Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-03 / 128. szám
Egy asszony az új özemből A magukénak érzik munkahelyüket A tapasztalatokra támaszkodva MAI KOMMENTÁRUNK HOFFER ÜRÜGYÉN Harmadik éve, hogy működik a Kaposvári Ruhagyár kadarkúti üzeme. Gyermekruhákat, öltönyöket és nadrágokat készítenek itt, olyan asszonyok s leányok, akik néhány évvel ezelőtt még a környező községek termelőszövetkezeteiben dolgoztak. Az üzem környéke parkosított, virágos. De bent a munkatermekben, a folyosókon és az öltözőkben is mindenütt ott a virág. Arról vall ez, hogy az itt dolgozók szeretik, becsülik és a magukénak érzik munkahelyüket, s igyekeznek minél otthonosabbá tenni. — Munkájukat még ennél is jobban szeretik. Kétszázötven dolgozónk közül egyetlen egyet nem tudnék mondani, aki ne igyekezne minél előbb és minél jobban elsajátítani a szükséges munkafogásokat. Múltja még nincs üzemünknek, hiszen csak 1968 decemberében kezdődött itt a munka. Ellenben a jövőről nagyon sokat mond az, hogy 1969-ben 11,5, tavaly pedig már 31 milliós termelési értékkel zártuk az évet- A telephelyek közti versenyben tavaly az elsők lettünk. Szalavári László üzemvezető szavaiból érződik, hogy ő maga is úgy van ezzel a fiatal munkahellyel, mint a többiek: szeretettel. örömmel beszél eredményeikről, s nem titkolt büszkeseggel mutatja a korszerű termeket, gépeket, s a jóval nagyobb üzemeknek is büszkeségére váló fürdőket, öltözőket. — Higgye el, nem túlzók, amikor az emberek lelkesedéséről, igyekezetéről beszélek. Itt vannak a szocialista címért küzdő brigádok. Először egy alakult, majd hamarosan nyolcra emelkedett a számuk, s azóta is alakultak újabbak. Hamarosan módom nyílt, hogy néhány szót váltsak a Szorgalom brigád vezetőjével, Kőszegi Józsefnévál, aki emellett még szakszervezeti bizalmi is. Ez a tíztagú brigád érdemelte ki elsőnek a szocialista címet, s nemrégen elnyerte munkája eredményeként a szocialista brigádmozgalom bronz fokozatát. — Homokszentgyörgyön dolgoztam a termelőszövetkezetben, egy növényápoló csapatnak voltam a vezetője. Varrni mindig szerettem, otthon dolgozgattam is a családnak, de nem volt módom, hogy a szakmát megtanuljam, s ezért nagyon megörültem, hogy Kadar- kúton ezt az üzemet létrehozták. Nem sokkal az indulás után, 1969 januárjában jelentkeztem, s ma már úgy érzem, mintha régen ebben a szakmában dolgoznék. A kislányom, Margitka is követte példámat, velem dolgozik a brigádban ... Dicséri társainak a szorgalmát, köztük Novák Arpadné, Németh Lászlóné igyekezetét, s mint mondja: legfőbb céljuk, hogy munkájuk minősége és mennyisége is tükrözze a brigád nevét. Mezőgazdasági munkás, növényápoló volt. Itt a ruhagyár kadarkúti üzemében munkássá érett. S ezt nemcsak az jelzi, hogy jelenét és jövőjét sem tudná már másutt elképzelni, nanem az is, ahogyan együtt igyekeznek szocialista tartalommal megtölteni a Szorgalom brigád életét. Az üzem környékének parkosítását társadalmi munkában segítették, így végzik a virágok gondozását is. Vállalták azt is, hogy a községi bölcsődébe járó gyerekek ruháját otthon, munkaidő után — ugyancsak társadalmi munkában — kijavítják, megvarrják. Karácsonykor ellátogattak az öregek napközijébe, s ajándékot vittek nekik. • Alig több, mint két év alatt Kőszegi Józsefné közel került — szemléletben, gondolkodásban is — a munkásosztályhoz. S hogy mennyire oda tartozónak érzi magát ezt még egy dolog bizonyítja. Nemrégen azt kérte az üzem pártcsoportjának vezetőjétől, hogy vegyék fel a pártba. Amikor tagfelvételét a községi pártszervezet tárgyalta, minden