Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-30 / 125. szám
Népi ellenőrök a kollégiumokban Lefoglalt szobák — önkiszolgáló étkezdék fTudósí tónktól) A Nagyatádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálatot tartott a járás három kollégiumában: Csurgón a Nagyváty János fiú-, a Zrínyi Ilona leány- kollégiumban, valamint Nagyatádon, a József Attila kollégiumban. Az ellenőrök azt vizsgálták, hogy a szociális intézmények és juttatások hogyan töltötték be szerepüket a diákok ellátásában, a tanulmányi munka segítésében és a művelődési lehetőségek megteremtésében. A NEB megállapította, hogy indokolt felvételi kérelmet nem kellett visszautasítaniuk az intézmények igazgatóinak az elmúlt években. A helyeket kihasználják, sőt néhány teremre, helyiségre még szükségük is lenne. Sajnos, két kollégiumban »•átmenetileg«, kényszermegoldásként lakókat helyeztek él. A' csurgói leánykollégiumban két teremből csináltak lakást a középiskolában tanító házaspár részére. A nagyatádi kollégiumban az egyik nevelő a napközis szobát, egy házaspár pedig a klubtermet foglalja le. Mindkettőt sürgősen ki kellene telepíteni az intézményből, hogy a felszabaduló termeket rendeltetésüknek megfelelően tudják használni. Érdemes megemlíteni, hogy a lakásért, fűtésért, világításért olyan minimális térítési díjat fizetnek a lakók, hogy az összeg még a villanyszámlára sem lenne elegendő. A kollégiumokban szakkorrepetálásokat. konzultációkat és egyetemi felvételre elő készítő tanfolyamokat is szerveznek. A kiemelkedő tehetségű tanulók képességeinek kibontakoztatását segítik elő a szakkörök. Megállapította a vizsgálat, hogy az intézmények napirendje bőven ad lehetőséget a tanulóknak a pihenésre, művelődésre, szórakozásra. Az intézmények vezetői és nevelői fontos feladatuknak tekintik a tanulók öntevékenységének kifejlesztését, ennek, megvalósítását különböző módszerekkel és eszközökkel segítik elő. A diákok élelmezésének mennyisége, minősége és választéka megfelel a tanulók életkori követelményeinek. A7 ételek előkészítésével, főzésével, tárolásával kapcsolatos egészségügyi előírásokat megtartják. Valamennyi kollégiumban megszervezték a diákönkormányzatot, amelynek szerve a közgyűlés, iletve a diákta- n^cs. Az önkormányzati szervek kezdeményező, felügyeleti, ellenőrtó és szervezési tevékenységet látnak el, tevékenységükkel nagymértékben elősegítik a kollégiumi közösségi élet kialakítását és irányítását. Lehetőség és fantázia Bővítették az óvodát {Gyermeknap Baktatok a kórház felé. Fejemben kérdések, tervek, elképzelések. Az elmúlt évtizedek számtalan gondja, amelyet a nők helyzetében bekövetkezett változás, a tömeges munkavállalás idézett elő. Kevés az óvoda, a bölcsőde, a meglévőket bővíteni kell. Az óvodás korú gyerekeknek csak 35 százalékát tudják elhelyezni. A lehetőségek és az igények nagyon rossz aránya ez. A gyermekgondozási segélyen lévő nők többsége- kisfizetésű, tehát a három év letelte után vissza akar menni munkahelyére. Szükség van a nők munkájára, ezért a vállalatok, intézmények arra kényszerülnek — s ez a jövőben sem lesz másképp —, hogy önerőből vagy összefogással gyermekintézményeket létesítsenek. Különösen szükség volt erre az 1200 ágyas megyei kórház esetében, ahol a dolgozók hetven százaléka nő. Sok szakképzett ápolónő esett ki a munkából, mert nem tudta elhelyezni a gyermekét. A kórház kénytelen volt segédápolónőket alkalmazni, akik. azonban szakképzettség hiányában nem tudták megfelelően elvégezni ezt a nagyon felelősségteljes és alapos szaktudást igénylő munkát. Égetően szükség volt tehát valamilyen megoldásra. — Az ötvenes évek elején egy harminc személyes napRégi áttörSvexetők találkozója Nem felejtették el a dalt AZ ŐSZ HAJSZÁLAKAT nem változtatja feketére az úttörőnyakkendő. Tegnap hetven embernek mégis sikerült visz- szalopni az ifjú évek hangulatét Akadt akinek könnyen ment, hiszen azóta is a gyerekek körében él, tanít. Mennyivel rfagyszerűbbet nyújtott ez a találkozó annak, akit hivatása elparancsolt a gyerekektől! Majdnem mindenki ismerte a másikat. »Emlékszel, amikor egy maggyűjtési akcióban az én úttörőcsapatom lett a második, és te adtad át a megyeiek jutalmát!« »Tudod-e, mi lett abból a táborból melynek első sátrait mi vertük?« Ég ott voltak az újak is. ök csak a régiek visszaemlékezé- geiből, újságkivágásokból tudnak az 1948-as úttörő tanulmányi versenyekről, a megannyiszor újra kezdődő zászlószerző mozgalmakról. S persze, a nehézségekről, melyek az új ifjúsági vezetőknek kuriózumok csupán. Honnan is ismerhetnék a »szalmaágyas-« táborokat? Hiszen a jelenlegi megyei úttörőtitkár nyakába még — ahogyan akkor megyeszerte ismerték — Nyúl pajtás kötötte a kék nyakkendőt. Nyúl Ferenc, az első kaposvári úttörőtitkár most ott ült a jubileumi emlékülés elnökségében. Stier Sándornak, a megyei KISZ-bizottság első titkárának megnyitója után Sziklai Béla megyei úttörőtitkár a múltat is idézte. Alig kezdett a beszédbe, amikor a kezembe került egy piros papírból készült szív, melyet az úttörők 1949-ben készítettek anyák napjára. Ez állt a kis emléken: »Édesanyámnak egy szabad ország boldog úttörőjétől.* Talán ezek a szavak ma más hatást keltenek, mint huszonegy évvel ezelőtt. Akkor egy éledő ifjúsági mozgalom apró katonáinak igen szép ajándéka volt. Mást nem adhattak. Annak idején ők ajándékoztak, tegnap kék meg piros nyakkendős pajtásoktól ők kaptak emléket. Egy szál piros szegfűt, egy plakettet és egy kedves dalt. Sziklai Béla ezt mondta: — Ránk, jelenleg dolgozó úttörővezetőkre vár az a nagyszerű, de korántsem könnyű feladat, hogy a múlt hibáiból okulva az eddiginél is termékenyebb mozgalmat hívjunk éleire. A rajvezertésben akad a legtöbb tennivaló. Nem mindenütt szerencsés, hogy az osztályfőnök egyúttal rajvezető is. Számos raj vezetőnkből hiányzik az igaz lelkesedés, a harcos kiállás, a kedv, Senki nem állíthatja, hogy ezek a mondatok kifejezetten egy emlékülésre kívánkoznak, amelyen az úttörőszövetség megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünnepük. Mert hiszen meg lehet kerülni a gondokat, miért rontsuk velük az ünnep hangulatát? De nincs olyan nagy eredmény, melyet ne lehetne fokozni. És az úttörőmozgalomban nem csupán a meglévő eredmények növeléséről van szó. Az alapokat is újra meg újra erősíteni kell. Tucatnyi megszívlelendő ötletet kaptak a ma úttörővezetői, amikor a régiek léptek az emelvényre. Halász Pál, a megye legrégibb csapatvezetője, Vermes Imre, az első megyei úttörőtitkár, Sipos Béla, a siófoki járás lelkes titkára... AZ EMLÉKEZÉSEK közben jött az ötlet: énekeljünk! Ej, haj, száll az ének, zeng az ének... Senki sem felejtette el a szövegét Sokan Kiváló úttörővezető kitüntetést és 25 év az úttörőkért emlék jel vényt kaptak. A taps az egykori közös munkának és a »szalmaágyas« táborokban kötött barátságoknak is 6ZÓlt f. D. közis óvodát létesítettünk. Nagyrészt önerőből, ugyanis nem kaptunk rá póthitelt —• mondja Döme Istvánné szb- titkár. Az egészségügy területén mindenütt fölöttébb nehezen oldhatók meg az ilyen problémák, mivel nem rendelkeznek olyan jóléti alappal, mint a vállalatok. Időközben kicsi lett az óvoda, megnőtt a felvételt kérők száma. Elkerülhetetlenné vált a bővítés. — Tavaly ősszel kis- és nagycsoportot szerveztünk, így jelenleg hatvan személyes az óvoda — folytatja az szb-tit- kár. — A megtakarított béralapból kellett kiszorítanunk az átalakításhoz szükséges ősz- szeget. Társadalmi munkában kifestettük, kívül, belül rendbe hoztuk az épületet A műszakiak készítették el a kis fektetőket, az udvaron lévő játékokat és csinosították az épület környékét Ezt csak társadalmi munkában lehetett elvégezni, hiszen a pénz a következő öt évre tervezett jelentős rekonstrukcióra és építkezésre kell. A legnagyobb gond, hogy nincs saját bölcsődéjük. A közelmúltban végzett felmérés alapján legalább ötven személyes kellene. — A káderutánpótlás érdekében nagy szükségünk lenne egy bölcsődére, ugyanis a gyermekgondozási segély nem enyhítette ezt a gondot — mondja dr. Tarján László igazgató főorvos. Jelenleg a megyei kórház dolgozóinak gyerekeit el tudják helyezni a városi tanács bölcsődéiben. Ahogyan dr. Varjú Irén városi főorvos mondta: — Amikor a dolgozók kérik, abban a pillanatban fölvesszük a gyerekeket. Lenne egy másik lehetőség is, mert a tanács ingyen a kórház rendelkezésére bocsátana egy közművesített telket, az óvónők bérét pedig a minisztérium adná. Egyelőre azonban ez sem járható út, mivel a re- kontsrukciós munkák lekötik a kórház minden kapacitását, és az ingyen telek mellett rájuk háruló költségeket nem tudják fedezni. Eszembe jut egy választási beszédben elhangzott és dr. Tarján László által idézett mondat: »-Aki a lehetőségeken és a saját árnyékán túl akar lépni, az csak a fantáziájával teheti.« A városi tanács által nyújtott lehetőségeket kell kihasználni. Aranyos Margit Gyermekeink A beköszöntő nyár szép ünnepe a gyermeknap. Jelképe« ünnep, hiszen a gyermekek felé áradó szülői szeretet teremtette meg, s jelképes azért is» mert a mi világunkban a gyermekekről való gondoskodás igazán nem korlátozodik erre az egyetlen napra. Elég egy pillantást vetni a jól táplált,- rendesen öltözött gyermekek sokaságára, s máris nyilvánvalóvá válik, hogy a szülők minden napjának középpontjában ők állnak. ...... « Ezen a napon mégis fokozottabban fordul féléjük a jt- gyelem. Az anyák az ő kedvenc ételeikből állítják össze az. ünnepi ebédet, az apák arról gondoskodnak, hogy fiuk> lányuk ezen a napon még felszabadultabban játszhasson, szórakozhasson, élvezhesse a gyermekkor örömeit. A szülői szeretet kifogyhatatlan, sokszor talán több es engedékenyebb is a kelleténél. A szülők többsége a múltban nehéz körülmények között élt, s a hajdani örömtelen ifjú évek most azt sugallják, hogy ki-ki saját gyermeket kényeztesse. így pótolván azt, amit tőle a sors megtagadott. Nem árt éppen a gyermeknapon arra gondolni• hogy egyálalán nem a túlzásba vitt dédelgetés az a szülői erény, amely gyermekeiből embert farag. A kerítést a mi társa- damunkban sem fonják kolbászból. Küzdelem, munka nélkül nálunk sem lehet boldogulni. Fontos tehát, hogy gyermekeink elsősorban a felelősségtudatot, a szorgalmaU a gondokkal való bátor birkózást tanulják meg a szülői házban. Szokjanak hozzá ahhoz, hogy minden jó falát, minden új ruha és cipő a megfeszített munka és a szorgalom eredménye. S gondoljanak arra is a szülők, hogy gyermekeik szamara sokkal hasznosabb a szeretetteljes szigor az elvtelen kényeztetésnél. A kényeztetés egyébként is csak részben fakad szerétéiből. Igazi szülőanyja igen gyakran a közöny. Legtöbbször a fáradt, vagy más gondokkal bajlódó szülő iparkodik fölösleges bőkezűséggel, szemet bunyóssal helyettesíteni a nehezebb kötelességet, a következetes nevelést. Pedig az ilyen minden jóban részesülő, felelőtlenül nagy szabadságot élvező gyermeket sok minden fenyegeti, a gondok iránti közönytől a szélsőséges divatok hajszolásáig, esetleg a bűnös kedvtelésekig is. Nálunk a gyermekek élete, jövendője társadalmi ügy. A társadalom a szülők mellett áll a gyerek születésének pillanatától. S ott áll a szülők nélkül maradt gyermekek mellett is, számukra szintén megeremtve a gyermekkor örömeit, az együttérző gondos közösséget, a boldogulás feltételeit. Szép jelszavunk szerint legdrágább kincsünk a gyermek. Vigyázzunk hát rájuk az eddiginél is nagyobb gonddal. Vigyázzunk rájuk otthon, az iskolában, az útkereszteződések nagy forgalmában, az örvénylő vizek partjain, s legyünk segítségükre az élet buktatóinál. S mindennap küzdeni, dolgozni tanítsuk őket. Ha azt akarjuk, hogy boldog, elégedett emberek legyenek, neveljük gyermekeinket munkára, felelősségtudatra. Mert csak ez teheti igazán emberré az embert. Pártvezetők cikkei a Béke és Szocializmus júniusi számában A kommunista és munkáspártok lapjában vezető helyen az SZKP XXIV. kongresszusával foglalkozó szerkesztőségi cikk szerepel. Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rövid áttekintését adja a párt történetének, hangsúlyozva, hogy a párt »mozgósítja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, minden dolgozót annak a X. kongresszus által jóváhagyott programnak a megvalósítására, amelynek célja Románia sokoldalú fejlesztése a szocialista civilizáció, a haladás és a jólét útján, s ezzel növeU hozzájárulását a béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez. Milos Jakes, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Ellenőrző-Revíziós Bizottságának elnöke szintén pártja fél évszázados harcának eredményeit összegezi hangsúlyozva, hogy a szocializmus építése, a hatalom meghódítása után is, csak akkor van biztosítva, ha a párt hű a marxizmus—leninizmus elveihez, s mentes a revizionista befolyástól. Jesus Faria, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkára a VKP IV. kongresz- szusának munkáját ismerteti »Az egységbontók összeesküvése« című cikkében. A folyóiratban két cikk elemzi a szocialista gazdasági integráció problémáit. Anato- lij Agranovszkij szovjet publicista »Nem parlamentáris, hanem dolgozó testület« című írásában a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tevékenységét , ismerteti. Ezekiasz Papioannu, I a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó i Pártjának főtitkára a fejlődő [ országok nemzeti felszabadító harcának elvi kérdéseit vizsgálja Teodosio Varela kolumbiai közgazdász pedig Latin- Amerika neokölonialista kifosztását mutatja be gazdag tényanyag alapján. Todor Pavlov bolgár akadémikus »Személyiség és szabadság« című cikkében az emberi szabadság, a természeti és társadalmi szükségszerűség kérdéseit vizsgálja Luden Séve, a Francia Kommunista Párt KB tagja, az Editions Sociales igazgatója a francia szellemi életben ma különösen nagy szerepet játszó strukturalizmusról írt kritikai ismertetést. SOMOGYI NÉPLAP VasiiBsp, Jffít májas Jt.
