Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-24 / 146. szám
ffWyfstfa or L Mairól.) ■itását, gazdasági fejlődését, gazdasági függetlenségük megszilárdulását. A kormány a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesz- tésése mellett nagy gondot ki- ▼án fordítani a sokoldalú kapcsolatok bővítésére. Különösen nagy figyelmet érdemelnek azok a feladatok, amelyeknek legésszerűbb megoldása össz-európai keretekben, az összes érdekelt európai ország együttműködése útján keresendő. Ilyen például az energiarendszerek összekapcsolása, az európai összefüggő víziúthálózat kialakítása. Kihasználatlan munkaerők üzemekben Gazdaságpolitikánk megvalósításának sikerei mellett szólni kell arról is, hogy két területen kevéssé haladtunk előre. A beruházásokról és a munka termelékenységének emeléséről van szó. Évről-évre visszatérő probléma, hogy beruházásaink egy részét nem tudjuk idejében befejezni. Gyakran nem kellő pontossággal és alapossággal mérjük fel a beruházás költségeit, és később újabb költségigények jelentkeznek. Számos vállalat és intézmény akkor is hozzákezd a beruházáshoz, ha finanszírozási források nincsenek biztosítva. Ezek vezetői abban reménykednek, hogy a költségvetésből majd csak segítséget nyújt az állam. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy bármennyire szeretnénk is a fejlesztést gyorsítani, a beruházásoknak korlátokat szab erőforrásaink mértéke és a kivitelező szervek teljesítőképessége. Elfogadhatatlanul sok a befejezetlen beruházás; értékük közel 70 milliárd forint Ez egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtása során évről-évre javuljon és 1975-re a mi körülményeink között normálisnak elfogadható 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Ezután fejlődésünk kiemelkedően fontos ügyével, a munka termelékenységének alakulásával foglalkozott Fock Jenő. Rámutatott: A negyedik ötéves terv, s a 15 éves távlati tervkoncepció a nemzeti jövedelem egyenletes és állandó növekedését irányozza elő: A tervezett növekedés 85—90 százalékának a munka termelékenységének emelkedéséből kell származnia. A feladat nagy, de nem meríti ki a népgazdaság valamennyi tartalékát. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben már az ipari termelés növekedésének 90 százalékát, ez év eddig eltelt időszakában Í00 százalékát a a termelékenység növekedése fedezte. A termelékenység növelésében jelentős szerepe van a munkaszervezésnek. A korszerű technológia hatékonysága csak úgy érvényesíthető, ha szilárd munkafegyelemmel, magasabb színvonalú munka - szervezettséggel társul. A gazdaság szervezettségi szintjét összhangba kt'l hoznunk a termelőerők fejlettségi színvonalával. Minden szinten javítani kell a pénzgazdálkodást Változatlan célunk, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban fejlődjön a nép életszínvonala. Negyedik ötéves tervünk a reáljövedelmek 25—27 százalékos növekedését irányozza elő. A munka szerinti jövedelmeket a jelenleginél jobban akarjuk differenciálni, a /családi jövedelmek között jelentős különbségeket pedig csökkentjük. A dolgozók jövedelme ugyanis attól függ. hogy a család összjövedelmét hány családtag között osztják fel. Növelni fogjuk a társadalmi juttatásokat. Ezzel elsősorban az alacsony jövedelmű családok életszínvonala: javítjuk. Az állam fokozottabban részt vállal a gyermekek és a munkaképtelen öregek eltartásából. Az egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek során kialakult indokolatlan különbségeket az életkörülményeket fokozatosan javítva, az ország anyagi erejéhez mérten igyekszünk sorra-rendre megszüntetni. Ez vezetett bennünket most is amikor június 1-ével több mint másfélmilliárd forint éves kihatással központi béremelést hajtottunk végre. A jövedelmeket nagymértékben befolyásolja az árszínvonal alakulása. Árrendszerünkkel szemben azt a követelményt támasztottuk, hogy segítse a hatékony