Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-20 / 116. szám

XXVII. évfolyam., 116. szám. in ................................ —... ■. C sütörtök, 1971. május 20. Kézimunkák között Tizenkét éves korában kez­dett kézimunkázni. A tanfo­lyam zárása után a felnőttek között ő volt az egyetlen gye­rek, akinek a munkáját ki­állították. »-Ügyes kislány e? a kis Tóth Matild, nagyon szé­pen dolgozik** — mondogatták akkor. . A színes fonalakkal, a kü­lönféle alapanyagokkal egy életre szóló kapcsolata vala­mikor akkor született meg. A kis Tóth Matüdból már ré­gen Orbán Ferencné lett, de Balatonbogláron és a környé­ken csak Tilda néninek hív­ják. Itt, a boglár i művelődési házban, ahol sok száz asz- szotiy és lány gyűlt össze a békegyúlésre. alig győzte fo­gadni az üdvözleteket, hall­gatni az elismerő szavakat. — A Hazafias Népfront nő­bizottsága kezdeményezésére harminc-harmincöt asszony­nyal szakkört szerveztünk. Volt már kiállítás, de úgy gondoltuk, ezen a napon is bemutatjuk munkáink egy ré­szét. . d — Az érdeklődés, az aka­ratlanul is »meghallott-« meg­jegyzések bizonyítják, helyes és kedves ötlet volt ez. — A szép kézimunka dísze a lakásnak. S valahogy úgy van az ember, ha maga ké­szíti, még nagyobb benne az öröme. Több mint másfél év­tizede vezetek tanfolyamokat, szakköröket, és személyes ta­pasztalatom, hogy mind több nő vonzódik a kézimunka iránt. — Gondolom, a lakása ott­hon egy kis kézimunka-mú­zeum lehet — Áh! — És elmosolyodik. — Van persze egynéhány da­rabom, de úgy vagyok én, mint a cipész, akinek nincs cipője, vagy mint a szabó, akinek nincs ruhája. -Elaján­dékozom, amit csinálok. Tilda néni tervez, tanít, elő­rajzol és irányít.' Azt mondja, nem egyszer előfordul, hogy teljesen ismeretlenek is be­kopognak a lakásába, »nincs kihez fordulni, tessék taná­csot adni-«. Valakinek át kellene adni a tudást, valaki fiatalnak, aki továbbviszi a szép munkát. Ha azt mondom, hogy a művészi népi hímzésektől a modem subáig itt mindent látni lehetett, és tán nem volt egyetlen látogató sem, aki né­hány elismerő szót ne szólt volna, akkor keveset mond­tam. Pótló foglalkozás a gyenge tanulók segítésére Az asszonyok a nagygyűlé­sen a békéről beszéltek, s az előcsarnokban ott pompáztak a békés otthon legszebb dí­szei, a kézimunkák. ) V. M. ÜNNEPI KÖNYVHÉT Tízen Somogybán — Felszabadulási emlékkönyvtárat avatnak Csokonyavisontán Gazdag programmal, író­olvasó találkozókkal, emlék­könyvtár-avatással ünnepli meg Somogy a könyv hetét. Tíz költő és író vesz részt az ünnepi eseményeken, amelyek behálózzák az egész megyét. Az ünnepi könyvhét kiemel­kedő rendezvénye lesz a Mar­caliban tartandó találkozó, melynek vendége Somogyi Tóth Sándor, József Attila- díjas író. (Kiss Ferenc iroda­lomtörténész mond ismertetőt az író munkásságáról.) A somogyi ünnepi könyvhét ünnepségein több gyermek- és ifjúsági író is részt vesz. Földes Péter, Csulák Mihály, Gerő János, és a »Pettyes labda a világkupában« írója, Tari János. Kaposváron a me­gyei könyvtárban és az ifji sági házban találkoznak fiat olvasóikkal, vidéken ped Marcaliban, Taszáron, Or" lakon. Az ünnepi könyvhéten nag szabású rendezvényre készül Tab, ahol Talcáts Gyula Jó­zsef Attila-díjas költőt kö­szöntik a szülőfalu lakói. Vendégünk lesz Fodor And­rás József Attila-díjas költő, Jókai Anna írónő, valamint Koncz István jugoszláviai ma­gyar író. A május 29-én kezdődő ün­nepi könyvhét Somogybán az országos ünnepségnél tovább tart: június 4-e helyett 6-án fejeződik be. Akkor avatják fel a csokonyavisontai felsza­badulási emlékkönyvtárat. 1 Megyei tájékoztató Megjelent a Somogyi könyvtárak »Szeretnénk, ha új kiadvá­nyunk nemcsak eggyel gyara­pítaná a kiadványok sokasá­gát, hanem szívesen fogadott segítőtársa lenne Somogy könyvtárosainak.« — Ezekkel a szavakkal indítja útjára is­mét a Palmiro Togliatti Me­gyei Könyvtár a könyvtárosok megyei tájékoztatóját, a So­mogyi könyvtárak című íüae- tet. Az első számban nemcsak ígéretet olvashatunk, hanem tartalmas cikkeket is. Minde­nekelőtt meg kell említenünk Kellner Bernátnak, a megyei könyvtár igazgatójának Taná­csi könyvtáraink holnapja cí­mű írását, amelyben tanácsi könyvtárhálózat jövőjét igyek­szik felvázolni. Többek között ezt olvassuk a cikkben a ta­nácsokra háruló megnöveke- dett feladatokról:, »A közigaz­gatás folyamatban levő re­formja megerősíti a községi tanácsok önállóságát, és kibő­víti intézkedési jogkörüket; ennek következményeként a vezetői szemlélet meghatározó jellege bizonyosan növekedni fog.« Emellett milyen feladatokat lát fontosnak még a szerzői A közigazgatáshoz idomuló könyvtárhálózat megteremté­sét, korszerű feltételek ■ meg­teremtését a gazdaságilag je­lentősebb .községekben. Nagy­bajom, Babócsa. Csokonyavi- sonta, Berzence, Lengyeltóti, Böhönye, Karád, Somogyszob — sorolja föl Kéllner Bemát a számításba jöhető helysége­ket. Képessé kell tenni a falusi könyvtárakat is a magasabb szintű könyvtárak szolgáltatá­sainak továbbítására" — jelö­li meg a következő feladatot, majd így folytatja: — eleve­nebb kapcsolatot kell teremte­nünk a könyvtárak és a párt­szervezetek között, a termelé­si feladatok megoldását is elő kell segíteni, növelni az olva­sók számát, főleg a munkás- és paraszi fiatalokét, felnőtte­két. — Értő és ügyszerető könyvtárosok álljanak min­denhol a 'kölcsönzőpult mellett — olvassuk a felvázolt felada­tok sorát záró igényt. Az összegezések mellett még értékes, hasznos cikkeket, írá­sokat is közöl a tájékoztató. Ide sorolandó Sipos Csaba cikke, melyben néhány sze­mélytelen ajánlási módszert nyújt át kollégáinak. Tapasz­talatokat rögzít Győri László és Pellérdi Gyula. Mindkettő tanulságos: a megyei könyvtár és az 503-as szakmunkáskép­ző intézet együttműködése ad­ta az egyik témát, a másikat a mezőgazdasági könyvhónap somogyi mérlege. A megyei híradóban meg­szólalnak a vidéki könyvtáro­sok is. Komáromi Ildikó arról számol be, hogy két év alatt mennyire ismerte.meg a nagy­berki embereket. Tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a lelkiismeretes könyvtáros csalás álékor végezheti jól a munkáját, ha eleven kapcsola­tot épít ki a faluközösséggel. Lakácsai, kapospulai példák­ról is olvashatunk még. A Somogyi könyvtárak cí­mű füzetet a megyei könyvtár sokszorosítójában nyomták. Borítóját Z. Soós István, a rajzokat Szita Ferenc készítet­te. H. B. Néhány évvel ezelőtt kísér­leti jelleggel vezették be a pótló foglalkozást egy-két ál­talános iskolában, s a kedve­ző tapasztalatok alapján már több mint ötven tanintézetben rendszeresítették hasonló fog­lalkozásokat. Az idén tovább szélesedik a kör. A kezdemé­nyezés lényege, hogy megelőz­zék a* bukásokat, s ezzel csökkentsék a nyári javító- vizsgák számát. A pótló fog­lalkozás első fázisa tulajdon­képpen a tanév végi ismétlé­sek eppen most esedékes idő­szaka. Ebben, a periódusban azokkal a tanulókkal, akik valamelyik tárgyból elégtelen­re állnak, a pedagógusok inten­zívebben foglalkoznak, hogy elkerüljék a bukást. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor ab­ból az egy-két tárgyból, ame­lyikből elégtelenre állnak, az osztályozó értekezleten nem zárják le jegyeiket. Ezek a diákok a tanév befejezését követően 11 munkanapon pót­ló foglalkozáson vesznek részt, ami az általános iskola bármely osztályában szervez­hető. A foglalkozást az a pe­dagógus vezeti, akinek a tan­tárgyából megbuknának, mi­vel ő ismeri legjobban hiá­nyosságaikat. A 11 nap eltel­tével állapítják meg abból az egy vagy két tantárgyból a végleges érdemjegyet. Ter­mészetesen az a tanuló, aki nem érte el a tantervi köve­telményeket — a rendtartás előírása szerint — augusztus­ban köteles javítóvizsgát ten­ni. A kezdeményezés különö­sen jelentős a fizikai dolgozók tanulmányilag hátrányos helyzetű gyermekei szempont­jából. Kakasütés, autóverseny a Zselicség j unió Hsán Az Idén lesz 75. éve, hogy az Almás menti juniális alkalmá­ból először gyűltek össze a zse­lici emberek a mózsgói Tinódy- völgyben, a kanyargó Alm$i patak .partján, és vidám nép­szokásokkal ünnepelték a bekö­szöntő nyarat. Azóta minden jú­nius harmadik vasárnapján — az idén június 20-án — sor ke­rül az Almás menti juniálisra, amelynek legérdekesebb esemé­nye : a kakasütés. Ez valaha úgy zajlott le, hogy egy kakast nyakig beástak a földbe, és a. bekötött szemű le­gényeknek cséphadaróval —■ egyetlen ütéssel — el kellett ta­lálniuk a szerencsétlen álla? ta­rajos fejét. Az utóbbi időben azonban a kakast egy földre, ál­lított virágeserép helyettesíti, ám a győztes díja ma is a régi: a falu legszebb kakasa. A helyi népipűvelő, Lengyel­tóti János kezdeményezésére és a vidék ifjúságának nagy örö­mére az Almás menti juniális progrmja most kibővült a zselic- ségi autóversennyel. A Magyar Autóklub szigetvári szervezete »►Zselici Kupa-* elnevezésű ván­dordíját alapított a legjobb s legügyesebb gépkocsivezetők számára. A Zselicség a múltban hazánk egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékének számí­tott, és a fejlődést jól mutatja, hogy Dél-Dunántúl első autósver­senyét éppen e tájon rendezik aséS­Hz meter magasból ejtettek le e®t az autót a betonra. Svájcban ülésező közlekedés b ztonsagri konferencia részi vőinek mutatták be Bernben, hogy egy-egy összeütközés] mekkora, erők szabadulnak íeL Tsz-tagoknak is jár a fogpótlás Az idén lépett életbe az az előírás, amelynek értelmében a termelőszövetkezetek tagjai és családtagjai — a munká­sokhoz és alkalmazottakhoz hasonlóan — jogosultak fog­pótlásra, mégpedig műfogra, illetve fogsorra, fogkoronara és hídra egyaránt Az Egészségügyi Miniszté­rium megállapította, hogy az állami egészségügyi szolgálat egyes vidéki fogorvosi rende­lőiben mégis elutasítják' a szolgáltatásra jogosult betege­ket, mégpedig jogszabály hiá­nyára való hivatkozással. Ezért az Egészségügyi Minisz­térium hivatalosan leszögezi, hogy a termelőszövetkezet tagja és annak családtagja az említett szolgáltatásokra és ezek javíttatására jogosult. A tsz-tagoknak és családtág­jaiknak a műfogért, műfog­sorért, fogkoronáért, hídért, valamint a szükséges javítá­sokért ugyanolyan térítést kell fizetniük, mint a • munkavi­szonyban állóknak, illetve csa­ládtagjaiknak. A minisztérium utasította az illetékes egész­ségügyi intézmények vezetőit az érvényes rendelkezés vég­rehajtására. £0&0IC Színházban Hiusztvisihák a színház­ban az Eladott menyasz- szonyt szemléli. Nem za­vartatja magát és együtt dúdolja a melódiát a szí­nészekkel. Egy idő múlva megszólal a szomszédja: — Kérem, maradjon csöndben. Nem akarok minden melódiát kétszer hallani! — Uram,'maga egy in­telligens ember? — le-, gyint Hiusztvisihák. — Ha igen, akkor ezt a me­lódiát legalább százszor kell meghallgatnia. Sokan voltak Egy idős néni meséli ott­hon:­— Ma rendkívül nagy tülekedés volt a villamo­son, Annyian voltak, hogy még néhány fiatal is kény­telen volt állni „ Bíróságon — De ügyvéd úr, a vá­lás sokkal drágább, mint a házasság. — Ez igaz. de nagyobb öröme is telik benne... Próba a kirakatban Egy fiatalasszony meg­kérdezi az üzletvezetőt: — Felpróbálhatom, ké­rem, azt a kék kosztümöt, a kirakatban? Az üzletvezető ragyogó arccal megy a kirakat felé: — Tessék jönni. Ez. nagyszerű reklám lesz az üzletünknek... Tökéletes Az egyik nagyvallalat igazgatója mondja hiva­talnokának: — Hallja, Kropacsek, magából nagyszerű bűnö­ző lenne! — Ugyan miért, igazga­tó kartárs? — Mert munkájának so­ha nincs semmi nyoma... Legyen erős — Kérem, legyen erős. El tudja viselni az igaz­ságot? — Igen. — Akkor meg kell mon­danom önnek, doktor úr, hogy a boríték, amelyet átadtam önnek, üres. Legrövidebb szerelmeslevél Egy francia irodalmi fo­lyóirat pályázatot hirde­tett a legrövidebb szerel­meslevélre. Az első díjat egy méregdrága női bunda számlája nyerte el, amely­re egyetlen szót írtak: kifizetem. Sommi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja« Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor ú. 2. Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalokuál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 2o Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinqa S. u. 6. Felelős*vezető: Mautner Józ&sf CEelefotó AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents