Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-24 / 146. szám
■ w _ If'1 Wt*0 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. évtolyam, 146. szám 1971. június 24., csütörtök Hatékonyan, korszerűen a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért Megnyílt az újjáválasztott országgyűlés Szerdán délelőtt TI órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nepköztarsasag Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemeth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javasolta, hogy az országgyűlés,. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét, akiket az Elnöki Tanács korábban államtitkárokká nevezett ki, a Parlament üléseire tanácskozási joggal, állandó jelleggel hívja meg. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta; az ülésszakon első ízben részt vevő uj államtitkárokat Apró Antal köszöntötte meleg szavakkal Ezután bejelentette.'hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott torvenyerejü rendeletéiről szóló jelentését bemutatta, a jelentest a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Ezután az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetesen megtárgyalták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Apró Antal ezután'javaslatot tett az ülésszak tárgysorozat 4- ra, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő volt: 1. a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról; 2. a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat; 3. bizottság választása az alkotmánymódosítás előkészítésére. A tárgysorozat vitájának megkezdése előtt Apró Antal baráti szeretettel üdvözölte az országgyűlés es a Hazafias Népfront vendégeiként hazánkban tartózkodó s az ülésen megjelent dr. Johannes Virolainent, a finn parlament első elnökhelyettesét és nejét, Kaarina Virolainent, a Finn— Magyar Baráti Társaság elnökét. Ezután napirend szerint a kormányprogram előterjesztése következett. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő expozéja Tisztelt országgyűlés! A kormány és a magam nevében ismételten megköszönöm a nép választott képviselőinek bizalmát, amellyel felelős tisztségünkre megválasztott bennünket. Célunk, hogy az élet valamennyi területen mind jobban kibontakoztassuk népünk alkotó erőit. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát megelőző taggyűléseken, a küldöttértekezleteken, majd a kongresszuson sok szó esett a kormányzati munkáról, elért eredményeinkről. Jól esett hallani a párttagság és népünk elismerését. Természetesen nem hallgattak a fogyatékosságokról, a hibákról sem. A bírálatokat megszívleljük, a hiányosságok felszámolására törekszünk. Amikor a választások alkalmából beszámoltunk az eltelt időszák munkájáról, elmondhattuk, hogy a kormány teljesítette vállalt feladatait. Ügy kívánunk dolgozni, hogy négy esztendő mültán ismét ezt mondhassuk. Tisztelt országgyűlés! Napjainkban egyre több tényező segíti a kormányzati munkát. Ezek közül a legfontosabbak a következők: A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának elvi határozatai nagyobb önállóságot — s ezzel arányosan — növekvő felelősséget ruháznák a kormányra. A következő esztendők munkaprogramját a negyedik ötéves tervtörvényben megfogalmazott egyértelmű és világos feladatok adják. Azt kívánjuk elérni, hogy lépést tartva a tudományos és technikai forradalom eredményeivel, mielőbb a fejlett ipaFejlődésűnk vívmánya, egyben serkentője is a döntő társadalmi kérdésekben már létrejött és szüntelenül erősödő szocialista népinemzeti egység. A szocialista demokrácia fejlődésével tovább erősödik államhatalmunk. Hazánkban ma olyan a politikai amely ja a tömegek vitását. Országgyűlésünk új tanácstörvényt alkotott, ennek végrehajtásával a tanácsok tevékenysége mind színvonalasabb, a kormány munkája pedig hatékonyabb. Ebben az évben úgy kezdtük el középtávú tervünk teljesítését, hogy a megelőző ötéves terv főbb mutatóit nemcsak teljesítettük, hanem több vonatkozásban túl is teljesítettük. ri országok sorába kerüljünk. Tervgazdálkodásunk fontos eleme a vállalati tervezés. Népgazdasági középtávú tervünk teljesítésének fontos