Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-13 / 110. szám
Tantárgy helyett szakkor Államigazgatást tanulhatnak a gimnazisták Az ötlet körülbelül másfél éves, és Csurgón egy éven át már jól be is vált Államigazgatási szakkört szerveztek, s mindazok a gimnazista fiúk és lányok, akik közei érezték magukhoz a tanácsi munkát szívesen jártak a foglalkozásokra. A helyi tanácsoknak változatlanul nagy fejtörést okoz az utánpótlás nevelése, illetve »»előteremtése-«. Az érettségizett fiatal alig vagy egyáltalán nem ismeri a tanácsi munkát, s ezen a szinten korábban nem törekedtek arra, hogy megismertessék. Az 1971—72-es tanévben azonban a két kaposvári gimnáziumban új szakkör — az állam- igazgatási — igyekszik összefogni azokat a diákokat, akik vonzódnak ehhez a pályához. A részletekről dr. Katona Sándortól, a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Korábban azt tervezték, hogy a közgazdasági szakközépiskolákban önálló tantárgyként oktatják az államigazgatási ismereteket, de több érv szól amellett, hogy olyan oktatási formába illesszük, ahol az érettségi ezzel lényegesen oktatási osztályát az a cél vezérli, hogy alapismereteket sajátítsanak el a gyerekek. Megteremtjük a vizsgázás lehetőségét is, tehát ha valaki három év után valamelyik tanácsunkhoz kíván belépni, akkor az iskolában tett sikeres vizsgáját elfogadjuk. — Mit lehet heti egy órában megismertetni a tanulókkal? — Mondtam, hogy .nem szakembereket akarunk kiképezni, erre a heti egy óra valóban nem ad alkalmat, az alapismeretek elsajátítására viszont elegendő. Ha arra gondol, hogy csupa paragrafussal tömjük tele a fejüket, akkor téved. Tervünk, hogy elvisszük őket például tanácsülésekre, sőt nyaranta lehetőséget altarunk adni, hogy a gyakorlatban is megismerkedjenek az államigazgatással. A tanácsi munka szervezési és ügyintézési ágával foglalkoznak elsősorbart, de sor kerül más területek megismertetésére is. Különösen azoknak ajánljuk a szakköri jelentkezést, akik további tanulmányaikat az állam- és jogtudományi egyetemen kívánják folytatni. — Csák Kaposváron szertöbbet ad, többet ér.' így esett, veznek államigazgatási szakkört? — Egyelőre csak itt, de ha más gimnáziumokban is lesz érdeklődés, akkor örömmel vesszük, hogy nem egy, hanem több csoport foglalkozik az államigazgatási alapismeretek elsajátításával — fejez a választás a két kaposvári gimnázium általános tagozatára, ahal a másodikos gyerekek részére — harminc főre gondolunk — dr. Pojtner László vezetésével megszervezzük a szakkört. Mind a megyei tanács művelődésügyi, mind pedig a személyzeti és Közős vagyon — egyéni jövedelem nem ellentétes fogalmak-KULCSKÉRDÉS a közös vagyon növelése. Erről nem szabad lemondania egyetlen szövetkezetnek sem! Áldozatot kell hozni a közös vagyon növeléséért.« A mondatok ünnepi alkalomkor hangzottak el néhány hete Kapospulán Fábri Istvánnak, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályvezetőjének a szájából. Az ünneplés közben >em hatottak ünneprontásnak. Súlyúkat átérezték a jelenlevők. Miről is van szó? Egy alapelvről, melyről megfeledkeznie ■egyetlen közös gazdaság vezetőinek, tagságának sem szabad. \ közösség vagyonának növelése a legfontosabb feladatok közül való minden termelőszövetkezetben. Olyan bázis létrehozása, amely biztosítéka a további eredményeknek. Az épülő telepeken természetesén eredményesebb lesz a munka. (Ezt a hetesiek rövid idő alatt bizonyították.) Az új gépekkel még intenzívebben művelhetik a földeket. A termés holdanként! átlagának emelkedése jelzi majd ezt. A tőkebefektetés tehát bőségesen kamatozik néhány év múlva. A közös vagyon növelése természetesen a tagság jövedelmének elvonása nélkül kell történjen. Könnyű feladat ez? Azok, akik egy-egy szövetkezetei vezetnek, meg tudják mondani, hogy nem az egyszerű feladatok közé tartozik. A többszörösen -összetettek közé te be az osztályvezető. S. G. inkább. S mégsem valamiféle Lányok a kertészetben Botladozó lépések A mesztegnyői Lady János tsz kertészetében meglepően sok fiatalt találtam. Voltak ott vagy húszán amikor Szabó Vincével, a tsz főkertészével kimentünk a kertészetbe. A fehér fóliasátrak vakítóan verték vissza a tavaszi nap sugarait. Alattuk zöld palánták, amelyek majd kikerülnek a földbe. S mindenütt lányok. Egyikük babos, másikuk kockás kendőben, lábukon gumicsizma. A tsz hozta össze ezt a fiatal gárdát — hallom a főkertész szavait. Az egyik cél az volt, hogy a munkaerőgondokon valamelyest enyhítsen, a fiatalokat megtartsa a tsz-ben. Nem munkaegységet ad számukra, hanem havi fizetést, fejenként ezerkétszáz forintot. Ha többet dolgoznak, ezerhatszáz- ezernyolcszáz forintot is kereshetnek. — A tsz szorgalmazta, hogy megalakuljon a KlSZ-szerve- zet a kertészetben. A faluban is van egy. A tsz nemrég egyesült, így ide tartozik még a bi- zei, a gadányi és persze a mesztegnyői falusi KlSZ-alap- szervezet is. A három alapszervezetet egy közös bizottság fogja össze, a titkára én lettem. Most teszik az első lépéseket a fiatalok a KISZ-ben. többségük nemrég fejezte be az általános iskolát — mondta Szarka Mária, a kertészet KISZ-titkára. Az alapszervezet januárban alakult, s közben már' volt egy titkára, aki elvégezte a titkárképző- tanfolyamot. Aztán búcsút mondott a szervezetnek, a barátoknak. Most Marcaliban a kondenzátorüzemben dolgozik. A már kiültetett palánták között kapáltak a lányok. Meg megtörölték izzadt homloku Icát, s aztán folytatták tovább ,a munkát, közben beszélgettek. Szabó Vince és Szarka Mária. Elképzelések, tervek sokasága vár még megvalósításra. A KISZ-helyiség már megvan, a tsz-irodán — kezdte a beszélgetést Horváth Margit, — Most már csak be kellene bútorozni, majd magnót és lemezjátszót szeretnénk. Társadalmi munkát is végzünk, s akkor sikerül mindent megszereznünk. S hogy miben szeretnének támogatást kapni? Elsősorban abban, hogy szocialista címért küzdő brigádot alakíthassanak. Aztán megfelelő, a falusi szervezetéhez hasonló klubhelység létrehozásában. Sajnos, a fiatalok nem ismerik eléggé a mozgalmat, annak lehetőségeit. Ha arról kérdeztem őket, mit szertnének a szórakozáson és kiránduláson kívül — bizony keveset tudtak elmóndani. Pedig lenne itt mit tenni, például fölkelteni a lányokban a továbbtanulási kedvet, mivel mindössze három a szakmunkás, közülük kettő szülési szabadságon van. Ha kellő erkölcsi és anyagi támogatást kapnak, akkor fellendülhet a KISZ-alapszervezet tartalmi munkája. Gyertyás Lá&ilo »a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon« dolog ez. Egyre inkább nem az lesz. »Fő az óvatosság a közös vagyon növelésében« — mondta valaki egy beszélgetés alkalmával. Igaza volt. De ez az »óvatosság« nem lehet egyenlő az »óvatoskodással«. Éppen a kapospulaiák példája a bizonyító, akik minden évben tekintélyes mennyiséggel növelték a közös vagyont. A szilárd liánokon nyugvó Vezetés, a szakszerűség, a gondos tervezés és a tagság egyöntetű akarata kellett ehhez. S korszerű tszközök a termelésben. Itt álljunk meg egy gondolatsornyi időre. »Korszerű eszközök«. Az év végi eredményekben ezek is közrejátszottak. 3izonyított tény. hogy a korszerű eszközökkel, módszerekkel művelt földek olcsóbban termik meg a nagyobb értéket. Az így megtakarított' pénzt Kapós- mérőn például újabb modern gépek beszerzésére fordították, így váltak tehát a korszerű eszközök közös vagyont növelő tényezővé. »A nagyüzemi módszerek kifizetődőbbek« — mondta a kaposmérői főagro- nómus. AZ ÉVES jövedelem egy részét fordítják minden tsz-ben a közös vagyon növelésére. Ahol azonban csak a tagság jövedelmének növekedését tartják szemük előtt a szövetkezetben dolgozók, ott előbb- utóbb proléma adódik. Ahogy az őrtilosi elnökhelyettes mondta: »Az ilyen helyen megeszik a tyúkot, amelyik jövőre az aranytojást tojja«. S arra is kitért, hogy ezt nem is olyan könnyű minden embernek megmagyarázni. A vezetőség egységes álláspontjára, néha pedig felvilágosító munkára is szükség van. Ahol a közös vagyon növelésének érdeke ezt megkívánja. S ez nem zárja ki azt, hogy a tagság évi jövedelme az előző évihez képest növekedjék. De, ahogy Fábri István mondta: »Áldozatot kell hozni a közös vagyon növeléséért« S ez napjainkban már nem azt jelenti, mint jelentette mondjuk tíz évvel ezelőtt. Nem jelent nadrágszíjösszehúzást, csak mérsékletet. Csupán azt, hogy minden termelőszövetkezetben el kell jutniuk a tagoknak a tudati fejlődés magasabb fokára. Az egyéni érdek előtérbe helyezésének önmagukban való megregulázására. A közös vagyon növelése jelentőségének felismerésére, az egyéni jövedelem mértéktelen növelése akarásának önmagukban való megszüntetésére. Az »aranyat tojó tyúkot« tehát etetni kell. L. L. MAI KOMMENTÁRUNK A tulajdonosok Miről volt szó a szombaton véget ért szakszervezeti kongresszuson, ahol — a referátumokat és a külföldi vendégek üdvözlő beszédeit nem számítva — 65 hozzászólás hangzott el? Nehéz erre röviden válaszolni, hiszen mindenről szó volt, ami a szakszervezetekkel és a dolgozó emberrel összefügg, a dolgozó emberrel, elsősorban munkavállalói és tulajdonosi minőségében. Ez az utóbbi vonatkozás könnyíti meg végül is a válaszadást. — Gyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is — mondotta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. — Igen. A mi rendszerünkben a munkásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is. De érzi-e ezt a munkás a napi munka gyakorlatában? Nem érzi kellőképpen. — Majd így folytatta: — Az üzemi demokrácia lelke és értelme az, hogy az üzemekben a munkások mindenről tudjanak, és tapasztalatuk, tudásuk, aktivitásuk kibontalcoz- hassék. Ez a feltétele annak, hogy megalapozott legyen a beleszólás, az önkéntes rész- vállalás. Ez az alapja az érdemi munkaversenynek, a tartalmasabb brigádvállalásnak, az egyéni és vállalati érdekeket szolgáló céloknak. Az időszerű gondolatokat oly gazdagon termő tanácskozáson, ahol a hozzászólók sokoldalúan jellemezték a szakszervezetek mai, megnövekedett és több tekintetben meg is változott feladatait, e fönti megfogalmazásból érzékletesen kitűnik a szakszervezetekre váró sok és bonyolult tennivaló. Mindenekelőtt az, hogy — a kormány és a SZOT elnöksége rendszeressé vált véleménycseréjéhez hasonlatosan — a párt-, az állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden szinten alkotó együttműködést alakítsanak ki. Az eredményes szakszervezeti munkára, ha úgy tetszik, a »szákszervezeti gondolkodásmódra« vonatkozólag, több útbaigazítást említhetnénk. Biszku Béla, a Központi Bizottság titkárm például a jól végzett munka még nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésével kötötte össze a szakszervezetek, magasabb színvonalú tevékenységét. Azt mondotta: a munkásember mindent megért, ha látja munkája értelmét, de nem tűri el a szocialista elvekkel összeférhetetlen jelenségeket, az értei-, metlenséget, a pazarlást, a basáskodást, a hatalommal való visszaélést, és azt, ha igazságtalanságok érik. Egyesek hajlamosak a szakszervezetek érdekvédelmi munkáját meglehetősen egyoldalúan felfogni. Nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy annak legfőbb vonása: érvényt szerezni a szocialista állam törvényes rendelkezéseinek és fellépni azokban az esetekben, amikor ezeket a dolgozó emberek rovására megsértik. Az ilyen esetekben ugyanis — mint Biszku Béla hangsúlyozta —, a kollektívák és az egyes dolgozók érdeke társadalmi érdek is. Soha még ennyi biztatást a szakszervezetek, a szak- szervezeti aktívák nem kaptak a jó, eredményes munkára, s ennek kapcsán az önálló gondolkodásra és cselekvésre. Fock Jenő miniszterelnök is elsősorban ezt emelte ki a kongresszuson elhangzott beszédében. »Ügy vélem, tevékenységünk a kormányzati és a szakszervezeti munkában is annál eredményesebb lesz, minél inkább merünk önállóan, felelősségteljesen cselekedni, hiszen ismerjük a párt irányvonalát« — mondotta. Ez a követelmény »fenn« és »lenn-, minden felelős poszton érvényes. A dolgozó emberek sokat várnak a szakszervezettől. Félreértés ne essék: nem minden gond- juk-bajuk azonnali orvoslását, kívánságaik hiánytalan teljesítését, hanem elsősorban ezek alapos ismeretét, hiszen voltaképpen ezzel kezdődik a jó szakszervezeti munka. S. J. A főkönyvelő Nincs megállása egy pillanatra sem. Irányítja a mérlegkészítési munkákat, írja a beszámolókat. Az igazgatóság egy-egy fontos döntése előtt számokkal bizonyít., AzIS holdon termelnek paradicsomot A darányi Üj Élet Tsz-ben a palántákat géppel rakják a földbe. Holdanként 150 mä» fflsa termésre számítanak. A paradicsomot a Szigetvár! Konzervgyárba «»állítják tán adóügyek, előterjesztés az igazgatóságnak, a felügyelő bizottságnak. De az is fontos, hogy minő jobb legyen az adminisztráció. Naponta tizen, tizenöten keresik. Tárgyalások, és közben sűrűn cseng a telefon, a főkönyvelőt hívják. Nagy elfoglaltsága közepette szakít egy kis időt Krasznai Ferenc, a siófoki ÁFÉSZ-nak, megyénk legnagyobb fogyasztási szövetkezetének főkönyvelője. Munkatársai szeretik, megbecsülik, elismerik tudását és rátermettségét. Nemcsak végzettsége, hanem a gyakorlati munka is amellett szól, hogy jó szakember. Elmondta: nagy segítség, hogy kiváló munkatársak veszik körül. Máskülönben nem is bírná az idén várhatóan 280 milliós förga- mat elérő szövetkezet számviteli, pénzügyi, vagyonvédelmi és adminisztrációszer- vezési munkájából rá háruló gondot. 1950-ben vándorkönyvelö- ként kezdte. Négy szövetkezetben dolgozott Tolnában, majd az FJK számviteli revizora lett. 1956-ban jött a siófok FJK-hoz, aztán 1962- ben, elődje nyugdíjba vonulása után lett főkönyvelője az ÁFÉSZ-nak. Kiválódolgozó-jelvényt már többször is kapott. És sokan örültek vele együtt április 4-én: ekkor tűzték mellére az OFT országos kitüntetését, a »Kiváló szövetkezeti munkáért« jelvény!. O. T. SOMOGTINÉPLAP Csütörtök, 1971 májas 13» 3
