Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-21 / 117. szám
Számadás egy fél évtized munkájáról Kisipari szövetkezetek vezetőségválasztó küldöttgyűlése A műszaki színvonal emelése a legfontosabb feladat öt éve választották meg a Somogy megyei kisipari szövetkezetek vezetőségét. S most, egy fél évtizednyi idő múltán ismét vezetőségválasztó küldöttgyűlésre jöttek össze tegnap Kaposváron az ÉDOSZ Művelődési Otthon nagytermében a szövetkezetek képviselői, szám szerint ötvenhatan. A közgyűlésen megjelentek a megyei és városi párt- és tanácsi i^ezelők, az OKISZ képviselői ás más testvérszervezetek vezetői. Az eltelt öt év alkalmas volt arra, hogy a vezetőség számba vegye a legfontosabb eseményeket, a fejlődés irányát és tényeit. Időszerű volt a visszatekintés azért is, mert a somogyi szövetkezeti mozgalom jubilál: a ktsz-ek zöme az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. A fejlődés helyenként látványos volt: ma már a szövetkezeti ipar részesedése megyénkben 7.97 százalék, s a szövetkezetek összességükben több mint hatezer embert foglalkoztatnak. A társadalomban betöltött szerepük is egységes és világos: önálló vállalati gazdálkodásra tértek át az utóbbi három évben, s a szocialista társadalmi és gazdasági rend szerves részét alkotják. A nemrég lezárult tervidőszakban a szövetség tagszövetkezeteinek sorában nem történt változás. Jelenleg 26 szövetkezet működik: 14 ipari, 11 építőipari és egy szolgáltató. A ktsz-ek fejlődését jellemzik a következő számok is. Míg 1965- ben hét szövetkezet száznál kevesebb embert foglalkoztatott és ötszázat vagy ennél többet egy sem, öt év múlva már valamennyi szövetkezet létszáma meghaladta a százat, egy pedig már ötszáznál is több embert foglalkoztatott. Az adatok azonban arra is rávilágítanak, hogy a szövetkezetek a fejlődésnek elsősorban az ex- tenzív útját járták, s a termelékenység növelésére kevesebb gondot fordítottak. Termelési értékük öt év alatt csaknem megduplázódott, s a növekedés évi üteme átlagban 19,8 százalék volt. (A termelésfelfutás nem egészen egy harmada származott csak a termelékenység növekedéséből.) Ezen belül kisebb mértékben nőtt az építőipari termelés, viszont an- ték, hogy jónéhány szövetkenál inkább a készáruk gyártása. A javítás-szolgáltatás aránya viszont alacsony, a növekedés öt éven keresztül rendkívül mérsékelt — mindössze 15,2 százalékos — volt. A szolgáltatások összetételében változás következett be az utóbbi években: háttérbe szorultak a hagyományos szolgáltatások (például a lábbeli javítás), és ugrásszerűen nőtt a tartós fogyasztási cikkek karbantartása iránti igény. S ezek kielégítése napról napra nagyobb gond. Az értékesítés is a készáru- termeléssel együtt változott és fejlődött. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében az értékesítés a kiskereskedelem felé tolódott el, ugyanis anyagilag kedvezőbb feltételek alakultak ki a kiskereskedelem és a ktsz- ek között. Ugyanakkor az export rendkívül változó — előbb csökkenő, majd ismét emelkedő irányzatú — volt. (1970-ben 34,4 millió forint.) A termelés és értékesítés alakulásával párhuzamosan alakult a dolgozók jövedelme is. Az 1970 évi átlagjövedelem 21 208 forint volt, s öt év alatt 20,3 százalékos az emelkedés. A III. ötéves terv időszakában több fontos beruházás valósult meg. Ezek lehetővé tetzetben kialakuljanak'a kis- es középüzemi szintű termelés feltételei, és javuljon a szociális ellátottság. jlé' y Írisz központi telepet * épített fel. Sajnos, az építőipar ismert problémái miatt több beruházás is áthúzódott a jelenlegi tervidőszakra. A ktsz-ek sok energiát és pénzt fordítottak a technikai és technológiai elmaradottság felszámolására is, de a tennivaló — természetesen — még így is igen sok. Az ipari szövetkezetek munkáját a megyei szövetség fogta össze. Megváltozott feladatkörének megfelelően elsősorban a szövetkezetek érdek- képviseletét látta el, mozgalmi és társadalmi feladatok megoldását szervezte meg, és igyekezett különböző praktikus szolgáltatásokat nyújtani. (Segítség a fejlesztés középtávú terveinek kidolgozásában, jogi, műszaki és revizori irodák szervezésében, gazdasági ajánlásban stb.) Különböző politikai és szakmai tanfolyamokat is szerveztek, amelyeken öt év alatt csaknem ezren vettek részt. Megyénkben már hagyományai vannak az ipari és a fogyasztási szövetkezetek közötti kapcsolatoknak, elsösorMai kommentárunk Áttekinthetőbben, jobban Tízezer dolgozó fóruma Tartalmas viták a szakszervezeti oktatáson A szakszervezeti politikai tömegoktatás eredményeit ösz- szegezte tegnapi ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Megállapította, hogy a tanfolyamok a szakszervezetek propaganda- tevékenységének fontos eszközévé váltak, «tovább szilárdult az oktatás szervezeti rendszere, növekedett a foglalkozások színvonala, hatékonysága. a hallgatók aktivitása és érdeklődése. E tanfolyamok céltudatosan segítették az időszerű politikai, gazdasági, kulturális feladatok ■megértését. A most zárult oktatási évben már csaknem tízezren tanulmányozták társadalmunk és a szocialista demokratizmus időszerű kérdéseit. E két oktatási forma megnyerte a somogyi szakszervezeti tagok tetszését is. Biztos, hogy ugyanilyen sikere lesz az ősz-* szel kezdődő harmadik formának, amelyen a világpolitika időszerű kérdéseivel ismerkedhetnek meg a dolgozók. A jelentés és a vita, is rámutatott a szervezésben, a tananyagellátásban, az ellenőrzésben tapasztalt hibákra, az elvontabb témák vitáinak gyengeségére. összességében mégis azt állapíthatta meg az elnökség, hogy a jó előkészítés, a pártbizottságok és szervezetek, a gazdasági vezetők segítsége révén több nő, fiatal, fizikai dolgozó vett részt az oktatásban, s ezelj: a kisebb- nagyobb csoportok igazi vitafórumokká váltak. A tanfolyamokon elhangzott észrevételeket és javaslatokat egyre több helyen hasznosították a politikai nevelő munkában és a gazdasági vezetésben. A vitában kikristályosodott az az álláspont, hogy a jövőben még pezsgőbb viták fórumává kell tenni a tanfolyamokat. Ezt elősegíti annak az elvnek a megvalósítása, hogy a szakmák sajátosságát vegyék figyelembe mind a szemináriumokon, mind a propagandisták felkészítésében. Ez az utóbbi nagy feladatot ró minden szakmai megyei bizottságra. Szinte fölbecsül- hetetlen értékű mindaz, ami az érdekviszonyok, a szocialista demokrácia témájában elhangzik az üzemekben, gazdaságokban és intézményekben. Ezt föltétlenül összesíteniük kell az SZMT-nek, a megyebizottságoknak, s természetesen a szakszervezeti bizottságoknak is, hiszen megkönnyíti a kérdések megválaszolását, a szakszervezetek intézkedéseit Ehhez kapcsolódik az ülésen elhangzott javaslat is, hogy a gazdasági vezetők lássák el a propagandistákat friss vállalati információkkal. Sokkal színesebb, érdekesebb az a foglalkozás, amelyen például, kifejthetik a hallgatók a véleményüket egy új termék bevezetéséről a tervezett műszaki fejlesztésről vagy bérrendezésről. Javaslatuk e tervek megvalósítását is megkönnyítheti. Minden lehetőség megvan arra, hogy tovább emelkedjen a szakszervezeti oktatás színvonala a megyében, továbbra se csökkenjen az érdeklődés. Az SZMT művelődési bizottsága már szervezi a szak- szervezeti propagandisták felkészítését az új' oktatási évre. Mindenki egyetértett azzal, hogy több éves tervet kell készíteni a propagandisták politikai képzésére, mert ez a forrása a tanfolyamok magasabb színvonalra emelésének. A propagandisták még nagyobb erkölcsi megbecsülésére a szakszervezeti bizottságok is figyeljenek, s a legjobbakat rendszeresen jutalmazzák meg. Jövőre már úgy • tárgyalja meg az elnökség ezt a témát, hogy külön-külön is értékeli, melyik szakmában milyen színvonalon formálták a dolgozók tudatát. L. G. ban sport és kulturális téren, i 970-ben a két vezető teslü let — a KISZÖV és a MÉSZÖV — még szorosabbra fűzte a kapcsolatát, s itt már a gazdasági együttműködés néhány lehetősége és formája is szerepelj. A jobb és a tartalmasabb együttműködést, amely mindkét szövetkezeti ágazatnak fontos érdeke, tovább erősíti majd a megyei szövetkezeti tanács, amelynek megalakítását ezután tervezik. A vezetőség beszámolója után a hozzászólók további — a szövetkezetek tevékenységét, fejlődését befolyásoló — gondokat, problémákat érintettek. Szó esett a már nyugdíjas alapító tagok nagyobb megbecsüléséről, a középüzemnek mint gazdasági egységnek a jelenéről és jövőjéről, valamint a közös fejlesztési alap (KFA) elosztásáról. A legtöbb felszólaló azonban a szolgáltatások alacsony színvonaláról s ennek okairól szólt. Általános volt az a vélemény, hogy a szolgáltatások anyagi feltételeit meg kell változtatni, enélkül fejlődés nem képzelhető ’ el. Fábri István, az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője felhívta a küldöttek figyelmét, hogy a szolgáltatások színvonala nem pusztán gazdasági, hanem ezzel együtt társadalmi és politikai kérdés is. A vezetőség elkészítette a IV. ötéves terv fejlesztési irányelveit is, amelyekben a munka termelékenységének növelését, az intenzív fejlesztésre való következetes áttérést, az élőmunka és a meglevő berendezések jobb kihasználását, valamint a termelés műszaki színvonalának emelését jelölték meg legfontosabb feladatként. A közgyűlés a beszámolót, A könyvelés, a számviteli munka hú tükörképe a gazdálkodásnak. Sokszor leírt s hangoztatott vélemény ez. Ha azonban egészen őszinték akarunk lenni — most csak mezőgazdasági üzemeinkről, szövetkezeteinkről szólok —, akkor nem mindenütt és nem minden esetben volt ez így. Mert hallottam olyat, hogy a revíziós vizsgálat kiderítette: papíron, bizonylatokon másfélszer annyi kukoricát vetettek el, mint amennyi valójában volt, meg 23 százalékkal »több« talajmunkát végeztek, mint amekkora az egész gazdaság területe. Százak és ezrek mentek el így, és nem kell ahhoz magyarázat, hová vezet, ha a kifizetett bér mögött ninci valós teljesítmény. Ezért érdemel figyelmet a Pénzügyminisztériumnak az a rendelete, amely a tsz-ekben is előírja a bizonylati szabályzat, rendjének elkészítését', illetve az ezt kiegészítő bizonylati album összeállítását. A dél-somogyi tsz-szövetségnél rövidesen a végére érnek ennek a munkának, mert természetes az, hogy a szövetkezetek többsége — itt huszonnégy tsz — a szövetséghez fordult támogatásértt segítsenek e nagy körültekintést s a továbbiakban vezérfonalat jelentő munkának elvégzésében. Nagyon szakmai, nagyon speciális terület ez, annyit azonban érdemes megjegyezni róla, hogy olyan módszert követtek itt, ami országos szinten is elismerést váltott ki. Amellett ugyanis, hogy a hivatalos ügyrend szerint építették fel a bizonylati szabályzatot, mindenegyes szövetkezetnél elemezték és alkalmazták a helyileg kialakult szokásokat, gyakorlatot. Látszólag elvont, s egy kicsit száraz dolog ez, mégis itt kezdődik a fegyelmezett, a pontos gazdálkodás. Ez a szabályzat, ez az album, amely rövidesen kikerül a szövetkezetekbe, szavak nélkül is arról beszél, hogy az áttekinthető, jó gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen a termelés es a számvitel szorosabb kapcsolata. A tükörkép csak úgy lehet hű. ha a munkacsapatvezetőktől a főagronómusig minden érdekelt nem papírmunkának tekinti a bizonylatok gondos elkészítését, hanem szívügyének. Hogy ne forduljon elő: papíron többet vetnek, mint kinn a határban. A közös vagyon, a közös érték védelmét szolgálja ez. S egy szövetkezetben ez alapvető érdeke mindenkinek. V. M. Érdekes program a fiataloknak Filmvita, műsor, külföldi utazás A tikkasztó nyári hőségben — már tavasztól kezdve — terepjárón vagy gyalog róják a vidéket a földmérők. Egyenesen állnak a hosszú lécek, egy pillantás a műszerbe, s adatokkal telik a füzet Az adott terület aprólékos és pontos felmérése után készülhet a térkép. A nyári szünetben én is cipeltem a lécet. Tűző napsütésben, hirtelen jött záporban jártuk a Mecseket. S nem mertem lenézni, amíg fölfelé kapaszkodtam a magas gúla lépcsőfokain, de onnan fentről aztán lenyűgöző volt a látvány. A lankásabb Somógyban gúla helyett háromszögelési pont is megteszi, a geodéták munkája azonban itt sem könnyebb. S komoly felkészülést, alapos tudást igényel ez a pálya. Mint az országban mindenütt, a Somogy megyei Földhivatalnál is kevés a fiatal szakember. Ilyen körülmények között hogyan tevékenykedik a KISZ? — Nyáron szinte mindenki vidéken dolgozik. Még a magnóval, rádióval, zeneszekrény- nyel nagyszerűen felszerelt klubot sem tudjuk kihasználni. Munkánk jellegéből következik, hogy nagy a széttagolódás. A sportban sok kudarcunk volt, még kispályás mérkőzés az irányelveket és a határoza- re sem tudtunk egy hattagú tot elfogadta, és megválasztó! ta az új, kilenc tagú vezető séget és a kilenc bizottság tagjait is. A KISZÖV elnökének egyhangúlag ismét Biczó Pétert választották. csapatot kiállítani. Ezért inkább az ünnepélyek, a kirán- iulások kapnak nálunk nagyobb hangsúlyt. Vörös Márta KISZ-titkár a naplój iikat is elém teszi. A Május végére várják az újburgonyát (Tudósítónktól.) A megye legnagyobb burgonyatermelő tája a barcsi járás. Az idén 1149'vagon nagyüzemi termelésű és 78 vagon háztáji burgonya átadására kötött szerződést az értékesítő szövetkezeti vállalat itteni kirendeltsége. A legnagyobb meny- nyiséget — a korábbi évekhez hasonlóan — a szuloki Petőfi Tsz adja, összesen 350 vagonnal. 120 vagon körül szállít a vízvári, a homokszentgyörgyi és a kálmáncsai termelőszövetkezet. A korai burgonyát a szövetkezeti vállalat főleg háztáji területekről várja. A kis gazdaságok időben csíráztatták ültették el második kenyerünket. A burgonya kijeit, és szépen fejlődik. Most esőt várnak a földek, és ha lesz, akkor minden bizonnyal már május 25-e után kapható lesz — kisebb mennyiségben — az újburgonya. Június 5-e és 10-e között előreláthatóan már vagonos tételeket szállíthatnak. Az első burgonya — több éves hagyomány ez — a babócsai háztájiból kerül a fogyasztókhoz. A szuloki kertekből 33,5 vagon mennyiséget várnak, a csoko- nyavisontaiak 5 vagonnal ígértek. A nagyüzemeknek is vannak korai, csíráztatott burgonyatábláik. A tsz-ek közül Kál- máncsán, Szulokon és Babó- csán szedhetik a legnagyobb mennyiségű korai burgonyát. gazdag képanyag, a forgató- könyvnek is beillő műsorfüzetek nagy aktivitásról tanúskodnak. S ez nem korlátozódik csupán a rendezőkre: a dolgozók is szívesen elmennek a műsoros estekre és az ünnepélyekre. — Elvünk, hogy a műsorok ne legyenek szokványosak, mert azt megunják a dolgozók. Igazuk van — mondja Vallató Géza kultúros a téma elevenébe vágva. — Abból keli kiindulni, hogy egy műsor mindenáron való megtartását akarjuk-e, vagy pedig azt, hogy színes, érdekes programmal élményt adjunk az embereknek. Ez nem mindegy. Akkor már baj van, ha valaki csak azért megy el egy rendezvényre, mert kötelező, mert illik. Ennek semmi értelme. .— Hogyan próbálják ezt elkerülni? — A téli hónapokban színházbérletet szoktunk kiadni. Közös mozilátogatást szervezünk. A látott filmeket meg is szoktuk beszélni. Szép számmal vesznek részt dolgozóink a TIT irodalmi "szabadegyetemén. Rengeteg programot, lehetőséget tud nyújtani a TIT. és ezeket érdemes kihasználni. Szűkebb körben, a munkahelyünkön pedig igyekszünk mindenkit bevonni a rendezésbe. Mindenkinek van valarn feladata, így senki sem marad csupán a dolgok szemlélője. Mint Vörös Márta mondta: nyáron uborkaszezon van a KISZ-életben. Vállalati szinter viszont ekkor sincs pangás. 'Ezt elsősorban kirándulások, üdültetések szervezésével érik. el. — Részt veszünk az IBUS' és az Expressz által szervezet utakon. A vállalat ezerforinte vagy teljes hozzájárulásávr külföldre mehetnek a dolgozói Elsősorban a Szovjetunióba é az NDK-ba. Sajnos, sok lehe tőség kihasználatlan marad, mert a szülők nem engedik el a lányokat. A térképfelújítások, a földnyilvántartási munkák, a földmérés nagy precizitást igényelnek. Megfeszített iramban kell dolgozniuk, s ha valaki lemarad a munkában, akkor segítenek neki. És ez az a pont, ahol lemérhető a közösség ereje, az összetartás. Ennek pedig alapja az együtt eltöltött órák, a közösen szervezett programok értéke és súlyossága. Aranyos Margit somogyi htépiap ’ Péntek, 19TL május 2L