kommunista egyetértett felvételével. Hiszen az üzemben végzett munkájával, a brigád irányításával, összekovácsolásával bizonyította: méltó arra. hogy pártunk soraiba kerülhessen. szati Művekben csaknem kétmilliárd forint beruházással épül fed hazánk legkorszerűbb nemesacél finamhenger- műve. Az új létesítmény legmegkezdik a termelési próbákat. Az Észak ^magyarországi Állami Építőipari Vállalat vezetősége legjobb brigádjait Az idő sürget: egészen egy hónap sincs hátra az új — immár öt évre szóló — kollektív szerződések hatálybalépéséig. Éppen az idő rövidségére való tekintettel hívta fel ismét a SZOT elnöksége — hétfői ülésén — a vállalatok és szakszervezeti bizottságok figyelmét a munka gyorsítására, s figyelmeztetett az előkészítés néhány fogyatékosságára. Szóvá tette például, hogy tovább kívánják bővíteni néhány helyen a túlórák elrendelésének lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a SZOT elnöksége a magyar munkajog egyik fontos alapállását: a túlórák elrendelésénél nemcsak a vállalati érdekekre, hanem — gyakran azt megelőzően — a dolgozók egészségügyi, családi, személyi körülményeire is figyelni kell, és csak így lehet a túlórákat elrendelni. A Munka Törvénykönyvének rendelkezései is sok megszorítást tartalmaznak, amikor a nők s fiatalkorúak érdekeit, a nehéz munkát végzők egészségét fokozottan védik. Ezeken az átfogó rendelkezéseken túl azonban a vállalatoknál ismerik leginkább, hogy hol, milyen megterhelést jelent a munka. Ezért bízza a jogszabály a kollektív szerződésre — többek között — a túlórák szabályozását is. A dolgozókat képviselő szakszervezeti bizottságoknak kell fellépniük, s a Munka Törvény- könyvének vállalati végrehajtási szabályában is rögzíteni az erre vonatkozó korlátokat. Maga az a tény, hogy öt évig érvényben maradnak a kollektív szerződések, jelentősen növeli készítőinek felelősségét. Igaz, a tapasztalat is több, mint eddig bármikor. (1968 óta háromszor kötötték már meg, s mindig jobban igazodtak a vállalat adottságaihoz.) E nagy munkánál most sem lehet nélkülözni az eddigi tapasztalatokat. A múlt évet értékelő termelési tanácskozásokon az igazgatók beszámoltak arról is, hogyan tartották be a múlt évben a kollektív szerződést; e beszámolók és a vita jó alapot nyitotta hogy a berendezések elhelyezésére szükséges gépalapokat a határidőre átadhassák a szerelőknek. tű üzemcsarnokból áll majd, amelyekben 1973 második felétől évente kétszázhúszezer tonna ötvözött hengerelt árut gyártanak. teremthetnek a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Természetesen ez csak az egyik módja a kontrollnak. A vállalatok előtt álló gazdasági feladatok a régitől eltérő igényeket is támaszthatnak a kollektív szerződésekkel kapcsolatban, s nem hagyhatják figyelmen kívül készítői a dolgozók igényeit sem. Általános elv, hogy azokat a jogokat, amelyeket a korábbi kollektív szerződések már biztosítottak, csak növelni lehet, csökkenteni nem. A dolgozók és a vállalat jogainak pontosabb körülhatárolása mellett azonban szükséges a kötelezettségek hangsúlyozása is. A kollektív szerződések készítése előtt általában összeállították már a mellékleteket. Nem egy törzsgárda- szabályzat például hangsúlyozza a régóta állományban levő, átlagosnál jobb munkát végző dolgozók fokozottabb megbecsülését — anyagiakban és erkölcsileg. Maga az a tény, hogy az év közepén lépnek hatályba az új kollektív szerződések, előnnyel is jár: a vállalatoknál készülnek — vagy elkészültek — a középtávú tervek, s ezeknek ismeretében pontosabban lehet meghatározni' a feladatok