gazdálkodást, ösztönözze a műszaki fejlesztést, mozdítsa elő a gazdaságos . termelési szerkezet kialakítását. A jelenlegi árrendszer a korábbinál jobban orientál a gazdasági döntésekben. Az árak mindinkább a termelési ráfordítások, a piaci értékítélet, valamint a politikai preferenciák együttes hatására alakulnak. A vállalatoknak — bizonyos korlátok között — lehetővé tettük, hogy az egymás közötti szerződéses kapcsolatokban állapítsák meg a termékek árait, indokolt esetben a2t meg is változtassák. A reform bevezetésekor úgy határoztunk, hogy a fogyasztói árakat mindinkább a ráfordított értéknek megfelelően alakítjuk ki. E helyes elv megvalósítása hosszantartó folyamat. Legalább két-három ötéves terv szükséges hozzá. Sajnos, az elmúlt években a feladat megvalósításában alig haladtunk előbbre, pedig ezt — mindnyájunk érdekében — előbb-utobb mindenképpen meg kell tennünk. Néhány élelmiszer és szolgáltatás fogyasztói ára nem fedezi az előállítási költséget. A húsárak például egyre inkább elszakadnak a termelési költségektől. A különbözetet az állami költségvetés terhére egyenlítjük ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremtésének lehetőségét az állattenyésztés költségei és a húsárak között. Ugyanakkor gondot okoz a ruházati cikkek magas ára is. Indokoltnak látszik az ár leszállítása, ha ennek termelési feltételei létrejönnek. Hangsúlyozom: egyetlen olyan árintézkedésre sem kerülhet sor a közszükségleti cikkeknél, amely keresztezhetné az életszínvonal emelésének az ötéves tervben szereplő előirányzatát. Torább kell emelni a szolgáltatások színvonalát Az emelkedő életszínvonal az áruforgalom növekedésével jár együtt, s ez a belkereskedelmi tevékenység fokozásál igényli. A kereskedelemben arra készülünk fel, hogy az iparcikkek és a tartós fogyasztás: cikkek forgalma továbbra 1/ az átlagosnál gyorsabb ütemben növekszik. A tervidőszal végén száz család közül 70 ren delkezik majd hűtőszekrény- nyel, 76 televízióval, 55 porszí ▼óval, 70 pedig mosógéppel. / személygépkocsik száma a js lenleginek mintegy két és fél szeresére nő, és a tervidőszal végén megközelíti a félmilliót Az idegenforgalom fejlődése Is meggyorsult: 1970-ben az öt évvel ezelőttihez képest — az átutazókat is figyelembevéve — háromszor annyi, — több mint 6 millió — külföldi látogatott hazánkba. Azzal kell számolnunk, hogy 1975-ben már 8—10 millió külföldi látor gat el hazánkba, vagy utazik át országunkon. Az élet megköveteli a szoláltatások állandó bővítését. Ezért tovább kell emelni a szolgáltatások ma még nem kielégítő színvonalát. Növeljük i vállalatok, szövetkezetek érdekeltségét a javító-szolgáltató kapacitás fejlesztésében. Ma még — különösen azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyek késztermékeket 0 SOMOGYI NÜPLAP Csütörtök, 19TL Jiate 84. állítanak elő és közületeket Is kiszolgálnak, — háttérbe szorul a szolgáltatási igények kielégítése. Az ötéves terv idejére mintegy három és félmilliárd forintot irányoztunk elő a szol- I gáltatás-fejlesztési alapra. Az egészségügy fejlesztésének feladatai ötéves tervünk tartalmazza az 'egészségügy fejlesztésének feladatait. A társadalombiztosítás csaknem a lakosság egészére kiterjed. Javultak a járóbetegellátás feltételei, gyorsan fejlődött a gyermekorvosi hálózat, szélesedett az orvosi ellátás. A következő időszakban az egészségügyi ellátás fejlesztésében a fő feladat a kórházak korszerűsítése és bővítése. Viszonylag még jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein létesített intézmények ellátottsága között. Sok helyen még nem kielégítő a technikai félszerelés, a műszerezettség-, másutt viszont írtékes műszerek kihasználatlanok. Meggyorsítjuk az intézményi hálózat struktúraváltozásainak folyamatát. Az egészségügyi ellátás és az életkörülmények javulása, — az életkor meghosszabbodása — együtt jár az idős és a munkaképtelen emberek arányának növekedésével. A nyugdíjasok helyzete össztársadalmi ügy. Erezzük a felelősséget azok sorsa iránt, akik egész életükben dolgoztak. A kormány a nyugdíjasok legégetőbb problémáit igyekszik megoldani. Az év elején valamennyi nyugdíjasnál bevezettük ugyan az évi 2 százalékos emelést, de a következő évek fontos feladatának tartjuk egyrészt a különböző megállapítási időpontokból adódó különbségek további csökkentését, másrészt a nyugdíjak differenciált mértékű emelését. A nyugdíjas korhatárt elérők közül sokan munkaképességük birtokában vannak. Már a jövő évtől célszerű arra ösztönözni őket, hogy ne menjenek valamennyien azonnal nyugdíjba. A családi jövedelmek kiegyenlítődését azzal is elő kívánjuk segíteni, hogy a családi pótlék összegét emeljük. Az életszínvonal egyik leg-' fontosabb tényezője a lakás- helyzet alakulása. Tizenötéves lakásépítési programunk keretében, 1975-ig egymillió lakás felépítését irányoztuk elő. A negyedik ötéves tervben 400 ezer új otthon felépítése vár ránk. A kormány tervet készít a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére. Csakis ott, s olyan körülmények között tehetünk újabb lépéseket, ahol ez az egész társadalom érdekeivel összhangban valósítható meg. lekvő közreműködése néTkü-1 együttműködése űj forraáWraí lözhetetlen. Ä kormány és a gazdagodott, tovább mtótö- szakszervezetek kapcsolata, * rictt. A honvédelmet az fisszpolitika szerves részeként kell kezelni A kormány nagy felelőssége és megtisztelő kötelessége a dolgozó nép hatalmának erősítése, szocialista vívmányainak védelme a belső és a külső kártevőktől, rendszerünk ellenségeitől. A szocialista törvényesség követelményeinek megfelelően tovább erősítjük honvédelmi bizottságokra. A mindennapi gyakorlatban megkívánjuk valósítani azt az elvet, hogy a vezető állami és társadalmi szervek a honvédelmet az összpolitika szerves részeként kezeljék. A kormány biztosítja, hogy — a katonai és az állami titoktartás kövenépköztársaságunk közrendjét telményeinek betartásával — és közbiztonságát, védelmezzük i a lakosság rendszeresebben hazánk függetlenségét, telje- i kapjon tájékoztatást a honvé- sítjük a Varsói Szerződésből I delem helyzetéről. következő szövetségi kötelezettségeinket. Az ország védelmének szervezésében és irányításában, az előirányzott anyagi és pénzügyi eszközök elosztásának megtervezésében, felhasználásában az eddiginél nagyobb feladatok hárulnak a kormányra, a kormány honvédelmi bizottságára, a nv nisztériumokra és főhatóságokra, valamint a megyei Tisztelt Kénviselőtársai"! A párt X. kongresszusát követően a kormány áttekintette a kongresszuson elhangzott javaslatokat, amelyeknek megvalósítása állami intézkedést kíván. Erre intézkedési tervet dolgozott ki, s a tennivalók folyamatosan bekerülnek a kormány munkaterveibe. Ezek között jelentős helyet foglal el államéletünk sokoldalú továbbfejlesztése. A tanácstörvény hosszabb időre szóló programot határozott meg Rugalmas oktatási rendszert kell kialakítanunk Az életszínvonal alakulásának fontos eleme a kultúra fejlesztése. Társadalmi haladásunk kedvezően hatott az irodalom, a művészetek fejlődésére. Arra törekszünk, hogy kedvező politikai és gazdasági feltételeket biztosítsunk a művészi alkotómunkához. Az elmúlt évtized kiemelkedő alkotásai arról tanúskodnak, hogy művészeink őszintén ás reálisan foglalkoznak nemzeti múltunkkal és jelenünkkel. A művek jelentős része elkötelezettségből, a művészek belső meggyőződéséből született, törekvéseik találkoztak a szocialista céljainkkal. Társadalmunk, mint a művek megrendelője, minőségi igényeket támaszt és jelentős anyagi lehetőségeket biztosít az alkotáshoz. Éppen ezért fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy az állam anyagi eszközeiből, a nép pénzéből a valóban arra érdemes alkotók részesüljenek. Következetesebben kell fellépnünk a különböző dekadens áramlatokkal szemben. Jól tudjuk, hogy a művészet és a közízlés összhangja a mi társadalmunkban sem jön létre önmagától. Ösztönöznünk kell a tömegek tanulási, művelődési igényét. Ebben nagy és növekvő szerep vár a köz- művelődés hagyományos intézményeire éppen úgy, mint új eszközére, a televízióra. Szocialista társadalmunkban a kultúra nem árucikk, hanem egész népünk javát szolgáló közkincs. Alapvető feladat oktatási rendszerünk fejlesztése. Tovább kell csökkenteni az egyes oktatási intézmények között személyi, tárgyi ellátottságbe- li jelentős különbségeket. Elsősorban a falusi, mezőgazda- sági vidékeken, városi perem- kerületekben lévő iskolákat fejlesztjük. A munkás és paraszt szülők tehetséges gyermekeit kollégiumi elhelyezéssel, ösztöndíjjal, pedagógiai eszközökkel az eddiginél jobban támogatjuk, az oktató-nevelő munka színUgyanilyen fontos feladat vonalának emelése. Olyan rugalmas oktatási rendszert kell kialakítanunk, amely az alapok és az alapozó képzés erősítésével fejleszti a tanulók önállóságát, felkészíti őket az önálló, folyamatos tanulásra. Létrehozzuk a továbbképzés és az átképzés olyan átfogó rendszerét, amely alkalmazkodik egyfelől az iskolarendszer különböző fokozataihoz, másfelől a vállalatok, intézmények tevékenységéhez. A dolgozók élet- és munka- körülményeit meghatározó politikai és gazdasági kérdések eldöntéséhez, a kormány munkájához — a 3 és fél millió szervezett dolgozót egyesítő — szakszervezetek aktív, cseA kormány megítélése szerint az állami Irányító szervek tevékenységében és szervezetében jelenleg alapvető változtatásokra nincs szükség Javítanunk kell az országos 1 hatáskörű szervek együttműködését a népgazdasági tervezésben, a közgazdasági szabályozók alakításában é- érvényesítésük feltételeinek biztosításában. Fejlesztjük a hatósági jogkör ellátását, az ágazati irányító tevékenységet és a tulajdonosi funkció gyakorlását. Szigorítanunk kell a központi akarat végrehajtásának ellenőrzését. Magas színvonalra kell emelni a minisztáriumck szervezési tevékenységét. Minden ágazati, főhatósági vezető érezze át elsődleges felelősségét a kormányzásért, az össztársadalmi érdekekért. Az államapparátus tagjainak figyelmesen és türelmesen kell foglalkozniuk az ügyfelekkel. Véget kell vetni az emberek mindennapos gondjaival való foglalkozás során ma még tapasztalható bürokratikus, lélektelen ügyintézésnek. Aki a nép alia mának különböző posztjain tisztséget tölt be, annak tudomásul kell vennie, hogy ő van a közösségért és nem fordítva. A jól dolgozó vezetőket megbecsüljük, a vezetésre alkalmatlanoktól viszont emberségesen, de az eddiginél határozottabban megválunk. Ezt vállalnunk kell, mert ezt követeli tőlünk a dogozó nép érdeke. A szocialista demokrácia és az állami élet továbbfejlesztése érdekében a kővetkező négy éves ciklusban számos új és sokrétű feladatot kell Beszélgetés a parlament folyosóján Fock Jenő beszámolóját kö- . vető szünetben benépesült a parlament folyosója. Kisebb és nagyobb csoportokban arról beszélgettek az ország- gyűlési képviselők, hogy a kormányprogram társadalmunk egész akaratát tükrözi, fejezi ki. Az életszínvonal emelése, a nagycsaládosok jövedelmének növelése, a fiatalok számára a lehetőség biztosítása, a nők helyzetének javítása gyakran szerepelt a miniszterelnöki előterjesztésben. Olyan kérdések ezek, amelyek mindenkit érdekelnek, mindenkit érintenek. Kosztol&nczi Jánosné országgyűlési képviselővel, a Kaposvári Ruhagyár varrónőjével beszélgettem arról, hogy mit jelentett számára az előzőleg hallott kormányprogram. — Ügy érzem nemcsak nekem, de valamennyi munkatársnőmnek egyetértésével és helyeslésével is találkozik majd a program. Elhangzott benne, hogy a könnyűiparban dolgozó nők helyzetét felül kell vizsgálni, javítani, változtatni kell azon, s ahol mód van, fokozatosan csökkent ;ni az éjszakai munkát. Igaz, nálunk nincs éjszakai műszak, de a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárában bizonyára jobb lenne a munkaerőutánpótlás, ha a jelentkező fiatalok, későbbi családanyák nem riadnának vissza az éjszakai műszak nehézségeitől. Szavait, véleményét figyelve, úgy látom eltűnt az a kezdeti lámpaláz, ami nála és más fiatal, újonnan választott képviselőknél is jelentkezett. Határozottan és hozzáértéssé1 mond véleményt az egész országot érintő kormányprogramról. — Idősebb, tapasztaltabb képviselőtársaim segítettek abban, hogy minél előbb megismerkedhessen! ezzel a felelős- -kyteljes munkával. A múlt héten már tanácskoztunk is az egészségügyi szociális munka- bizottsággal, amelyben én is feladatokat kaptam. Ez a kormányprogram ennek a munka- bizottságnak is igen sok tennivalót adott. Hallgatva a miniszterelnök beszámolóját, el is határoztam, hogy a következő munkabizottsági üléser. szót kérek és elmondom javaslatomat. hogyan tehetnénk eredményesebbé munkánkat. Sok érdekes gondolat hangzott el a kormány programjában. Bizonyára nemcsak Kosz- toláncziné, de más képviselők is egyetértenek majd a céllal, ami országunk egész népének jobb életét lesz hivatva elősegíteni. Csengő hívja a tanácskozásra a képviselőket, félbeszakad a szünet. Búcsúzóul még any- nylt mond a fiatal somogyi képviselőnő, ami az ő véleményét tükörzi ugyan, de bizonyára a ruhagyár többi dolgozója is ezt vallja majd: — Sokat koll dolsmrnunk va 'amennyiünknek, többet 1- adni, hogy ez a szép program megvalósuljon... megoldanunk. Közvetlenül előttünk állóak közül kiemelném a következőket. Fontosságánál és jelentőségénél fogva elsősorban említem az alkotmánymódosítás előkészítésének munkálatait. A kiküldendő parlamenti bizottság mellett, illetve a munka eredményességéhez szükség van a kormány sokoldalú tevékenységére is. A tanácstörvény hoszabb időre szóló programot határozott meg. önállóságuk, felelősségük fokozatos növelése, hatáskörük, gazdasági lehetőségeik bővítése révén erősítjük a tanácsok szerepét a helyi állami inukká mind nagyobb részének végzésében, a lakosság ellátásában. A nők helyzetéről szóló párthatározat állami végrehajtása a kormányzati szervek fontos feladata. Határozott gazdasági, politikai és szociális intézkedésekre van szükség. A kormány napirendre tűzi annak ellenőrzését, hogy az állami szervek hogyan hajtják végre a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló határozat alapján hozott intézkedéseket. A következő években módosítjuk a nők helyzetét sok vonatkozásban érintő családjogi törvényt, széleskörűen felülvizsgáljuk a dolgozó nők helyzetét a könnyűiparban, s ennek alapján megfelelő intézkedéseket hozunk. Kormányzatunk nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére, problémáinak megoldására, helyzetének fokozatos javítására. Ez a gondoskodás fejeződik ki abban a majdnem egy éve megkezdett munkában is, amelynek során előkészítjük az ifjúsági törvény tervezetét, hogy azt még ez évben az országgyűlés elé terjesz- szük. A kormány a közeljövőben napirendjére tűz több olyan kérdést, amely a fiatalok széles rétegeit érinti. A szocialista jogrend fejlesztésére tervbevett intézkedéseink között szerepeli a szövetkezeti törvény, a belügyminisztérium munkáját szabályozó törvényerejű rendelet előkészítése; a bíróságokról szóló törvényjavaslat, ennek keretében a gazdasági és munkaügyi döntőbizottságok szervezetének új szabályozása; az ügyészségekről, valamint az új büntető eljárásró' szóló törvényjavaslat megalkotása. Ezeket a törvényjava latokat még az idén kic! gozzák, s a kormány az országgyűlés elé terjeszti. Jövőre; sor kerül a jogszabályok tartalmáról, közzétét? ről és hatályba lépésér 1 ló törvényerejű rendelet alkotására, J973-ban a í dalmi bíróságokról szóló vényerejű rendelet módo sára, valamint a közére bejelentések és a panas intézésére vonatkozó törve létrehozására, 1974-ben rv az államháztartásról szóló törvény előkészítésére. (Folytatás a X. oUMon^
