Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-30 / 125. szám
A kor mércéié szerint Én a régi erdőt dicsérem ••• Mozgalmi eszközökkel a hivatástudatért B izony, fiam, jár az Idő, s ahogyan mi öregszünk, a környezetűn;-; úgy fiatalodik. így van ez jól. Az Idő nem áll meg, s mindig hoz valami újat így lesz majd a te korodban is, csak nyisd ki a szemedet és a szívedet is, mert a szívnek sok kis zegzuga van, sok minden megfér benne, s ha más nincs, hf1 idősebb korban szívesen böngészget benne az ember. Nézd ezt az erdőt Itt nőttem én fel mellette. Ismerem minden talpalatnyi földjín Tudom, merre terem a csattanó eper, hol nyílik u gyöngyvirág, merre van kék ibolya, merre van fehér. Hóvirágot azonban nem találtunk benne sohasem. Előttem van még a vízhordásos út, melyet úgy markoltak át a kiálló gyökerek, mint a főid fáradt népe a szikkadt kenyeret. Azon az úton jöttek a kaposi piacra gyalogszerrel a szerdahelyi, szennai asszonyok lányok hímzett tutyikban, bütykös harisnyáikban, fejükön véka, karjukon kosár. A férfiak csizmásán, a legények virágos kalappal. Bizony, felérne most egy ünnepi felvonulással, amit akkor nap nap után láttunk. Egyszóval, szép volt akkor is, de most még Egyik este fölkereste a jegyző. — Nézze, Anna, én nagyon tisztelem a maga érzelmeit. Tisztelem Palit is. De itt kell hagynia az ipát és napát Megmondom előre, elvszik majd őket... Anna kitágult szemmel kérdezte: — Elviszik? És hová?! — Azt nem tudom... Deportálják őket hamarosan. — De hiszen betegek. — Mindegy. — Jegyző úr! Én megígértem a Palinak... Nem hagyhatom őket magukra. — Térjen észre, Anna! Maga magyar... — Hát ők? ök is magyarok. —■ ök zsidók. Die ist Christian Kopogtattak az ajtón. Kinyitotta. Egy német tiszt állt ot' meg az elöljárók. Az utcáról fényszórók világították meg Annát. A tiszt rámutatott. — Die ist Christian. szebb. így van ez, fiam, és így I van rendjén. Én a régi erdőt dicsérem, mert az öregek | visszafelé néznek. Itt, ahol most ez a bisztró áll, az én gyerekkoromban a kantin volt. Mert katonai gyakorlótér terült el itt abban az időben. Látod ott azt a magas dombot? Ott volt a golyófogó. És ahol katonaság van, oda kantin is kell. Nyári vasárnapokon itt szórakoztak a környékbeliek, de szívesen jöttek kirándulók a városból is. A kantinban lakott a Kantinos Papa, a kis totyakos germán, meg a Kantinos Mama, az a száraz vén hölgy, aki mindig félretaposott, magas szárú cúgoscipőben járt, és örökös rikácsolásával túlharsogta a lármás gyöngytyúkokat is. Az első világháború alatt cseh katonák állomásoztak városunkban. Azok szépen rendbe tették a kantin környékét. Részint rá is értek, azonkívül a katonáknak mindig kell foglalkozni valamivel. Vasárnap délutánonként ezen a tisztáson a tisztek valami, nálunk ismeretlen játékkal szórakozI taik. Kis, arasznyi drótlkapu- Scat állítottak a földbe, és hosszú nyelű fakalapáccsal Anna remegett, de megszó- | lalt. — Keresztény vagyok. De ők is. A géppisztoly agyával valaki fejbe vágta. És a büszke, szép parasztlány visszazuhant a szobába. Bent felsírtak az öregek. Mikor magához tért, látta, hogy pakolják őket a teherautóra. Felugrott, és utánuk rohant. Megragadták a karját, aztán feldobták őt is. Érezte, hogy a férfikar kajánul végigtapogatja. Körülnézett a ponyva alatt. Aztán odamászott az öregekhez. — Itt vagyok. Ne féljenek! Egy sorban Másnap vonatra ült Huszár gazda is. Elutazott Kaposvárra, és fölkereste a család ügyvédjét ... Ezalatt Annát hívatta a gettó parancsnoka: — Nézze, én őszinte leszek. Nem tudok magával mit kezdeni. Amit maga csinál, az felsárga golyókat hajszoltak közte. Talán meg is tanultuk volna, ha a fülünknél fogva el nem vezetnék onnan bennünket Meg kell nekik bocsátani, fiam, mert ők felnőttek voltak és játszani akartak, és a felnőttek nem szeretik, ha játék közben gyerekek zavarják őket Volt a katonák között egy fiatal legény is. Ott üldögélt mindig a pirosra festett kis őrház előtt, zsebében kicsi furulyával. Ö volt a Tilinkós Jóska. Nagyon szerettük, mert ha megkértük, mindig játszott nekünk valami szépet, vígat, szomorút, talán sóvárgást messze hagyott hazája után. A csehekről jut eszembe, hogy egyszer egy cseh katona beállít a Vár utcai kocsmába és keresgélve tekinget körül. — No — mondia a kocsmá- ros lánya a barátnőjének —. ez a bolond »-cselák« is keresi a tegnapi napot. Mire megszólal a »cselák« kifogástalan magyarsággal: — Téved, k’sasszony, én egy tiszta széket keresek. No, de töltsd meg a poharakat, fiam, s igyunk. Aztán, ha erre visz az utad, köszöntsd nevemben a rvríló akácokat- Bernáth József háborító. Nem volt elég figyelmeztetés, amit az SS-től kapott? Menjen vissza a falujába! Egyébként... itt az a Haida ügyvéd. Beszélni akar magával ... Egyedül maradtak. — Megismer, Anna? — Meg, ügyvéd úr. — Tudja, én mindig olyan értelmesnek, olyan felvilágosultnak ismertem magát. Igen, okosnak. Miért makacskodik? — Ez nem makacsság. Én megígértem Palinak... — Csak nem gondolja komolyan, hogy a Pali ezt kívánná magától, ha látná... — Biztosan ezt nem kívánná. Mert szeret De én ezt teszem. — Látom, nem sokra megyek így magával... És... valahogy belülről megértem. Én nagyon tisztelem érte. Maga egy mártír, és ez a világ most tele van mártírokkal. Hogy maga kikerüljön innen, ez nekik fontos elsősorban. Az őrzőinek. Mert ml lesz, ha elterjed, hogy egy magyar paAz ügyfél bemegy a tanácsra, lehet, hogy éppen az adóját intézni, lakhatási engedélyt szeretne, vagy éppen valamilyen igazolásra van szüksége. Egyetlen gondolat vezérli, amikor átlépi a küszöböt, minél gyorsabban és pontosabban intézzék el az ügyét. Közvetve erről is tanácskozott első ülésén a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága, amikor meghatározta, milyen teendőket ró rá a szakszervezet közelmúltban megtartott kongresszusa. Els5 helyen a községi tanácsok A köztisztviselők politikai nevelését, szakmai munkájuk segítését középpontba állítja a megyei bizottság. Ez természetes is, hiszen nagyon sok új feladat hárul a tanácsokon dolgozókra. Rendkívül fontos, hogy először megértsék ezeket, másodszor pedig képessé váljanak eredményes megoldásukra. Nagyon helyesen fogalmazódott meg a vitában, hogy a legnagyobb segítségre, támogatásra azok a tanácsok szorulnak, ahol a lakosság ügyeit első vagy alapfokon Intézik. Éppen ezért elsősorban a nagyközségi és a közös tanácsokat segítik, hogy az új tanácstörvény adta önállóságukat valóban kiaknázhassák, megbirkózzanak a leadott hatáskörökkel. A szakszervezeti bizottságok sajátos eszközeikkel mindenhol elősegíthetik, hogy tovább mélyüljön a közihivatalnoki hivatástudat az apparátusok tagjaiban, elterjedjenek a jó munkamódszerek, gyorsan kialakuljon az új körülményeknek és a komák megfelelő munkastílus. Várható, hogy a városokban és a falvakban élő emberek figyelme megnő a tanácsok tevékeny-' sége iránt, hiszen ők döntenek | a helyi gazdaságpolitikai, településfejlesztési és általában a helyi életviszonyokat meghatározó kérdésekben. A szak- szervezet a kongresszus határozata alapján azért szorgalmazza az általános és politi- ki műveltség emelését, hogy megyénkben Is lépést tarthassanak a köztisztviselők a nagyobb társadalmi igénnyel és követelménnyel. Az alapos döntéseket megkönnyítik például azokkal a tájékoztatókkal, amelyeket# a megye társadalmi, politikai, gazdasági rasztlány hordja a sárga csillagot? Ilyent... Belépett a százados. — Nos, ügyvéd úr? Haza- küldhetjük a falujába ezt a karvaly természetű galambot? — Attól tartok, nem. — Ügy? — És Annához fordult. — Hát maga nem tud gondolkodni? Vegye le azt az átkozott csillagot, és takarodjon haza! Anna ránézett, és csöndesen azt mondta: — Csodálom, hogy a százados úr, aki a törvény végrehajtását intézi itt, a törvény ellen akar cselekedni. Maguk hozták a törvényt, maguk tartsák is be! És ha a törvény szerint én zsidó vagyok, osztozom a sorsomban. — Maga... maga a magyarság szégyene! Annáékat bevagonírozták. Vitték őket az állomásra. Nézte az embereket Volt, aki zavart arccal továbbsietett, mások vigyorogva csoportba verődtek. Egy suhanc vastagodó hangján énekelte utánuk: »Száz zsidó egy sorba’... Mönnek a gettóba...« Tröszt Tibor (Folytatjuk.) helyzetéről adnák, mégpedig rendszeresen. Kísérletképpen — szellemi vetélkedő Olyan tervek vannak például a tarsolyban, hogy tanácsi minta szakkönyvtárat rendeznek be a nagyatádi járási hivatalban. Elsősorban azokat a közlönyöket, utasításokat, kézi- és szakkönyveket, útmutatókat gyűjtik ott egybe, amelyek megkönnyítik a városi tanács, a járási hivatal munkatársainak pontosabb és színvonalasabb felkészülését. E könyvtár mintájára aztán kialakítanák a nagyközségek és a községi tanácsok szakkönyvtár-hálózatát is. Természetesen ezekben már jóval kevesebb művet helyeznek el. A megvalósítás már a legjobb úton halad, s a jó ötletek gyümölcsét szerte a megyében élvezhetik. Az új ismeretek elsajátításának játékos formájával is megpróbálkozik a szakszervezet. Más megyében már elterjedtek a szellemi vetélkedők, amelyeken a hivatalok, intézmények munkatársai összemérik általános és szakmai műveltségüket. (Somogybán is több ilyet rendezett már a mag a területén a HVDSZ.) A megyei bizottság elhatározta, hogy a baranyaiak tapasztalatait összegyűjti, s egy tapasztalatcserén felkészül a máshol olyan szép eredményeket hozó játékos tanulás meghonosítására. Ügy tervezik, hogy először a barcsi és a nagyatádi járásban rendezik meg kísérletképpen a szellemi vetélkedőt. A legjobbak a megyei tanács nagytermében döntik el a helyezéseket. Ha megkedvelik a tanáMájus hetedikén csipkelődő glosszát írtam .a kaposvári Irányi Dániel utcai bevásárlóközpont építési területén snúrozó munkásokról. Egy napra rá az előző nap még lapátot forgató, kilenc ember is eltűnt az áruház helyéről, s azóta se láttak ott senkit. Miután a háromhetes munkacsendet egy kicsit hosszúnak éreztük, megérdeklődtük az Állami Építőipari Vállalat főmérnökétől, Badics Sándortól, hogyan és miért áll a bevásárlóközpont építése? — Valóban nem dolgoznak most ott, mert átcsoportosítottuk őket máshová, már akit lehetett. Sok ember hiányzik a vállalattól, s a lakásépítés mindennél fontosabb. Egyébként a tervezők rosszul mérték ki a cölöpök helyét, beleesnek a járdába s azért nem is tudnánk dolgozni. Az áruháznak 1973-ra kell elkészülnie, addig ráérünk. Az építkezést a SOMBER bonyolítja le. A telefonvonal túlsó végén Stadler