Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-16 / 139. szám

n)iaa them utaló ken afánL&tiák Fiatalos, mellé 'yes együttes. Szoknyája elöl székes hóiban é; egy-egy szeles hajtással bővülő. A rövi I szoknyát kedvelő fiatalok­nak blúzokkal, pulóverekkel praktikus, csi­nos viselet. Shortos nyári együttes — tarka mintás tuni­kával, széles, csatban záródó lakkövvel. Di­vatos, színes, műanyag nyakékkel, szalmaka­lappal. A tervezők is üdülőhelyi, strandöl­tözéknek aján’ják. A propán—buíán-gáz használatáról AMÍG ÖT ÉVVEL, ezelőtt, 1965-ben mindössze 285 ezer propán-butángáz-fogyasztó volt hazánkban, ma már több mint 1 millió 300 ezer háztar­tásban sütnek-főznek propán- bután-gázzal. S az igények egyre növekednek a háziasz- szonyok munkáját rendkívü’ megkönnyítő, könnyen kezel­hető gázkészülékek iránt. Saj­nos, újabban ismét várakozni kell, sorba kell állni azért hogy valakit új fogyasztóként bekapcsoljanak a propán-bu- tángáz-fogyasztók körébe. Egyelőre ugyanis szűk a töltő- kapacitás (azaz több fogyasz­tót nem tudnak rendszeresen, folyamatosan ellátni gázzal) A jelenlegi színvonal elérését — a jóváhagyott fejlesztési ter­vek szerint — csak a jövő év végére tervezték. A fogyasztók száma azonban már a múlt év végén elérte a jövő év végé­re tervezettet. Űj fogyasztóka’ csak új töltőtelepek építésével és üzembehelyezésével (ez fo­lyamatban van) tudnak a je lenlegi fogyasztók zavartalan kielégítése mellett bekapcsol­ni. A propán-bután-gázkészü- lékek kényelmesek, higiéniku-^ sak, és ha a kezelési utasítást | betartjuk, teljesen veszélytele­nül üzemeltethetőek. Mégis gyakorta olvashatunk olyan híreket, hogy súlyos károkkal járó robbanást, életveszélyes sérüléseket okozott a propán- bután-gáz. A vizsgálatok sze­rint, ezek — kivétel nélkül — a készülékek helytelen, gon­datlan és nem a használati utasítás szerinti üzemeltetésé­ből erednek. S ha a balesetek száma nem is emelkedett a fo gyasztők számának arányává1 egy-egy sajnálatos eset is arrr figyelmeztet, hogy a készülé kék üzemeltetésével kapcsola tos szabályokat szigorúan be kell tartani. Először is az engedély kéré se nem csupán azért szüksé­ges, hogy a gázellátó vállalatok tervszerűen biztosítani tudják a fogyasztó folyamatos ellátá­sát. A vállalat szakemberei azt is megnézik, hogy üzemeltet­hető-e a gázkészülék abban a helyiségben, ahol a fogyasztó el akarja helyezni. Mélyített padozatú vagy nem jól szellőz­tethető helyiségben, pincében nem adnak engedélyt a gáz használatára. Azután első al­kalommal a vállalat szakembe­rei végzik el a gázpalack és a a kiürült és töltött palackok cseréjénél Átnyújtják a hasz­nálati utasítást, amelynek sza­bályszerűen, mindig ott kell állnia a gáztűzhely vagy rezsó felett, hogy szem előtt legyen. A GAZPALACKOKAT a töltő-, illetve a cseretelepen vízbemerítéssel ellenőrzik, nines-e szivárgásuk. De ellen­őrizni kell a cserepalackot a nyomáscsökkentőnél történő felszerelése után akkor is (ezt már a fogyasztó végzi), mielőtt használatba vesszük. S ezt so­hasem szabad gyufával végez­ni, mert az esetleg szivárgó gáz útján a palack is berob­banhat. Minden alkalommal ellenőrizni kell, hogy a nyo­máscsökkentő gumigyűrűje a kapcsolásnál (amely bizonyos idő után elhasználódik s ezért cserélni kell) ép-e. összekap­csolás után pedig csakis kizá­rólag erős szappanos vízzel el­lenőrizzük, hogy nincs-e gáz­szivárgás. Ha a szappanos víz buborékokat vet, addig igazít­suk a kapcsolást, amíg n\eg nem szűnik, s közben ne gyújt­sunk gyufát, de még villanyt se kapcsoljunk be, mert ezáltal is keletkezhet robbanás, ha már nagyobb szivárgás tör­tént. Ha pedig bármikor, bár­minemű szivárgást észlelünk, alaposan és lehetőleg kereszt­huzattal szellőztessük ki a he­lyiséget, mielőtt tüzet gyúj­tunk. A meghibásodott gázké­szüléket ne javítgassuk házi­lag, hívjunk hozzá szakembert! A készüléket ezután mindig úgy gyújtsuk be, hogy a gyu­fát már kéznél tartva először a gázpalack elzáró csavarját nyitjuk meg, s utána nyomban a gáztűzhely — vagy rezsó — gombját megnyitva lángra lob- bantjuk a gázt. Az elzárásnál szintén először mindig a gáz­palack csavarját zárjuk el, s miután kialudt a tűz, csak ak­kor zárjuk el a tűzhely gomb­ját. Így biztosan nem marad a palack és a tűzhely közötti ve­zetékben gáz. Ez a sorrend egyébként azért is lényeges, hogy megszüntessük az össze­kötő vezeték gáznyomását, ami a készülék élettartamát is meghosszabbítja. HA EZEKET az elemi Utasí­tásokat, szabályokat betartjuk, amelyek csupán egy kis gon­dosságot és figyelmességet kí­vánnak, teljesen veszélytelenül üzemeltethetjük a kényelmes gázkészülékeket. —H— Személygépkocsik - utániutóval A személygépkocsik műsza­ki adatai közül csak kevesen fordítanak figyelmet a meg­engedhető, minden egyes tí­pusra gyárilag megadott hasz­nos terhelés értékére. Szomo­rú látvány az olyan autó, amely öt felnőtt személlyel, a tetőn elhelyezett holmikkal és »■pattanásig-« megtömött cso­magtartóval rója az ország­utakat. A gépkocsigyárak a kezelési utasításban közzé teszik az adott autótípus menetkész sú­lyát (önsúlyát), valamint a teljes terhelésre megengedhe­tő összsúlyt. A kettő különb­sége a hasznos terhelés érté­ke, amellyel az autótulajdonos »gazdálkodhat«. Túlzás lenne azt kívánni, hogy a túrára in­dulás előtt mindegyik utas pontos mérlegelésnek vesse alá magát, az viszont szem­revételezéssel is megállapít­ható, hogy kinek hoí a helye a kocsiban, és hogy egyáltalán megfelelő-e a súlyösszetétel. Arról sem szabad soha megfeledkezni, hogy a maximális terhelhető­ségbe a csomagok súlyát Is bele kell számítani, akár ? csomagtartóban, akár az utas­térben, akár a tetőn foglal­nak helyet. A súlyelosztást mind a ko­csi hossztengelyére, mind a tengelyek közötti, képzeletbeli merőleges felezővonalra vo­natkoztatva lehetőleg szám­metrikussá kell tenni, figye­lembe véve az autótípus konstrukcióját is (orrmotoros, farmotoros, keresztrugós, len­gőtengelyes stb.). Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy pl. a farmotoros kocsiban a na­gyobb súlyú személyek az el­ső ülésre kerüljenek, s hátul — három személy esetén — a két szélen közel azonos testsúlyú utasok foglaljanak helyet. Orrmotoros autónál természetesen a hátsó ülésen foglalhatnak helyet a kövérek (feltéve, hogy elférnek egymás mellett). Az utazás szempontjából rendkívül kényes dolog a te­tőcsomagtartón való szállítás. A tető maga nincs veszélyben (behorpadás, összeroppanás), a rajta elhelyezhető súlynak akár a többszörösét is elbírja, viszont az autóvezetőnek vi­gyáznia kell arra, hogy egyen­letesen legyen elosztva a ter­helés és hogy ponyvával szo­rosan letakarva, biztonságo­san lekötözve »utazzanak« a csomagok. A menet közben félrecsúszó teher, a légáram­lat által elkapott ponyva sok kellemetlen meglepetést okoz­hat! Sokan vannak, akik utánfutóval, lakókocsival szeretnének elutazni egy-egy hosszabb túrára. Felmerül a kérdés, hogy milyen henger­űrtartalmú gépkocsikhoz kap­csolhatók ezek, és hogy meny­nyire veszik igénybe, rongál­ják-e az autót. Általában minden szokvá­nyos kivitelű személygépkocsi­val vontatható utánfutó, ha a gyár által kiadott műszaki le­írás ezt nem tiltja, és az autó alváza olyan kialaícítású, hogy alkalmas a megfelelő, előírás szerinti vonószerkezet felsze­relésére (ennek megfelelően elvileg a Trabant gépkocsi is vontathat utánfutót). A vonta­tás, ha kifejezetten nem is rongálja, de kétségtelenül erő­sen igénybe veszi a személy- gépkocsit. Számolni lehet az­zal, hogy az utánfutó vonta­tása következtében egyes szer­kezeti részek idő előtt elhasz­nálódnak, a motoron a túl­terhelés jelei mutatkoznak. A hazai középkategóriába tartozó gépkocsikkal való von­tatás esetén szabálynak fog­hatjuk fel, hogy — az után­futón kívül — két személy és a normális mennyiségű pogy- gyász súlyát túllépni nem ajánlatos. Ebből következik, hogy teljes kocsiterheléssel való vontatásról szó sem le­het, hiszen az engedélyezett sebességi határokon belül olyan alacsony sebességi fo­kozatokkal kellene egész úton haladni, amit az autó feltét­lenül megsínylene. Különösen fontos, hogy utánfutó-vonta­táskor a gumiabroncsok igen jó állapotban legyenek, hi­szen fokozott kapaszkodóké­pességre van szükség. Túra előtt nemcsak az autó pótke­rekeiről kell gondoskodni, ha­nem az utánfutóéról is. Sőt, fokozott mértékben, mivel a kisebb gumiabroncsok sokkal hamarabb elhasználódnak! Az utánfutókról még csali annyit, hogy mindig a von tató gépkocsival együtt kerül­nek vizsgára, és azokat más autó nem vontathatja. Ezt megelőzően jóvá kell hagyatni a von ószer kezet szerelési iga­zolását, és az utánfutót el kell látni az előírt jelzőberen­dezésekkel, a 250 kg összsúlyt meghaladó utánfutót pedig fékberendezéssel is el kell látni. Az utánfutó vontatásakor a szokottnál is óvatosabban kell indítani, nagyobb körül­tekintéssel kell vezetni, és a féktávolságot is a vontatásnak megfelelően kell »átértékelni«. Mindez gyakorlott vezető köz­reműködését igényli, s még nála is nehezen mennek az első kilométerek. 1 OTTHON CSALAD Fogyókúrás hússaláta Hozzávalók: negyed kg főtt húshoz körülbelül fél kg zöld­séget, illetve salátát és retket számítsunk és egy adag sovány paradicsommártást. Készítés: a csontjáról lefőtt húst lefejtjük, hidegen kis kockákra vágjuk. A zöldségfé­lét (petrezselyemgyökér, zel­lergumó, sárgarépa, pasternák, karalábé, karfiol, kelbimbó, kelkáposzta, édes káposzta) — bármelyiket külön-külön vagy ízlés szerinti keverésben — pá­roljuk, és szintén kis kockákra vágva lehűtjük. Ha salátával készítjük, a megadott hús­mennyiséghez egy nagy fej sa­látát, vagy egy nagy endíviát, vagy negyed kg madársalátát számítsunk, valamint apró re­tekből két csomót, nagyobból egyet. A leveles salátát nagyon vékony metéltre vágjuk (a ma­dársalátát szükségtelen). A ret­ket vékony karikára szeljük, és 5—10 percig némi sóban fonnyasztjuk. A párolt zöldfé­lét, illetve a saláta és retek ke­veréket összevegyítjük a koc­kára vágott hússal, ráöntjük a mártást, jól elkeverjük, és hi­degre tesszük. Tálalás: adhatjuk előételnek is, de szigorú fogyókúrán levők ezt egyék regggelire és vacso­rára (kenyér és minden egyéb körítés nélkül). Ha előételnek tálaljuk, rakjuk műanyag tál­ba, és a tetejét szórjuk meg gazdagon apróra vágott petre­zselyemzölddel. Repiiiőgépeltérítés, diplomatarablás Revolverlövések Stockholmban Már említettük azt az 1961- es bécsi nemzetközi értekezle­tet, amelyet az ENSZ, néhány speciális ÉNSZ-szervezet és a hágai nemzetközi bíróság tag­államai hívtak össze. Ezen egy olyan szerződést írtak alá (az aláírás óta történt csatlakozá­sokkal együtt 91 ország fogad­ta el a paragrafusokat), amely megállapítja, hogy a diplo­máciai képviseletek vezetőit és beosztottait a határátlépés időpontjától a végleges távo­zásig diplomáciai mentesség illeti meg. Sőt, ez a mentes­ség a velük együtt lakó csa­ládtagokra is kiterjed. Ami a mentességet illeti, annak legfontosabb eleme az, hogy a diplomáciai képvise­lőknek és a képviselet diplo­máciai funkciót végző tisztv!- selőinek személye sérthetet­len. Más szóval: a diploma­tával szemben az őt fogadó állam hatóságai semmiféle kényszerintézkedést nem hoz- lcészülék összekapcsolását. El-J hatnak, nem lehet őket letar- magyarázzők mire keli ügyel- I tóztatni, őrizetbe venni vagy ni a készülékek használatánál,! elővezetni. És ennek a men­tességnek egyik lényeges ki­egészítő eleme lett a bécsi szerződésben az a minden fo­gadó államra érvényes köte­lezettség : »gondoskodni kell arról, hogy a diplomaták sze­mélyes szabadságát és méltó­ságát sérelem ne érje«. Persze, Bécs előtt már szá­mos hasonló paragrafus került be a nemzetközi jogba és a különböző országok törvény- könyveibe; már a római jog is »szentnek és sérthetetlen­nek« minősíti a diplomaták személyét. Mégis, a múltból is ismerünk jó néhány diploma­ták elleni merényletet. 