előfeltétele, hogy ezt a munkát a vállalatok és a szövetkezetek léJikiispieretessein. előrelátóan, minden érintett szervvel és partnerrel összehangoltan végezzék el. Világos és megalapozott középtávú tervek ott készülnek, ahol a vezetők igénylik a vállalati kollektíva érdemi beleszólását, ahol lehetőség nyílik a jó elképzelések, ötletek és javaslatok gazdag kibontakoztatására és az építő bírálatra is. Népgazdaságunk fejlődésének egyik feltétele az energia- ellátás biztosítása. Á gyors ütemű fejlődéshez mind több és gazdaságosabb energia kell. ötéves tervünkben azzal számolunk, hogy az energiahordozókon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 43 százalékról 1975-re 53—55 százalékra növekszik. Az energia- források szerkezeti átalakuláTervgazdálkodásunk fontos eleme a vállalati tervezés sa egyrészt a hazai energiahordozók termelésének megváltozott lehetőségeire, másrészt a szocialista országokból, mindenekelőtt a Szovjetunióból származó kőolaj- és föld- gázimportra épül. A fokozódó energiaigény ugyanakkor ja- lentős feladatokat hárít a hazai szénbányászatra is. A szénbányászát meg hosz- szú évekig a népgazdaság jelentős energiabazisa marad. A vegyipari termékek iránti növekvő igények kielégítésére számos intézkedést teszünk. Ezek között kiemelkedő fontosságú a nemrég megkötött magyar—szovjet oleíinegyez- mény. Ez hosszú távra, 1985-ig meghatározza a vegyipar szerkezeti átalakulását. Műanyag- feldolgozó iparunk számára új, korszerű alapanyagbázist hozunk létre. A feldolgozást a Szovjetunióval együttműködve tervezzük. A közúti járműgyártás tejesítésében már a harmadik ötéves terv idején jelentős eredményeket értünk el. 3 most es a következő években — a Szovjetunióval, Lengyel- országgal, Csehszlovákiával és az NDK-val szoros együttműködésben — tovább hasznosíthatjuk sokéves termelési tapasztalatainkat. Erőforrásaink koncentrálásával a közúti járműgyártást gépiparunk vezető ágává fejlesztjük. Az alumíniumipar fejlesztési programjának célja, hogy — az ország bauxitvagyonára támaszkodva — az alumínium- felhasználás minden olyan területén, ahol ez a mi feltételeink között gazdaságosan megvalósítható, elérjük a fejlett nemzetközi színvonalat. Alumíniumiparunk versenyképes és az egyik leggyorsabban fejlődő iparágunk lesz. Az építőiparban több milliárd forint beruházással létrehozzuk a hazai könnyűszerkezetes építési mód modem, magas termelékenysegű szerkezetgyártó ipari bázisait. Könnyűszerkezetekkel gyorsan és sokféle variációban állíthatunk fel kereskedelmi, szp; ciális, ipari, mezőgazdasági* és középületeket. A számítástechnikai program célja a modern gazdaságban ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai módszerek elterjesztése. az ehhez szükséges számítógépek gyártásának megalapozása, A program széles körű nemzetközi együttműködést irányoz elő, és a szakemberképzés fejlesztésére is kiterjed. A központi fejlesztési programokhoz hasonlóan kiemelkedő a textil- és textilruházati iparban előirányzott rekonstrukció. A rekonstrukcióval jelentősen javíthatjuk a textilipari dolgozók — mindenekelőtt a nők — élet- és munkakörülményeit. A termelő ágazatok szerkezetének átalakításával, a központi, hosszú távú fejlesztési programok végrehajtásával kedvezőbb feltételeket teremtünk egész népgazdaságunk színvonalának emeléséhez, az életszínvonal további folyamatos, rendszeres növeléséhez. Az Ipar szerkezeti átalakítása természetesen nemcsak a felsorolt programok teljesítését foglalja magába. Ide tartozik minden iparágon belül a korszerűbb, a gazdaságosabb ágazatok, a vállalatoknál a keresettebb, a gazdaságosabb termékek, s termék- csoportok gyártásának fejlesztése és a gazdaságtalan ágak vagy termékek termelésének visszafejlesztése is. A kormány az országgyűlés elé kívánja terjeszteni távlati elképzeléseit, hogy információt nyújtson és segítséget kérjen, a további munkához. Fock Jenő ezután ismertette a harmadik ötéves terv mezőgazdasági eredményeit, majd így folytatta: Az előttünk álló évek egyik fő feladata a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek további szilárdítása. A műszaki és a tudományos haladás eredményeinek következetes felhasznalasaval kedvező termelési arányokat alakítunk ki. Erőink koncentrálásával biztosítani kívánjuk a zavartalan sertés- és marhahúsellá- tást. A nagyüzemi sertéstenyésztést nagy erővel, gyors ütemben fejlesztjük, korszerűsítjük, . iparszerűvé tesszük, megszüntetjük a ciklikusságot. Lerakjuk a modem nagy- üzmeá szarvasmarha-tenyésztés alapjait is. A háztáji gazdaságok szerepe a lakosság ellátásának javításában és a jövedelmek növelésében továbbra is nagyon jelentős, ezért fenntartásukra, fejlesztésükre nagy figyelmet fordítunk. A közlekedésről szólva a Minisztertanács elnöke hangsúlyozta: A vasút technikai rekonstrukciója, a járműpark bővítése erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest folyamatosan történik. A távolsági autóbuszközlekedésben lényeges fejlődést értünk el. Á városi és főleg a fővárosi autóbuszközlekedés nem tudta követni a városfejlesztés ütemét. Jelentős beruházásokká!, nagyösszegű juttatással javítjuk, fejlesztjük az egész közlekedést. Szorgalmazzuk a köz úti közlekedés, az üthálózai fejlesztését, a fővarosban a metró, a gyorsvasúti hálózat mielőbbi kiépítését. A növekvő személy- és tehergépkocsi — illetve* autó- buszpark — karbantartására fejlesztjük a szerviz- és javí tó letesítmenyeket Mindezek megvalósításának eredménye kent a személy- és áruszállítási igényeket mind a hazai, mind a nemzetközi forgalom ban korszerűbben es gazdaságosabban elégítjük ki. A hírközlés rekonstrukcióján belül kiemelt feladatnak tekintjük a távbeszélőhálózat bővítését. \ Fejlődésünkben meghatározó a nemzetközi gazdasági együttműködé A negyedik ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában, további fejlődésünkben meghatározó a nemzetközi gazdasági együttműködés. Külgazdasági kapcsolatainkban döntő szerepet töltenek be a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a KGST szerveztéhez tartozó más szocialista államok. Kormányunk nagyra értékeli a KGST tevékenységet. Együttműködésünk a szocialista' országokkal még nagy lehetőségeket rejt magában. Az együttműködés fő kereteit az 1971—75-ös időszakra a népgazdasági tervek koordinálásával alakítottuk ki. Kormányunk iránymutatónak tekinti a párt X. kongresszusának megállapítását, amely szerint a Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a KGST országok arra irányuló törekvéset, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. A szocialista országok integrációja nem jelent zárt csoportosulást. Fejleszteni kívánjuk gazdasági együttműködésünket az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján a világ minden országával, szorosan beleilleszkedve a nemzetközi munkamegosztás egész rendszerébe. A gazdasági együttműködés a szocialista országok között örvendetesen fejlődik. Nagy jelentőségű a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai által megalapított Nemzetközi Beruházási Bank tevékenysége. A bank min denekelőtt olyan beruházáso kát finanszíroz, amelyek létrehozása több KGST orszár közös érdeke, és amelyek kti Ionosén fontosak az integrá ciós folyamat kibontakoztatás szempontjából. Jól példázza ezt a törekvő sünket kétoldalú megáll apó dúsaink egész sora. Elsőse: ban a Szovjetunióval alakú1 ki gyümölcsöző, kölcsönöse előnyös együttműködés a évek során. Ezek között talá legismertebb és számunkra na gyón fontos a több év óta érvényben levő timföld-alu minium egyezmény. A magya bauxit-vagy ónra alapozv 1975-ben már 240 ezer tonn timföldet szállítunk a -Szovjetunóba. Az ebből kohósíto' teljes alumínium-mennyisége 120 ezer tonnát, népgazdas.' gunk különböző területein fel használjuk, illetve exporté! juk. Külkereskedelmi forga műnk több mint egyharma dát a Szovjetunióval bony litjuk le. A többi szocialb ország együttes részesed megközelítően ugyanenn.' Körülbelül ezek az arány, maradnak meg az ötéves tér időszaka alatt. A kölcsönös előnyök, egyenjogúság alapján fejles teni kívánjuk külgazdasá kapcsolatainkat a nem sz cialista államokkal is. A k reskedelmi forgalom bőví! sével, termelési kooperác! val, szellemi exporttal seg jük a fejlődő országok ipar (Folytatás a 2. oldalon}
