Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-17 / 140. szám

Leonyid Brezsnyev felszólalása az NSZEP kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) Talán a szocialista közösség egyetlen más államának sem kellett annyi akadályt leküz- denie a nemzetközi elismerés felé vezető úton, mint a Né­met Demokratikus Köztársa­ságnak — mondotta az SZKP KB főtitkára. — A kapitalista világ világméretű politikai és diplomáciai blokádot akart szervezni az NDK-val szem­ben, de sikertelenül. Ma az NDK 29 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatot; nap­jainkban már mindenki szá­mára világos, hogy az össz­európai értekezlet megtartása, értelmetlen lenne az NDK egyenjogú részvétele nélkül. Napjainkban, a második vi­lágháború befejezése után több mint negyedszázaddal, Európa népei előtt egy rend­kívüli fontosságú feladat áll. nem szabad megengedni, hogy megismétlődjenek a múlt tra­gédiái. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az európai helyzet tekintetében az utóbbi időben bizonyos pozitív előrelépések történtek. Ebben az összefüg­gésben említhetjük a múlt év augusztusában aláírt szovjet— NSZK szerződést. Azoknak a nyugatnémet politikusoknak, akik különféle politikai spe­kulációkkal foglalkoznak a szerződés kapcsán, csak egyel mondhatunk: a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Cseh­szlovákia és a többi testvér­ország határainak sérthetet­lensége a szerződéstől függet­lenül is garantálva van: biz­tosítja a Varsói Szerződéshez tartozó államok egyesített ereje. Leonyid Brezsnyev a továb­biakban Nyugat-Berlin kér­désével foglalkozott A Szovjetunió és az NDK közös vagy egyeztetett erőfe­szítései arra irányulnak, hogy Nyugat-Berlin megszűnjön a feszültség és a válsághelyze­tek tűzfészkévé lenni, és biz­tosítva legyenek a város la­kosságának normális életfel­tételei — természetesen mind­ez az NDK szuverén jogainak és törvényes érdekeinek szük­ségszerű figyelembevételével. Véleményünk szerint a Nyu gat-Berlinnel kapcsolatos, je­lenleg folyó tárgyalások első­sorban az érdekelt felek ál­láspontjának tisztázását tették lehetővé. Ezért törvényszerű, hogy a tárgyalások most már az esetleges megállapodás tar­talmával kapcsolatos konkrét javaslatok megvitatásának szakaszába lépjenek át. Tár­gyalópartnereink véleményét nem ismerjük, de mi a ma­gunk részéről készek vagyunk erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a tárgyaláso­kat a sikeres befejezésig foly­tassuk, és hogy a megszületett megállapodás hatékony legyen és megvalósuljon. Befejezésül Leonyid Brezs­nyev további sikereket kívánt a német kommunistáknak és az NDK valamennyi dolgozó­jának a fejlett szocialista tár­sadalom építésében, és beszé­dét a Német Szocialista Egy­ségpártot, a Szovjetunió és az NDK népeinek barátságát, a szocialista országok együttmű­ködését és a kommunizmust éltető szavakkal fejezte be. A bíróság megtiltotta a titkos dokumentumok további közlését A New York Times vezércikkben támadja az igazságügyminisztert Bírósági ítélet tiltotta el a New York Times-t attól, hogy szerdai számában közzétegye az indokínai háborúval kao- csolatos titkos dokumentumok­ról szóló beszámolójának újabb részletét, és a csütörtökre ter­vezett cikk sem jelenhet meg Murray Gurfein New York-i szövetségi bíró mondta ki ked­den ezt az ítéletet. A lapot «■átmenetileg« tiltották el a szenzációs anyag további köz­lésétől, addig, amíg nem szüle­anyag végleges betiltásáról. A bíró a kormány kérésére hozta ezt a döntést, amelyet azzal in­dokolt, hogy a New York Ti- mes-nak okozott kárt «-messze felülmúlják azok a helyrehoz­hatatlan károk, amelyek az Egyesült Államok érdekeit ér­nék«, ha a sorozat további ré­szei is megjelennének. Szerdai vezércikkében az anyag további közlésétől meg­fosztott újság hevesen támad­ta John Mitchell igazságügy- minisztert, a felterjesztés szer­Tüntetés Londonban Skót munkásküldöttség Heath-nél tik újabb ítélet, ezúttal már az zőjét, s megállapította, hogy «3 cenzúra páratlan példáját sta­tuálta«. A vezércikk hangoztat­tam lap harcolni fog az igaz­ságügyminiszter által kierősza­kolt alkotmányellenes döntés ellen. Mint emlékezetes, -az eddig megjelent három cikkben a Ti­mes részletesen foglalkozott azzal a titkos háborúval, ame­lyet az Egyesült Államok viselt a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen az 1964-ben ho­zott, úgynevezett tonkini hatá­rozatot megelőzően. Megvilágí­totta a Johnson-kormánynak a VDK bombázásának megkez­désére irányuló döntését, s fel­tárta: Johnson 1965-ben azért adott parancsot amerikai egy­ségek bevetésére, mert a kor­mány arra a következtetésre jutott, hogy a VDK bombázá­sa nem akadályozza meg a dél­vietnami rezsim összeomlását. STOCKHOLM A New York Times által ki­vonatosan közölt amerikai tit­kos okmányok a vietnami há­borúról Olof Palme svéd mi­niszterelnök véleménye szerint Tiltakozó felvonulás a miniszterelnöki hivatal előtt. majdnemhogy katasztrófát Je­lentenek«. A miniszterelnök egy Stockholmban elmondott keddi beszédében felszólította az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul, feltétel nélkül és teljesen vonuljon ki Viet­namból, hogy az emberiség visszanyerhesse bizalmát a de­mokratikus vezetésben. LONDON Az UPI egy londoni keltezé­sű összefoglaló jelentésében rámutat, hogy a vietnami há­ború eredetéről szóló titkos ok­mányok nyilvánosságra hoza­talával a lapok fő címekben foglalkoznak Európa-szerte. A Daily Mail cikkének a kö­vetkező címet adta: »A nagy hazugság; vagy hogyan vezet­ték szándékosan az amerikai népet a kerti ösvényen át Viet­namba«. A lan washingtoni tu­dósítója szerint »az ügy, ame­lyet most a New York Times hasábjain kifecsegtek, egyike az évszázad legvégzetesebb hibás számításainak«. A párizsi France Soir meg­állapítja, az Egyesült Államok belekeveredése a vietnami há­borúba az amerikai fegyveres erők provokációjával kezdő­dött; azért, hogy megtámad­hassa Észak-Vietnamot, John­son félrevezette a kongreszust. A L’Humanité első oldalán 1964. augusztus 6-i fényképfel­vételeket közöl olyan lapidéze­tekből, amelyek szerint John­son megígérte, hogy »korláto­zott megtorlást« alkalmaz a tonkini támadás miatt. A lap az idézetekhez hozzáteszi: »a Fehér Ház beleesett a vietna­mi háború eredetére vonatko­Heath brit miniszterelnök szerdán délben fogadta a Skó­ciából Londonba érkezett munkások hattagú küldöttsé­gét Közölte velük, hogy a kormány nem hajlandó meg­adni a csődbe jutott skóciai Upper Clyde Shipbuilders megmentéséhez szükséges öt­millió font állami támogatást. Ugyanakkor azt ígérte, hogy a csőd ellenére a hajóépítő vállalat termelése folytatódik. A munkások elégedetlenül nyilatkozatuk Heath minisz­terelnökkel folytatott tárgya­lásaikról és kijelentették, hogy folytatják a tüntetés. (MTI) Marihuána-füst mögött A kábítószer-fogyasztó haderő nr, ashingtonban a vietnami f/y háború okozta erkölcsi válság újabb tünetéről tárgyalnak az ~ elnöki -agy- tröszt« tagjai: az amerikai ka­tonák körében járványszerűen terjedő kábítószer-fogyasztás­ról. A múlt hét derekán Ni­xon elnök Laird hadügymi­niszterrel és a három fegyver­nem főparancsnokaival vitat­ta meg a mind súlyosabb problémát. Az amerikai hadsereg erköl­csi és fegyelmi állapotát meg­döbbentő színekkel festette te a közvélemény szemében c My Lai vérengzés eltussolói­nak magas rangú tisztek ne­vével teletűzdelt listája, c hírhedt Calley-flgy, a dél-viet­nami játékbarlangokban és bordélyházakban amerikai fő­tiszteknek rendszeresen jut­tatott haszonrészesedés botrá­nya, újabb tábornoki csem­pészügyletek leleplezése... A Dél-Vietnamban állomá­sozó amerikai haderőben fris­sen bevonultatott- 11 ezer újonc megvizsgálása után megállapították, hogy 70 szá­zalékuk rendszeresen vagy gyakorta fogyaszt kábítószert. A Dél-Vietnamban szolgáló amerikai katonák számára mind nyilvánvalóbbá válik, hogy az Egyesült Államok ezt a háborút nem nyerheti meg Mind több amerikai katona ismeri fel a háború igazságta­lanságát, népellenes jellegét, s mind többen fordulnak szembe valamilyen formában az értelmetlenné, céltalanná, méltatlanná vált szennyes há­borúval. Sokan azonban nem tudják nyíltan, harcos formá­ban kifejezni azt az érzést, amely eltölti őket: megundo- rodásukat a háború szörnyű­ségeitől, menekülésvágyukat. Haza akarnak utazni, de ehe­lyett csak a mámor, a bódulat szárnyán »utazhatnak«. Nem tudnak szembenézni a való­sággal, ezért a hódító füstbe bámulnak. A háború valósá­gától próbálnak elmenekülni, amikor beszívják a marihuá­nás cigaretta füstjét, amikor italukba keverik a bódiló port, amikor heroinnal injek­cióznak magukba átmeneti mámort. 1966-ban a dél-vietnami amerikai katonai bíróságok még csak 4 ügyet tárgyaltak kábítószer-fogyasztás miatt. 1970-ben már 1751-et. Jelen­leg az Indokínába vezényelt amerikai katonák 15 százalé­ka heroinfogyasztó, és a ke­vésbé veszélyes marihuána­szívók aránya a dél-vietnami amerikai katonák körében az elmúlt két év alatt 30 száza­lékról 45 százalékra nőtt. Ro­hamosan szaporodott a kábító­szer túladagolásából bekövet­kezett halálesetek száma is. 1969-ben hivatalos adatok szerint »csak« 16 amerikai ka­tona halt meg a mértéktelen kábítószer-fogyasztás követ­keztében. Tavaly az év első felében bebizonyítottan 25 ilyen halálos eset volt, de a hivatalos jelentés szerint to­vábbi 64 halálesetről tudnak, amely azonban nem volt bi­zonyíthatóan túladagolás kö­vetkezménye. Az amerikai ka­tonai vezetők riadalmat fo­kozza, hogy gyorsan terjed j kábítószer járvány a tisztikar­ban is. Legutóbb egy repülő­ezredest ítéltek el háromévi börtönre: nemcsak maga élt kábítószeren, hanem katonái között is terjesztette a heroin mérgét. Washingtoni jelentések sze­rint máris kivontak néhány olyan egységet Dél-Vietnam ■ ból, amelyet a kábítószer-fo­gyasztás különösen nagymér­tékben megfertőzött szóló tűzszüneti egyezmény megkötéséhez; ennek időtarta­ma alatt Jarring dolgozza ki a BT határozatainak végre­hajtásához, az izraeli csapa­tok valamennyi arab terület­ről való kivonásához szüksé­ges menetrendet. 6. Az egyiptomi erőknek ót kell kelniük a Szuezi-csatorna keleti partjára. (MTI) Rogers véleménye és az EAK álláspontja a közel-keleti helyzetről William Rogers amerikai külügyminiszter keddi sajtó- értekezletén a közel-keleti helyzetről szólva kijelentette, hogy — véleménye szerint — valamennyi érdekelt fél egyet­ért a következőkben: — a Szuezi-csatornát meg kell nyitni; — a csatornát Egyiptomnak kell kezelnie; — megnyitása csak az első. lépés lehet a végleges béke- szerződés felé; — a tűzszünetet hivatalosan meg kell hosszabbítani; — Izraelnek vissza kell