megvalósítását segítő anyagi lehetőségeket is. Érdemes külön is odafigyelni a SZOT elnökségének arra a megállapítására, hogy országosan is csak elvétve akad olyan tervezet, amelyik öt évre szóló bér- és jövedelemszabályozási koncepciót tartalmaz. A kényelmesebb az, hogy — az anyagi lehetőségek ismeretében — évenként határozzák meg például a bérfejlesztés mértékét Ez a kényelmesebb, de nem a célravezetőbb. A vállalatnak Is, a dolgozóknak is jobb, ha tudják, hogy mire számíthatnak a következő években, s mit kell ezért cserébe adniuk. Kercza Imre Használt az eső Tegnap megkezdte a cukorborsó feldolgozását a Nagyatádi Konzervgyár, s az első nap csaknem négy vagon készárut gyártották. — Az idén — mondotta Jé- ger Ferenc igazgató — 2600 holdon vetették cukorborsót a gyár termelési körzetébe tarMcmdhatná valaki, hogy elkéstem: lefutott téma már a szövetségi kapitányé. Lemondott, nem nemzeti tragédia; rossz a magyar futball, ez sem ér föl egy mohácsi vésszel. Mit akarhatok mégis Hoffer ürügyén? Többet, mint amit Máriáss Káz- mér szentmihályhegyi fogatos nevével elérhetnék. Pedig róla is szólok, a Kovács Józsefekről és Kiss Pólókról, akiket felemelünk és ejtünk, akikről dicshimnuszt zengünk és akiket pocskondiázunk, akikkel szárnyalni akarunk, és közben elássuk magunkat. Kinek a hibájából? Hofferről egy évig mondogatták, hogy ha nem újságíró lenne, már rég »ráhúzták volna a vizes lepedőt«. De nem húzták rá. Nem az ö hibája. S hogy ő lett a szövetségi kapitány? ötven százalékig biztos, hogy neki köszönhető, hiszen vállalta. Miért vállalta? Erőt, tehetséget érzett magában? Fölmérte, hogy mire képes? Népszerűséget várt? Rábeszélték? Mindegy. De valószínű, hogy kapkodóam, döntött, megalapozatlanul; úgy, ahogy későbbi intézkedései is árulkodtak erről. Ezen túl vagyunk. öt és a Hoffer Józsefeket fölemeltük. Megfontoltan vagy megalapozatlanul, de fölemeltük. A példa ragadós, megindult a láncreakció. Hoffer fölemelt és elejtett játékosokat Példát is mondjak? Fejest Székesfehérvárról, Konrádot Pécsről, Vellait Csepelről és így tovább. Megfontoltan vagy megalapozatlanul? Felemelt és ejtett. Kapkodott éppen úgy, mint amikor állami áldozatok árán kicseréljük a rossz prímás helyett a hegedűt. Hány. Hoffer József példáját mondjam? Hányat emelünk föl megalapozatlanul, hányat ejtünk azután, s ez már visszamenőleg nem old meg semmit. A kár persze tetemes, anyagiakban, ertoző tsz-ek. Az időjárás meglehetősen próbára tette a növényeket. A korai vetésű cukorborsót a márciusi fagy ritkította meg. amit pedig a fagy után — április közepéig — vetették, a májusi kánikula sanyargatta. Ennek ellenére ez a borsó jó termést ígér: az utóbbi napok esős időjárása sokat segített. Bár — tette hozzá — legalább egy héttel jöhetett volna előbb is. Az eső valamit lassított az érési folyamaton, de növelte a termésátlagokat, javította a minőséget. Mindent figyelembe véve, az idei termést jó közepesnek minősítik a konzervgyárban. Ez azt jelenti, hogy — várhatóan — meglesz a tervezett hatszáz vagon. A borsócséplő- gépék közül öt kezdte meg a működést: Komlósdon, Kutason, Szabáson, Böhönyén és Tapsonyban dolgoznak. Ezeknek kezelésével és a gyárban a cukorborsókon zerv készítésével hatszáz ember foglalkozik. A csapadéknak nemcsak eddig volt jelentősége: az is függ tőle, hogy meddig tart a gyártási idő. Most úgy számolják, hogy a hónap végére vagy a jövő hónap elejére végeznék ezzel a nagy munkával. Ha hűvös, csapadékos lesz az idő, minden bizonnyal több termést adnak a borsóföldek, s akkor nemcsak a munka húzódik el egy hónappal tovább, hanem valószínűleg túlteljesítik a tervet is. Ilyenkor a szezon indulása előtt indokolt a kérdés: mikölcsiekben. De qz-e a felelős, akit ejtettünk, vagy egy kicsit az is, aki megalapozatlanul emelt a magasba, s aztán ottfelejtett alapjában véve becsületes, tisztességes embereket. Olyanokat, akiknek csak annyi a bűnük, hogy nem képesek helytállni kivétel nélkül minden poszton. Nem tudom, jól olvasok-e? De Marseille után mintha egyetlen egyszer sem olvastam volna központi lapunkban kritikai megjegyzést Hofferről, a szövetségi kapitány módszeréről, tevékenységéről. Lehet ezt úgy is magyarázni, hogy türelmi idő. Csak az sok pénzbe kerül! Ds most, amikor kényszerhelyzetben vagy saját elhatározásából lemondott, rögtön tisztában voltunk fogyatékosságaival. Odáig is elmerészkedtünk, hogy ezt írjuk le: .a magyar labdarúgásnak olyan szakemberekre van szüksége. akik változtatni tudnak, és értenek is (!) ehhez a sportághoz ...« Ez már több annál, mint amit szenvedélyes dühkitöres nélkül el lehet viselni. Hogy lehetett a nemzeti válogatott szövetségi kapitánya az a tiszteletreméltó férfiú, aki ezek szerint nem ért a labdarúgáshoz? Ö a felelős? Miért állítottuk oda? Miért nem mondtuk meg neki, s a Hoffer Józsefeknek, miért emeltük fel őket meggondolatlanul? Hogy nagyobbat essenek? Nos, hát nem a magyar futballról van szó: módszerről, társadalmi jelenségről, amelyet voltaképpen mindannyian jól látunk. Csak éppen cipeljük magunkkal a kölöncöt, mert ez talán kényelmesebb. De végső kimenetelét tekintve semmiképp sem az! Kárt szenved az egyén, a kis közösség, s a nagy. Ezt akartam csak elmondani — Hoffer ürügyen. kor kaphatnak a vásárlók a boltokban az idén készített borsókonzervből ? Jéger Ferenc igazgató ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a gyártás megkezdése után az üvegeket körülbelül két hétig megfigyelés alatt tartják, s ha úgy minősítik, hogy semmi akadálya a szállításnak, akkor máris küldenek a boltokba. Ha a kereskedelem igényli, a hónap végén a háziasszonyok már felbonthatják az idén készült cúkbrbor- sókonzerveket. A hatszáz vagonból azonban nemcsak a hazai boltokba jut. A gyár a konzerv nagyobb részét külföldre szállítja: megrendelőjük a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság. — Az exportkötelezettség ellenére azonban — mondta az igazgató — a belföldi igényeket is maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. A Nagyatádi Konzervgyárban. a cukorborsó érése a kezdetét jelenti a nagy munkának. Emellett különböző gyümölcsízeket és dzsemet gyártanak. Már várják a cseresznyét is: a jövő héten megkezdik a befőzését. Várhatóan egy hét múlva már olyan tömegesen érik a szamóca, hogy nemcsak a boltokba, hanem a konzervgyárba is jut Ugyanakkor készülnek a meggy feldolgozására, ebből várhatóan június 20-a közül érkezik meg az első tétel a gyárba. BL L ebbe az üzemcsarnokba iráSonkasertések Pápára Háromszázötven darab 100—110 kilogrammosra hizlalt sertést szállítanak a komiósdi Béke Termelőszövetkezetből Pápára. Ezek az állatok az új, szakosított téten első >► bennszülötte*«. Szalui László Évente 220 ezer tonna hengerelt áru A diósgyőri Lenin Koháfontosabab üzemeben, a kö- zéphengerdében a tervek szerint már 1972 júniusában Az új diósgyőri nemesacél finomhengermű lényegében hat egymásba kapcsolódó — egyenként háromszáz méternél hosszabb — acélszerkezeJ, B. Üvegbe került a cukorborsó Tegnap megkezdték a feldolgozást — A terv 600 vagon A hónap második felében a boltokba kerül az áru SOMOGTI írePLAP Csütörtök, 197L június 3.
