Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-12 / 109. szám

Gombolás nélküli kabát rr~ p mp Íí:*'~ ; ,r í • ­■' ­|J: . f t' jpSP / - í'i Sk í&V sv. MM . 3 és 3 1/2-es tűvel műszálas fonalból kötjük. A minta 5-tel osztható + 2 szem. A patentré­szeket 1 sima 1 fordítottal köt­jük a kabátnál 3, az ujjaknál 5 cm szélességben. A minta lé- írása: 1. sor: a színén végig sima. 2. sor: 2 sima * 1 szemet rá- hajtással átemelünk a másik tűre, és ezt még kétszer meg­ismételjük, 2 sima * ismétlés. 3. sor: 2 sima * az előző sor ráhajtással átemelt szemeit a ráhajtással együtt simán leköt­jük, 2 sima * ismétlés. A második és harmadik sor ismétlésével dolgozunk. Az eleje belső szélénél, mi­kor a mintás részt kezdjük kötni, a 8 első szemet biztosí­tótűre szedjük, és a többi sze­men kötjük a mintát és ala­kítjuk ki a nyakkivágást. Ha készen vagyunk a két elejével, akkor ehhez a 8 szemhez még egy szemet hozzáveszünk, és 1 sima, 1 fordított kötéssel a hát- középig kötjük az egyes része­ket, ott összevarjuk, és a pán­tot igen apró öltéssel hozzávar- juk a kabáthoz. Az ujjak után elkészítjük a 2 zsebet, 27 szem­mel 11 cm magasságig a min­tával kötünk, Itt beleszaporí­tunk 6 szemet és 2 cm-t kö­tünk 1 sima, fordított kötés­sel. Az övét tetszés szerinti szélességgel 1 sima, 1 fordí­tottal kötjük kb. 130 cm hosszúsággal. Ha. kész vagyunk, vasalás nélkül állítjuk össze a kabátot, és varrjuk fel a zsebeket. Szegedi Béláné Hogyan hőmérőzzük a babát? Egy éven aluli babát nagyon nehezen lehet hónaljban hő­mérőzni, ezért helyesebb a végbélben. Így sokkal gyorsabb is, mint a hónaljban vagy a szájban. A hőmérő behelyezése után már körülbelül egy perc múlva mutatja a hőmérsékle­tet. Ha mérés közben figyel­jük a higanyszálatr láthatjuk, milyen gyoran emelkedik. Fél fok eltéréssel már 20 másod­perc múlva jelzi a hőmérsékle­tet, ezután pedig már csak las­san kúszik fölfelé. Nem szabad'azonban elfelej­teni, hogy rendszerint fél fok­nyi különbség van a végbélben ás a hónaljban mért hőmérsék­let között. Tehát a végbélhő- mérsáklsttől 5 tized fokot kell leszámítani, hogy a hónalj’nő- mársékletnek megfelelő értéket kapjuk. Hogyan fektessük milyen helyzetben legyen a baba a hő­mérőzés közben ? Legjobb, ha a babát hasmánt fektetjük, a térdünkön keresz­tül. Ez a legalkalmasabb hely­zet a "végbél hőmérőzésére. Így nemigen tud ficánkolni, a lá­bai lelógnak, tehát nincsenek útban. A lázmérőt gyengéden, óvatosan csúsztassuk a végbél­nyílásba, és lassan toljuk elő­re; hagyjuk, hogy a vége ta­láljon utat magának, mert ha hirtelen toljuk be, megsérthet­jük vele a végbelet. Ha a vég­bélben mérünk ne felejtsük el előbb olajba vagy vazelinba mártani a hőmérőt hogy köny- nyebben csússzon. Ha a lázmérő bent van, in­kább engedjük el, mert ha a baba kapálódzik, akkor a moz­dulatlanná rögzített hőmérő fájdalmat okozhat, vagy eset­leg el is törhet. A végbél-hőmérsékletet úgy is mérhetjük, hogy a gyermek az oldalán fekszik az ágyban, egy kissé felhúzott térddel. Ke­vésbé ajánlatos a hátán fekvő baba végbélhőmérőzése. Ilyen­kor nehéz a hőmérőt beillesz­teni, és a baba,olyan helyzet­ben van, hogy könnyen meg­rúghatja a kezünket. Ha a gyermek már egyéves vagy annál idősebb, lélektani­lag is helyesebb hónaljban mérni a hőmérsékletet. Új lehetőségek a gyógyászatban A szervezel életritmusának szabályozása OTTHON CSALAD Elsősegélynyájtás az égési sebesülteknek NAPJAINKBAN a gépesítés, az olajkályhák, a gázfűtés és más tűzveszéllyel járó techni­kai vívmányok elterjedtségé­nek következtében nem ritka az égési sebesüléssel járó sérü­lés, baleset. Az áldozat sorsa, elsősorban életbenmaradása a megégett testfelület nagyságától, az égé­si seb minőségétől, az elsőse­gélynyújtás eredményességé* tői, a beteg korától, a baleset előtti egészségi állapotától függ. Legelső feladatunk a tűz elol­tása, hogy az áldozat testéből mentsük a menthetőt. Erre a célra pokróc, sátorlap, nedves lepedő is megfelel, mert velük elfojthatjuk a tüzet. Megjegyez­zük, hogy az égő ruhát hirtelen le is lehet .tépni az áldozatról, ha már kikerült a tűzveszélyes övezetből, s ha megítélésünk szerint a testfelszín még nem égett meg erősebben. A tűz ol­tására nyugodtan használhat­juk a vizet is, csak vigyázzunk, nehogy az esetleg eszméletlen áldozat száját teleöntsük víz­SZAMOS RUDOLF K AIN 51 IGÉIÉ 36. Berti a székesegyház kör­nyékén sétálgatott. Lucianóval játszott és gondolatban már százszor is megölte. De mivel? Honnan szerez­hetne hati-jos mérget? Miiá- n ez nem akozna gondot, csa. ••••kfejét s:adhatja, miért nem atott eszébe korábban ez a megoldás. Milánói ve­gyésze, Artuxo, néhány hete parányi fehér golyócskákat gurított eléje a marivionei villa laboratórium áriak aszta­lára. »/ tökéletes halál« — má­zta akkor Bert.nek Ar­eey elcsapott hajdani u ' ;’géd, akit örök Hálára kötelezett az a tény, hogy Barb mind-n munka­könyv és erkölcsi bizonyítvány nélkül adott neki menedéket és munkát. »■Kleopátrának kereszteltem őket« — ötlött fel Berti ben most az Artúréval folytatott gv ’ túró pá beszélgetés emléke és a gör­nyedt emberke képe, aki ke­zét dörzsölve mutogatott a labdacsokra. »A nílusi vipera mérgéhez hasonló a hatása. Színtelen, szagtalan; se íze, se bűze... És ami a legfontosabb: nincs utóhatása. Vegyész legyen a talpán, aki a szervezetből ki tudja mutatni! Egy korty és a bivaly szíve is megáll tőle.« És ő akkor nem gondolt Mariára. Legalább eltette vol­na azt az egyetlen golyócs­kát, amit az az eszelős Artu­ro oly nagyon kínált, hogy vigye csak magával, próbálja ki bárkin, és saját szemével győződhet meg róla, micsoda szenzációs szer az a labdacs. Berti elekor bizonytalanul megtorpant. Mintha eltette volna mégis! Zsebrevágta, vagy eldobta? Töprengett, és a. homlokán összefutó ráncok mögött agya megfeszítésével gondolkodott. Mintha mégis eltette volna ... De hová? Hiszen Arturo annyira erősködött! Mintha betette volna a zse­bébe. Milyen ruhában is volt? Két tenyerét egyszerre ta­pasztotta zakója két zsebé­hez. A kezdő mozdulat után ujjai idegesen kotorásztak a zsebek mélyén. Kétszer, há­romszor, ötször. Négyzetcenli- ről négyzetcentire végitapoga­tott minden kis részt, varrás­szegélyt. Hiába! Pedig ahogy egyre jobban belemélyedt a kutatásba, mind határozottab­ban emlékezett rá, hogy Ar­zel. Ha a tüzet elfojtottuk, s a testfelszín egyes részein súlyosabb égési sérülés kelet­kezett, ha a ruha a sérült bő­rére, testére tapadt, nem sza­bad levetni az öltözéket, mert nyílt sebeket okoznának a bő­rén, ami a másodlagos fertő­zés számára behatolási kapuvá válna. A megégett bőrfelszínt, sú­lyosabb esetekben az áldozat egész testét (levetkőztetés nél­kül) egy tiszta kimosott—kiva­salt lepedőbe csavarhatjuk, az égési sebek minden különö­sebb előzetes kezelése nélkül! A lepedő 'kőré a hideg ellen te­kerjünk pokrócot, mert a bőr nélküli test hamar kihűl. Ezzel még nem fejeződött be az elsősegélynyújtás, mert az áldozatot orvoshoz, kórházba kell szállítani. Nem szabad ilyenkor megvonni az áldozat­tól a folyadékokat: vizet, gyü­mölcsszörpöt, hideg teát annyit adjunk neki, amennyit kíván. túrótól elhozott egy golyócs­kát. A tenger felől ekkor eny­he szél támadt, és a zsebei­ben kotorászó Berti feje fe­lett megcsikordult egy bádog­cégér. Ahogy tekintetét a vá­ratlan zajra a magasba kapta, a téglalap alkú zászlócskához hasonló cégéren a két pál­mafa között kihúzott zsinóron függő betűket látott. »Kék part« volt a kocsma neve. Ezt ismételte magában Berti, s> amikor harmadszor motyogta el, felvillant benne: a kék kabátjában járt leg­utóbb Milánóban. És a kabát a szállodában, útibőröndje mélyén van! A felfedezés örömével tért be a tavernába, és dupla ko­nyakot rendelt. Ott is ebédelt és a kora délutáni órákban még egyszer elsétált a kikö­tőbe. Utolsó lehetőségként Man- zella szállítmányozási irodáját kereste fel. A kikötői raktár­házak sikátorában levő iroda azonban lehúzott redőnyökkel fogadta. Berti jó ideig tehetetlenül ténfergett a teherkikötő rak­partján. A sorozatos kudarc egyre rémítőbben vetítette elé a fényegetést, a vele együtt egyre erősebben megszilárdult benne az elhatározás, hogy egyetlen menekülés van: ki­lépni Luciano hajójából... Visszasétált a szállodába. A késő délután megélénkülő belváros utcáinak nyüzsgésé­ben nem vette észre, hogy kö­Kötelező minden liter folya­dékba egy kanál szódabikarbó­nát keverni, s úgy itatni az ál­dozattal. Szállítás közben az áldozatot lehetőleg ne hagyjuk elaludni, ha szükség mutatkoz­na és légzésbénulást észlel­nénk, alkalmazzunk mestersé­ges légzést. Engedjük meg, hogy az áldozat a számára leg- fájdalommentesebb testhelyze­tet foglalja el. HA LEHETŐSÉGÜNK van rá, minél előbb a legerősebb fájdalomcsillapítót adjuk neki, ha lehet azonnal morfiumot. Ez fontos, mert így meggátol­juk, hogy a sérült sokkot kap­jon, s nagyobb lesz az esélye vaz életbenmaradásra. Ezzel még nem lesz túl az életveszé­lyen, mert még hosszú—hosszú szakorvosi kezelésre lesz szük­sége, hogy újból körünkbe ke­rüljön. Ezért jobb, ha vigyá­zunk, főleg a gyermekekre, mert »a tűzzel nem jó játsza­ni«. Dr. Sz. D. vetik. A sors feUrfnálkozásátt látta abban, hogy a szállodá-l ban útibőröndje mélyéről elő-; került a kék zakó, és a kabát| jobboldali rejtett belső kist zsebében megtalálta a kis mé-t reglabdacsot. Piszkos volt* már, fénylő fehérsége eltűnt,; de ez volt. í ♦ Az elszánás nyugalma áradt? szét sejtjeiben. Mindent gon-; dósán becsomagolt, s negyed hétig a szobájában várakozott. Ekkor a portás telefonált, hogy távirata érkezett. Berti kérte, küldesse fel. A táviratban Luciano érte sítette: a nápolyi repülőtéren várja, Mariával együtt, az utolsó palermói gép érkezé­sekor. Berti a délelőtt kimásolt menetrendi időpontokat egyeztette. Maria Rómából csak a 20 órakor érkező já­rattal jöhet. Nápolyba pedig az utolsó gép ötven perccel később indult. »Még szerencse, hogy Am-; porcaiét .reggel értesítettem«* — gondolta elégedetten. Ti­tokban ugyanis abban re- mértykedett, hogy Maria a csomagot még Rómában le tudta adni Amporealenak. Az azonban zavarta, hogy miért nem adott Rómába történt megérkezése után magárói életjelt Amporeale. Berti utálta a bizonytalan dolgokat. Ezúttal mégis há­rom megválaszolatlan kérdés meredt eléje. (Folytatjuk) Az utóbbi években számos nemzetközi konferencián, köz­tük az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban, Angliában számolt be az élő szervezetek ritmusának szabályozásával kapcsolatos kutatásairól dr. Salánki János, az Akadémia Tihanyi Biológiai Intézetének igazgatója. Részletes tanul­mányt közölt tevékenységéről a Hollandiában megjelenő nemzetközi tudományos folyó­irat, legutóbb pedig a Ma­gyar Tudományos Akadémián nyilvános vita keretében meg­védte »Az endogén ritmusok szabályozása« című disszertá­cióját, amellyel a biológiái tu­dományok doktora címre pá­lyázott: Tevékenysége rend­kívüli érdeklődést váltott ki a hazai és külföldi tudósok kö­rében. A ritmus elválaszthatatlan az élettől Dr. Salánki János elmondta, hogy az összes élő szervezet­nek sajátos ritmikus tevé­kenysége van, amelynek kü­lönbözőek a megnyilvánulási formái. A legszembetűnőbbek között említette az alvást, az ébredést, az aktivitást és a nyugalmat, a szívműködés vagy a légzés ritmusát. Olyan általános biológiai törvénysze­rűség a ritmus, amely min­den élő szervezet működésére jellemző. Vannak periodiku­san visszatérő jelenségek, amelyek külső hatásra jön­nek létre, ilyen . például a fo­toszintézis. A ritmus szabá­lyozása azonban inkább az élő szervezet belső tulajdonsága. A külső tényezők lényegesen nem változtatják, csupán mó­dosítani képesek ezeket. Munkamegosztás az alvó szervezetben Dr. Salánki János azt kutat­ta, hogy a ritmusok mögött milyen biológiai folyamat ját­szódik. Elemzéseit különböző szervezettségi szinten végez­te, puhatestűeken, amelyek mint a bonyolult szervezetek egyszerűsített modelljei sze­repeltek munkájában. Vizs­gálta az egész állat tevékeny« ségére kiható ritmusokat, az egyes szervek, valamint a sej­tek ritmikus tevékenységét. Vizsgálatai során számos meglepő jelenség szemtanúja volt. Érdekességként említet­te az alvó szervezetben a szervek sajátos muntkamegasz- , tását. Lelassul a légzés a szív­működés, ugyanakkor bizo­nyos agyműködés aktivizáló­dik, gyorsul a vegetatív te­vékenység, a vérkeringésbe pedig olyan sejtek is kerül­nek,- , amelyek az ébrenlét ál­lapotában alig találhatók. Ez a munkamegosztás is csodála­tosan összehangolt ritmus. Gyárak az idegsejteüben Tapasztalatait összegezve megállapította, hogy ezt a belső mechanizmust az ideg- sejtek által termelt szerotonin szabályozza, amely ha na­gyobb mennyiségben áramlik ki a sejtből — aktivizál, ser­kent, ha mennyisége csökken — nyugalmi állapot jön létre. E ^megállapítását szintetikusan előállított szerotoninnal ellen­őrizte, mely a különböző szer­vekbe, sejtekbe juttatva bizo­nyította aktivizáló hatását. Mindezen megállapítások azért nagy jelentőségűek, mert a szerotonin megtalálható az emberi szervezetben is, ahol a puhatestűakhez hasonló funkciót tölt be. Diszpécser: a ribonukleinsav A szerotonintermelést — mint azt dr. Salánki János kí­sérleteiben bebizonyította — a ribonukleinsav szabályozza.. Ez a sok funkciójú anyag a természet csodája. A sejtmag­ban termelődik, s mintegy beprogramozva irányítja a fe- hé-’eépítést, és mint most a legújabb tihanyi leüt a tások bizonyították, az egész szer­vezet ritmusáért is í'elelős. »Utasításokat« ad szerotonin termelésére a sejteknek, on­nan az információk tovább­gyűrűznek a szervekben, és ezen keresztül az egész szer­vezet állapotát meghatároz­zák. Lehet-e gyógyszer a szerotonin? Rohanó életünkben egyre több embert kínoz a meg­bomlott ritmus, az álmatlan­ság vagy a magas vérnyomás és az ebből eredő számtalan betegség. Lehet-e ezeket gyó­gyítani a megtalált és szinte­tikusan is előállított szeroto- ninnal? — kérdeztük befeje­zésül a biológiai intézet igaz­gatóját. — Ezt az anyagot a szer­vezetbe adagolni fölösleges, hiszen a sejteknek megvan az a képességük, amellyel előál­líthatják. Különböző kémiai anyagokkal, gyógyszerekkel ennek termelését serkenteni vagy csökkenteni kell, s így helyreállítható az esetleg megbomlott ritmus egyensúlyi állapota. B. É. Receptek HÚSOS GÖMBÖC Erre a célra bármilyen főtt, sült vagy párolt húsma­radékot felhasználhatunk. A húst egy kevés füstölt sza­lonnával együtt megdaráljuk, majd utána ledarálunk né­hány darab meghámozott nyers burgonyát és hozzáke­verjük a húshoz. Adunk hoz­zá egy kevés zúzott fokhagy­mát, egy kis fej apróra vag­dalt vöröshagymát, csipetnyi sót, majoránnát, törött bor­sot és annyi lisztet, hogy jól formálható legyen a massza- Lisztes kézzel gombócokat formálunk belőle, sós vízben kifőzzük, és pirított szalom- nakockákkal forrón tálaljuk. MENNYEI FELFÚJT Hozzávalók: 6 tojás, 35 de­ka cukor, 12 deka liszt, 25 deka kandírozott gyümölcs, ennek hiányában 50 deka kampót, 10 deka barackíz, 1 dl rum, */j citrom, csepp va­nília. 6 tojásból 12 dkg cukor­ral, 12 deka liszttel, ‘/j cit­rom héjával és levével, 1 deci vízzel piskótatésztát keve­rünk. Kisütjük. Ha kihűlt, apró kockákra vagdaljuk, a kizsírozott formát ezzel bé­leljük, rummal locsoljuk, ap­róra vágott kandírozott gyü­mölccsel vagy kompóttal be­szórjuk, ezt folytatjuk, amíg tart. Tíz- tojásfehérjéből a maradék cukorral és az ízzel habot készítünk, ezzel bevon­juk, és lassan átsütjük. HAMIS HÚSLEVES Egy kiló burgonyát meghá­mozunk, felvágjuk kockákra, majd beletesszük két liter fövő sós vízbe. Míg fő, 5 de­ka zsírban vagy olajban meg­pirítunk egy nagy fej apróra vágott hagymát, hozzáadunk egy késhegy paprikát. Ami­kor a burgonya már fő, a le­vesbe szaggatunk egy tojás­ból készült grízgaluiskát, s ha a galuska félig megfőtt, 3—í csepp hideg vizet öntünk rá. A majdnem kész leveshez hozzáadjuk a paprikás, hagymás, zsírt. Aki szereti* petrezselyamzöldet is tehet bele. D r'l SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 197L május 12. 1

Next

/
Thumbnails
Contents