Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-21 / 117. szám

Az egyiptomi parlament rendkívüli ülése (Folytatás az 1. oldalról) elemezve az egyiptomi elnök kijelentette, a Szovjetunió ál­láspontja »-nem igényel ma­gyarázatot«, hiszen az 19Ő7 júniusi »sötét napok« óta a Szovjetunió »rengeteget tett« Egyiptom érdekében. Szadat elismeréssel szólt ezenkívül Franciaország állásfoglalásáról 'és a brit konzervatív kormány »bátor kiállásáról«. Beszédének második részét Szadat »egy modem állam felépítésével« lcápcsolatos el­képzeléseinek, szentelte. Ennek az új, modern államnak az elnök szerint a szabadság és a személyi biztonság elvére" kell épülnie, s egvidejűleg kell megvalósulnia a fegyveres eifők fejlesztésével. Egyiptomnak új alkotmány­ra van szüksége — mondotta Szadat, amely tekintetbe ve­szi az ország sajátos hagyo­mányait, körülményeit és sor­sát. Az elnök bejelentette: hi vatalosan is kérni fogja a nemzetgyűlést egy új és vég­legesnek szánt alkotmány ki­dolgozására. Szadat szerint a7 új alkotmányban az ország nevét Egyiptomi Arab Köz­társaságra kell változtatni. Az alkotmányban súlyt kell he­vezni az arab sajátosságokra, támogatni kell a szocialista viszonyokat s szélesíteni kell a szocializmus alapjait a me­zőgazdasági és ipari munká­sok részarányának növelésé­vel az irányító apparátusban. Az új alkotmányban meg kell jelölni valamennyi ma­gasabb tisztségviselő hivatali idejét, beleértve az elnöki tisztség időtartamát is — kö­zölte Szadat, s a maga részér ről bejelentette, hogy nem kíván megmaradni az állam­elnöki poszton hivatali idejé­nek lejárta után. A továbbiak­ban hangoztatta, hogy július­tól kezdve Egyiptomban senki sem tölthet be egyszerre több tisztséget. A? elnök végül kijelentette: az alkotmányban biztosítani kell, hogy a nemzetgyűlést ki­zárólag népszavazással oszlat­hassák fel. A jövőben a nem­zetgyűlést Népi Tanácsnak neveznék, 1 s kialakítanák . a választott helyi tanácsok rend­szerét, amelyeken keresztül a nép gyakorolhatná hatalmát — fejtette ki Anvar Szadat a tervezett új egyiptomi alkot­mány részleteiről szólva. Megállapodás a SQLT-tárgyalásokon Nixon televíziós nyilatkozata MOSZKVA A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kormánya meg­vizsgálta a stratégiai fegyver­zet korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások menetét, és megegyezett ab­ban, hogy az idén az erőfe­szítéseket a ‘rakétaelhárító rendszerek kifejlesztésének korlátozására vonatkozó meg­állapodás előkészítésére össz­pontosítja — közölték Moszk­vában. Megegyezés jött létre arra vonatkozólag is, hogy a fent Heath—Pompidou tanácskozás Gomulka lemondott áüamianácsi tagságáról A lengyel nemzetgyűlés csü­törtöki ülésén Dyzma Calaj el­nök bejelentette, hogy Wía- dyslaw Gomulka képviselő, a LEMP KB volt első titkára a szejm elnökségéhez intézett le­velében lemondott államtaná- csi tagságáról. A képviselők egyhangúlag Tudomásul vették a lemondást. ' (MTI) Csütörtökön délelőtt 10 . rakor a párizsi Elysée palo­tában megkezdődött Edward Heath brit miniszterelnök és Georges Pompidu francia köz- társasági elnök tanácskozása. A megbeszéléseken a két ál­lamférfin kívül csak a tolmá­csok vannak jelen. Pompidou elnök és Heath angol miniszterelnök nagy ér­deklődéssel várt csúcstalálko­zója a teljes hírzárlat jegyében kezdődött. A délelőtti tanács­kozás után mind a francia, mind az angol szóvivő közöl­te, a nagy számban összesereg- lett újságíróval: az elnök és a miniszterelnök mindjárt a megbeszélés kezdetén megálla­podott abban, hogy a tárgyalá­sok menetéről egyelőre semmi tájékoztatást nem adnak, még azt sem közük, milyen témák­ról tárgyalnak. A délelőtti első találkozó egy órával tovább tartott a terve­zettnél. Az első eszmecserét »munkaebéd« követte, ame­lyen Pompidou elnök és Heath miniszterelnökön kívül részt vett francia részről Chaban- Delmas miniszterelnök, Schu­mann külügyminiszter és Cointat földművelésügyi mi­niszter is, brit részről pedig Soames párizsi nagykövet és Heath néhány legközelebbi munkatársa. Képünkön baloldalt: Edward Heath angol miniszterelnök, jobboldalt Georges Pompidou, a Francia Köztársaság el­nöke. Elítélték a hazaárulókat ítéletet hirdetett a bíróság annak a bűnöző csoportnak az ügyében, amelynek nyílt tárgyalása másfél hétig tartott Leningrádban. Elvetették a Mansfield-javaslaíot Nem csökkentik as Európában állomásosó USA haderő létssámát Az amerikai szenátus ma­gyar idő szerint csütörtökön hajnalban 3 órakor — egy­huzamban 12 órán át tartó vita után — 61:36 arányban elvetette Mike Mansfield szenátor törvénymódosító ja­vaslatát, amelynek értelmé­ben a kongresszus 1971. de­cember 31-ü hatállyal megta­gadta volna a kormánytól a pénzalapokat 150 000 főnél nagyobb létszámú amerikai haderő Európában tartására. Az egy héten át folyó sze­nátusi vita végső kimenetele előrelátható volt, miután a »NATO létét és az USA euró­pai elkötelezettségének hite­lét veszélyeztető« Mansfield- javaslattal szemben Nixon el­nök mindkét pártban mozgó­sította a NATO valamennyi: nyugalmazott" és jelenleg is aktív »építőmesterét«. A szavazás számszerű ered­ménye azonban megközelí­tően sem tükrözi annak a meglepően széles, új áramlat­nak az erejét. am°ly az USA európai politikájának módo­sítását sürgeti. A vita legjellemzőbb újsze­rű vonása az volt, hogy ezúttal még a hidegháború ismert hangadói sem emeltek szót a Közép-Európában szemben­álló fegyveres erők szintjének köcsönös csökkentéséről foly­tatandó kelet—nyugati tárgya­lások gondolata ellen. Sőt, éppenséggel a »héják« hivat­koztak a legtöbbet Brezsnyev és Koszigin tárgyalási felhí­vására, hangoztatván, hogy »most nem szabad gyengíteni Nixon elnök tárgyalási pozí­cióját«. A Mansfield-javaslat ellen­felei közül -többen hangot ad­tak annak a félelmüknek, hogy az »európai egyensúly megbomlása« olyan bizonyta­lanságot idézne elő, ami a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi hatalmával való »különmegbékélésre« ösz­tönözné az USA nyugat-euró­pai partnereit. A kormány példátlan ará­nyú lélektani hadjáratai után a szenátus többsége nem volt hajlandó a költségvetési pénz­alapok megvonásával kénysze­ríteni az elnököt európai po­litikáiénak módosítására, de washingtoni megfigyelők meglepőink tartják, hogy a szenátus több mint egyhar mada kész volt ilyen drasz tikus lépésre az amerikai külpolitika »atlanti sarokkö­vének« kimozdítása érdeké­ben. A bíróság Gil BuimánrU tízévi, Mihail Korenblitet évi szabadságvesztésre ítélte. A két fővádlott kezdeménye­zője és szervezője volt egy utasszállító repülőgép elrablá­sára irányult bűnös , tervnek. Egytől öt évig terjedő bör­tönbüntetést szabott ki a bí­róság a többi vádlottra akik valamilyen formában részt vettek a repülőgéprablás elő­készítésében, s elrejtettek egy állami hivatalból ellopott má­soló-sokszorosító gépet, ame­lyen szovjetellenes, rágalma­zó röpiratokat nyomtak. Mind a kilenc vádlott be­ismerte bűnösségét és megbá­nást tanúsított. A szovjet büntető perrend­tartás értelmében a vádlottak megfellebbezhetik az ítéletet a legfelső bírósághoz. említett egyezmény megköté­sekor a stratégiai támadó fegyverzet korlátozása terén is megállapodásra jutnak majd bizonyos intézkedések­ről. A felek abból a felisme­résből indulnak ki, hogy mindez kedvezőbb feltételeket teremt majd egészében a stra­tégiai fegyverzet korlátozásá­ra vonatkozó ezutáni tárgya­lásokat illetően, amely tár­gyalások aktívan folytatódni fognak — mondja a közle-r mény. WASHINGTON Nixon elnök csütörtökön, helyi idő szerint déli 12 óra-, kor országos rádió- és tv-nyd latkozat keretében személye­sen olvasta fel a SALT-meg- beszélésekkel foglalkozó szov­jet—amerikai közös nyilatko­zatot. Az amerikai rádió- és tv- állomások a délelőtt folyamán műsorukat megszakítva jelen­tették be, hogy az elnök »nagy fontosságú külpolitika1 üzenetet intéz a nemzethez«. Nixon elnök nem egészen há­rom perces nyilatkozatát élő adásban közvetítették. »Amint tudják — kezdte a nemzethez intézett üzenetét az amerikai, elnök — a nukleáris fegyverzetek korlátozásáró1 folyó szovjet—amerikai tár ■ gyalások immár több mint egy év óta holtponton vannak Tárgyalások eredményekén’ amelyekbe mindkét kormány részéről a legmagasabb szin­ten is bekapcsolódtak — a mai napon á holtpont meg-, törésének fontos fejleményét jelentem be.« A közös' nyilatkozat ismer­tetése után Nixon még a kö­vetkezőket mondotta: »Ez a megállapodás nagy­fontosságú lépés a nukleáris fegyverkezésről folyó megbe­széléseken kialakult holtpont megtörésére. Mindazonáltal beható tárgyalásokra lesz szükség, hegy ezt az egyetér­tést konkrét megállapodás nyelvére fordítsuk le. Az ál­talam imént felolvasott nyi­latkozat kifejezésre juttatja a szovjet és az amerikai kor­mány legmagasabb szintű el­kötelezettségét arra, hogy el­érjék ezt a célt. Ha ez sike­rül, akkor könnyen meglehet, hogy a ma kibocsátott közös nyilatkozat úgy marad meg az emlékezetben, mint egy új korszak kezdete, egy olyan korszaké, amelyben minden nemzet energiáinak és erőfor­rásainak nagyobb részét nem a háború fegyvereinek, hanem a béke művének szenteli« — mondotta Nixon elnök. A bejelentés visszhangja NEW YORK V Thant ENSZ-főtitkár szó­vivője útján üdvözölte a kö­zös szovjet—amerikai beje­lentést és kifejezte azt a meggyőződését, hogy »ez át­törésnek bizonyulhat a hátra­A japán kommunisták tekintélye A Japánban nemrég meg­tartott községtanácsi választá­sok eredményei azt mutatják, hogy a béke, a semlegesség és a demokrácia jelszava — ame­lyet a kommunisták és más haladó erők hirdetnek — fo­kozódó támogatásra talál a la­kosságnál. Még a burzsoá saj­tó is »szenzációként«, értékelte azt a tényt, hogy a kommunis­ta párt 50 százalékkal növelte képviseletét a helyi önkor­mányzati szervekben. A Japán Kommunista Párt­nak a reakció szüntelen táma­dásai, az antikommunista hisz­téria légkörében kell tevékeny­kednie, harcolnia a különböző pártellenes elemek ellen. A párt ellen éles kirohanásokat intéz a kínai vezetőség, amely a Japán Kommunista Pártot tartja a »négy ellenség« egyi­kének. Az amerikai imperi­alizmus, a szovjet »revizioniz- mus« és a japán monopoltőke mellett. Ugyanakkor sajtókon­ferencián hangsúlyozta: Pe­king kacérkodása az amerikai és a japán kormánykörökkel azt mutatja, hogy a kínai ve­zetők a Japán Kommunista Pártot és a Szovjetunió Kom­munista Pártját tartják leg­főbb ellenfelüknek —, jegyzi meg a Pravda hírmagyarázó­ja. (MTI) levő bonyolult és’hosszas tár­gyalásokban«. BONN . A nyugatnémet kormány üdvözölte a lépést, a kormány nyilatkozata megállapítja, hogy »ez a bejelentés bizo­nyosan javítja majd a két nagyhatalom viszonyát, amit minden más állam is csak helyeselhet«. VATIKÁNVÁROS A Vatikán szintén üdvözöl te a szovjet—amerikai beje lentést, és kijelentette, hogy a Szentszék helyesel minden olyan lépést, amely csökkenti a feszültséget és hozzájárul a megbékéléshez. WASHINGTON Az amerikai törvényhozók pártállásra való tekintet nél­kül örömmel fogadták a SALT-tárgyalások holtpontját feloldó szovjet—amerikai megállapodást, Mike Mans­field, a . demokrata. Hugh Scott, a köztársaságpárti sze­nátorok vezetője, akik más törvényhozókkal együtt az alnök dolgozószobájában vol­tak, amikor a bejelentés el­hangzott, egyaránt úgy nyilat­koztak, hogy a megegyezés fo­gadtatása kitűnő volt. Mans­field kijelentette, hogy a hír igen biztató és erősen re­ménykedik a SALT-tárgyalá­sok előrehaladásában. A LEMP 6. kongresszusának előkészítése Edward Gierek elnökleté­vel Varsóban megtartotta alakuló ülését a LEMP 6. kongresszusának előkészítő bizottsága. Az ülésen mondott beszé­dében Edward Gierek emlé­keztetett arra, hogy a kong­resszust a LEMP KB 9. plé­numának határozata alapján ez év végén, vagy a jövő év legelején tartják meg. Han­goztatta, hogy a párt legma­gasabb fórumának fő feladata az ország távlatfejlesztési programjának kidolgozása lesz. »E program téziseit legkésőbb októberben orszá­gos vitára bocsátjuk« — mondotta a kb első titkára. Allende újabb törvényjavaslata Salvadoré Allende Chilei köztársasági elnök újabb tör­vényjavaslatot terjesztett az ország parlamentje elé. A javaslat elfogadása lehetővé tenné a mapuche-indi.ánok sokéves hátrányos megkülön­böztetésének felszámolását és az ország őslakosságát képe­ző indiánok telj-es jogú ál­lampolgárokká válnának. A törvényjavaslat többek között előirányozza, hogy az indiá­noknak visszaadják a koráb­ban » törvénytelenül elvett földeket és mezőgazdasági termelőszövetkezeteket szer­veznek részükre. A nyolc- százezer mapuche-indián mű­veltségi színvonalát is eme­lik majd. (MTI) Ülést tartott a Német Kommunista Párt elnöksége Az elnökség tagjai megálla­pították: Brezsnyev felhívása a Közép-Európában levő fegy­veres erők csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra ar-— ra kényszeríti a NATO-tagál- lamok korfnányait, hogy ki­nyilvánítsák, valójában mi­lyen konkrét lépéseket hajlan­dók tenni a közép-európai le­szerelés területén. Az NKP elnöksége követel­te, hogy az NSZK kormánya konstruktívan segítse elő a szocialista államoknak a béke és a biztonság szavatolására irányuló lépéseit. Ezzel kapcsolatban az el­nökség hangsúlyozta, hogy ha­ladéktalanul ratifikálni kell a szovjet—nyugtnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerződést, valamint a szövetségi kor­mánynak teljes mértékben kész kell lennie arra, részt • vegyen az összeeurópai biztonsági értekezleten és an­nak előkészítésében. Az európai béke.és bizton­ság érdekében ezenkívül szük­séges az NDK teljes nemzet­közi jogi elismerése. (MTI) Nyugatnémet politikus a lengyel szejm ülésén A lengyelországi látogatáson tartózkodó Wolfgang Mischnick a Bundestag FDP frakciójának vezetője csütörtökön részt vett a szejm ülésén. Az ülés szünetében Edward Gierek, a LEMP első titkára fogadta a nyugatnémet kor­mánypárti politikust. A hiva­talos közlemény szerint a meg­beszélésen a lengyel—nyugat­német kapcsolatok témakörét érintették. A találkozón jelef» volt Andrzej Benesz és Andr­zej Werblan, a szeim két alel- hogy j nőké. Mischnick csütörtökön meg­tekintette Varsó nevezetessé­geit is. (MTI) Lejárt az izraeli fükonzul elrablói által adott határkő Magyar idő szerint 16 óra­kor járt le az a határidő, ame­lyet Ephraim Elrom izraeli fő­konzul elrablói szabtak a tö­rök kormánynak, bebörtönzött társaik szabadonbocsátásához. Kocas. miniszterelnökhe­lyettes legutóbbi nyilatkozatá­ban is kitartott amellett, hogy »nem egyezkednek a huligá­nokkal«. Az egész országban rendkívüü biztonsági intézke­déseket foganatosítottak, Is- tanbulban csaknem ezer rend­őr nyomoz Elrom után. Csütörtökön Ankarába érke­zett Mose Szasszon az izraeli külügyminisztérium helyettes igazgatója, aki azonnal érint­kezésbe lépett a török kor­mánnyal az izraeli főkonzul mielőbbi kiszabadítása érdeké­ben. Csütörtökön délelőtt és a kora délutáni órákban a török rádióállomások több ízben megszakították adásaikat, hogy sugározzák Elrom feleségének az emberrablókhoz intézett drámai hangú felhívását, fér­je életének megkíméléséért. Istanbulból érkező hír az is, miszerint csütörtökön egy ka­tonai vésztörvényszék 62 évi börtönbüntetéssel sújtotta a 22 esztendős Omer Ayant, aki május 3-án közreműködött egy istanbuli bank kirablásában. A hír érdekességét gz adja, hogy a török büntető törvénykönyv nem ismer 36 évnél súlyosabb börtönbüntetést, a 62 év kisza­bására tehát csakis az ostrom- állapot adta rendkívüli intéz­kedések sdapján kerülhetett sor. A Reuter iroda az Elrom fő­konzul kiszabadítása ürügyén letartóztatottak számát 600-ra, az AP 1000-re becsüli. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. május 21.

Next

/
Thumbnails
Contents