József főmérnök. — A pillérek elcsúszása — hat darabról van szó — nem tervezői hiba, hanem amióta a világ világ, az alapok mindig szélesebbek, mint a falak. esi alkalmazottak ezt a far- mát, akkor a jövőben sokkal szélesebb körre terjesztik ki Fontos a jogpropaganda Egyik tanácsi ismerősöm mondta el, hogy néhány osztályvezető nem aktatáskával jár a hivatalba, hanem szinte bőrönddel, annyi új jog- szabálv jelenik meg. Ebben viszik haza este, mert csak ott tanulmányozhatják át nyugodtan és alaposan. Ez csöppet sem túlzás, éppen ezért esett annyi szó a szakszervezet jogpropaganda tevékenységéről. Ez kétirányú. Egyrészt a közhivatalnokokat segítenék az új jogszabályok elsajátításában, s különösen a felelősségteljes alkalmazásában (a már említett szellemi vetélkedő egyik témája lesz). Ennél is szélesebb körű tevékenységet tervez a megyei bizottság a somogyi emberek jogi ismereteinek, állampolgári jogainak és kötelezettségeinek a népszerűsítésére, hiszen enélkül el sem képzelhető az oly sokat emlegetett ügyintézés meggyorsítása, az emberek bevonása a közügyek intézésébe. A szakszervezet vállalja, hogy szorgalmazza népszerű kiadványok megjelentetését, amelyek tájékoztatják az ügyfeleket, felvilágosítják őket a legfontosabb jogi kérdésekben. Csupán elenyésző részét emeltem ki az ülésen elhangzottaknak, ez is tükrözi azonban annak a célnak jövendő elérését, hogy a szak- szervezet mozgalmi eszközökkel segítse a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, az ügyintézés korszerűsítését Ennek a hasznát pedig mindnyájan érezzük majd, amikor dolgunk akad ebben vagy abban a hivatalban. A kivitelezőnek meg kell kérnie a közterületfoglalási és a darufelállítási engedélyt, ez az ő dolguk. Egyébként a bevásárlóközpont építése — a mi értesülésünk szerint is — azért áll, mert nincs elég ember. — Mennyi a valószínűsége az 1973-as határidő megtartásának? — Miután egy áruházról van szó, amit csak akkor lehet megnyitni, ha be is rendezték, szerintem meg kellene fogni a munka végét. Hagyományos technológiával épül, kényes munka, mindenképpen jó volna, ha dolgoznának. Mit szól mindehhez az építtető, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat? Rajta Mihály igazgató: — Fel vagyunk háborodva, 'hogy ezt a kiemelt beruházást a vállalat úgy kezeli, ahogyan azt hónapok óta látni. Kiemeltek néhány lapát földet, s abbamaradt az egész. Miután az építkezés jövő évi fedezete is a kasszánkban van, az volna az ideális állapot, ha az építő lépést tudna tartani a pénzünkkel. Szerintünk egyáltalán nem ér rá az áruház építése. Ezzel egyetértünk mi is. 0 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. május 30. S. G. BALATONSZEMESI NAGY UDULO AZONNALI BELÉPÉSRE KERES konyhai dolgozókat, takarítónőket, büfést és felszolgálót Bentlakás és ellátás biztosítva. Fizetés megállapodás szerint Jelentkezni személyesen vagy Írásban lehet: Salatonszemes (OszSdi-telep), Petőfi S. u. 10. alatt ___________________ (10625) H ajók belföldire és külföldre A nemrég városi rangra emelt Balatonfüred legjelentősebb Ipari objektumában, a Magyar Hajó- és Darugyár gyáregységében sorra épülnek egyiptomi megrendelésre a hatalmas tolóhajók. Velük párhuzamosan hazai használatra szánt vízi járművek is készülnek. így a MAHART részére egy új utasszállító panorámahajó, mely magyar vizeken teljesít majd szolgálatot. OSZTOPÁNI KÉPEK Huszár Anna balladája Lajos Géza „Ej, ráérünk arra még“ Miért nem épül a bevásárlóközpont?
