Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-14 / 111. szám
» MEGTARTANI A KIVÁLÓ CÍMET A patakig ér a gyá r... ÖTVENÉVES A CSKP Néhány évvel ezelőtt a gyár és a patak között jókora mocsár, láp terült el. Ma ezen a helyen új üzemrészek, raktárak vannak, s közöttük parkosított, fűvel, fákkal és virágokkal beültetett területek. Szimbolikus ez a fejlődés, hogy ma a patakig ér a gyár: jelzi, hogy néhány óv alatt milyen hatalmasat lépett előre a Kefe- és Műanyagipari Vállalat. Kelemen Ferenc igazgató: — Nem kevés gondot jelentett mindazt megvalósítani, hogy egy kezdetleges, főként csak kézi munkaerővel dolgozó, kevés embert foglalkoztató üzemből hatszáz munkásnak kenyeret adó, modern gépekkel fölszerelt vállalatot megteremtsünk. Közös erőfeszítéseink, valamennyiünk összefogása, sokévi munkája rejlik abban, hogy tavalyi eredményeink alapján elnyertük a megyei tanács vb és az SZMT elnöksége által adományozott kiváló vállalat címet. Egy rövid írás nem vállalkozhat arra, hogy évek munkájáról, erőfeszítéséről teljes képet adjon. A szőr feldolgozása mellett rátértek a műanyag gyártására — az olcsóbb és kedveltebb —, tavalyi termelésük értéke elérte a 90 millió forintot. Az elmúlt ötéves tervben gépekre, épületekre, új üzemre Kaposújlakon, öltözőre, fürdőre összesen 22 miiló forintot költöttek. Tavaly 30 miliő forint értékű szőr- és sörte-, illetve kefeipari alapanyagot exportáltak. Hollandia, Svédország, Anglia és az NSZK legjelentősebb vevőjük. e Tavas István üzemvezető, Zemankó Gyuláné művezető: Fiatal ember a műszálüzem vezetője, fiatalos lelkesedéssel sorolja, mi minden készül, és termékeiket hová szállítják. — Egyre kedveltebb lesz a műanyag. A megyei iparcikkkiskereskedelmi vállalat, a Budapesti Zsinórgyár, a Komáromi Nyomdaipari Vállalat állandó megrendelőnk. Sapkát, naptárhoz »rugót«, hálót és népművészeti tárgyakat készítenek, s most kísérletezünk más vállalatokkal közösen, hogy a műanyag betörjön az építőiparba is. Kísérletezünk műanyag szőnyeg készítésével is. Végül néhány hatalmas csomagra és a mellettük se- Irénykedő asszonyokra mutat: — A Szovjetunió részére csomagolnak műszál kefeipari alapanyagot. Első megrendelőnk a szocialista országok közül, 40 tonnát szállítunk részükre. Reméljük ez csak a kezdet... Korszerű munkaterem, neonvilágítás, itt beszélgetek Zemankó Gyuláné művezetővel, aki egyike a gyár alapítóinak. Fizikai munkásként kezdte, itt lett kommunista, és munkája alapján előbb brigád-, majd csoportvezető, s úgy került jelenlegi beosztásába. — Jelenlegi munkánkat össze sem lehet hasonlítani a régivel. Csupán egyben lehet a mai fiatalok és a régi törzsgárda munkája között hasonlóságot találni: éppen olyan lelkesedéssel, szívvel dolgoznak. Ezt mutatja az is, hogy á Május 1. brigád mellett — Kiss Ilona a vezetője —, valamint a Zó ja brigád mellett — ezt Rajz Jánosné vezeti — május 1-én hat új szocialista címért küzdő brigád alakult' G Tóth Imréné párttitkár, Dódity Miklósné szb-titkár: — Vállalatunk dolgozóinak nyolcvan százaléka nő, többségük családos anya. Legfőbb törekvésünk, hogy az ő helyzetükön könnyítsünk, s ezzel elérjük, hogy mindenki ragaszkodjon a gyárhoz. Mindketten kommunisták, ez az első munkahelyük, s nem is kívánnak innen elmenni, ha elégedettek munkájukkal Arról beszélnek, hogy a hangulat jó, valamennyi dolgozó érzi, tapasztalja a gondoskodást, s