Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-13 / 110. szám

ATetytatás az 1. oldalrőt) A korelnöki megnyitó után •r. Stark Janka felkérte az or­szággyűlés két legfiatalabb tagját, Burka Ilona Szabolcs megyei, illetve Milován Ildikó budapesti képviselőt, hogy lás­sa el a körjegyző tisztét. A két körjegyző elfoglalta helyét az elnöki emelvényen, majd dr. Papp Lajos, az Országos Vá­lasztási Elnökség elnöke szá­molt be az április 25-i általá­nos választásokról és az el­nökség munkájáról. A választási elnökség beszámolója Az Országos Választási El­nökség a törvényes rendelkezé­seknek megfelelően alakult .meg, tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt március 8-án esküt tét- teli, s munkájuk során ellátták a választási törvényben előírt feladatokat. Jelenthetem az or­szággyűlésnek, hogy hazánk választópolgárainak 98,7 száza­léka élt alkotmányos jogaival, s tett eleget hazafias kötelessé­gének. A szavazás az egész or­szágban rendben, nagy köz­életi felelősséggel, az alkalom­hoz méltó ünnepélyességgel történt. Választási rendszerünk a választási törvény módosítá­sának eredményeképpen to­vább fejlődött. A szocialista demokratizmust szélesítő új szabályok beváltak. A jelölési­nek a jelölő gyűlésekre ruhá­zott joga, a több jelölt állítá­sának lehetősége és a szava­zás módja a gyakorlatban is a törvényalkotói szándéknak megfelelően érvényesült. Az 1967. évi választásokkal összevetve a lakosság nagyobb aktivitása volt tapasztalható. A jelölő gyűlések mint dönté­si jogkörrel felruházott közéle­ti fórumok, valamint a válasz­tási gyűlések iránt nagy érdek­lődés mutatkozott meg. Növe­kedett a felszólalók száma, a mintegy 70 ezer jelölő gyűlé­sen két és fél millió választó- polgár jelent meg, s közülük minden tizedik élt a felszóla­lás jogával. Az Országos Választási El­nökség folyamatosan figyelem­mel kísérte a választások elő­készítését és lefolyását. Az Országos Választási El­nökség a jogszabályoknak megfelelően állapította meg áz országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok általános vá­lasztásának országos eredmé­nyét, s azt 1971. április 27-én közzé tette. E közleményünk­ben szójtunk arról a három or­szággyűlési és 81 helyi tanácsi választókerületről, ahol a je­löltek nem kapták meg a megválasztásukhoz szükséges szavazattöbbséget. Ezekben a választókerületekben min­denütt pótválasztásokra került sor, amelyet határidőn belül megtartottak. A pótválasztá­sokat is figyelembe véve törvé­nyesen megválaszolták a 352 országgyűlési képviselőt, a 60 730 községi, az. 5 992 városi, valamint a 2 224 fővárosi ke­rületi tanácstagot. Az Országos Választási Ef- nök§ég' megállapította, hogy az 1971. április 25-én megtartott országgyűlési és helyi tanácsi választások, valamint a pótvá­lasztások előkészítése és lefo­lyása a választási törvényben előírt módon történt. Az Or­szágos Választási Elnökség ez­zel az 1971. évi általános vá­lasztásokkal kapcsolatos mun­káját befejezte, s az esetleges időközi választások alkalmával a törvényben meghatározott feladatait a jövőben is ellátja. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámo­lóját egyhangúlag tudomásul vette, majd a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának ajánlása alapján megválasz­totta a Mandátumvizsgáló Bi­zottság elnökét, dr. Trautmann Rezsőt, valamint hat tagját: Bartha Jánost, Bolvári József- nét, Horváth Istvánt, Klaukó Mátyást, Nagy Istvánnét és Pióker Ignácot. A korelnök ezután szünetet rendelt el, hogy a Mandátum­vizsgáló Bizottság eleget tehes­sen feladatának. A Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének jelentése A szünet után dr. Stark Janka bejelentette, hogy a korelnökség megvizsgálta és rendben találta a Mandátum­vizsgáló Bizottság tagjainak megbízólevelét, amelyet az or­szággyűlés igazoltnak jelentett ki. Ezután dr. Traútmann Re­zső, a Mandátumvizsgáló Bi­zottság elnöke tett jelentést a bizottság munkájáról. A Mandátumvizsgáló Bizott­ság megállapította, hogy a képviselőválasztások a tör­vény előírásainak megfelelően zajlottak le, s azok ellen pa­nasz nem merült fel. Meg­bízólevelét valamennyi képvi­selő benyújtotta. A beadott megbízólevelek a törvényben előírtaknak mindenben meg­felelnek. Ezért javasolta az országgyűlésnek, hogy a bi­zottság által beterjesztett és szétosztott névjegyzékben fel­sorolt képviselőket igazolja. A Mandátumvizsgáló Bizott­ság a rendelkezésére bocsá­tott adatok alapján megálla­pította, hogy az újonnan meg­választott országgyűlés, híven kifejezi szocializmust építő társadalmunk összetételét. En­gedje meg a tisztelt ország- gyűlés, hogy ennek bizonyítá­sára néhány adatról szóljak — mondotta a Mandátum­vizsgáló Bizottság elnöke. Ez­után így folytatta: Kedvező változás követke­zett be a képviselők kor- és nemek szerinti megoszlásában, örvendetes, hogy az előző ciklusokhoz képest lényege­sen nagyobb számban kaptak képviseletet a fiatalok és a nők. 30 éves korig bezárólag az országgyűlésnek jelenleg 21 képviselője van. Az előző cik­lusban egy volt. A 31—40 éves korosztályban 60, a 41— 50 évesek korosztályában 171, az 51------60 évesek csoportjá­ban 68, a 60 éven felüliek korosztályában pedig 32 tag­ja van az országgyűlésnek. A nők száma az előző cik­lusban 69 volt, most 84. Arányszáműk tehát 19,8 szá­zalékról 23,9 százalékra emel­kedett Erre még nem volt példa országgyűlésünkben, és megválasztott képviselőnek van. Az alkotó művészek száma 7. Ezután kérte az országgyű­lést, hogy a Mosztott név­jegyzékben felsorolt ország- gyűlési képviselőket igazolt­nak jelentse ki. Az országgyűlés tisztségviselői Ismét dr. Stark Janka vet­te át a szót, s közölte az or­szággyűléssel, hogy az MSZMP Központi Bizottságá­tól és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az ország­gyűlés tisztségviselőire. A ja­vaslatot — amelyet Milován Ildikó körjegyző ismertetett — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés elnökévé Apró Antalt, alelnökeivé dr. Beresztóczy Miklóst és Var­ga Cábornét, jegyzőivé Bar­tha Istvánt, Homor Imrénét, dr. Pesta Lászlót, Pólyák Já­nost, dr. Prieszol Olgát rés másul vette. Szviridov Ivánnét választot­ták. Szünet után az országgyűlés Apró . Antal elnökletével foly­tatta munkáját. Az országgyű­lés új elnöke megtartotta székfoglalóját Erdei Ferenc emlékét -az or­szággyűlés jegyzőkönyvben megörökítette, s néma felállás­sal adózott emlékének. Ezután Apró Antal bejelen­tette, hogy a képviselőknek írásban kiosztották a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának je­lentését az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről. Az országgyűlés a. jelentést tudo­Áz Elnöki Tanács megválasztása ez nemzetközi viszonylatban is tekintélyes számarányt je­lent. Engedjék meg, hogy megjegyezzem:, a Horthy-kor- szakban egy-egy ciklus alatt legfeljebb 1—2 nő képviselő­je volt az országgyűlésnek. Eredeti foglalkozás szerint az újonnan választott ország- gyűlés tagjai közül 137 mun­kás, 60 paraszt, 131 értelmi­ségi és 24 egyéb foglalkozású van. Imponáló az iskolai végzett­ség szerinti összetétel is. Az egyetemet, főiskolát végzett képviselők száma az előző ciklushoz képest 186-ról 202- re, a gimnáziumot, techniku­mot végzett, érettségizett kép­viselőink száma 72-ről 85-re emelkedett, az általános és polgári iskolát végzett képvi­selők száma pedig 91-ről 65- re csökkent. A jelenlegi foglalkozás sze­rint is képviseletet kaptak or­szággyűlésünkben társadal­munk legkülönbözőbb rétegei. Így például az ipar terül étén dolgozó fizikai munkások száma 35, a technikusoké 23, ipari és agrármérnökként dol­gozik 30 képviselő, az orvosok száma 16, a pedagógusoké 21. Jogász szakképzettsége 16, közgazdász szakképzettsége 12 Az elnöklő Apró Antal ezt követően közölte, hogy alkot­mányunk 19. §-nak első bekezdése alapján az ország- gyűlés feladata, hogy megvá­lassza a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnökét, két he­lyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Erre vonatkozóan a Ma­gyar Szociálisa Munkáspárt Központi Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa együttes javaslatot terjesz­tet elő. A javaslatot — amelyet dr. Pesta László jegyző ismer­tetett — az országgyűlés egy­hangúlag elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Losonczi Pál. Az Elnöki Tanács helyettes elnökei: Gáspár Sándor, Kis­házi Ödön; az Elnöki Tanács titkára: Cseterki Lajos; Az Elnöki Tanács tagjai: Barcs Sándor, dr. Bartha Ti­bor, Bodonyi Pálné, dr. Hor­váth István, dr. Horváth Ri- chárd, Kádár János, Kállai Gyula, dr. Mihályfi Ernő, Ná­ndii László, Németh Károly, dr. Ortutay Gyula, dr. Petri Gábor, dr. Sályi István, Szabó István, dr. Trautmann Rezső, Úszta Gyula, Vass Istvánná. Az elnök ezután bejelentette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsától javaslat érkezett az országgyűlés állandó bizottsá­gainak tagjaira, akiknek név­sorát a képviselők korábban írásban kapták meg. Az or­szággyűlés tíz állandó bizottsá­gának tagjaira tett javaslatot a képviselők egyhangúlag meg­szavazták. Ebédszünet után az elnök­lő Apró Antal bejelentette, Tanács személyi javaslatát — amelyet dr. Pesta László jegyző ismertetett — az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta. A kormány elnöke: Fock Jenő. Elnökhelyettesek: dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, dr. Tímár Mátyás, Vályi Pé­ter. Belkereskedelmi miniszter: Szurdi István; belügyminisz­ter: Benkel András; egész­ségügyi miniszter: dr. Szabó Zoltán; építésügyi és város- fejlesztési miniszter: Bondor József; honvédelmi miniszter: Czinege Lajos; igazságügy­miniszter: dr. Korom Mihály; kohó- és gépipari miniszter: dr. Horgos Gyula; könnyű­ipari miniszter: Keserű Já­nosáé; közlekedés- 6» ügyi miniszter: dr. Csanádi György; külkereskedelmi mi­niszter: dr. Bíró József; kül­ügyminiszter: Péter János; mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter: dr . Dimény Imre; munkaügyi miniszter: Lázár György; művelődés­ügyi miniszter: Ilku Pál; ne­hézipari miniszter: Szekér Gyula; az Országos Tervhiva­tal elnöke: Párdi Imre; pénz­ügyminiszter: Faluvégi Lajos. Az elnöklő Apró Antal fel­kérte a kormány tagjait, hogy tegyék le a hivatali esküt. Az ünnepélyes aktus idejére az ülést felfüggesztette. Az úi kormány ünnepélyes eskütétele Az országgyűlés délutáni ülésének szünetében a kor­mány tagjai a Parlament Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt ■ tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Apró Antal, .az országgyűlés 'elnöke. Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Cseterki Lajos, . az Elnöki Tanács titkára. Fock Jenő: A cél: népünk alkotó erőinek kibontakoztatása Keserű Jánosné, az új köny- nyűipari miniszter. ' Faluvégi Lajos, az új pénz­ügyminiszter. hogy az országgyűlés bizott­ságai a szünetben megtartot­ták alakuló ülésüket, megvá­lasztották elnöküket és tit­kárukat. Ugyancsak a szü­netben tartotta alakuló ülé­sét és megválasztotta vezető­ségét az Interparlamentáris Unió magyar csoportja is. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Ezután Apró Antal beje­lentette, hogy a szünetben a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa megtartotta első ülését és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány megvá­lasztása tárgyában — az MSZMP Központi Bizottságá­val és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetér­tésben — átiratot intézett az országgyűléshez. Az Elnöki A kormány nevében Fock Jenő megköszönte a bizalmat, majd így folytatta: — Kormányzati munkánk lelkiismeretes elvégzésével, fejlesztésével szocialista álla­munk további megszilárdítá­sát, erejének növelését kíván­juk biztosítani. Célunk válto­zatlanul az, hogy mind job­ban kibontakoztassuk népünk alkotó erőit. Ez feltétele an­nak, hogy az anyagi javak termelésének bővítésével, ér­tékes szellemi alkotásokkal, a tudomány, a közgondolkodás fejlesztésével a növekvő Igé­nyeket egyre jobban kielégítő, mind szebb életet teremtsünk hazánkban. Ehhez minden dolgozó ember összefogására, közös cselekvésére van szük­ség. — A választások imponáló eredménye azt mutatja, hogy népünk döntő többsége tá­mogatja a párt és a kormány politikáját, egyetért a Haza­fias Népfront programjával. A szocializmus magasabb szinten történő építése a fel­adatunk. Magasztos céljain­kért a munkásosztály vezeté­sével összefog társadalmunk minden dolgozó osztálya, ré­tege, minden hazáját igazán szerető, fejlődéséért felelőssé­get érző magyar ember. — Terveink, elképzeléseink politikailag és gazdaságilag megalapozottak. Népűnk al­kotó munkájának gyümölcse­ként az elmúlt években elis­merésre méltó sikereket ér­tünk el politikai, gazdasági, tudományos és kulturális éle­tünk csaknem minden terüle­tén. Ennek megfelelően nőtt hazánk tekintélye, népünk megbecsülése a nemzetközi életben, tovább erősödtek kül- kapcsolataink. — Négy esztendővel ezelőtt e helyen gazdaságirányítási rendszerünk fejlesztésének terveit ismertettem. Nagy, fe­lelősségteljes vállalkozásba kezdtünk akkor. Számításaink alapján azt mondottuk, hogy a korszerűbb gazdaságirányí­Fock Jenő miniszterelnök beszéL tási rendszer alkalmazásával népgazdaságunk fejlődése új lendületet kap — mondotta Fock Jenő, s hangsúlyozta azt a kedvező hatást is, ami a nemzetközi együttműködés terén elsősorban a KGST-vel kapcsolatban volt előrelátha­tó. — Élve az irántunk meg­nyilvánult bizalommal, a jö­vőben határozottabban kívá­nunk munkálkodni az ország- gyűlés által alkotott törvé­nyek, a törvényerejű rendele­tek, valamint kormányhatá­rozatok, miniszteri utasítá­sok és előírások végrehajtá­sának megszervezésében. — Ennek érdekében előre- látóbban alakítjuk ki a ten­nivalókat, kezdeményezően és ösztönzően lépünk, fel, szigo­rúbban vesszük a végrehajtás ellenőrzését, igyekszünk gyor­sabban elhárítani a fejlődés útjában álló akadályokat — Szocialista belpolitikánk­nak megfelelő külpolitikát kívánunk folytatni. A szocia­lizmus építésén munkálkodó népünk létérdeke a béke, ezért kormányunk külpoliti­kája, mint eddig, a jövőben is a béke védelmére irányul Tovább szilárdítjuk szövetsé­günket a testvéri Szovjetunió­val és következetesen munkál­kodunk a Varsói Szerződésbe tömörült országok együttmű­ködésének fejlesztésén. Erő­sítjük kapcsolatainkat a szo­cialista országokkal, segítjük a haladás erőit, a szabadsá­gukért, nemzeti függetlensé­gükért, önálló állami létükért harcoló népeket szerte a vi­lágon. — Támogassák és ellenőriz­zék a gyakorlatban a kormány politikáját! — kérte Fpck Je­nő a képviselőket, majd így folytatta: — Tevékenységünk fő irá­nyát életünk minden terüle­tére meghatározta pártunk X. kongresszusa. Gazdasági fel- emelkedésünk legfontosabb feladatait, a IV. ötéves tervet törvénybe iktatta országgyű­lésünk. A cél — a szocialista társadalom teljes felépítése magasabb szinten — világos. A végrehajtáshoz azonban a meglevő eszközök hatéko­nyabb felhasználására, új módszerek és eszközök még bátrabb alkalmazására van szükség. — A kormánynak az a szándéka, hogy az országgyű­lés következő ülésszakán elő­terjeszti terveit, programját. Számot kíván adni hazánk, társadalmunk jelenlegi hely­zetéről, s azokról a közeli és távolabbi tervekről, amelye­ket az államélet, népgazdasá­gunk, egész társadalmi ' éle­tünk fejlesztése érdekében meg akar valósítani. Apró Antal zárszava Dr. Szekér Gyula, az új ne­hézipari miniszter. Ezután Apró Antal emelke­dett szólásra. Az országgyű­lés nevében szeretettel üdvö­zölte a most megválasztott és hivatalába lépő kormányt, és sok sikert kívánt felelősség- teljes munkájához. — Alakuló ülésünk napi­rendi pontjait megvitattuk — folytatta ezután. — A Magyar Népköztársaság országgyűlé­sét megalakultnak jelentem ki. Ezzel legfőbb államhatal­mi és törvényhozó testületünk 4 évre szóló megbízatással megkezdi felelősségteljes munkáját — Arra kérjük önöket, hogy nagy akarattal, a szocializmus építésének magasztos ügye iránt érzett felelősséggel mun­kálkodjanak a Hazafias Nép­front programjának megvaló­sításán, a szocialista Magyar- ország teljes felépítésén. A nagy tapssal fogadott zár­szó után az országgyűlés ülé­sét Apró Antal berekesztette, SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. májas U.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents