Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-06 / 104. szám

TÍZ ÉVE EGYÜTT Családi ünnepség Víz a Holdon és a Harson? alapító tagok és Varga József műhelyfőnök a frissen kapott kitüntetéssel. Ritka alkalom a Ságvári Endre nevét viselő brigád éle­tében: fehér asztal mellett ta­lálkoznak, hogy így, egy-két pohár bor mellett vidám han­gulatban emlékezzenek az együtt töltött nehéz eszten­dőkre. — Tíz évvel ezelőtt, 1960- ban alakultunk meg, és hatá­roztuk el a szocialista cím megszerzését. Birtokunkban van a bronz-, az ezüst- és az arany-plakett is ... Sokat kel­lett ezért dolgozni, fáradozni, de a brigád valamennyi tag­ja szívesen végezte feladatát. Az alapítók: Mezőfi Lajos, Ta­kács József, Kenedi Rudolf, Ékes János és a többiek is soha nem szóltak, ha éjfélkor riasztottak bennünket, vagy délután, amikor már hazain­dultunk, s maradni kellett, mert lerobbant egy mozdony, sürgősen el kellett végezni a javítását Dolgoztunk. Gyak­ran éjfélig, de előfordult, hogy hajnalig is ... Magyar Gyula, a kaposvári fűtőház javítóműhelye Ságvá* ri Endre szocialista brigádjá­nak vezetője emlékezik így az eltelt tíz évről. Nehéz lenne azonban szavakkal kifejezni azt a rengeteg munkát, amit a 22 tagú brigád végzett an­nak érdekében, hogy a javítás­ra váró mozdonyok időben el­készüljenek, s ők elnyerjék a szocialista címet. — Családi ünnep ez a mai — köszöntötte a brigádot Var­ga József felügyelő, a mű­helyfőnök, azt kérve a lakato­soktól, esztergályosóktól, hogy a jövőben is olyan Ielkiisme­j retesen dolgozzanak, mint ed­dig. Ezt kívánta Gelencsér Vil­mos, a fűtőház üzembizottsá­gának elnöke és Bujdosó At­tila, a MÁV Pécsi Igazgatósá­gának mérnöke is, akik szin­tén ott voltak a szinte egy családdá forrott brigád ünnep­ségén. Mert nemcsak a munkában voltak egyek a brigád tagjai. Amikor emelni, cipelni kellett a mázsás alkatrészeket vagy hajnalig tartó munkával elvé­gezni a csövek és más fontos alkatrészek beszerelését. Ak­kor is együtt voltak, amikor Mezőfi Lajos, Szabó István, Ékes János házat épített, s a brigád minden tagja a pihenő­napját és szabadságát áldozta, hogy társainak segíthessen az otthon mielőbbi elkészítésé­ben. S ha közülük beteg valaki, akkor sem feledkeznek el ró­la. Magyar Gyulá brigádveze­tő hat hónapig betegeskedett. És igen meglepődött, amikor a brigád néhány tagja — éppen karácsony előtt volt, s a pénz igen jólesett (meg kellett is) — jelentős összeggel . állított be: a brigád ajándékával. A közösség iránti felelőssé­güket, emberségüket a brigá­don kívüliekkel is jelzi az az eset, amikor egyik mozdonyve­zető súlyos égési sérüléseket szenvedett, és hosszabb ideig nem tudott dolgozni. A Ságvári brigád 2000 forintot adott ösz- sze szerencsétlenül járt társuk csa’ádjának segítésére. Az új öltöző építésekor >s a kaposvá­ri gázvezeték lefektetésénéi szintén jelentős társadalmi munkát végeztek . .. Most ünnepel, fehér asztal mellett emlékezik a brigád. a többiek is egykét alkalom­mal megkapták már a jó mun­ka elismerését jelentő kiváló­jelvényt. S ehhez jött még az a kitüntetés, amivel kevés bri­gád dicsekedhet: tíz esztendei munkájukkal most elnyerték a MÁV kiváló brigádja címet, a Két Idváló-jelvényes: Kenedi Rudolf és Szabó István Ünnepük a közös munkájuk eredményét, azt, hogy elnyer­ték a szocialista címért folyta­tott versenyben a bronz-, az ezüst- és az aranyplakettot. A brigádnak csaknem min­den tagja kiérdemelte már a kiváló-jelvényt: Mezőfi 'Lajos és Takács József csoportvezető háromszor, Magyar Gyula, Kenedi Rudolf, Szabó István és / SZIGETE 31. Berti egy kis ideig, mint va- : lami feleste banánt, bámulta t a kagylót. És egyszer csalt ; szinte visszadobta a villára. A kezét riadtan kapta el, mintha ujjait áram ütötte vol­na meg. A torka kiszáradt. A gondolatok kétségbeesett fo­gócskába kezdtek a fejében. Az újságcikk. Az Angelo la Barbera elleni merénylet. Mi­lánó. Liggio. A hang. S ha mégsem ő volt az? Ha a rend­őrség a sorozatos gyilkosságok miatt már elkapott valakit és a nyomára bukkantak? Rá­jöttek valahogy, hogy találko­zott a palermói maffia veze­tőivel Bomta bizonyára azért J távozott külföldre olyan sür- I gósen, mert esetleg a polgár- | mestertől értesült, mi mindent vele járó oklevelet, jelvénye­ket .. . Egymás után hangzanak a rövid, baráti köszöntők. Ma­gyar Gyula brigádvezető. Er­délyi Sándor művezető és a többiek üdvözlő szavai után összecsendülnek a poharak. Eredményeikre, a közös mun­kára, s a jövendő sikerekre üríti a brigád. Szalai László tud már a rtendőrség. És Don Calo, aki el tudná simítani a hatóságoknál a legrögösebb ügyet is, már nem éL Menekülnie kell! Ha Liggio telefonált, az is rossz ómen. Ha nem ő volt, az még rosszabb. Lehetséges, hogy a rendőrség követte Lig- giót, és az az őrült most ki­fecsegte, hogy kinek telefo­nált. Esetleg le is hallgathat­ták a beszélgetést. Talán rövidesen elkezdik faggatni: ön honnan ismerte Liggiót? Mit akart öntől ez a corleonei gyilkos? Mit keres ön SzicíUában, ahonnan Barto­lomeo Matrangónak, mert ugye, ez volt az ön korábbi neve, 1948-ban nyomtalanul el kellett tűnnie. Hogy ön nem Matranga? ön nem a vil- lalbai maffia jegyzője, Don Calo bizalmasa, aki ellen öt­szörös gyilkosság és többszö­rös gyilkosságra való felbúj- tás, valamint kábítószercsem­pészés miatt már eljárás in­dult Palermóban, de eltűnése miatt az ügyek függőben ma­radtak? »•Lehet, hogy erről beszélt Genco Russo is Mussomelli- ben.« És a feltételezés fájdalmas érgörcsként szúrt az agyába. — Nem! — nyögött fel han­gosan. • Nem adja meg magát. Ezidáig mindén a legna­Egy ember napi tápláléká­hoz 90 dkg szilárd halmazálla­potú élelem, ugyanannyi oxi­gén és 2,7 kg víz szükséges. Bármilyen emberi telepítés legelső problémája ezért a Holdon a víz. Ma még a »hold- település« csak automatából állhat, a jövőben azonban fel­tétlenül számolni kell emberi településsel is. Honnan vegyék hát a szük­séges vizet? Azt tudjuk, hogy földünk ke­letkezésekor az elemi részecs­kében megmaradt a víz. A ra­dioaktív izotópok széthullása nagy hőmennyiséget hozott lét­re a mélyen fekvő rétegekben. Az ottlévő nedvesség felforrt, feltört a felszínre', .és kicsapó­dott. Ebből lettek a tengerek és óceánok, a sarkvidéken pe­dig a jéghegyek. Nagyon-na- gyon régen hasonló folyamat ment végbe a Holdon is. az­zal a különbséggel, hogy a rendkívül alacsony hőmérsék­let. miatt a gőz nem vált vízzé, hanem — közvetlenül a felszín alatt mintegy l km-es vastag­ságban — megfagyott. A Holdon tehát minden a hőmérséklettől függ. A Hold hőmérséklete A Hold az elektromágneses hullámok teljes spektrumát bocsátja ki. A hullámnak az a hossza, amelyre a maximális energia jut. a test hőmérsékle­tétől függ. Ha a Holdon hat­ezer fokos hőmérséklet lenne, ugyanúgy látható fényt adná, mint a Níap. Mivel azonban hi­deg test, ezért láthatatlan inf­ravörös sugarakat bocsát ki. A hullámok hossza néhány mik­ron (mikron = a milliméter ez­red része). Rádióhullámai 1 mm-től néhány méterig terjed­nek. A Földről az infravörös su­gárzást mérve sikerült megál­lapítani a Hold hőmérsékletét Nappal az Egyenlítőn eléri a 120 Celsius fokot, éjjel viszont mínusz 170 fok alá, sőt — a sarkokon — mínusz 200 fok alá süllyed. A mélyebb rétegek hőmér­sékletét rádióhullámokkal mér­ték meg. Kiderült, hogy né­hány méteres mélységben — a holdéjtől és a holdnappaltól függetlenül — az átlagos hő­mérséklet mínusz 30 Celsius fok körül van. Természetes, hogy a mélyből feltörő vízgőz ilyen alacsony hőmérsékleten megfagy. Nagy mélységben vi­szont a hőmérséklet nulla fok körül van. s megmarad a víz. Kérea alatti jég Valószínű, hogy ilyen kéreg alatti jég-, illetve vízréteg van a Marson is. A földi rádióte­leszkópokkal a Marsról ugyan­is sajátos, úgynevezett meleg rádiósugárzást észleltek 10 és ►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ gyobb rendben ment, Végre jómódú lett. Végre van pénze, annyi pénze, hogy nyugodtan élvezze az életet, amiért any- nyit küszködött. Végre meg­nősülhet. Végre megszabadul­hatna Lucianótól, az egész bandától. Svájcban félmillió dollárt sikerült feltűnés nél­kül elhelyeznie a különböző bankóiknál. Végre megszökhet­ne Mama Bellonival. És most mindennek vge? — Nem! — mondta újra, és száját oly dühödt erőszakkal zárta össze, hogy belecsikor- dultak fogai. Kopogtattak. Rémülten ugrott fel. Az aj­tóval szemközt az ablakig hát­rált. Üjra kopogtattak. Ezúttal hangosabban. Berti kezében remegett a revolver. — Don Dottore — hallat­szott kintről. — A vacsora. »A vacsora« —jutott el Berti fölzaklatott tudatáig a hang. Hát persze! A vacsora. Üres képzelődés minden! Hogy is veszíthette el ennyi­re hagyományos higgadtságát / Bosszankodva korholta ma­gát, és nehézikes, fáradt lép­tekkel elindult az ajtó felé. A boy hozta a vacsorát, amit azért rendelt a szoibájá­21 cm-es hullámon. Azt i.-. megállapították, hogy azonos időben néhány méteres mély­ségben mínusz 90 fok volt a hőmérséklet, míg a felületen húsz fokot mértek. (Megjegy­zendő, hogy a Mars hússzor olyan méssze van a Földtől, mint a Hold, ezért a mérések nem egészen pontosak.) Lénye­ges, hogy már csekély mélység­ben is nulla fok alatt van a hőmérséklet, jég tehát képződ­het. Talaj alatti jég a földön is van. Ha az évi átlaghőmérsék­let nulla fok alatti, akkor a Föld felülete alatt is megma­rad az örök jég. amelynek csak egy része indul olvadásnak nyaranta. Az összes szárazföl­deknek 15 százaléka »az örök fagy birodalma«. Magasabbak a Himalájánál Feltételezhető, hogy a Hold felszínén is maradhatott jég. A sarkokon a holdkráterek gyűrűs falai örök árnyékot vetnek. A kráterekbe sohasem jut be a napsugár. A holdhe­gyek magasabbak a Himalájá­nál (9000 m-esek), az örök ár­nyék tehát gyakori a Holdon. Miután a hegyek belsejében mínusz kétszáz fokos a hőmér­séklet. a jég rendkívül lassan olvad. A feltevés szerzői sze­rint a jégréteg vasatgságg 1 milliárd év alatt legfeljebb 10 métert vékonyodhatott. De hogyan lehetne behatolni ezekre a helyekre, hogy meg­nézzék, van-é ott jég? Ember számára még nagy a kockázat. A röntgenszemű ro­botautomata azonban tökélete­sen megfelelne erre a feladat­ra, és az alacsonyan szálló szputnyiknak, aniely rádióhul­lámaival »letapogatja« a Hold felszínét, a légkör hiánya meg­könnyíti munkáját. Mindkét hipotézis tehát — hogy a talaj kéreg alatt jég. a mélyben pedig víz van — csak feltételezéseken alapszik, a bi­zonyítékok még hiányoznak. A mai technika a Hold és a Mars rádiószondázásával is minden bizonnyal megbirkózik, és ki­deríti, hogy igaz-e a feltevés a Hold jegéről. Húsz év a munkavédelemben Híradó a múltról és a jelenről HÚSZÉVES a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet,. s ebből az alkalomból a Szak­szervezetek Megyei Tanácsá­nak gondozásában — a mun­kavédelmi bizottság szerkesz­tésében — megjelent a So­mogy megyei Munkavédelmi Híradó. A két évtized eredményeibe nyújt bepillantást és a főbb tennivalókról tájékoztat Su­ba jda János, az SZMT munka- védelmi bizottságának vezető­je. Idézi a Minisztertanács 1952-ben hozott határozatát, amely kimondta, hogy »a munkások testi épségének ér­dekében a balesetelhárításra vonatkozó szabályok betartá­sát maguknak a munkásoknál? kell szorgalmazniuk«. Jelenleg 70 óvó rendszabály, külön Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet, több száz munkavédelmi film és számos tudományos szintű folyóirat segíti az üzemek tevékenysé­gét. Ma az SZMT munkavé­delmi bizottsága 150 filmet forgalmaz, s ezeket évente hozzávetőlegesen negyvenezer dolgozó tekinti meg. Az üzemi szakszervezeti aktívákat, a munkavédelemmel hivatás­szerűen foglalkozókat pedig rendszeresen továbbképzik. A kiadvány szerkesztői ké­peikkel illusztrálják a felsza­badulás előtti és utáni állapo­tokat. ba, hogy önmagát bátorítsa, ha netán ellenfelei várnának itt rá. — Nem keresett senki? — kérdezte kiszáradt torokkal a fiút. — Nem, dón dottore. A séf nem szólt, hogy keresték vol­na. Parancsol még valamit? — És udvariasan meghaljolt. Bertinek válaszolni váló ereje sem volt, cs^k a fejét ingatta tagadóan. — Ma este én vagyok szol­gálatban. Csak tessék csen­getni! — mondta a fiú és tá­vozott. Marc nyugodtan aludt, és reggel elégedetten ébredt Ma­ria Belloni és Fleurot távozása után, még éjfél előtt, átkutat­ták a lány és dr. Bérű szó* bált. Nem remélt eredmény szü­letett. Maria Belloni egyik neszesszerének alaposabb vizs­gálata során a fésűk és egyéb nőd toalettholmik alatt dupla fedelű rekeszt találtak, és in­nen némi púderszerű fehér por került elő. A gyorsan megejtett labo­ratóriumi vizsgálat kimutat­ta, hogy a rekeszben hasist tároltak. (Folytatjuk.) A régi, korszerűtlen munJta- hely, az elavult termelő be­rendezés, valamint a textil­művek korszerű gyűrűsfonó üzemrésze, az elektroncsőgyár szerelőüzeme párhuzamba ál­lítva mutatja a fejlődést. Az üzemegészségügy két év­tizedéről, az elért eredmé­nyekről olvashatunk Nagy Zoltán munkavédelmi fel­ügyelő Cilikében. A gyorsabb üzemi műszaki fejlesztéssel egy időben ugyanis növelni kell az üzemegészségügyi kö­vetelményeket. Eeredményeket hallatlan sok ellentmondással, nehéz­séggel. meg nem értéssel küzd­ve értek el. Több mint húsz éve szervezik, irányítják es végzik a munkavédelemmel kapcsolatos tennivalókat a társadalmi aktívák, megyei és üzemi szinten. Fáradhatatlanul munkálkodnak Somogy dolgo­zóinak élete és testi épsége védelmében. Megemlékezik a legrégibb aktívákról is: Ma­gyart András, a Pedagógus Szakszervezet 20 éve dolgozó társadalmi munkavédelmi fel«- ügyelője, Gergely József, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének társadal­mi munkavédelmi felügyelője Nagy Lajos, az Építők Szak- szervezetének munkavédelmi bizottsági tagja, Pálfi János, a MEDOSZ nyugdjas társadalmi 'S munkavédelmi felügyelője. Ferenczi József, az Építők Szakszervezetének 'munkavé­delmi bizottsági tagja. Csanádi József Somogy élel­miszeripari üzemeinek két év­tizedes fejlődéséről számol be. A felszabadulás után az üze ­mek többségében nem volt meg még az akkori követel­ményeknek megfelelő szociá­lis és üzemegészségügyi higié­niai feltétel sem. A Nagyatá­di Konzervgyár automata pa­radicsomfeldolgozó, valamint a Kaposvári Húskombinát ba­romfifeldolgozó szalagja jól »érzékelteti a haladást. ÜZEMEINK egy részében még mindig nem sikerűit előbbre jutni ka legtöbb üzemi balesetet okozó körülmény fel­számolásában — írja Kardos Zoltán, az MSZMT munkavé­delmi felügyelője. A balesetek valódi okának feltárása érde­kében szükséges, hogy a vál­lalatok vezetői és a szakszer­vezeti bizottságok évenként tűzzék napirendre a .baleset: helyzet értékelését, és erről is tájékoztassák a vezető szer­veket. A. M. D SOMOGYI NÉPLAP, Csütörtök, 1971» máj® KuL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents