Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-16 / 139. szám
Magyar A z idei brüsszeli találmányi világkiállításon ismét nagy sikerrel szerepeltek a magyar feltalálók: a bemutatott hét találmány közül ötöt aranyéremmel, egyet pedig bronzéremmel jutalmazott a zsűri. Nagy szenzációt keltett a Bálint—Baumann-féle — fokozott biztonságú, elektronikus gyűjtővezérlésű — felvonó, mely lényegében a világ első komputeres vezérlésű felvonója. Jellemző a nemzetköri érdeklődésre, hogy a világ egyik legnagyobb felvonógyára, az angol S. Bahary cég a közeljövőben bemutatót tart a magyar lifttalálmányról. A berendezés elektronikus egységeinek gyártási jogát már megvásárolta a brüsszeli Photonic cég, és erre a célra külön üzemet is létre hoz. A Bahary céggel az egész találmány komplett értékesítéséről tárgyal a Licencia Vállalat. A modell alapján egyébként a magyar ipar hamarosan elkészíti — a brüsszeli cég elektronikájával működő — felvonó prototípusát. Az alapegység 6 emeletes épület kiszolgálására készül, az elemek egyszerű összeillesztésével azonban akár 100 emeletes felhőkarcolókban is alkalmazható. Ugyancsak aranyéremmel tüntették ki a dr. Csókán— Sontagh-féle eljárást az alumínium oxidbevonatának előállítására. A magyar eljárással — különleges ötvözetek felhasználása nélkül — a kereskedelmi alumíniumot is lehet színezni. Különös előnye az, hogy lényegesen több szín előállítására alkalmas és olcsóbb is. Az alumínium felületén színes, kemény oxidot képeznek, amely nemcsak esztétikailag emeli az alumínium értékét, hanem javítja minőségét is, és megvédi az oxl- dálódástól. a Gál és társai néven, bejül mutatott antistatikus és vezetőképes poliészter műgyanta szenzációként hatott. A magyar feltalálók a poliészter műgyantából (amely közismerten a legjobb elektromos szigetelő anyag, még nagy feszültségű szigetelésre is alkalmas) elektromos áramvezető műanyagot készítették. A poliészter alkalmazása előtt ezzel újabb területek nyílnak például a bányaiparban, az üzemanyagtartályok gyártásánál, ahol antistatikus tulajdonságával teljes biztonságot nyújt robbanások ellen. Elektromosságvezető képessége folytán alkalmazható lesz a poliészter műgyanta az épületek belső elektromos fűtéséhez is, miután bármilyen falfelületre szórópisztollyal felhordható, és elektromos áram bekötésével egész falfelületekről biztosítja az egyenletes fűtést. Nagy lehetőség kínálkozik repülőterek fel- és leszállópályáinak építésénél is az új anyag alkalmazása, hiszen egy gombnyomásra, az elektromos fűtés bekapcsolásával percek alatt felolvasztható a kifutópályán a hó- és jégréteg. Ugyanígy nagy jövő előtt áll az antistatikus műgyanta az autópályák építésénél, valamint a különböző elektromos berendezésék — elsősorban hőtároló boylerek gyártásánál is. A magyar találmány iránt a világ számos nagy cége érdeklődik. Aranyérmet kapott a Vla- dál-féle eljárás építőpanelek gyártására. A módszer nagy előnye, hogy a bármilyen anyagból — még a nagyvárosok szemetéből is — képes épületpaneleket gyártani. Az így előállított panelek hang- és hőszigetelése, valamint szilárdsága megfelel az építőipar előírásainak. A gyártó berendezés első példánya 25 féle hulladék építőpanellé való feldolgozására alkalmas, de az igényeknek megfelelően a felhasználhatóság területét szélesíteni lehet. ■ ellemző sikerére, hogy f egy francia cég az Ele- J fántcsontparton kívánja felállítani az üzemet, és kávéhüvely hulladékából gyárt majd házelemeket. Egy angol cég Közel-Keleten a rizshéjat akarja hasznosítani építkezésekhez, egy svéd cég pedig a nagy cellulózgyárak környékén felhalmozódott hatalmas fakéreghegyekből a magyar módszer segítségével akar építőelemeket gyártani. N. L. Erdők, mezők termékei A TERMÉSZETJÁRÓ gyönyörködve szemléli a szebbnél szebb virágokat s a vadon növő gyümölcsöt. De nemcsak szemléli az ember, hanem amit a természet ad, igyekszik is a maga hasznára fordítani. A gyümölcsből szörpök, a virágokiból orvosság, az erdő faanyagából pedig különféle rendeltetésű tárgyak készülnek. A vadon termő gyümölcsök és más termékek összegyűjtésével foglalkozik az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat is, amelynek az ország minden megyéjében vannak ki- rendeltségei. _Ök gyűjtik ösz- sze és szállítják feldolgozásra az erdők termékeit. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal kötött szerződést az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat 9. számú kaposvári üzemegysége — mondta Anslrosics Ferenc üzemvezető. — Évente körülbelül háromszázötvenezer forintot fizet a vállalat azért, hogy az erdei termékeket hasznosíthassuk. A megyében van öt begyűjtő állomás, és onnan kerül a feldolgozó üzemekbe, aminek értéke van. A vállalatnak mindcMsze tizenhárom az állandó dolgozója. A begyűjtést irányítják. A szezon szinte egész évben tart: tavasszal megkezdődik szezonnövényekkel, aztán nyáron jön a gyümölcs, ősszel a vadgesztenye; télen a faanyag begyűjtése folyik. A napokban kaptak 150 mázsa éti csigát a kaposfői ÁFÉSZ- tól, s ezt Nyugatra exportálják. Most kezdődik a gyümölcsszezon. Nagy munkát jelent majd ez a vállalatnak. Az idei gyümölcsterv ‘ igen magas, és hogy sikerül-e megvalósítani, az majd csak a begyűjtés végén dől el. Málnából százötven mázsát, szederből kétszáz mázsát szeretnének átvenni. A megye' határán túl a vállalat feldolgozással is foglalkozik. Az összegyűjtött gyümölcs hetven százalékából szörpöt készítenek (ilyen a somszörp, a feketeribizke, a vadkörtejaffa, az erdei vegyesszörp, sőt: a vállalat szörnüzeme gyártja a Pepsi- colát is). Egyik újdonságuk például a gombakrém, amely hamar közkedvelt lett. AZ IDŐJÁRÁS nem kedvez mostanában a gombának, amiből pedig igen sokat szeretne felvásárolni a vállalat. A terv száztíz mázsa vargánya átvétele; ez megtisztítva és szárítva mindössze tizenegy mázsa. Énnek nyolcvan százaléka szintén exportra kerül majd. A másik fontos termék az apró faanyag, amelyből a vállalat hófogókat s a bányák számára botszőnyegeket, valamint kalapácsnyeleket készíttet. Hófogókból a korábbi évekhez képest a megrendelés harminc százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a tsz-ek és gazdaságok saját maguk állítják elő. A botszőnyegekből is mindössze harmincezer négyzetméternyit rendeltek eddig a bányák, a korábbi szaz-százötvenezer négyzetméternyi helyett. A szállítást maga a vállalat végzi, több-kevesebb sikerrel. Hisz gépparkja igen kicsi: mindössze három erő' gépük van. Ezért feladatukat legtöbbször kölcsönzött járművekkel tudják csak elvégezni Az összegyűjtött árut először a raktárakba kell szállítani (melyeket szintén bérleményként használnak a megyében), s onnan az ország területén levő feldolgozókba. A KAPOSVÁRI 9. sz. üzemegység erre az évre ötmillióhatszázezer forintos termelési terv elérését határozta el. A siker azonban jórészt a természettől, az időjárástól függ, hogy bőséges esőáldásával és a nap érlelő melegével mit ad az ember számára. A cukorborsóval kezdődik Valóságos város a gyár. Mohári Vendel üzemrendészeti vezető szegődött kísérőmül. Róttuk az aszfaltutakat, kerülgettük az üveghegyeket. Néha egy-egy autó elhúzott mellettünk. Bejártuk a csarnokot, a raktárt... A tavasz a gyárba sebbel- lobbal, késve érkezik: előbb a földeket járta be. A gépek üzemképes állapotba hozása már szertartás. És eljön az ünnep is. Mindig a cukorborsóval kezdődik... Mérlegház. A nagykönyv pontos adatokat őriz. Az első borsószállítmány június 3-án 20 óra 50-kor érkezett Kutasról. Találomra kiválasztunk egy napot: nyolcadika. Nyolcvan teherautót számolnak ösz- sze — ennyi jött megrakottan. A csarnok előtt is áll egy. Most érkezett. Villanytargonca té- rül-fordul, a rakomány bevándorol. A nagy csarnokban mindenütt gépek. Fogy az alumínium- és műanyagládák halma. A borsószemeket szállító- szalag viszi fel a magasba; gép mossa, tisztítja, osztályozza. Csöveken áramlik a borsó, emberi kéz nem érinti. Az