Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-27 / 122. szám
UTITÁRSSAL-VONATON E gyütt vonatoztam egy jól kereső ismerősömmel. Szó szót követett, aztán kikötöttünk a legdivatosabb beszédtémák egyikénél: a gépkocsinál. Érdektelenségem sokakra jellemző módon nem zavarta. Elpanaszolta, hogy tűrhetetlenül lassú nálunk az autószerviz-szolgálat (azért kell most vonaton utaznia!), hogy ő változatlanul a Volkswagenre esküszik, mert tűrhetetlenek nálunk az útviszonyok, és mert tűrhetetlen, hogy Aztán leszállt. Egyedül maradtam, s azok az észrevételek jutottak'eszembe, melyek a kispolgári jelenségekről, azok bizonyos fokú újraéledéséről hangzottak el az elmúlt években. Két dolog gon- dolkoztatott el különösen. Elsőként az, hogy nagyon sokan összefüggést látnak a gazdaságirányítás reformja és e jelenségek újratermelődése között. Gondolatmenetük némi egyszerűsítéssel a következő: az anyagiasság a kispolgári mentalitás egyik jellemzője, a reform pedig fokozott hangsúlyt adott az anyagi érdekeltségnek. Valóban igaz, hogy a reform óta világosabban megfogalmazott és a társadalmi életben egyre jobban megvalósul az egyén és a közösség anyagi érdekeltsége abban, amit tesznek és ahogyan teszik azt. A társadalom vezető szervei pedig gondoskodnak arról, hogy e tevékenység közhasznú legyen, más szóval, megfeleljen a népgazdaság érdekeinek. A reform egyik alapkövetelménye, hogy az a munka, amelyik hasznot hoz a népgazdaságnak, hozzon hasznot a vállalatnak és legyen gyümölcsöző az egyén számára is. A jövedelmek tehát a tevékenység hasznosságával kerülnek szorosabb összefüggésbe, és attól függően válnak egymástól különbözővé. Hogyan vezethet1’ez az elv és az érré épülő gyakorlat anyagiasságra? önmagában sehogy. Ellenkezőleg: mivel szál- mól az érdekek természetes különbözőségével és azokat a társadalmi érdek javára egyezteti, azért nem ad lehetőséget az egyéni jólét növelésére irányuló törvénytelen és erkölcstelen törekvéseknek. Nem ad tehát lehetőséget az anyagiasságra, ugyanakkor lehetővé teszi, sőt ösztönzi az egyéni, családi jólét emelését törvényes úton, a társadalom számára is hasznos munka alapján. A kispolgári jelenségek ßX okai között hiába keresi hát akárki az irányítás reformját. A reform elveitől való eltéréseket inkább érdemes itt keresni. Vagy nem annak számítanak-e a munka nélkül és nem egyenértékű munkával szerzett jövedelmek, az érdemtelenül viselt tisztségek, az egyéni hasznú kapcsolatok dzsungelje, az érdemtelen erkölcsi elismerés? De igen! Idáig jutva rajtafeledkeztem egy szemközt ülő vasutason- Ha beavatnám e polémiába — gondoltam —, most biztosan azt kérdezné: Mondja, uram, ezeknek az »eltéréseknek-« nincs közük a reformhoz? A válasz így hangzana: természetesen van, hiszen a reform megvalósításának csak az útján tartunk. Az érvényben lévő irányítási és anyagi érdekeltségi rendszer még nem elég kiforrott ahhoz, hogy tökéletesen összekapcsolja az érdekeket, ezért még helyenként teret enged az egyéni jólét növelésére irányuló szabálytalan, törvénytelen és erkölcstelen törekvéseknek. Ha a gondolatmenet nem hibás, akkor most azt kell mondani, hogy az újkeletű és »tovább élt« kispolgáriság egyik legjobb orvossága a következetesen megvalósítandó reform- szellem. Másodikként az gondolkozta- tott el, hogy autós ismerősöm miért fitymálja jó vagy rossz dolgainkat. Mindenekelőtt érdemes emlékezetünkbe idézni, hogy a kispolgáriság nem egységes világnézet, a reá jellemző nézetek nincsenek rendszerbe foglalva és kifejtve. Van azonban, ami biztos eligazodást lehetőséget nyújt ebben a ma különösen bonyolult magatartás- és viselkedéskomplexumban. Nevezetesen az, hogy mindenféle kispolgáriság közös tulajdonsága az egyéni érdekeknek a társadalmi érdek elé helyezése; arra való törekvés, hogy az egyéni célok mindenáron — más emberek rovására is — megvalósuljanak. No hát ezért áll külön a kispolgár, ezért ítélkezik kívülállóként Hogy meddig? Azt hiszem, csak addig, amíg feliismeri és tudomásul veszi a tartós egyéni érvényesülés egyetlen szocialista módját: a társadalommal való együttérvényesülést. E történelmileg is hosszú folyamat a szocialista viszonyok tökéletesedésének függvényeként hosszabb vagy rövidebb. Attól függően, hogy a termelés és az elosztás milyen mélységben válik szocialista jellegűvé. Es még valami, ami ezzel együtt jár= a szocialista demokratizmus szélesítése. i az útitársamhoz hasonlók közül mind többen lesznek kénytelenek munkájuk egyenértékéből élni és válnak a politikai, gazdasági és igazgatási döntések részeseivé, akkor — más tényezők hasonló irányú hatását feltételezve — megváltoztatják majd alapállásukat. Erre most már nemcsak a gazdasági, hanem a politikai mechanizmus továbbfejlesztése is széles körű lehetőségeket teremtett. Élni kell velük! Szabó István H Seprűkészítés Csornán Naponta 360—400 seprűt készítenek a nagyberki ÁFÉSZ csornai telepén. Négy kötőgéppel dolgozrfak. Négyes és ötös varrattal, újabban műanyaggal bevont nyéllel készítik a seprűket a táxsszöve(kezeteknek és a Somogy—Zala megyei FÜSZÉRT számára. jelentés számokkal Kedvező fejlődés az iparban Kimozdult a holtpontról az építőipar Nem túlzók, ha azt mondom, hogy nagyon izgalmas és elgondolkoztató a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése 1971 első negyedéről. Talán éppen ezért tanulmányozza az ember az összefoglalót, s statisztikai adatokat olyan érdeklődéssel, mert egy új ötéves terv startjáról ad pontos és hű képet. Van minek örülni, s természetesen van miből a tanulságot levonni, mégpedig gyorsan, hogy a kedvezőtlen tendenciákat együttesen megszüntessük. Kék, fehér, sárga, szürke, zöld rnűanyagszandalokra csatot tesznek. Homokozáshoz edényeket, lapátokat gyártanak sztirol alapanyagból. Csillárhoz apró díszeket, gyógyszeres üvegekre lezáró kupakokat készítenek elilett- ből. Az. asztali futball széria- gyártása ezen a napon szünetel. I A legkorszerűbb anyagú termékeket egy ■ volt istállóban gyártják a nagyberényi Üj Barázda Termelőszövetkezetben. Műanyag és istálló. Jelkép is együtt. A termelőszövetkezetben folyó melléküzemi tevékenység szimbóluma. A zabot ropogtató lovak helyét homokozójátékot öntő gépek foglalták el. Ezeket apró szemcséjű alapanyaggal »etetik«. Milyen is ez a munkahely? Egykori istálló voltára inkább csak a gerendázat emlékeztet. A lovak egykori szállása: most világos, fehérre meszelt helyiségek. Csak a fecskék maradtak. Ott köröznek a frakkos, elegánsan könnyed röppenésű madarak a gépek fölött. Nem zavarja őket a zaj. S nem félnek az embertől sem. Kék köpenyes asszonyok, lányok dolgoznak a he lyiségekben. A kék köpeny fölött arcok. Más és más je gyekkel, vonásokkal. ■ Paska A melléküzem egy napja Fecskék a műhelyben Í 'eTicné Mintha denhol Femeós. min- jelen lenne. Főként ott, ahol segíteni kell. Fejben tartja a rendeléseket. Kesztyűs Albinr nal, a melléküzem vezetőjével ütemezett terveket dolgoz ki. Márciusban 37 500 homokozójátékot rendelt a Budapesti Kézműipari Vállalat. Már készen vannak, az asszonyok most varrják keménypapírra a lapátokat, a gyümölcsformákat. Aztán átlátszó zacskókba kerülnek kok. Nagy Jánosné a fröccsöntő kezelője. A gép, mint a daráló nyeli el az alapanyagot. Csillag alakban kerülnek ki belőle a gyógyszeres üvegek zárókupakjai. Egy-egy csoportban tizenhat. Kés vágja önálló részekre a kupakcsillagot. — A gépeken három műszakban dolgozunk. Nehéz volt ezt megszokni annak, aki azelőtt a kapanyelet szorította. És megszeretni sem volt könnyű a gépet. Hiszen- olyan sokat tud egy ilyen szerkezet. Kezdetben talán még többet is, mint akit beosztottak melléje. Csak a szerszámokat kell benne cserélni, s már más munkát végez. A másik gép mellett Fritz Istvánná és Forrni Csaba serénykedik. És elhangzik az első »sztori«, Forrai Csaba meséli el: — A gépjavító vállalat tahi villamossági részlegében dolgoztam. Egyszer el kellet jönnöm Nagyberénybe a melléküzembe, hogy villanyszerelési munkát végezzek. Itt ragadtam. Megismerkedtem ugyanis egy barna hajú, barna szemű lánnyal. Fél év múlva megtartottuk az esküvőt. Nemrég született meg a kisfiúnk. Most már itt dolgozom én is. Mi vagyunk a brigád »gyerekei«. Az esküvői képet őrzik. Jók hozzánk nagyon. A másik helyiségben »sorjáznák«. A szandálokra kerülnek fel a csatok és a homokozójátékokat csomagolják. Boszorkányos gyorsasá- gúak a kezek. Ulrich Jánosné: — Ezt Ssszehasonlíhatatlajáté-1 nul könnyebb csinálni, mint a " pétisós zsákokat cipelni. Most azt is a gép csinálja. Be kell vallanom, hogy eleinte éz sem ment ilyen könnyen. Az első nap után fájt, senvedt a kezem. Volt, aki nem is vált be. így aztán nem csoda, ha az üzembe kerülni megtiszteltetés. I Megered a nyelv — túl az humora I ismerkedésen . — oldódik a görcs. Szentpéteri Gézáné szisszen föl. — Gyere, Giziké, kösd be az ujjam! — Meg tetszett vágni? — Tetszett, nem tetszett — most már egyremegy. A nevetés történeteket csal elő. Szatina Gizella az előbbi ugratás »szenvedő« alanya: — A télen a hólapátoiástól feltört a kezem. Mitől fáj? Mitől fáj?. — kérdezték. Ali- pit-lapátolastól! — feletem, hogy én is megduplázzam a mondanivalóm. Ezt meg Bognár Istvánná meséli el: — Néha előfordul, hogy riadóztatni kell. . Másnap szállítás, s ez parancsol nekünk. Este aztán működésbe liép a riadólánc. Én egyik alkalommal már aludtam, amikor az asszonyok bezörgettek: men jele! Ahogy mondják. kiszóltam félálomban: A házat hogy vigyem magammal?« I — Hány já- t,ékcsomag kefeleiek ! j fül ki naponta a kezükből? asszony száznegy— Egy vénét is elkészít. — A munka egyhangúságát ellensúyozzák-e gyakori testmozgással? — Csak ha anyagért megyünk. — Sima-e az átállás más munkára? — Általában igen. De volt, amikor nem egy dolgozó azt monda: »Ezt én így nem tudom megcsinálni«. Most ő csinálja a legtöbbet! — Mitől függ ez? — Kizárólag az akarattal párosult értelemtől. — Ipari dolgozóknak, vagy mezőgazdasági munkásoknak érzik-e magukat? — Ipari dolgozók vagyunk! — S ha egyszer megszűnne a melléküzem, a környékbeli ipari létesítményekben vállalnának-e munkát? — Nem. Visszamennénk újra a .földre. Mozdulataik fölösleges kitérőktől mentesek. Munká- egy percében ott van a Hiszen a nyolc óra alatt ugyanezekkel a moz- ddgoznak. S a a közösség róluk a A nagy cél juk nap. mindig dulatökkal munka közben hatására lehámlanak fölösleges magatartásjegyek is, melyeket közös néven »rossz tulajdonságoknak« szoktunk emlegetni. Sok minden van még amin változtatni kell. Több időt kéli fordítaniuk például művelődésre. De ez nemcsak tőlük függ. A férjektől, a családtagoktól is, akik megkönnyíthetik az otthoni műszakot. Mert ezek az asszonyok, lányok itt a melléküzemben nagyot léptek már előre. Figyelnek egymásra, s ez alapja lehet későbbi tervük megvalósításának, a szocialista brigáddá válásnak. Lesko László Az első negyedévi adatok alapján az igazgatóság azt a következtetést vonta le, hogy a kedvező fejlődés folytatódott az iparban, az építőiparban pedig a fejlődés jelei mutatkoznak az évek óta tartó stagnálás, visszaesés után. A megye szocialista iparának termelése tizenkét százalékkal haladta meg az 1970. első negyedévit. A termelés növekedési üteme mérsékeltebb volt, mint az előző év azonos időszakában, de lényegesén magasabb, mint a harmadik ötéves tervidőszak korábbi éveinek első negyedévi növekedése. Érdekes, hogy a minisztériumi ipar termelésfelfutása mérséklődött, a tanácsi iparé azonos maradt, a szövetkezeti ipar termelése pedig a legnagyobb arányban nőtt Tíz százalékkal nagyobb, 145 millió forint volt a megye építőiparának első negyedévi termelése. A három év óta tartó stagnálás után bekövetkezett termelésnövekedés megközelítően az országosnak megfelelően alakult. Az építőipar tevékenysége többszörösére nőtt a tavaly üzembe lépett, illetve bővített előre gyártó telepek termelésének eredményeként. Az építőiparban mutatkozó változást nagyrészt a munkák gondosabb előkészítése (például téliesítés), a kedvező időjárás valamint a termelékenység és a létszám emelkedése eredményezte. örülhetünk annak a ténynek, hogy csökkent az elutasított építési igény: míg 1970 első negyedében 123 milliót tett ki, most mindössze 14 milliótCsökkent a tehén- és juhállomány S hogy mit várhatunk az idén a mezőgazdaságtól? Erre is választ kapunk a statisztikai adatokból. Lényegesen kedvezőbbek a növénytermesztés feltételei a tavalyinál, a kora tavaszi növények vetése április közepéig csaknem befejeződött. A szarvasmarha-állomány lényegesen nem változott — a tsz-ekben az állomány növekedett, az állami gazdaságokban csökkent — a tehénállomány azonban ösz- szességiében * négy százalékkal kevesebb a múlt év véginél. A sertésállomány több mint öt százalékkal növekedett, s így a március 31-i számosállat-állomány négy százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Érdemes még megemlíteni, hogy legnagyobb mérvű a csökkenés a me^v» juhállományában, még pedig harminchárom százalékos. A mezőgazdaság harminc százalékai több vágóállatot értékesített, s ha nem a múlt év eWő negyedét vesszük összehasonlítási alapul, hanem a korábbi éveket, még nagyobb a növekedés. Nőtt a termelékenység A megye szocialista ipara úgy érte el a termelési eredményeket, hogy a foglalkoztatottaik száma mérsékelten emelkedett, az ipar összlétszá- noa három százalékkal nőtt. E , szerény növekedés is még tavaly történt, ugyanis az idei első negyedévi létszám kissé csökkent a múlt év utolsó negyedéhez képest. A statisztikai hivatal megítélése szerint azért érdemel figyelmet ez a jelenség, mert; nemcsak a szezonjellegű élelmiszeriparban tapasztalható, hanem a többi iparfőcsoportban is. Hozzájárult az eredményekhez a munkásvándorlás csökkenése is. Az élőmunka termelékenysége mind az iparban, mind az építőiparban kedvezően változott Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kilenc, az egy munkásórára jutó termelés pedig hét százalékkal nőtt a megye szocialista iparában. A termelékenység javulása eredményezte tehát a termelésnövekedés háromnegyed részét, s ez magasabb hányad, mint egy évvel korábban- A szocialista építőiparban ez az emelkedés négy-, illetve ötszázalékos, de még most is az országos alatt van. A lakosság pénzbevétele hét százalékkal volt nagyobb, s ezen belül a munkások és alkalmazottak bére és bérjellegű bevétele hat százalékkal nőtt. A paraszti bevételek tíz százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelem eladási forgalma az országosnál nagyobb arám ban, tizenegy százalékk: emelkedett. Ezen belül a vegyes iparcikkek értékesítése nőtt a legnagyobb arányban. A vendéglátás forgalma nagyobb volt, mint tavaly, elsősorban a szövetkezeteknél. Figyelemreméltó, hogy cs?> nem egyharmaddal kévés, új lakás építése kezdődött ír az év első negyedében. "Enn ellenére az egy évvel ezele szinten mozog a folyamatb’ • levő lakásépítkezések száraz OTP-hez benyújtott lak' építési kölcsönkérelmek s: ma kilenc százalékkal nőtt. L G, 80N06TINÉPLAP Csütörtök, 1971. májas 27. 3
