Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-20 / 116. szám
XXVII. évfolyam., 116. szám. in ................................ —... ■. C sütörtök, 1971. május 20. Kézimunkák között Tizenkét éves korában kezdett kézimunkázni. A tanfolyam zárása után a felnőttek között ő volt az egyetlen gyerek, akinek a munkáját kiállították. »-Ügyes kislány e? a kis Tóth Matild, nagyon szépen dolgozik** — mondogatták akkor. . A színes fonalakkal, a különféle alapanyagokkal egy életre szóló kapcsolata valamikor akkor született meg. A kis Tóth Matüdból már régen Orbán Ferencné lett, de Balatonbogláron és a környéken csak Tilda néninek hívják. Itt, a boglár i művelődési házban, ahol sok száz asz- szotiy és lány gyűlt össze a békegyúlésre. alig győzte fogadni az üdvözleteket, hallgatni az elismerő szavakat. — A Hazafias Népfront nőbizottsága kezdeményezésére harminc-harmincöt asszonynyal szakkört szerveztünk. Volt már kiállítás, de úgy gondoltuk, ezen a napon is bemutatjuk munkáink egy részét. . d — Az érdeklődés, az akaratlanul is »meghallott-« megjegyzések bizonyítják, helyes és kedves ötlet volt ez. — A szép kézimunka dísze a lakásnak. S valahogy úgy van az ember, ha maga készíti, még nagyobb benne az öröme. Több mint másfél évtizede vezetek tanfolyamokat, szakköröket, és személyes tapasztalatom, hogy mind több nő vonzódik a kézimunka iránt. — Gondolom, a lakása otthon egy kis kézimunka-múzeum lehet — Áh! — És elmosolyodik. — Van persze egynéhány darabom, de úgy vagyok én, mint a cipész, akinek nincs cipője, vagy mint a szabó, akinek nincs ruhája. -Elajándékozom, amit csinálok. Tilda néni tervez, tanít, előrajzol és irányít.' Azt mondja, nem egyszer előfordul, hogy teljesen ismeretlenek is bekopognak a lakásába, »nincs kihez fordulni, tessék tanácsot adni-«. Valakinek át kellene adni a tudást, valaki fiatalnak, aki továbbviszi a szép munkát. Ha azt mondom, hogy a művészi népi hímzésektől a modem subáig itt mindent látni lehetett, és tán nem volt egyetlen látogató sem, aki néhány elismerő szót ne szólt volna, akkor keveset mondtam. Pótló foglalkozás a gyenge tanulók segítésére Az asszonyok a nagygyűlésen a békéről beszéltek, s az előcsarnokban ott pompáztak a békés otthon legszebb díszei, a kézimunkák. ) V. M. ÜNNEPI KÖNYVHÉT Tízen Somogybán — Felszabadulási emlékkönyvtárat avatnak Csokonyavisontán Gazdag programmal, íróolvasó találkozókkal, emlékkönyvtár-avatással ünnepli meg Somogy a könyv hetét. Tíz költő és író vesz részt az ünnepi eseményeken, amelyek behálózzák az egész megyét. Az ünnepi könyvhét kiemelkedő rendezvénye lesz a Marcaliban tartandó találkozó, melynek vendége Somogyi Tóth Sándor, József Attila- díjas író. (Kiss Ferenc irodalomtörténész mond ismertetőt az író munkásságáról.) A somogyi ünnepi könyvhét ünnepségein több gyermek- és ifjúsági író is részt vesz. Földes Péter, Csulák Mihály, Gerő János, és a »Pettyes labda a világkupában« írója, Tari János. Kaposváron a megyei könyvtárban és az ifji sági házban találkoznak fiat olvasóikkal, vidéken ped Marcaliban, Taszáron, Or" lakon. Az ünnepi könyvhéten nag szabású rendezvényre készül Tab, ahol Talcáts Gyula József Attila-díjas költőt köszöntik a szülőfalu lakói. Vendégünk lesz Fodor András József Attila-díjas költő, Jókai Anna írónő, valamint Koncz István jugoszláviai magyar író. A május 29-én kezdődő ünnepi könyvhét Somogybán az országos ünnepségnél tovább tart: június 4-e helyett 6-án fejeződik be. Akkor avatják fel a csokonyavisontai felszabadulási emlékkönyvtárat. 1 Megyei tájékoztató Megjelent a Somogyi könyvtárak »Szeretnénk, ha új kiadványunk nemcsak eggyel gyarapítaná a kiadványok sokaságát, hanem szívesen fogadott segítőtársa lenne Somogy könyvtárosainak.« — Ezekkel a szavakkal indítja útjára ismét a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár a könyvtárosok megyei tájékoztatóját, a Somogyi könyvtárak című íüae- tet. Az első számban nemcsak ígéretet olvashatunk, hanem tartalmas cikkeket is. Mindenekelőtt meg kell említenünk Kellner Bernátnak, a megyei könyvtár igazgatójának Tanácsi könyvtáraink holnapja című írását, amelyben tanácsi könyvtárhálózat jövőjét igyekszik felvázolni. Többek között ezt olvassuk a cikkben a tanácsokra háruló megnöveke- dett feladatokról:, »A közigazgatás folyamatban levő reformja megerősíti a községi tanácsok önállóságát, és kibővíti intézkedési jogkörüket; ennek következményeként a vezetői szemlélet meghatározó jellege bizonyosan növekedni fog.« Emellett milyen feladatokat lát fontosnak még a szerzői A közigazgatáshoz idomuló könyvtárhálózat megteremtését, korszerű feltételek ■ megteremtését a gazdaságilag jelentősebb .községekben. Nagybajom, Babócsa. Csokonyavi- sonta, Berzence, Lengyeltóti, Böhönye, Karád, Somogyszob — sorolja föl Kéllner Bemát a számításba jöhető helységeket. Képessé kell tenni a falusi könyvtárakat is a magasabb szintű könyvtárak szolgáltatásainak továbbítására" — jelöli meg a következő feladatot, majd így folytatja: — elevenebb kapcsolatot kell teremtenünk a könyvtárak és a pártszervezetek között, a termelési feladatok megoldását is elő kell segíteni, növelni az olvasók számát, főleg a munkás- és paraszi fiatalokét, felnőttekét. — Értő és ügyszerető könyvtárosok álljanak mindenhol a 'kölcsönzőpult mellett — olvassuk a felvázolt feladatok sorát záró igényt. Az összegezések mellett még értékes, hasznos cikkeket, írásokat is közöl a tájékoztató. Ide sorolandó Sipos Csaba cikke, melyben néhány személytelen ajánlási módszert nyújt át kollégáinak. Tapasztalatokat rögzít Győri László és Pellérdi Gyula. Mindkettő tanulságos: a megyei könyvtár és az 503-as szakmunkásképző intézet együttműködése adta az egyik témát, a másikat a mezőgazdasági könyvhónap somogyi mérlege. A megyei híradóban megszólalnak a vidéki könyvtárosok is. Komáromi Ildikó arról számol be, hogy két év alatt mennyire ismerte.meg a nagyberki embereket. Tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a lelkiismeretes könyvtáros csalás álékor végezheti jól a munkáját, ha eleven kapcsolatot épít ki a faluközösséggel. Lakácsai, kapospulai példákról is olvashatunk még. A Somogyi könyvtárak című füzetet a megyei könyvtár sokszorosítójában nyomták. Borítóját Z. Soós István, a rajzokat Szita Ferenc készítette. H. B. Néhány évvel ezelőtt kísérleti jelleggel vezették be a pótló foglalkozást egy-két általános iskolában, s a kedvező tapasztalatok alapján már több mint ötven tanintézetben rendszeresítették hasonló foglalkozásokat. Az idén tovább szélesedik a kör. A kezdeményezés lényege, hogy megelőzzék a* bukásokat, s ezzel csökkentsék a nyári javító- vizsgák számát. A pótló foglalkozás első fázisa tulajdonképpen a tanév végi ismétlések eppen most esedékes időszaka. Ebben, a periódusban azokkal a tanulókkal, akik valamelyik tárgyból elégtelenre állnak, a pedagógusok intenzívebben foglalkoznak, hogy elkerüljék a bukást. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor abból az egy-két tárgyból, amelyikből elégtelenre állnak, az osztályozó értekezleten nem zárják le jegyeiket. Ezek a diákok a tanév befejezését követően 11 munkanapon pótló foglalkozáson vesznek részt, ami az általános iskola bármely osztályában szervezhető. A foglalkozást az a pedagógus vezeti, akinek a tantárgyából megbuknának, mivel ő ismeri legjobban hiányosságaikat. A 11 nap elteltével állapítják meg abból az egy vagy két tantárgyból a végleges érdemjegyet. Természetesen az a tanuló, aki nem érte el a tantervi követelményeket — a rendtartás előírása szerint — augusztusban köteles javítóvizsgát tenni. A kezdeményezés különösen jelentős a fizikai dolgozók tanulmányilag hátrányos helyzetű gyermekei szempontjából. Kakasütés, autóverseny a Zselicség j unió Hsán Az Idén lesz 75. éve, hogy az Almás menti juniális alkalmából először gyűltek össze a zselici emberek a mózsgói Tinódy- völgyben, a kanyargó Alm$i patak .partján, és vidám népszokásokkal ünnepelték a beköszöntő nyarat. Azóta minden június harmadik vasárnapján — az idén június 20-án — sor kerül az Almás menti juniálisra, amelynek legérdekesebb eseménye : a kakasütés. Ez valaha úgy zajlott le, hogy egy kakast nyakig beástak a földbe, és a. bekötött szemű legényeknek cséphadaróval —■ egyetlen ütéssel — el kellett találniuk a szerencsétlen álla? tarajos fejét. Az utóbbi időben azonban a kakast egy földre, állított virágeserép helyettesíti, ám a győztes díja ma is a régi: a falu legszebb kakasa. A helyi népipűvelő, Lengyeltóti János kezdeményezésére és a vidék ifjúságának nagy örömére az Almás menti juniális progrmja most kibővült a zselic- ségi autóversennyel. A Magyar Autóklub szigetvári szervezete »►Zselici Kupa-* elnevezésű vándordíját alapított a legjobb s legügyesebb gépkocsivezetők számára. A Zselicség a múltban hazánk egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékének számított, és a fejlődést jól mutatja, hogy Dél-Dunántúl első autósversenyét éppen e tájon rendezik aséSHz meter magasból ejtettek le e®t az autót a betonra. Svájcban ülésező közlekedés b ztonsagri konferencia részi vőinek mutatták be Bernben, hogy egy-egy összeütközés] mekkora, erők szabadulnak íeL Tsz-tagoknak is jár a fogpótlás Az idén lépett életbe az az előírás, amelynek értelmében a termelőszövetkezetek tagjai és családtagjai — a munkásokhoz és alkalmazottakhoz hasonlóan — jogosultak fogpótlásra, mégpedig műfogra, illetve fogsorra, fogkoronara és hídra egyaránt Az Egészségügyi Minisztérium megállapította, hogy az állami egészségügyi szolgálat egyes vidéki fogorvosi rendelőiben mégis elutasítják' a szolgáltatásra jogosult betegeket, mégpedig jogszabály hiányára való hivatkozással. Ezért az Egészségügyi Minisztérium hivatalosan leszögezi, hogy a termelőszövetkezet tagja és annak családtagja az említett szolgáltatásokra és ezek javíttatására jogosult. A tsz-tagoknak és családtágjaiknak a műfogért, műfogsorért, fogkoronáért, hídért, valamint a szükséges javításokért ugyanolyan térítést kell fizetniük, mint a • munkaviszonyban állóknak, illetve családtagjaiknak. A minisztérium utasította az illetékes egészségügyi intézmények vezetőit az érvényes rendelkezés végrehajtására. £0&0IC Színházban Hiusztvisihák a színházban az Eladott menyasz- szonyt szemléli. Nem zavartatja magát és együtt dúdolja a melódiát a színészekkel. Egy idő múlva megszólal a szomszédja: — Kérem, maradjon csöndben. Nem akarok minden melódiát kétszer hallani! — Uram,'maga egy intelligens ember? — le-, gyint Hiusztvisihák. — Ha igen, akkor ezt a melódiát legalább százszor kell meghallgatnia. Sokan voltak Egy idős néni meséli otthon:— Ma rendkívül nagy tülekedés volt a villamoson, Annyian voltak, hogy még néhány fiatal is kénytelen volt állni „ Bíróságon — De ügyvéd úr, a válás sokkal drágább, mint a házasság. — Ez igaz. de nagyobb öröme is telik benne... Próba a kirakatban Egy fiatalasszony megkérdezi az üzletvezetőt: — Felpróbálhatom, kérem, azt a kék kosztümöt, a kirakatban? Az üzletvezető ragyogó arccal megy a kirakat felé: — Tessék jönni. Ez. nagyszerű reklám lesz az üzletünknek... Tökéletes Az egyik nagyvallalat igazgatója mondja hivatalnokának: — Hallja, Kropacsek, magából nagyszerű bűnöző lenne! — Ugyan miért, igazgató kartárs? — Mert munkájának soha nincs semmi nyoma... Legyen erős — Kérem, legyen erős. El tudja viselni az igazságot? — Igen. — Akkor meg kell mondanom önnek, doktor úr, hogy a boríték, amelyet átadtam önnek, üres. Legrövidebb szerelmeslevél Egy francia irodalmi folyóirat pályázatot hirdetett a legrövidebb szerelmeslevélre. Az első díjat egy méregdrága női bunda számlája nyerte el, amelyre egyetlen szót írtak: kifizetem. Sommi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja« Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor ú. 2. Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalokuál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 2o Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinqa S. u. 6. Felelős*vezető: Mautner Józ&sf CEelefotó AP—MTI—KS)
