Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-27 / 122. szám

I A CSKP kongresszusának második napja (Folytatás az 1. oldalról) fnus minden válfaja, hirdesse azt bárki, objektíve az impe­rializmusnak segít­Kedves Elvtársak! Pártjainknak, a szocialista országoknak, népeknek, min­denkinek, akinek drága a bé­ke, nagy figyelmet kell szen­telnie az időszerű nemzetközi kérdéseknek, és nagy erővel és együtt kell dolgoznia a világ, az emberiség égető kérdéseinek megoldásán. Európa népeinek érdekei azt követelik, hogy mielőbb össze­üljön az európai biztonsági ér­tekezlet és helyezzük szilár­dabb alapokra kontinensünk békéjét Ahhoz, hogy ratifikál­ják a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer­ződést, kezdettől fogva érvény­telenítsék a müncheni szerző­dést, történjen meg a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi érvényű, tel­jes elismerése, a két német ál­lam viszonyának rendezése — érdeke fűződik kivétel nélkül minden európai országnak, nem utolsósorban a Német Szövetségi Köztársaságnak. A világ előre halad; nincs olyan erő, amely a történelem kerekét megállíthatná, vagy visszafordíthatná. A népek harcolnak s harcolni fognak a jövőben is, mert élni akarnak. Harcuk nyomán eljön a nap, amikor az emberiség jó re­ménysége, a társadalmi hala­dás, a nemzetek szabadsága, a béke osztatlan és tartós lesz. Éljen Csehszlovákia Kom­munista Pártja s annak XIV. kongresszusa! Éljen a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság népeinek testvéri összefogása, barátsága! Éljen a proletár internaciona­lizmus, a kommunizmus és a béke! Kádár János beszédét a hall­gatóság nagy tetszéssel, helyes­léssel fogadta. Több ízben sza­kította meg taps és a beszéd elhangzása után lelkes felkiál­tások, hosszú taps honorálta az MSZMP Központi Bizottsága | első titkárának, a magyar kül­döttség vezetőjének fejtegeté­seit. Tegnap felszólalt a kongresz- szuson Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is. Leonyid Brezsnyev felszólalása Leonyid Brezsnyev beszédé­ben mindenekelőtt arra muta­tott rá, hogy a ' kongresszus -igen komoly és felelősségtel­jes szakaszt fejez be a szocia­lista Csehszlovákia történeté­ben. Joggal nevezhetjük a szo­cializmus csehszlovákiai ellen­ségei felett aratott győzelem kongresszusának, a szocializ­mus didala kongresszusának.-« »-A csehszlovák munkásosz­tály történelmi győzelme lett 1948 forradalmi februárja, amely megnyitotta Csehszlo­vákia előtt a szocializmus út­ját, a termelőerők gyors növe­kedésének útját, a dolgozók életszínvonala szakadatlan emelkedésének útját, a csehek, a szlovákok és országuk ösz- szes más nemzetiségű polgárai valóban egyenrangú és test­véri kapcsolatai szilárdításá­nak útját, azt a lehetőséget, hogy a dolgozók nagy töme­gei hozzájuthattak a kultúrá­hoz és a tudományhoz. Cseh­szlovákia a szocialista orszá­gok testvéri népek családjá­ban első ízben szerezte meg valódi biztonságát, független­ségének és határai sérthetet­lenségének valódi biztosítékát« — húzta alá a szónok. »Természetesen — folytatta Brezsnyev — nem mindenki­nek tetszik a valódi népi rendszer az önök országában, nem mindenkinek van ínyére a szocializmus megszilárdulá­sa Csehszlovákiában. Magá­ban Csehszlovákiában is akad­tak olyan erők, amelyek a nemzetközi reakció aktív tá­mogatásával megkísérelték megsemmisíteni február vív­mányait, megfosztani a kom­Hem telt je’entést fitte­seinek a történtekről, sőt: »■félrevezette az incidenst vizsgáló katonai bizottságot« — ezzel a váddal állíio'.ta bíróság elé egy ezredest a Maryland állambeli (Egye­sült Államok) Fort Meade- ben. »Az incidens« a rabló­háborúk történetének legsö­tétebb lapjain található: a My Lai-i tömegvérengzés címszó alatt, az ezredes pe­dig — Oran Henderson — parancsnoka volt ama dan­dárnak, amelyben a gyilko­sok szolgáltak, élükön Wil­liam Calley főhadnaggyal, a századparancsnokukkal, aki több kitüntetést is kapott -katonai érdemeiért«. Amikor Henderson ezredes tudomást szerzett My Lairól, jellemző módon, s a dél-viet­nami amerikai parancsnokok szokása szerint — nem csi­nált belőle nagy ügyet: ».min­den felelősséget magára vál­lalt«, s igyekezett hallgatni az esetről, hogy megőrizze az amerikai hadsereg becsületét. Még 1969 decemberében le­velet írt Westmoreland tá­bornoknak, aki annak idején a Dél-Vietnamban állomáso­zó amerikai haderők főpa­rancsnoka volt, s e levélben aggodalmát is kifejezte: ne­hogy a My Lai-i »incidens« napvilágra kerüljön, mert ak­kor folt esik a mundér tisz­taságán. S hogy ez mennyire ag­gasztja Henderson ezredest, azt tükrözi a .tárgyalás szü­netében tett kijelentése: »Vé­leményem szerint igen sok dandárnak, valójában a dan­dárok többségének megvolt a maga My Laija, amit még nem fedeztek föl, s remélem, nem is fognak fölfedezni«. Hogy a My Lai-i tömegvé­rengzésre mégiscsak fény de­rült, arról az ezredes nem tehet S ellene — hiába mondta, hogy nem érzi magát bűnösnek, eljárást indítottak — hanyagság . és kötelesség- mulasztás címén. A vád persze így furcsán hangzó, mert Henderson ez­redes nem tett kevesebbet, mint tiszttársai; ő nem volt hanyag, ö csupán katona. Amerikai illúziókkal, kincstá­ri kötelességtudássaí és ész­járással — az US Army egyik magas rangú parancsnoka­ként. Amit ők Dél-Vietnam­ban csináltak, az szerintük természetes a háborúban, de hallgatni kell róla, mert ezt kívánja a hadsereg »becsü­lete«. Tavaly megjelent egy könyv. Amerika valóban élő lelkiismereteként beszámol­tak a szemtanúk a »szeny- nyes háború« tényeiről. Ar­ról, hogy az amerikai kato­nák is (nemcsak a saigoni bábkormány zsoldosai) töme­gesen végeznek ki hadifog­lyokat. A polgári lakosság­nak 1970-ig legalább félmil­lió volt a halottja (mások az áldozatok számát ennek két­szeresére becsülik). Hétmillió dél-vietnami stratégiai fal­vakban (értsd: koncentrációs táborokban) sínylődik, s több százezer árvát és hadiözve­gyet »eredményezett« a harc. Havonta — tudjuk — százharmincezer tonna bom­bát szórnak le az amerikai gépek (ez a Pentagon által is megerősített adat!) Dél- Vietnam és Laosz partizán­gyanús területeire. S a hábo­rú kezdete óta a holottak, bénák, hajléktalanok száma kb. nyolcmillió. Az ezredes azonban e té­nyekről nem beszélt, ő csak a »hadsereg becsületéért«, a mundér tisztaságáért aggó­dik. De vajon milyen e szennyes háborúban az a mundér, amelyet az US Army katonái hordanak? k. r. A TU—144 Párizsban „Tiszta** mundérban szennyes háború Az ezredes nem érzi magát bűnösnek munista pártot a társadalom­ban betöltött vezető szerepé­től, aláásni a szocializmus alappilléreit az önök országá­ban, visszafordítani a törté­nelem kerekét. Az ellenforra­dalmárok el akarták szigetel­ni Csehszlovákiát a testvéri országoktól, kiszakítani a szo­cialista közösségből, s odadob­ni az imperialisták önkényé­nek.« »Most azonban mindenki számára világos — figyelmez­tetett a szónok —, hogy párt­juk győztesen került ki a ke­mény megpróbáltatásokból. A párt erői, a párt alapvető magva becsülettel kiállták a tűzkeresztséget.« »A csehszloyák kommunis­ták — hangoztatta a szónok — a szocialista vívmányok védelmezése mellett egyaránt harcoltak és harcolnak népük nemzeti érdkeiért, az egész kommunista felszabadító moz­galom internacionalista érde­keiért, a béke és a társadal­mi haladás érdekeiért.« A kongresszuson ismertetett távlatokról szólva Brezsnyev hangoztatta, hogy »azok azért váltak lehetővé, mert önök, el"társak', megnyerték a küz­delmet a pártért, elérték a párt összeforrottságát a mar­xizmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus el­vei alapján. Szétzúzták a bur­zsoázia segítőtársait, a jobb­oldali revizionistákat, akik megpróbálták megfosztani a pártot a leninizmus legyőz­hetetlen fegyverétől, s a szo­cializmus »megszépítése« és »megújítása« ürügyén el akar­ták pusztítani a szocializmust, az országot a kapitalizmus restaurációja felé szerették volna terelni. Az önök pártja azonban bebizonyította, hogy a leninista forradalmárokra jellemző módon felismeri az újat, elutasítja a dogmatiz- must és a rutint, nem engedi meg, hogy a jelenségek alkotó megközelítését egyszer már bevált formulák megismétlé­sével cseréljék fel.« Leonyid Brezsnyev beszédé­nek külpolitikai részében a következőket mondotta: »A szocialista államok aktív együttműködése a Varsói Szerződés szervezetében, a KGST-ben, a kétoldalú kap­csolatok kereteiben, a felme­rülő kérdések közös elvtársi megvitatása, az együttesen ki­dolgozott és folytatott külpo­litikai vonal, a gyakorlati te­vékenység szoros koordinálá­sa gyarapítja a szocializmus erejét, növeli a világesemé­nyek menetére gyakorolt befo­lyását. A szónok Európa békéjéről szólva a következőket mon­dotta: »Mi reálisan vizsgáljuk a dolgokat, jól látjuk a kísérle­teket az európai biztonság szavatolása előrehaladásának szabotálására, s tudjuk, kik állnak emögött. A szocialista államok építő kezdeményezéseinek bojkot­tálására egész koncepciót agyaltak ki, amely szerint az európai problémák állítólag nem oldhatók meg másképp, mint valamennyi együttvéve, egységes komplexumban. így plóbálják megnehezíteni az NSZK-nak a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal kötött szerződéseinek ratifiká­lását, elodázni az európai ta­nácskozás összehívását, meg­akadályozni más problémák megoldását, beleértve az olyan fontos kérdést, mint azt, hogy Bonn kezdettől fogva érvény­telennek nyilvánítsa a mün­cheni diktátumot, annak vala­mennyi következményével együtt.« A szónok befejezésül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a kongresszus további győzel­mekhez segíti a szocializmust Csehszlovákiában, és előmoz­dítja a Szovjetunió és Cseh­szlovákia, valamint az egész szocialista közösségi barátsá­gának további szilárdítását Párizsban ma nyitják meg a 29- nemzetközi repülőgépipari kiállítást. Ezen kerül először a nyilvánosság előtti bemutatás­ra Nyugat-Európában két szu- perszónikus utasszállító repü­lőgép, a francia—angol együtt­működésben készült francia Concorde és a szovjet TU—144. A szovjet szuperszónikus re­pülőgép kedden este érkezett meg Párizsba, s a repülőtéren az összegyűlt nagy számú szak­értő előtt néhány manővert hajtott végre a leszállás előtt. A szakértők szerint a szovjet szuperszónikus gép kitűnő ma­nőverezési képességről tett ta­núságot. A repülőgépen Párizsba ér­kezett Alekszej Tupoljev mér­nök, a gép konstruktőre, az L’Humanitének adott nyilatko­zatában hangsúlyozta1 A TU—■ 144-en egyelőre még csak kí­sérleti repüléseket végeznek, és Chile legfőbb gondja a béke Chile legfőbb gondja a bé­ke és nem a háború keresé­se — jelentette ki Salvador Allende chilei elnök egy saj­tókonferencián. * Rámutatott, hogy a chilei hadsereg tiszteletben tartja az őrszág alkotmányát, és a kor­mány mindent megtesz, hogy bevonja a fegyveres erőket az ország fejlesztésének folya­matába. Az illegális földfoglalási mozgalmakban ' részt vevő szélsőséges szervezetekről szólva Allende kijelentette, hogy kormánya nem tűri az ilyen akciókat, »minthogy semmiféle szociális indok nem igazolja e cselekményeket«. (MTI) nagyon meg vannak elégedve az eddigi eredményekkel, mert a kísérleti repülések azt mu­tatják, hogy jóformán semmi­lyen módosítást nem kell vég­rehajtani a gépen. A kísérleti repülések során eddig már 2430 kilométeres óránkénti sebességet értek el. A szériagyártás csak a kísérleti repülések teljes befejezése után kezdődik majd meg. Tupoljev hangsúlyozta, hogy a szuperszónikus repülőgépek­re a jövőben feltétlenül szük­ség lesz, és e gépek sebessége még fokozódni fog. U Thant az afrikai gyarmatosításról Az Afrika Napja alkalmá­ból az ENSZ székházában kedden este adott fogadáson U Thant főtitkár beszédében szigorúbb intézkedéseket kö­vetelt az afrikai gyarmatosí­tó és fajüldöző kormányok ellen. A főtitkár felhívta a figyelmet arra az aggasztó tényre, hogy néhány kor­mány nem tartja be a Dél- Afrikába irányuló fegyver­szállítások tilalmát, amit a Biztonsági Tanács 1963-ban határozott el először. (MTI) Helsinki Brandt a békepolitikáról $illy Brandt nyugatnémet kancellár, az SPD elnöke fi­gyelemreméltó beszédet mon­dott a Szocialista Internacioná- lé Főtanácsa Helsinkiben folyó konferenciájának szerda dél­előtti ülésén. A nyugatnémet kormányfő referátumában részletesen is­mertette Bonn »új enyhülési és keleti politikáját«. Realitásnak nevezte azt a felismerést, hogy »pusztító háborúval, katasztró­fával végződnék minden kísér­let, amely a jelenlegi európai helyzet megváltoztatására irá­nyul«. A bonni törekvésekről szólva aláhúzta: az NSZK megbékélése Lengyelországgal »specifikus hozzájárulás az eu­rópai békéhez«. Az NDK és az NSZK viszo­nyának rendezésével foglalkoz­va azt mondotta, hogy »ez mindenekelőtt maguknak a né­meteknek a dolga«- E felada­tot senki sem veszi le váltunk­ról — fűzte hozzá —, még ak­kor sem, ha közben rá vagyunk utalva mások megértésére és támogatására. A Moszkvával és Varsóval kötött szerződések a kancellár szavai szerint »példát mutat­nak arra, hogy a béke meg­szervezésében hogyan érhető el az egyenjogú partnerség«. Az Európában állomásozó fegyveres erők létszámának kölcsönös csökkentésére tett legutóbbi szovjet javaslat nyo­mán »konkrétabbá« vált a biz­tonság kérdése — hangoztatta referátumában a kancellár. — A szovjet—amerikai SALT- tárgyalásokon elért haladás jobb feltételeket teremtett a feszültség enyhítését célzó gyakorlati erőfeszítésekhez is. A 'Német Szövetségi Köztársa­ságnak, »amelynek területén igen nagy a romboló poten­ciál«, lankadatlanul közre keli működnie e tárgyalásokon. Bonn az európai biztonsági konferencia »előterében« is kész bármilyen két- vagy több oldalú tárgyalásokat folytatni. Az európai béke és biztonság elengedhetetlen feltétele — Brandt szerint — a nyugat­berlini »feszültség! és veszé­lyességi góc« felszámolása. Keresik az argentin konzulrablókat Az argentínai Rosario városb an különleges alakulatok kér esik az elrabolt brit főkon­zult és az emberrablókat. (Teliefotó: AP—MTI—KS) A vasárnap elrabolt brit konzul, Stanley Sylvester kedden este levélben nyug­tatta meg feleségét, hogy jól érzi magát, jó bánásmódban részesül és bízik a szomorú epizód szerencsés kimenete­lében. A kézzel írott levelet Hosairóban egy moziban ta­lálták meg, miután névtelen telefonáló értesítette a helyi televíziós állomást. A levél­hez két fényképet mellékel­tek a konzulról. A brit konzult fogva tartó népi forradalmi hadsereg egyidejűleg kiadta harmadik közleményét, amelyben üze­netet intéz az aregntin nép­hez. Hangoztatja, hogy La­tin-Amerika függetlenségéért, a jeniki imperializmus ellen harcol, és megkezdte a for­radalmi igazságszolgáltatást a kizsákmányolok ellen, Stanley Sylvester személyé­ben. A kettős (argent n— brit) állampolgárságú konzul egy amerikai társaság ügy­vezető igazgatója. Rosarióban a rendőrs folytatja a széleskörű nyomc zást. Eddig több mint szó : személyt hallgatak ki. (MTI) BELFAST Bombamerénylet egy rendőrőrszoba ellen Egy halott, huszonhét sebesült Brian Faulkner, Észak-Iror- szág miniszterelnöke kedden bejelentette, felhatalmazták az angol katonákat, hogy bármi­lyen gyanús jelre figyelmezte­tő vagy célzott lövést adjanak le. Néhány órával Faulkner be­jelentése után támadást intéz­tek a belfasti Springfield Road-on levő rendőrőrszoba ellen, amely a katonai erők egyik központjául is szolgál. Egy férfi bőröndben mintegy harminc font súlyú robbanó­anyagot hajított be az őrszoba ajtaján. A rettenetes erejű rob­banás egy angol katonát meg­ölt, huszonhét embert megse­besített. A sebesültek közül ti­zennégy polgári személy volt és három gyerek. Szerda reg gelre három kivételével vala­mennyi sebesültet hazaenged­ték a kórházból, mivel sérülé­seik nem voltak súlyosak. Az első rendkívüli erejű rob­banás után nem sokkal egy másik pokolgép súlyos károk okozott Belfast környékén •' épületben, ahol egy szélsősí protestáns szervezet szó; gyűléseket tartani. A legújabb jelentések rint az egyik szemtanú látta, hogy a robbanóam teli bőröndöt egy fiatalé: dobta be az őrszoba ajta A robbanás erejére jelien hogy a rendőrőrszoba előtte ló egyik autót áthajította az úttest másik oldalára. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. XL

Next

/
Thumbnails
Contents