elő- főzés után az üvegtöltő automata adagolja a frissen mosott, szállítószalagon áramló üvegekbe. Kozics József is itt dolgozik. Innen a magasból mindenütt fehérköpenyes asszonyokat látni. — Kevés itt a férfi. — Mióta dolgozik a konzervgyárban? — 1955-tőL A sterilkád ezüst fényű, mélybe nyúló tartály. — Hatszázhúsz üveg fér egy- be-egybe, két kosárral. Az emelőgépen megfeszül az acélhuzal. Az üvegekkel telt, lyuggatott fém »kosár« a magasba emelkedik, majd mintha »Kosárba« kerül a borsó. hipnotizálnák, imbolyogva elindul a levegőben, hogy aztán a negyven kád valamelyikébe aláereszkedjen. — Villannyal működik. Az egyik gombbal a jobbra-balra, a másikkal a fel-le mozgását lehet irányítani. A sterilkád tetején megszorítják a csavarokat. A művelet 118 C fokon húsz percig tart. A felmelegítés 25 percet, a hűtés 35—40 percet vesz igénybe. Aztán ... Asszonyok kopogtatják az üveg fémfedelét. — Kong, ha van benne levegő. Majd a raktár következik. Tíz-tizennégy nap a megfigyelési idő. Kiszállítás előtt csomagolás, címkézés. Gyertya« László Fogy az alumínium- és műanyagládák halma. K aposváron a Pamutfonóipari Vállalat gyárában dolgozik a Münnich Ferenc brigád. Munkaidejüket a csomagolás tölti ki; a gépekről lekerült gombolyagokat, a szépen csévélt szálat csomagolják be, s katonás rendben rakják a szállításra váró ládákba. Volt alkalmam a munkájukat s az életüket megismerni közelebbről is, és most nagyszerű kezdeményezésük után őket kerestem fel, hogy még jobban megismerkedj ünk. A gyár húszéves fennálásá- nak jubileuma az idén lesz. A brigád a nevezetes évfordulót összekapcsolta egy rendkívül okos kezdeményezéssel; versenyre hívta a csomagoló többi brigádját, mondván, a gyermekintézmények (óvoda) bővítésére felajánlott összegen kívül ajánljanak fel társadalmi munkát is. Ha minden brigádtag ledolgozna nyolc órát társadalmi munkában, az már komoly segítséget nyújtana a gyár vezetőinek, és a felajánlott összeggel együtt tetemes hozzájárulást jelentene az óvoda bővítéséhez. A brigád a múlt évi munkájáért nyerte el először a szocialista címet, s ebben az évben még nem akadt munkájuk hanyagságát bizonyító reklamáció. S ez nagyon nagy szó egy olyan brigádnál, amelyiknek minden esetben legfontosabb feladata, hogy a csomagolással mindig és mindenütt elégedettek legyenek. Milyen cement tartja együtt ezt a brigádot, s miből pattanA BRIGÁD—ÖNMAGÁRÓL I. Tizenkét mai munkás nak ki a gyár életét is befolyásoló egészséges, jó ötletek? Milyen a szellem, amely a jó munkára ösztönzi a brigád tagjait? Ezekre a kérdésekre próbáltam keresni a választ. A munkabrigád egy munkahelynek, de tágabb értelemben a munkásságnak legkisebb sejtje. Ami összefűzi őket, az a közös munka, a közös élmények. Egy-egy brigád életét s tagjainak az életről, a munkáról vallott felfogását vizsgálva kicsiben is többé-kevés- bé általános képet kapunk. A Münnich Ferenc brigád tagjai: Neiczer Adám (brigád- vezető), Csernyák Lajos, Kovács Jánosné, Bizderi Kálmánná, Balázs József, Horváth Fe- rencné, Potocska Ilona, Gőbö- lös Ferencné, Göndöcz László, Novák Ferenc, Szabó Jánosné és Szentgyörgyi Mária (adminisztrátor). Vágyak és lehetőségek A brigádban zömmel fiatalok dolgoznak, 19 évtől 39-ig, s köztük két asszony, a negyedik X-et is meghaladja koruk. Többségük a megyeszékhelyen lakik — saját lakásban, albérletben, leányszálláson —, de jó néhányan vannak, akik a szomszéd községekből járnák be naponta dolgozni. (Például Batéból.) Iskolai végzettségük többnyire nyolc általános; ketten hat elemit végeztek, egy pedig érettségizett. A tanulásról sokféleképpen vélekedtek. A tizenkét megkérdezett brigádtag közül hárman jelenleg is tanulnak: gépkocsivezetői tanfolyamra jár kettő, textilipari technikumba egy. Volt, aki csak annyit válaszolt: nem tanulok, de szeretnék. Ami a további terveket illeti, öten is azt válaszolták, hogy terveik között előkelő helyen áll a tanulás. Az indoklások széles körűek voltak: »hogy szakmám legyen; a jövőt tekintve több fizetésért; szeretem a gépeket; nem akarok örök életemben segédmunkás maradni«. Négyen nem foglalkoznak a tanulás gondolatával. Ketten közülük igen egyszerűen, lakonikusan indokolták: koruk miatt. Anyagi körülményeik általában kielégítőek. A tizenkét ember közül csak egy keres 1300 forintot (érdekes, hogy neki van a legmagasabb végzettsége), a többiek 1600-tól 2200 forintig kapnák havonta. A brigádtagok közül tíznek van rádiója, hétnek televíziója, hétnek különböző háztartási gépe, kettőnek motorja és háromnak félretett pénze. Hétvégi telek, autó még nincs, de a válaszokból kitűnik, hogy a közeljövőben ez néhánynak elérhető realitás. Mire költené, ha sok pénze lenne? — kérdeztem, s a válaszok meglehetősen egybehangzóak voltak. Egyik házat vásárolna, vagy építene, a másik kocsit, nyaralót venne, a harmadik bebútorozná a már kész lakását, s olyan is akadt, aki elsősorban utazásra költené el a rendelkezésére álló pénzt. A válaszokból mindenesetre világossá vált, hogy melyek azok az általános vágyak — ha úgy tetszik: célok —, amelyek a brigád tagjait foglalkoztatják. S az is, hogy ezek mennyire megfoghatóak, tárgyilagosak, a valóságtól egyáltalán nem rugaszkodtak el. Ugyanígy vallottak arról is, hogy mivel telik szabad idejük. Olvasás, szórakozás, otthoni munka, pihenés, tanulás, sport, kézimunka, gyermeknevelés, televízió (színházba ritkán jutok el — vallja az egyik); a háztáji, a kerti munka és a közhasznú társadalmi munka. Ha f ' nesen megnézzük a vá t, amellett, hogy a szabf ^töltésének sokféle form jrepel, óhatatlanul sze. tűnik, hogy azok egy kicsit általánosítóak. Az igények nincsenek mindig kellő összhangban a lehetőséAz irodában Miklós István- néval és Fodor Árpáddal beszélgetünk: — Meddig tart a borsószezon? — Másfél hónapig, aztán jön a bab. — Honnan érkezik a borsó? — Csokonyavisonta. Csurgó, Somogyudvarhely, Háromfa, Berzence, Kaposvár, Teklafalü, Mesztegnyő, Böhönye, Kutas, Kadarkút, Bolhó... összesen húsz helyről. Műszakonként körülbelül háromszáz mázsa. — Ide már csépelve jön. A gyár tizenhét cséplőgépet adott ki. — Mennyi borsót dolgoztak fel eddig? — Száz vagonnyit. Egy vagon nyolcezer üveg! — Honnan szerzik be a sok üveget? — A saj őszentpétéri és az orosházi üveggyárból, jórészt télen szállítanak. Milliós nagyságrendű az üvegkészletünk. — Exportálnak a borsóból? — Igen, a Szovjetunióba, az NDK-ba és az NSZK-ba. Ebben a hónapban százhúsz vagonnal. — Hány vagon borsó kerül ki a gyárból az idén? — Hatszáz vagon az éves tervünk, de hétszázat szeretnénk ... A lé- és sűrítőüzembe késve érkezünk. Az első szamócaszállítmányt már feldolgozták. Az alma- és paradicsomsűrítmények készítésével még várni kell, de már nemsokára jön a gyümölcsöt érlelő nyár. Sípos Ferenc gekkel, de azt hiszem, ez fordítva is igaz. A fiatalasszonynak, aki megjegyzi, hogy ritkán jut el színházba, szavai mögött felsejlik, hogy igenis szívesen elmenne, ha ... A ha azonban sokféle. Az otthoni kert, a háztartás, a családi váltott műszak, a gyerekek, a mosás-főzés és a többi apró- cseprő gond, bizony, eléggé leszűkítik a kört. S így marad a rádió, és a televízió, az úgyszólván egyetlen lehetőség, ami közvetlenül a szobába viszi a kultúrát, s némi kikapcsolódással is szolgál. S ami így kiszorul — kiszorítják a mindennapok gondjai —, annak megfogalmazása már kevésbé sikerül. Valami hasznosat Milyen cselekedetére lenne a legbüszkébb? — kérdeztem, s ugyancsak meglepő válaszok születtek. Négyen azt szeretnék leginkább, hogy a brigád harmadszor is elnyerje a szocialista címet. (Ez egyébként egybeesik a brigád hivatalos célkitűzésével is.) Az egyik fiatalasszony valamilyen hasznosat szeretne tenni, a másik pedig arra lenne büszke, ha valakin tudna segíteni. A harmadikat — fiatal fiú — az tenné boldoggá, ha nem maradna egész életében segédmunkás. A barátja életet szeretne menteni... Csapor Tibor (Folytatjuk.) SOHÖ6T1 »fiPEAP Szerda, 1971. június U. 3