igyekszik azt jobb munkával viszonozni. — Kommunistáinktól azt kértük, hogy mindenben mutassanak példát: a munkában, a gyárhoz való ragaszkodásban, s ez sok mindenben megnyilvánul. Kifejezi ezt, hogy nemrégen harminchárom dolgozó — köztük több kommunista — kapott kiválójelvényt, sckan pedig jutalmat kiemelkedő munkájukért. A jelen: Kiváló vállalat! S a jövő? — Megtartjuk ezt a címet, hiszen kilenc évvel ezelőtt értünk el hasonlót. A kitüntetés az eddiginél jobb munkára kötelez... Androkity Ferenc tmk-ve- zető szavaiból is ez tűnt ki, amikor arról beszélt, hogy házilag terveznek és készítenek olyan gépeket — mosó- és rázógépsket —, amiért nagyon sok pénzt kellene kifizetni. Dicséri Gábriel Árpád és Harmath János csoportvezetőket, akik ebben jeleskednek. Ez a bizakodás csendül ki az igazgató, a párttitkár és az szb-titkár szavaiból is. Járjuk az igazgatóval a patakig érő gyárat. Az udvaron betonelemek a ihű- szálüzem bővítéséhez hozták, de az építkezéshez nincs pénz. Pénzre lenne szükség a kísérletek folytatásához is. Láttuk az épülő, hamarosan átadásra kerülő sörteüzemet — 7 millióba kerül —, s az új, hatalmas, ugyancsak befejezéshez közeledő raktárépületet is. S ha pénzzel nem rendelkeznek is elegendővel, van más valami, ami nagyon sokat jelent: hatszáz dolgozójuk bizalma, ragaszkodása a gyárhoz — háromszázötvenen tartoznak a törzsgrádához —, a tenniakarás, amely megalapozója volt a jelen és lesz a jövő eredményeinek is. S zéles körű vita nyomán hamarosan öt esztendőre szóló terve és kollektív szerződésük lesz a vállalatoknak. Ezek a dokumentumok, amelyek alapul szolgálnak az éves és operatív jellegű döntésekhez, a vállalati önállóság jegyében készülnek. A realitások, a gazdasági lehetőségek persze hosszabb és rövi- debb távon egyaránt korlátozzák a döntési szabadságot, annál is inkább, mivel a nagyobb önállósággal párhuzamosan nem növekedtek egy csapásra a felhasználható anyagi eszközök. Ennek az ellentmondásnak a fokozatos megoldása a hatékonyság emelésétől, a vállalatok gazdálkodásának eredményességétől függ. A vállalatok anyagi lehetőségeinek határt szab ugyan, a közgazdasági szabályok rendszere, illetve a gazdálkodás színvonala, de a saját alapok felhasználásában szinte alig van megkötöttségük. Nincsenek például, keretszámok és részletekbe menő rendelkezések, hogy mire fordíthatják, milyen módon hasznos’tbatják a vállalati nyereségből és egyéb forrásokból képzett, fejlesztési és részesedési alapokat, s újabban 1971-től már kedvező adófeltételek mellett csoportosíthatnak át eszközöket a részesedési alapból a fejlesztési alapba. Nincs tehát gyakorlati akadálya annak, hogy a vállalatok bátran, kockázatot is vállalva megfelelő anyagi és pénzügyi eszközöket fordítsanak az ésszerű, a hatékonyságot és a nyereséget növelő feladatokra, miközben szigorúan takarékoskodnak minden egyéb elkerülhető, vagy neheM] fél évszáziJi, hogy a csehszlovák szociáldemokrata munkásmozgalom baloldala, amely már korábban szervezetileg is elvált a tőke szolgála- iába szegődött jobboldali szociáldemokrata vezetéstől, elhatározta: fölveszi a Csehszlovák Kommunista Párt nevet, és ?satlakozik a ITT. Internacloná- léhoz. Történelmi tett volt ez. A munkásosztály a CSKP megalakulásával hivatott vezetőket kapott az első világháborút követő idők gyorsan kiéleződő osztályharcában. A burzsoá Csehszlovákia ál- lamaparátusa az első perctől kíméletlen hajszát folytatott a kommunista párt ellen. Feldúl" ta helyiségeit, akadályozta kiadványainak terjesztését, üldözte. perbe fogta tagjait és vezetőit. A muilkástömegek azonban ugyancsak kezdettől fogva felismerték, hogy a burásod államban egyetlen szervezett erő van, amely ténylegescr képviseli és védelmezi a dolgozók érdekeit: a CSKP. Ezért tömegestől léptek soraiba, és r hatósági önkénnyel szembú" -.zátrájkkal, utcai tüntetésekkel és más eszközökkel mind annyiszor megvédték a párto* Kladno, Ostrava, Most, Plzen ás a többi iparvidék a CSKP azilárcT bázisa lett. Különösen emlékezetes a CSKP tevékenysége a gazdasági válság időszakéban, 1929— 32-ben. A munkanélküliségtől zen megtérülő költséggel, kiadással. Nem szabad például a részesedési alappal, a bérköltségekkel spórolni az érdemi anyagi ösztönzés, az ésszerű munkaerő-gazdálkodás rovására. Az üzemek, a gyáregységek béralapjának átlagkeresetének megmerevítése kétségtelenül bizonyos biztonságot teremt, de egyben fékezi a munkaerő hatékonyabb felhasználását, a bérfejlesztési mutató javítását. Minden kockázat ellenére célravezetőbb a vállalatok belső anyagi érdekeltségi rendszerét az új szabályozásul összhangban korszerűsíteni. A reform kibontakozásával szükségszerűen differenciálódik a különböző vállalati kollektívák személyi jövedelme. Az a vezető cselekszik tehát helyesen, aki e folyamatot felismerve a gyáregységek, az üzemek, az osztályok és egyes dolgozók személyi jövedelmének tudatos differenc’áltságát segíti, attól függően, hogy az adott részleg vagy dolgozó milyen mértékben járul hozzá az egész kollektíva boldogulásához. N emcsak az ösztönzés mértékét, a jövedelmi arányokat, hanem a legcélravezetőbb formákat is saját hatáskörükben alakíthatják ki a vállalatok. Az új bérbesorolási rendszer különösen tágra nyitotta a kereteket. Esetenként a felső határok megközelítése, máskor a kiemelkedő teljesítményekre, alkotásokra serkentő célprémiumrendszer és nyereségelőleg széles körben teremthet új, kedvező irányú ösztönzést Átés kenyértelenségtől sújtott nunkások és szegényparasztok elkeseredése minden korábbinál hevesebb tiltakozó mozgal- nakban robbant ki országszer te. A Masaryk és Benes névé vei fémjelzett polgári kor uányzat tucatnyi városban ér faluban belelövetett a tömé gekbe, a vérontás azonban nem csökkentette, hanem fokozta a kommunisták vezett" mozgalom elszántságát. A mosti iparvidék sztrájkja 1932 ben nemcsak Csehszlovákia hanem egész Európa akkori meneti hangulati elemek nem befolyásolhatják a céltudatos és világosan körvonalazott jövedelempolitika kialakítását. Az elburjánzott és esetenként joggal támadható másodállások, mellékfoglalkozások ellen például nem lehet hatásosan küz- den; -3m központilag, sem helyű kizárólag adminisztratív eszközökkel. Ezzel ugyanis nemcsak a hibák, hanem a rugalmas, hatékony gazdálkodás lehetőségeit is korlátoznák. A fejlesztési eszközök és uénzügyi források rugalmas, ésszerű felhasználásában ugyancsak széles körű a döntési szabadság. A feladatok és a lehetőségek sokoldalú mérlegelésével helyes, ha a vállalatok — a népgazdaság IV. ötéves tervéhez hasonlóan — néhány kiemelt, a hatékonyságot leginkább fokozó, a gyártmányösszetételt korszerűsítő feladatra összpontosítják erőiket. A fejlesztési eszközök és erők koncentrációja azonban nem lehet olyan mértékű, hogy az az ésszerű operatív döntések, a viszonylag kis költséggel járó, de elkerülhetetlen kiadások lehetőségét korlátozza. A z ésszerűség és a hatékonyság egymást feltételező fogalmak, s gyakran nehezen számszerűsíthetők. Új beruházásokkal hiába korszerűsítik például a termelést, ha anyagi eszközök híján nem gondoskodhatnak megfelelő szociális és munkakörülményekről. Így megtörténhet hogy létszámhiány miatt a tervezett hatékonyságjavulás helyett annak romlása kövekezik be. K. J. 'egnagyobb munkásmegmozdulása volt. A kormány a párt betiltását szerette volna elérni, a tömegek azonban válaszul harminc vommunista képviselőt küldtek a parlamentbe!. A hitleri fasizmus hatalomra jutása és a csehszlovák közélet egyre veszélyesebb fasizálódása nyomán a párt kiadta a jelszót: a Szovjetunióval való együttműködésben kell megtalálni Csehszlovákia függetlenségének biztosítékát. A kormány a tömegek nyomására 1935-ben megkötötte a szovjet—csehszlovák barátsági szerződést. Ezt köVetően a párt százezerrel növelte parlamenti választóinak számát, ami a CSKP népszerűségének ugrásszerű növekedését fejezte ki. A hitleri megszállás évei a Csehszlovák Kommunista Párt történetének legsúlyosabb, egyben a legdicsőbb időszakát hozták. Mind a protektorátussá süllyesztett cseh és morva területeken, mind az »önállósított« és fasizált Szlovákiában a kommunisták vezették az antifasiszta nemzeti ellenállást. Ebben az időben hozták létre a Szlovák Kommunist Pártot, amely a CSKP szerves részeként ma is működik. Az antifasiszta harc különböző íróijain a CSKP 25 ezer tagja áldozta életét, köztük az olyan kiváló személyiségek, mint Julius Fucik és Jan Sverma, a legendás hírű partizánvezér. A felszabadulás után a kommunista párt meghirdette a népi demokratikus államrend felépítésének programját A párt népszerűségére és hatalmas tömegbefolyására jellemző, hogy az 1948. februári válságos napokban a párt felhívására szinte az egész ország munkássága és parasztsága az utcára vonult, hogy megakadályozza a burzsoá restaurációt. 1948 nyarán egyesült a két munkáspárt, és ettől kezdve a CSKP minden erejét az új társadalom felépítésére fordíthatta. KÖZSlR«r!e!( azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a csehszlovák nép a CSKP vezetésével elért. Ismértek azok a hibák és torzulások is, melyek a fejlődést kísérték. A CSKP jelenlegi vezetése, annak határozott, marxista—leninista irányvonala a biztosíték arra, hogy az ország új fellendülés előtt álL A fél évszázados jubileum alkalmából a magyar kommunisták forró elvtársi üdvözletüket küldik a csehszlovák kommunistáknak, és szívből kívánják, hogy a nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező CSKP vezesse új győzelmekre a testvéri Csehszlovákia népeit C. T. B. Másfél milliós bevétel pecsenyekacsából 15 000 hibrid pecsenyekacsát nevelnek az idén három turnusban a balatonendrédi Zöldmező Tsz-ben. 12—12 heti nevelés után négy kilóg ammos átlagsúlyban adják át a Kaposvári Húskombinát nak. A tsz pecsenyekacsából másfél millió forint bevételt tervez. Szalai László Bányászsztrájk 1932. március 23-a — április 19-e között az észak-csehországi Mostban. A kommunista párt vezette itt is a munkások harcát a tőkések ellen, akik a gazdasági válság minden terhét a dolgozókra akarták hárítani. Szigorúan, rugalmasan SOMOGYI NÉPLAP péntek, 1971. május 14. 3