1923- ban Svájcban meggyilkolták Vorovszkijt, a Szovjetunió képviselőjét, aki a lausanne-i konferencián vett részt. 1927- ben Varsóban egy revolveres merénylő meggyilkolta Vojko- vot, a Szovjetunió ottani kö­vetét. 1968-ban kubai emig­ránsok az Egyesült Államok­ban levő angol nagykövetség és több angol konzulátus és kereskedelmi képviselet ellen szerveztek pokolgépe» me­rényletet. (A jobboldali kubai csoportok tagjai azzal »indo­kolták« bűntetteiket, hogy »az angol Leyland-autóbuszgyár több kocsit szállított a ha­vannai autóbusztársaság szá­mára«.) 1945 óta több mint száz al­kalommal történt például re­volveres vagy pokolgépes me­rénylet a legkülönbözőbb or­szágokban szolgálatot teljesítő jugoszláv diplomaták ellen. Az egyik első — nagy nem­zetközi felháborodást kiváltó — ilyen eset 1966. augusztus 30-án történt. Egy horvát fa­siszta szervezet tagja Stutt­gartban agyonlőtte Száva Mi- lovanovicsot, a müncheni ju­goszláv főkonzulátus vezetőjét. A felháborodás nemcsak a barbár merénylet miatt lán­golt fel, annak is szólt, hogy amikor a jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket küldött Bonnba — ebben a jegyzék­ben a gyilkosság körülmé­nyeinek kivizsgálását követelő felszólításon kívül felvetették a nyugatnémet hatóságok rendkívül súlyos felelősségét is, hiszen közismert tény, hogy az NSZK-ban teljes sza­badságot, sőt pénzügyi támo­gatást is élveznek a legkülön­bözőbb jugoszláviai emigráns fasiszta szervezetek — a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya egyszerűen vissza­utasította a Belgrádból érke­zett jegyzék átvételét. 1971 áprilisában két horvát fasiszta (az egykori usztasa szervezet nemrég beszervezett új tagjai) Stockholmban meg­kötözte, majd több revolver­lövéssel meggyilkolta Rolovics svédországi jugoszláv nagykö­vetet. Palme svéd miniszterel­nök a bűntény után bejelen­tette: országa intézkedéseket tesz a fegyveres terrorista bandák szervezkedése és svéd­országi tevékenysége ellen. Az igazság az, hogy a dip­lomaták elleni merényletek kalandorok, nem egyszer bű­nözők — egyes ritka esetek­ben talán félrevezetett és po­litikailag éretlen emberek — cselekedetei. Emlékezni kell arra, hogy 1918-ban, amikor a fiatal szovjet állam élet-halál harcát vívta az intervenciók ellen, kalandor, anarchista elemek úgy akartak egyrészt nehézségeket támasztani a szovjet kormánynak, másrészt »megbüntetni« a német kor­mányzatot, hogy meggyilkol­ták Mirbach gróf moszkvai német követet. A gyilkosság elkövetői így akarták kifejez­ni tiltakozásukat a bresti bé­ke megkötése ellen, azaz szembehelyezkedésüket Lenin politikájával. A gyilkosság után az Izvesz­tyija munkatársa felkereste Lenint, és megkérte: mondja el véleményét az ügyről. Le­nin kijelentette: »Ez a bűnös, terrorista lépés és a lázadás tökéletesen és teljesen felnyi­totta a néptömegek szemét, amelyek most meglátták, mi­lyen feneketlen szakadékba taszítaná a népi Szovjetorszá­got a baloldali eszer kalan­dorok bűnös taktikája.« Persze a német kormány igyekezett a maga politikájá­nak támogatására is felhasz­nálni a követgyilkosságot, és azt követelte, hogy a szovjet kormány egyezzen bele egy német vadászzászlóalj állomá­sozásába a követség szom­szédságában, »hogy megvédal- rnezzék a diplomatákat«. Le­nin természetesen elutasította ezt a követelést, de a szovjet kormány a maga fegyveres alakulataival megerősítette az összes diplomáciai képvisele­tek védelmét. Mindez persze ma már tör­ténelem. Ami napjaink törté­netét illeti, kezdjük a diplo­maták elleni merényletek so­rát egy kudarcot valló kísér­lettel. A történet időpontja 1970. március 29-e, színhelye Buenos Aires, főszereplője pe­dig Jüríj Pivovanov, a Buenos Aires-i szovjet kereskedelmi képviselet helyettes vezetője. . (Következik: Húsvétkor, Buenos Airesben4 I SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971, június 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents