Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-20 / 116. szám

PALANTAÜLTETES Megkezdték az n bor kapa! án l á k Idültetéset a rnernyei Cj Ba­rázda Tsz-ben. Két holdon termelnek uborkát. A dinnye- palánták még a melegágyakban vannak. öntözik a dinnyepalántákat. Egy nagyatádi tanácskozás tapasztalatai Nagyobb teret a fiatal műszakiaknak! Földbe kerülnek az uborkapalánták. A KISZ nagyatádi városi bi­zottsága a közelmúltban ta­nácskozásra hívta össze az üzemekben dolgozó fiatal mű­szakiakat és közgazdászokat. A tanácskozáson Szabó József. a városi KISZ-bizottság tit­kára elmondta, hogy 1971 egyik legkiemelkedőbb esemé­nye lesz a fiatal műszakiak és közgazdászok első országos konferenciája, összehívásának szükségességét a társadalmi és a gazdasági életben az eiLmúlt időszakban végbement válto­zásoknak egyik alapvető kér­dése, a technikai haladás meg­gyorsulása indokolja. Nagyatádon is jól érzékel­hető az üzemek fejlődésében és a fiatal műszaki értelmi­ség számának gyarapodásá­ban ennek hatása. A városban dolgozó műszaki értelmiség nagyobbik részét a harminc éven aluliak alkotják. Többsé­gük a három nagy’bbb üzem­ben — a konzervgyárban, a cérnagyárban és a Danuvia gyárában — dolgozik. Gazda­ságpolitikai célkitűzéseink, a negyedik ötéves terv műszaki fejlesztési feladatai sem nél­külözhetik az üzemi fiatal mű­szála értelmiség aktivitását. A körükben végzett munka fejlesztése a KISZ-nek is fon­tos feladatot ad. Teendőink közé tartozik, hogy tanulmá­nyozzák, elemezzék a fiatal üzemi értelmiségiek helyzetét, fejlődésüket munkájukat. A titkár arról is szólt, hogy lé­nyeges a műszaki értelmiség­nek a vállalat politikai, társa­dalmi életébe való bekapcso­lása. Káplár János konzervgyári fiatal: — Üzemünkben harminc műszaki végzettségű fiatal dolgozik. és valamennyien képzettségünknek megfelelő munkakört töltünk be. Válla­latunk minden posztján meg­találhatóak a fiatalok: van köztünk osztályvezető, üzem­részvezető, főművezető és cso­portvezető. Ügy érezzük, hogy az üzem gazdasági és pártve­zetősége és a KISZ csúcsve­zetősége is számit a mun­„Háziverseny44 a tsz-ben A somogyzsitfai példa A közelmúltban három ter­melő üzemben is jártam a munkaversenyben győztes­nek járó jutalom átadása al­kalmából. Az egyik feldolgo­zó-ipari vállalat, a másik ál­lami gazdaság, a harmadik termelőszövetkezet volt, s mindegyikben hangsúlyozták a jutalmak átadásánál: a si­kerben jelentős része van a helyi versengésnek, a szocia­lista brigádok tevékenységé­nek. Ez az a belső mozgás, ami előre viszi az üzemet, s ez a törekvés lendít olykor járási, megyei, országos győ­zelmekig. De ha a működési­termelési terület határát nem is lépi túl az eredmény híre. csupán »házon belül« számít sikernek, akkor is dicséretes hiszen az üzem gazdálkodása* előnyösen befolyásolja, önma­guk javát szolgálják vele az ott dolgozó emberek. Ilyen versengésről — pon­tosabban ennek hasznosságá­ról — tájékoztatta szerkesztő­ségünket a minap a somogy­zsitfai Hunyadi János Ter­melőszövetkezetből Varga Ár­pád főagronómus és Tislér Mária ügyintéző. Igaz, nem értek el országra szóló ver- senysikereket, de a cél sem az volt. A gazdaság egy bizo­nyos területén, a gépesítésben dolgozók számára indítottak munkaversenyt a tavaszi me­zőgazdasági munkák jó ér idejében történő elvégzésére. Az április első felében indí­tott versenyben azóta is mint­egy huszonöt traktoros, gép­kocsivezető és szerelő vesz részt, s a május 25-ig elért teljesítmény alapján dől el, kik részesülnek a tsz vezető­sége által kitűzött 5000 forin­tos jutalomból. Mit kellett — illetve kell — a gépesítésben dolgozók­nak elvégezniük ebben az idő­szakban? Mintegy 750 hold vetés az, ami kiemelkedő feladatnak számít. Ehhez 14 új — vagy ha nem is új, de kifogástalan állapotban lévő — erőgép állt rendelkezésükre. Állt — ír­tam, mert a tavaszi vetéseket mind elvégezték, s ezekben a napokban már — új munka­gépek csatasorba állításával — a pillangósok betakarítását és a fűkaszálást kezdték meg. Nagy lendülettel és lelkese­déssel folyik a munka — ír­ják levelükben a szövetkeze­tiek. — Az emberek lelkiis­meretesen kihasználják az időt, nyújtott műszakban dol­goznak. A teljesítményekhez az is hozzájárult, hogy’szövet­kezetünk gépparkját csaknem teljesen felújítottuk az el­múlt két évben, és jó géppel öröm a munka ... Ez így igaz. De segítségük­re volt az is az idei tavaszi munkáknál, hogy az őszi szán­tásokban sem volt lemaradá­suk. No, meg az időjárás is kedvezett A szállításokat egy, az idén vásárolt tehergépko­csi, a jó talajmunkák elvégzé­sét a diszktiller segíti, Az utóbbit D4—K-B traktorral Szabó Ferenc vontatja. A munkaversenyben új MTZ traktorával Kovács Já­nos áll az élen, a május első dekádjában elért teljesítmény szerint. A gépesítésben dolgo­zók keresete egyébként szé­pen — és megérdemelten — emelkedik: április havi átla­guk 3000—3500 forint. Hogy a javítások korszerűbb körül­mények között történjenek, a gépműhely felújításán is mun­kálkodnak. — Termelőszövetkezetünk vezetősége úgy érzi — hang­súlyozzák —, hogy a tavaszi munkaverseny elérte azt a célt, amit vártunk: előbbre jutottunk a munkákkal, és az emberek szorosabb kapcsolat­ba kerültek egymással. A somogyzsitfai példa is azt bizonyítja, hogy egy-egy rész­területen, egy-egy munkacsúcs idején mozgósító ereje, jobb és több munkára ösztönző ha­tása lehet a munkaverseny­nek — ha erre megtalálják a megfelelő formát, a szövetke­zet vezetői figyelemmel kísé­rik a munkát, és alkalmazzák a hatékony ösztönzés eszkö­zeit. Mindenképpen érdemes oda­figyelni az ilyen — tsz-ekben folyó — »-házi versenyekre«. H. F. kánkra: kikéri és figyelembe veszi javaslatainkat, és meg­bízatásokat is kapunk. Így jelentős eredményt értünk el az újító mozgalomban is. Hanyecz Károly, a Danuvia 4. sz. gyárából: — Fiatal üzemünkben sok fiatal értelmiségi dolgozik. Az üzenni KISZ-szervezetek mun­kája javult, a szervezettségi arány emelkedett. Az ifjúsági mozgalomban nagy részt vál­laltak magukra a fiatal mű­szakiak. Mégis úgy érezzük, hogy a gazdasági vezetés nem támaszkodik eléggé ránk, nem bátorítja, nem segíti elég­gé a munkánkat. Balogh József.' ugyancsak a Danuviából: — Egyetértek Hanyecz Ká­rollyal. Nekem is az a tapasz­talatom, és úgy érzem, tár­saim nevében is szólok, hogy az első számú gazdasági ve­zetők nem hallgatják meg a fiatalok véleményét, nem tá­maszkodnak a középvezetőkre. Sajnos, nean biztosították üze­mükben a szakmai fejlődést sem; nincsenek szaklapok és a műszaki irodalom is hiányzik a könyvtár poloairól. Így arra kényszerülünk, hogy a saját keresetünkből vásároljuk meg. Hangoztatták a felszólalók azt is, hogy az eddigieknél több megbízatást várnak a gazdasági vezetőktől, de a pártszervezetektől is. Szóltak szakmai és po'itikai tovább­képzésük fontosságáról és le­hetőségeiről. Nemcsak egyéni, hanem népgazdasági érdek is, hogy a fiátal műszakiak meg­ismerkedjenek a legkorsze­rűbb szakmai irodalommal; és igényt tartanak politikai to­vábbképzésükre is, elsősorban a marxista—leninista esti egyetemen. Dorcsi Sándor Magunk előtt Cj mezőgazdasági gépek a BiW-n A Budapesti Mezőgazdasági. Gépgyár és a Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Gépgyár vezetői szerdai együttes saj­tótájékoztatójukon arról szá­moltak be, hogy igen jelentős terveket hajtanak végre a me­zőgazdaság iparosítására, s el­ső eredményeiket a BNV-n is bemutatják. A BMG — Európában első­ként — kialakította az ubor­katermesztés korszerű gépét, amely tíz óra alatt két hek­tárnyi területről takarítja be a termést. Megtekinthető a vásáron a rotációs fűkasza is, melyet a BMG az NSZK-beli Kemper cég licence alapján immár so­rozatban gyárt. Nincs bonyolultabb fötépí- tésű — és a kölcsönhatások sokféle fajtája nyomán válto­zóbb — szervezet, mint egy- egy emberi közösség'. Az egyén és közösség kötődésé­nek — ahogy ütközésének is — ezernyi formája létezik. A változatos formák egyik új, s kétségtelenül rendkívül fontos alakzata a szocialista brigád, az az önkéntes, társulás, mely­nek tagjait termelői és erköl­csi feladatok éppen úgy össze­kötik, mint a szó igaz értel­mében vett ismeretség, sőt barátság. Az országban ma már több mint hatvanezer olyan közösség van, amely birtokosa a rangot jelentő címnek, s negyvenezer körül jár azoknak a, kollektíváknak a száma, amelyek tagjai a szocialista brigád címet első ízben szeretnék elnyerni. Ha­talmas sereg, még akkor is, ha — reálisan — számolunk azzal, hogy sokféle különbség van brigád és brigád között. És brigádon belül az embe­rek között is. Mert éppen a finom differenciáltság az, amire á közös jellemzők tá­maszkodnak. Más és más a mérce egy tervezőmérnökök­ből álló, egy bolt dolgozóiból alakult, s egy karbantartó műhely szakmunkásai által létrehozott brigád esetén, és jó, hogy más. Brigádtagnak lenni nem uniformisba öltö- I zést jelent; van ahol már acélként edzhetik a közössé­get. van, ahol még csak vas­ként kovácsolják. A közelmúltban lezajlott, munkasikereket köszöntő ün­nepségeken, a párt kongresz- szusi zászlaját, oklevelét, a Minisztertanács és a SZOT vörös zúndorzászlaját, a ki­váló vállalat cím, a szocialis­ta munka vállalata cím elnye­rését ünneplő összejöveteleken mindenütt elhangzott és teljes joggal: az eredmények legfőbb forrása a közös munka voit, s ezen belül is a szocialista brigádok áldozatos tevékeny­sége. A múlt esztendő valóban próbája volt a közösségek erejének. A harmadik ötéves terv teljesítése, az árvízkárok ellensúlyozása — a nemzeti jövedelem egy százalékos többletével, — a mezőgazda­ságban a rendkívül mostoha időjárással való küzdelem egyént és közösséget egyaránt vizsgáztatott. A vizsga sike­rült, s ebben döntő része van azoknak az embereknek, akik az önként vállalt többért dol­gozva, egyre jobban érzik, fölismerik az enyém és a mienk, a nekem és a nekünk közötti szoros összefüggéseket. Ezerféle példa van arra, mi mindenre képesek ezek az új­fajta, egyén és közösség ed­dig nem ismert harmonikus kapcsolatát formáló kollektí­vák. Szocialista brigádok szá­zai töltötték szabadsaguk egy részét vagy teljes egészét az árvíz sújtotta területek hely­reállításán. Ők voltak azok, akik élen jártak a jubileumi, majd a kongresszusi verseny­ben. S az év elején vállaltakat év közben — a nemzeti jö­vedelem növekedésének egy százalékos túlteljesítése érde­kében — megtoldottét S e nagy ügyek közepette kirán­dultak, színházba mentek, író —olvasó találkozón vettek részt, segítettek fölépíteni egy sokgyermekes család házát, iskolába jártak, rendszeres lá­togatói voltak a politikai ok­tatásnak. Miért csinálják? Aligha azért, mert- elnyerhetnek egy. oklevelet, .bronz-, ezüst- vagy aranyfokozatú jelvényt. Alig­ha azért, mert tevékenységük fejében’ bőven ömlik a pénz- mag a zsebükbe, hisz sok helyütt még a teljesen meg­érdemelt anyagiakat is pati­kamérlegen kidekázva adják nekik. Hát akkor? Talán az a magyarázat, amit az egyik gyárban jegyez­tem föl, s így hangzott: ma­gunk előtt akarunk többek lenni. Magunk előtt! Sok benne az igazság, hi­szen a nemes emberi hiúság fontos hajtóerő. Többet tudni, érteni a világ és környezetünk dolgaiból, segíteni ott, ahol módunk van rá; adni, ha erőnk van hozzá — egyre több emberben megfogalma­zódó igény s akarat. Mégis, tartozik ehhez még valami. Az, hogy e közösségek tagjai nemcsak tudatuk magasabb fokára jutottak el, hanem e tudat kisugárzásaként tapasz­talhatják környezetük változá­sát, tevékenységük hatását azokra is, akik először csú­folták őket, aztán figyelgették munkájukat, majd irigyelni kezdték összetartásukat, s végül azzal álltak elő: beven­nétek a brigádba? Az emberformálás folya­mata hosszú, bonyolult, átté­teles. Magukat formálva, s másokat alakítva, az egyént tökéletesítve, s a közössége* jobbá téve lényegében és va­lójában ezt, az emberiormálá •• folyamatát végzik a szociálist brigádok is, összhangban a társadalom egészével, s az em­beri közösségek más alakza­taival. Maguk előtt akarnak többek lenni. De mert egy­milliónál is többen vannak már, velük és általuk leszünk valamennyien többek a mun­kában, a társadalmi tevé­kenységben, a közösségi élet­ben, az emberi tartásban, az­az: egyszerre gazdagodva egyéniségünkben és a társa­dalom tagjaként. Mert az acélt is, a vasat is, egyazon ércből olvasztják. M. O. ÉVENTE 7000 SERTÉS A nagyberki közös társulás ré zére készülő sertéskombinát az idén kész lesz. A 48 millió forint költséggel épülő sertéstelepről évente 7000 hízott sertést értékesítenek. Befejezéshez közeledik a négy darab, egyenként 35—35 vagonos takarmánytároló építése is, majd a szociális létesítmények következnek. SOMOGYI Bí £PI, AP Csütörtök, m májas 20. 3

Next

/
Thumbnails
Contents