vo­nulnia a csatorna térségéből, és a kiürített területre vala­milyen nemzetközi megfigyelő erőnek kell bevonulnia. Az egyiptomi kormány szó­vivője kedden Kairóban tar­tott sajtóértekezleten Rogers kijelentéseivel foglalkozva megállapította, hogy az ame­rikai külügyminiszter által festett kép nem felel meg a valóságos helyzetnek. Egyiptom a közel-keleti helyzettel kapcsolatos állás­pontjáról tájékoztatta az Egye­sült Államokat és számos más érdekelt országot, az alábbi elvek alapján: 1. Végre kell hajtani a Biz­tonsági Tanács 242. számú ha­tározatának valamennyi ren­delkezését. 2. Ki kell vonni az izraeli csapatokat valamennyi meg­szállt arab területről. 3. Izraelnek ki kell vonul­nia Egyiptom nemzetközileg elismert határai mögül. 4. Az izraeli egységek ki­vonását a Sinai-félszigeten az El Aris—Ras Mohamed vonal mögé az EAK elfogadja, mint a teljes csapatkivonások irá­nyában tett első lépést. 5. Ezt követően az EAK hozzájárul egy hat hónapra »demokratikus szempontból zó hazugság csapdájába«. Hí indiai külügyminiszter és U Thant tárgyalása a kelet-pakisztáni menekültekről NEW YORK | szerint egyébként, is fontosabb Szvaran Szingh indiai kül- a nemzetközi közvélemény ügyminiszter kedden több mozgósítása. Hangoztatta, mint egy órán át tárgyalt UI hogy az indiai kormáiiy Thant ENSZ-főtitkárral és In- I noha a menekültek beáramló­dia ENSZ-delegációjának ve­zetőjével a kelet-pakisztáni helyzetről és a menekültek problémájáról. A tanácskozást követően rövid sajtóértekez­letet tartott, amelyen egy kérdésre válaszolva kijelentet­te: Indiának nincs szándéká­ban kérni a Biztonsági Ta­nács összehívását. »A Bizton­sági Tanács tagjaira tartozik, hogy felmérjék a helyzetet, és az ENSZ főtitkárának felada­ta, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket« — mondotta. Hozzátette, hogy véleménye FOLYTATÓDIK ANGELA DAVIS PERE Néhány heti szünet után foytatédik a kaliforniai San Rafael bírósá­gán a néger béke harcos Angela Davis pere. Képün­kön: Angela Davis bevonni a bíróságra. (Telefotó — AP—MTI—KS) sa szinte megoldhatatlan problémák elé állítja — nem szándékozik lezárni a határt. A pakisztáni kormány és a kelet-pakisztáni hatóságok kötelessége olyan körülménye­ket teremteni a keleti tarto­mányban, hogy az emberek ne kényszerüljenek hazájuk elhagyására — tette hozzá. CALCUTTA Mint már jelentettük, szov­jet óriásgépek megkezdték a kelet-pakisztáni menekültek továbbszállítását a menekült- táborokból. Szerdától kezdve amerikai repülőgépek Is részt vesznek az akcióban. Sadrudin Aga Khan, az ENSZ menekültügyi főbizto­sa, kedden este az indiai— pakisztáni határon kialakított menekülttáborok egyikében újabb sajtóértekezletet tartott. A főbiztos meglehetősen derű­látóan nyilatkozott a mene­kültek hazatelepülésének lehe­tőségeiről. Szavai — mint ar­ra megfigyelők rámutatnak — éles ellentétben állnak Indira Gandhi miniszterelnöknek a parlament keddi ülésén mon­dott szenvedélyes és elkese­redett hangú beszédével. A gaatemalai rendőrterror újabb áldozatai A guatemalai főváros egyik peremvárosában a rendőrök agyonlőttek három fiatal munkást A rendőrterror ál­dozatairól azt állítják, hogy a »forradalmi fegyveres mozga­lom« elnevezésű szervezethez tartoztak, amely harcol Arana Osorio jelenlegi elnök diktá­tort rezsim je ellen. Guatemalában a múlt év nyara óta körülbelül 1000 hazafit gyilkoltak meg. Jóformán mindennap töme­ges letartóztatásokat hajtanak végre. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, lfTL Jdata R 2

Next

/
Thumbnails
Contents