföl­dön, hazatérése után három napon belül fel kell ajánlania megvételre a MNB-nek. Tilos aranyat vinni a határokon túlra. Ilyen szempontból aranynak minősül a tömb- vagy tört arany, az aranypor és -lemez, valamint az aranyérme. Aranytárgyat vihet magával a külföldre in­duló, de azt fel kell írnia a vámnyilatkozatra. Ugyancsak fel kell írni a magával vitt ér­tékesebb használati cikkeket: a fényképező- vagy filmfelvevő- gépet, írógépet, magnót, érté­kesebb villanyborotvát stb. Ajánlatos felírni az olyan nagy értéket képviselő ruhaféléket is — például bundát —, amelye­ken nincs feltüntetve, hogy Magyarországon készültek. A vámnyilatkozatra felírt tárgya­kat természetesen minden vám- vagy egyéb költség nél­kül lehet kivinni és visszahoz­ni. Közismert az a rendelkezés, amely szerint külföldről haza­térve minden egyéni utas — attól függetlenül, hogy turista­ként vagy hivatalos úton járt — 4000 forint értékű, nem ke­reskedelmi rendeltetésű áru­♦ cikket hozhat be vámmentesen, zetét és a géptől nem messzi--Ez tulajdonképpen azt jelenti, re letáborozott, álöltözetü dél-ihogy személyes használatára és koreai katonákat is a gépben! családtagjai számára vásárol- elhelyezett 20 darab bombával! hat néhány olyan holmit, ami­■c _______♦ rp futn+fQ a HptnTQVtól A f öldre utazókra vonatkozó den, az utazás idején vásárolt fenyegették. A szöuli hadügyminiszter a harmadik napon azt üzente a diákoknak, ha szabadon bo­csátják az utasokat, megen­gedik, hogy továbbrepülőjenek Phenjan felé. A diákok azt válaszolták: nem bíznak a szöuli bábrendszer ígéreteiben, biztosítékra van szükségük. Ekkor Jamamura japán közle­kedésügyi miniszterhelyettes lépett közbe, aki Szöulba re­pült és a repülőtér rádióján keresztül közölte a diákokkal: hajlandó túszként velük utaz­ni Phenjanba, ha az elcsigá­zott, éhes utasokat szabadon engedik. így is történt. A gép hamarosan le is szállt Phenjan repülőterén. A vizsgálat hamarosan ki­derítette, hogy « repülőgép rabló kilenc diák teljes fegy­verzete kilenc szamurájkard volt. A gépen re futotta a devizából. A vám- mentesség első feltétele: min­tárgyat fel kell írni a vámnyl- latkozatra. Az értéket fölösle­ges feltüntetni, mivel nem a külföldi ár számít, hanem a hazai. Az itthoni árak ismere­tében a vámőrség beosztottjai megállapítják, hogy a behozott holmik értéke eléri-e szemé­lyenként a 4000 forintot Ha ezt az értékhatárt meghalad­ja, de nem éri el a 8000 forint értéket a behozott holmi, az utas mindent hazahozhat, de a 4000 forint fölötti értékért kö­teles a megállapított vámot megfizetni. Ritkán ugyan, de megtörténik, hogy a kint vásá­rolt árucikkek 8000 forintnál is többet érnek. Ilyen esetben 4000 forint értékig vámmente­sen hozhatja be az utas a nála levő cikkeket, a 4000 és 8000 forint közötti érték után vámot fizet, a 8000 forint fölöttit pe­dig köteles felajánlani. Aki társasutazáson vesz részt — az IBUSZ vagy valamelyik másik utazási iroda által szer­vezett csoportban, vállalati társasúton stb. — 1000 forint értékű árut hozhat át a hatá­ron vámmentesen és további ezer forint érték után fizet vá­mot. 2000 forint értéknél töb­bet társasutazás részvevője I nem hozhat be az országba. Részletesen felsorolja az Utasforgalmi Vámtarifa, hogy egyes árufélékből milyen mennyiséget lehet behozni. így például kávéból 2 kilót, teából 1 kilót, kabátszövetből három métert hozhat magával az utas (ezek a mennyiségek még nem számítanák kereskedelmi célú behozatalnak, hiszen nyilván­valóan saját családtagjai szá­mára vásárolta a külföldön járt állampolgár). Ugyancsak hozhat be úgynevezett tartós fogyasztási cikket is, de csak egy darabot, és csak akkor nem fizet vámot, ha annak belföldi ára nem haladja meg a 4000 forintot Különösen fon­tos, hogy a behozott árukat — a két-három pár nylonharis­nyát éppúgy, mint például a turmix-gépet — részletesen sorolja fel a vámnyilatkozaton az utazás­ról hazatérő. Az elrejtett tár­gyakat a vámőrség ugyanis csempészárunak tekinti. A csempészésről és a többi, a deviza- és vámszabályokat sér­tő cselekményről következő lapszámunkban írunk. Várkonyi Endre Boglárka—2 Nevet kapott az új bútor Alig egy hónapja mutatta be a kereskedőknek két új gar­nitúrájának prototípusát a ka­posvári Bútoripari Vállalat, s hétfőn már a Bútorértékesítő Vállalattal tárgyaltak a szállí­tási lehetőségekről. Mint Ress Endre igazgató elmondta: meg­állapodtak abban, hogy az idén száz, jövőre pedig négyszáz garnitúrát szállítanak a keres­kedelemnek ebből a típusból, amelyet a szakemberek jobb­nak tartottak. Fantázianevet is kapott ez a három szekrény­ből, két heverőbői, két fotelból, egy asztalból és egy virágtar elhelyezett! tóból álló kollekció. A Bog- »bombák« nem bombák vol- lárka—2 egyesíti ennek a bu­ták, hanem kövekkel töltött! torcsaládnak valamennyi jó fémdobozok, j tulajdonságát. Huszonnégy órával a phen-ft A prototípust már elszállí- jani megérkezés után a Ko-*tottak Kaposvárról. A Butor­reai Népi Demokratikus Köz-; társaság hatóságai útjára bo­csátották a gépet — a japán: pilótákkal és a japán minisz-i terhelyettessel együtt —, an­nak ellenére, hogy Japánnak- nincs diplomáciai kapcsolata- a Koreai Népi Demokratikus: Köztársasággal. A Koreai Né- pi Demokratikus Köztársaság; kormánya megállapította hogy nem adott engedélyt aj gép leszállására, és így a re-: pülőgép személyzetét és a gép­rablókat felelősnek tekintettek: az engedély nélküli berepülé-: sért A megtorlástól a hatósá­gok kivételesen eltekintettek azonban határozottan elítéltek: a géprablók kalandor csele-; kedetét (Következik: A tolvaj őrmester esete) értékesítő Vállalat saját bolt­jában állította ki, hogy a vá­sárlók is megnézhessék, ősszel pedig bemutatják az Ott­hon—72 elnevezésű Jakberen­dezési kiállításon is. " A bútor Mózner Lászlónak, a Faipari Gyártásvezető Vál­lalat belsőépítészének tervei alapján készült, s kívánságra az egyik szekrényt háromajtós változatban is szállítják majd. A szakemberek egyöntetű vé­leménye szerint ez a kollekció mindenben megfelel a korsze­rű bútor fogalmának, s az ára sem magas: várhatóan 12—15 ezer forint között állapítják majd meg. Az igazgató azt is elmondta: ha megkezdik ennek a bútor­nak a sorozatgyártását, a most forgalomban lévő Boglárka árusítását — várhatóan 1973- tól — beszüntetik. Új szolgáltatás a víkendház-tulajdonosoknak Üj szolgáltatással segít a hétvégi házak tulajdonosai­nak a Budapesti Ültetvényter­vező Vállalat. Tavaly ősszel 100 új telephelyet létesítettek, ahol a kistermelők és főleg a hétvégi házak tulajdonosai is vásárolhatnak gyümölcs-, sző­lőcsemetéket, díszcserjéket. A hétvégi házak tulajdono­sai ezekben a napokban való­ságos »tavaszi rohamot« in­téznek országszerte a vállalat új telepei ellen. Legtöbben a Velencei-tó partján és a Bala­ton körül keresik föl a cseme­0 tekerteket. A telektulajdono­soknak bőséges választék áll rendelkezésükre. 88 fajta gyü- mölcsfiacsemete, 54 fajta szóló- oltvány, 14 fajta bogyósgyü­mölcs és 8 fajta szamócapalán­ta, 44 fajta díszfa, 28 fajta díszcserje és 8 fenyőfajta kap­ható. A szakemberek szívesen se­gítenek a hétvégi házak kert­jeinek megtervezésében is. A cserjék, oltványok szállí­tását piegkönnyítik a Hunga- ropack új, műanyag csemete- szállító tokjai. SOMOGYI NÉPLAP Csttftrtgfc, 1971 Június s.

Next

/
Thumbnails
Contents