Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-18 / 141. szám

Szovjet üottagyakoriat a Földközi-tengeren A Földközi-tenger térségében állomásozó szovjet hadiflotta egységek gyakorlatát megte­kintette Grecsko szovjet honvédelmi miniszter. Képünkön: Grecsko marsall (balról) Gorskov admirális (középen) és Jepimov politikai főcsoportfőnök kíséretében a flotta egységek hadmozdulatait figyeli. Kambodzsai sza badságh a rcosoh támadásai Phnom Penh-i katonai kö­rökben szerzett értesülés alapján írta a UPI, hogy* a kambodzsai szabadságharcosok több hónapos szünet után szerdán újból támadást intéz­tek a kambodzsai főváros egyik külső negyede ellen. A hazafiak tüzérségi támogatás­sal hatoltak be a városnegyed­be, és lerombolták a kambod­zsai tengerészgyalogosok há­rom megerősített állását, majd visszavonultak. A támadás során a kormányhadsereg négy katonája elesett. A kambodzsai Kampót vá­rosában csütörtökön kora haj­nalban békaemberek felrob­bantottak egy hidat a várost kettészelő Prektoek folyón. A robbanás következtében ledőlt a híd egyik pillére és kát íve A felszabadító erők támadást intéztek továbbá a kormány­csapatok két állása ellen a Vihear Sour mocsaras térsé­gében, a fővárostól mintegy 20 kilométernyire. A kormánycsapatok sikerte­lenül kísérelték meg a fővá­rostól 40 kilométernyire dél­nyugatra fekvő Strang város visszafoglalását a szabadság­harcosoktól, , akik múlt: Rét szerdán vonultak be ebbe a stratégiai fontosságú városba FORT MCPHERSON A georgiai Fort McPherson­ban szerdán tartotta az első előzetes tárgyalást Medina százados ügyében az á kato­nai bíróság, amely előtt a nyár folyamán lebonyolódik -majd a tömeggyilkossággal vádolt Me­dina pere. A százados a My Lai-i tömegvérengzés idején az »Americal« hadosztály- egyik századának parancsno­ka volt, s azzal vádolják, hogy a város ellen intézett táma­dás alkalmával 102 személy, ölt meg. Hz Arab Szocialista Uniti átszervezése A jövő héten döntő szaka­szába jut az Arab Szocialista Unió átszervezése: június 23- án megkezdődik a jelöltek lis­tájának összeállítása. Az ASZU-főtitkárság ideig­lenes bizottsága és a választá­sok felügyeletével megbízott 100 tagú bizottság szerdai ülé­sén véglegesítette a választá­sok menetrendjét. Eszerint az nlapszervezeti választásokat július elsején tartják, a járási és a kormányzósági értekezle­tek időpontját pedig július 12- re, illetve július 17-re tűzték ki, ezeken a konferenciákon választják meg az ASZÚ já­rási, illetve kormányzósági bi­zottságait. Az ASZÚ országos kongresszusa, mint ismeretes, július 23-án, az egyiptomi for­radalom 19. évfordulóján ül össze. A főtitkárság ideiglenes bi­zottsága egyébként úgy határo­föld alatti alomrobhantás a Hevadai-sivatagban Az amerikai atomenergia­bizottság szerdán a Nevedai- sivatagban a Hirosimára le­dobott bombához hasonló ha­tóerejű föld alatti ' kísérleti robbantást hajtott végre. Az Egyesült Államokban 1971- ben ez volt az első nukleáris robbantás. Emlékezetes, hogy a múlt év decemberében egy föld alatti kísérlet nyomán a felszínre törő radioaktív szennyeződést 18 amerikai ál­lamban észleltek, a radioaktív sugárzás elérte a kanadai ha­tárt is. Ezt követően a föld alatti kísérleteket hat hónap­ra leállították. . A szerdai, nagy mélység­ben és »igen nagy biztonság­gal« végrehajtott robbantás az atomenergia-bizottság állí­tása szerint radioaktív szeny- frayeződést nem okozott. (MTI) Tito beszédei Jugoszlávia belső helyzetéről Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: Tito jugoszláv államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke, két napon át találkozókon vett részt Bel­grad politikai és gazdasági éle­tének képviselőivel, gyárakat és intézményeket látogatott meg, s megbeszéléseket folyta­tott a JKSZ belgrádi aktivis­táival. Tito a találkozó-soroza­ton elmondott beszédeiben ösz- szefoglaló képet adott Jugo­szlávia belső helyzetéről. A gazdaság tekintetében Ti­to megállapította, hogy ott, bizonyos megtorpanás követke­zett be, nehézségek mutatkoz­tak, kénytelenek voltunk intéz­kedéseket terini a gazdasági A Párizs közelében levő Epinay-ben a volt szocialista pártból, a köztársasági intéz­mények konvenciójából és néhány más baloldali csoport egyesüléséből létrejött az új Francia Szocialista Párt. Az új párt jövőben folyta­tandó politikájáról még az egyesülési kongresszuson el­fogadott program ismereté­ben is kockázatos lenne nyi­latkozni, hiszen a sokfajta irányzat jelenléte miatt csak az új vezetésben domináló erők és a körülmények ala­kítják majd ki az irányvo­nalat. Kétségtelen, nem lesz könnyű az egységes politika kialakítása. A francia nem kommunista baloldal legfőbb betegsége ugyanis a széthú­zás, határozatlanság és a kö­vetkezetlenség. Az új párt megalakítására már évek óta folynak a kí­sérletek, de a széthúzó sze­mélyi ambíciók és a politi­kai manőverek miatt csak most jutottak el az egységig. A párt létrehozásában köz­vetlenül részt vett legmar­kánsabb politikai személyisé­gek — Savary, Mollet, Def­terre, Mitterrand — elsősor­ban azért értettek egyet az új párt létrehozásában, mert az általuk képviselt politikai tö-_ mörülések gyengék voltak arra, hogy jelentős politikai tényezőnek tekintsék őket és semmi esélyük nem volt a hatalom megszerzéséért fo­lyó csatában. Ez utóbbira csak akkor lett volna remé­nyük, ha összefognak a leg­nagyobb francia baloldali tö­mörüléssel, a Francia Kom­munista Párttal. Erre viszont a különböző fokon jelentkező kommunistaellenességük miatt nem tudták rászánni magukat. Az egyesülési kongresszu­son a szocialista párt jobb­Az ellentétek házassága szárnyának vezetője, Gaston Defferre, megkísérelte olyan program elfogadtatását, mely jobbra, a centristákkal keres­te volna a szövetséget. Ez a kísérlet azonban a gyakor­latban, az 1965 óta megtar­tott választásokon, minden alkalommal kudarcot vallott. A Savary, Mollet féle cso­port — a jobboldallal ellen­tétben — határozott együtt­működés kialakítását köve­telte a Francia Kommunista Párttal. Az elfogadott hatá­rozat ugyan állást foglal a baloldali erők egysége és a kommunistákkal való együtt­működés mellett, de lehetősé­get nyújt más irányú politi­zálásra is. így például nem teszi ugyan magáévá azt* a gondolatot, hogy a szocialis­ták szövetségre lépjenek kü­lönböző burzsoá csoportokkal, de nem zárja ki teljesen an­nak lehetőségét. Ugyancsak állást foglal a kommunisták­kal folytatandó tárgyalások mellett, de azt a jövő évre halasztja, holott a tárgyalá­sok már csaknem két éve megkezdődtek, és eddig már biztató eredményt is hoztak. A francia belpolitikai élet jelenleg rendkívül mély vál­tozásokon megy át. Ahhoz, hogy a baloldal hatásosan beleszólhasson a politika irá­nyának meghatározásába, szoros egységet kellene te­remteni valamennyi baloldali és demokratikus erő között. A Francia Kommunista Párt évek óta kitartó harcot foly­tat ezért az egységért. A nagy kérdés — amelyre csak a bekövetkező események válaszolhatnak —, hogy az ellentétek házasságából szü­letett új szocialista párt al­kalmas és kész lesz-e a bal­oldal hatásos egységének ki­alakítására a francia kom­munistákkal. K. L élet megszilárdítására és fel- | tárni a nehézségek okait. A politika terén hangoztatta, | hogy »problémák jelentkeztek; nemzeti vonalon a köztársasá­gok között« és »szocialista kö­zösségünk több mint 25 éves fennállása után most ismét foglalkoznunk kell azokkal a kérdésekkel, amelyekről már azt gondoltuk, hogy soha többé nem jelentkeznek«. Tito beszédeiben igen nagy hangsúlyt adott a jugoszláv kommunisták szövetsége sze­repének. Elégedetlenségét fe­jezte ki amiatt, hogy »a kom­munisták szövetségének eszmei színvonala nem. kielégítő« és a JKSZ »az utóbbi időben veszí­tett tekintélyéből«. . A JKSZ elnöke a belgrádi politikai aktíva előtt hangsú­lyozta: »világosan megmutat­kozott, hogy a kommunisták szövetsége országunkban a fő összetartó erő«. Visszautasítot­ta az olyan nézeteket, ame­lyek szerint a párt a jugoszláv önigazgatási viszonyok között csak valamifajta »útmutató« erő lenne. Tito elvetette az olyan el­képzeléseket, amelyek szerint a JKSZ-nek a jövőben a köztár­sasági kommunisták szövetsé­gei valamifajta egyesülésévé kellene változnia. A JKSZ el­nöke elégedetlenségét hangoz­tatta amiatt, hogy a JKSZ »most meglehetősen heterogén, s magában foglal tekintélyes számban olyanokat, akik kü­lönböző személyes ambícióból csatlakoztak hozzá, s nem azért, hogy elősegítsék a szo­cialista társadalom fejlődését... Azoknak, akik képtelenek ar­ra, hogy forradalmunk kitartó harcosai, katonái legyenek, tá­vozniuk kell... Pártunk min­denkor káderpárt volt«. Tito felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a JKSZ idén sorra ke­rülő II. országos konferenciá­ján át kell vizsgálni a párt szervezési problémáit. (MTI) Medina ügyvédei az előze­tes tárgyaláson 18 kérelmet nyújtottak be a katonai bíró­ságnak, s ezek közül három azt kéri, hogy ejtsék el a vá­dat védencük ellen. A per pontos dátumát még nem tűzték ki. (MTI) zott, hogy új tagokat csak a választások után vesznek fel az Arab Szocialista Unióba . Folytatódnak a szakszerve­zeti választások előkészületei is. Csütörtökön befejeződött a jelöltek névsorának összeállí­tása. (MTI) Willy Brandt az amerikai tárgyalásairól Willy Brandt nyugatnémet kancellár szerda este Wa­shingtonban pozitívan érté­kelte Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának > szerda délelőtt az NSZEP Vili. kongresszu sán mondott beszédét. A nem hivatalos látogatá­son az Egyesült Államikban tartózkodó l$ncellár kétnapos washingtoni tárgyalásainak befejeztével sajtóértekezletet tartott. Ezen hangoztatta: »Brezsnyev Berlinben elhang­zott beszédében érdeklődési tanúsított a nyugat-berlini helyzetről folyó négyhatalmi tárgyalások pozitív befejezése iránt. Kétségtelenül találó Brezsnyevnek az a megálla­pítása, hogy a moszkvai szer­ződés és kihatásai kedvezően befolyásolják az európai hely­zet alakulását« — hangoztatta Brandt. A nyugatnémet kancellár a következő öt pontban foglalta össze Nixon amerikai elnök­kel és Rogers külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásainak lényegét: 1. - Nyugat-Berlin és az NSZK »keleti politikája«. E kérdésekben Brandt szerint »teljes nézetazonosság« mu­tatkozott. 2. Az, Egyesült Államok nagy érdeklődést tanúsított a nyugat-európai fejlemények iránt, beleértve a Közös Pia" tervezett kibővítését. 3. Az esetleges európai csa­patcsökkentések és a szociális ta országok által javasolt eu­rópai biztonsági konferencia kérdésében Brandt szerint mindkét fél ragaszkodik a Lisszabonban megfogalmazott állásponthoz. 4. A megbeszéléseken felve­tődött a Nyugat-Európában állomásozó amerikai csapatok problémája, és ezzel összefüg­gően a két fél megerősítette »eddig is ismeretes álláspont­ját«. 5. Nixon és Rogers a tár­gyalásokon »értékes tájékozta­tást« adott a vietnami hábo­rúról, az Egyesült Államok kínai politikájáról Vasutassztrájk Franciaországban A Pravda Laird beszédéről Vlagyimir Jermakov a Prav­da csütörtöki számában Laird amerikai hadügyminiszter te­levíziós beszédével foglalkozik. Laird kijelentette, Washing­ton továbbra is erőfeszítése­ket követel katonai téren NATO-partnereitől a Föld­közi-tenger térségében. Ügy tűnik, hogy a szovjet hadihajók földközi-tengeri je­lenléte miatt lármázó, befo­lyásos amerikai köröknek va­lójában nem fűződik érdekük a térségben uralkodó feszült­ség enyhítéséhez. Nem kíván­ják megvitatni a saját felség­vizeiktől tartósan távol levő hadiflottákkal kapcsolatos kér­déseket sem — írja a Pravda. Az a törekvés, amely az Egyesült Államoknak a »ten­geri nagyhatalom«, a Szov jetuniónak pedig csak a »szá­razföldi nagyhatalom« szere­pét szánja, elavult, élettől el­rugaszkodott dogmákon ala­pul. Régóta tarthatatlanok a Pentagonnak azok a kísérle­tei, hogy az erő nyelvén hi­vatkozzék kizárólagos jogaira. Ideje lenne lemondani a Wa­shington által használt kettős mércéről, a saját és a mások tetteinek különböző megítélé­séről. Minél előbb megértik ezt az amerikai kormánykö­rökben, annál kedvezőbb lesz a helyzet a béke szempontjá­ból — hangzik a szovjet lap kommentárja. (MTI) Franciaországban tart a vasutas-sztrájk. A vasutasok me­nete csütörtökön végigvonult Párizson. Okinawa újra japán fennhatóság alatt Tokióban és Washingtonban csütörtökön egyidejűleg aláír­ták azt az amerikai—japán szerződést, amely 27 évi ame­rikai megszállás után újra ja­pán fennhatóság alá helyezi Okinawa szigetet. A szerződést a két külügyminiszter, Aicsi Kiicsi és William Rogers lát­ta el kézjegyével. Életbe vi­szont csak két hónappal a köl­csönös ratifikálás után lép, te­hát valószínűleg jövőre. A szerződés aláírására, mint ismeretes, Nixon elnök és Szato miniszterelnök washi toni megállapodása alap került sor. A két éve kő megállapodás értelmében amerikaiak továbbra is for jogokat élveznek a szige Birtokukban marad 134- 88 támaszpont. Ennél is f tosabb viszont a szerződési az a pontja, amely gyakoi tilag lehetővé teszi az ami kaiaknak, hogy nukleí fegyvereket tároljanak a s geten. (MTI) 2 SOMOGVINÉPLAP Péntek, 1971. június 18.

Next

/
Thumbnails
Contents