Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-18 / 114. szám

Befejezték tanácskozásukat a békemozgalmak küldöttei (Folytatás az 1. oldalról) chilei köztársasági elnök; a szabadságért, függetlenségért küzdő laoszi nép; az Egyesült Államokban működő >*ú j koa­líció a békéért és az igazsá­gért-“ mozgalom, az Afrikai Egységszervezet, továbbá a BVT elnökségében kezdettől fogva tevékenykedő Raymond Cuyot francia békemozgalmi vezető és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtit­kára, aki másfél évtizede fejt ki eredményes tevékenységet a magyar békemozgalom szé­lesítéséért, sikeres munká­jáért Az aranyérmek kitüntetett­jei hazájukban kapják majd kézhez a Joliot-Curie-érmet. Romes- Csandra Sebestyén Nándprnénak a közgyűlés plé­numa előtt nyújtotta át meleg szavak kíséretében a kitün­tetést Fogadás a Békevilágtanács küldöttsége tiszteletére Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn a Parla­ment Munkácsy-termében — Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és Fock Jenőnek, a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány elnökének társaságában — fogadta a Béke-világtanács budapesti közgyűlésén részt vevő személyiségek egy cso­portját. Ldsonczi Pál meleg szavak­kal köszöntötte a meg jelentei­ket, majd a magyar közéleti vezetők szívélyesen elbeszél­gettek Romes Csandrával, a iöéke-világtanácK főtitkárával és a nemzetközi békemozgalom több vezetőjével. (MTI) Kádár János kezet szorít Ab emathy lelkésszel. (Képtáv írón érkezett — MTI—KS) A közgyűlés kiáltványa / A Béke-világtanács kitüntetéseinek odaítélése után ke- rült sor a Béke-világtanacs budapesti közgyűlése fő do- | kumentumának, a Béke-világtanács közgyűlése kiáltványá- j nak elfogadására. A budapesti kiáltvány a következőket mondja: Mi, a béke hívei, akik 124 országból, 30 nemzetközi és több mint-200 nemzeti szerve­zet képviseletében gyűltünk össze Budapesten, — felhívást intézünk minden néphez, min­den jóakaratú emberhez, s nybmatékosan felhívjuk őket arra: egyesítsék erőfeszítései­ket a békéért és a nemzeti függetlenségért, valamint az imperializmus és a háború el­len vívott harcban. Az emberiségre tengernyi szenvedést zúdít a fegyverke­zési! verseny, a nukleáris, ve­gyi és biológiai fegyverek fel­halmozása, az éhség és a tu­datlanság. Még ma is fenye­getik a háborúk és a véreng­zések szörnyű szenvedései; ma is népeket űznek el szü­lőföldjükről; népek válnak a gyarmatosítás és a fajüldözés áldozataivá. A jövő azonban a népek tetteitől függ. E tettek függ­vénye, hogy az ellentétek ki­éleződnek vagy rendeződnek, hogy fegyverkezés vagy álta­lános és ellenőrzött leszere­lés; hogy nyomor vagy tár­sadalmi fejlődés, önrendelke­zési jog és nemzeti szuvere­nitás lesz-e része minden népnek, a világ minden ré­szén. Új lépések a béke és biztonság érdekében Az 1969-es berlini béketalál­kozó óta a béke erői nagy sikereket értek el; egyidejű­leg sorúink szélesebbé váltak és növekedett tekintélyünk is. Vietnam, Laosz és Kambod­zsa népeinek hősi helytállása az Egyesült Államok indokí­nai agressziójával szemben, s különösképpen a Dél-Laosz- ban az agresszofokra mért vereség, az Egyesült Államok­ban a Nixon-politika ellen, a béke érdekében kifejtett te­vékenység, a növekvő támo­gatás, amelyet az egész vi­lág nyújt Indokína népei igaz ügyének győzelméhez — mindez rendkívül jelentős hozzájárulás a népek béké­jéért és nemzeti függetlensé­géért vívott harchoz. Támo­gatjuk a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradal­mi kormányának legutóbbi, a párizsi tárgyalásokon tett ja­vaslatát, valamint a Laoszi Hazafias Front és a Khmer Egységfront javaslatát, ame­lyek az indokínai békés ren­dezés ésszerű alapját képezik. A kiáltvány ezután a békét akaró erők támogatásáról biz­tosította az ENSZ 1967. no­vember 22-i határozatát, s a békés politikai rendezést. Majd így folytatódik. Afrikában a néptömegek harca erősödésének és — kü­lönösen a portugál gyarmato­kon • folyó fegyveres harcokat illetően — a nemzeti felsza­badító mozgalom szélesedésé­nek lehetünk tanúi. , Latin-Amerika haladó, nemzeti erőinek jelentős si­kerei — különösképpen, ame­lyet Chilében értek el —' ösz­tönzést jelentenek valamennyi nép számára a világnak ezen a részén. Országok szabadították fel magukat az imperialista tőké­sek uralma alól azzal, hogy visszaszerezték saját termé­szeti kincseiket. Űj lépések születtek á béke és a népek biztonsága felé. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK között megkötött szerződések megalapozták az európai helyzet normalizálódását. E lépések a szocialista országok következetes béke-erőfeszíté­seit bizonyítják, s ázt, hogy Nyugat-Európa bizonyos kö­rei a politikai realizmus felé közelednek. ború rémségeinek fenyegeté­sére. Létfontosságú feladata a béke valamennyi hívének e katasztrófa megakadályozása — hangsúlyozza. — Az im­perializmus agresszív politi­kájával mi a béke aktív vé­delmét, a nemzetközi bizton­ság megerősítéséért folytatott harcot állítjuk szembe. Most azt tartjuk legfontosabbnak, hogy Indokínában felszámol­ják a háborús tűzfészket, az Egyesült Államok és csatló sainak csapatai azonnal, tel­jes számban vonuljanak ki a világ e részéről, s hogy a Közel-Keleten meghiúsítsuk az Egyesült Államok és az iz­raeli kormány agresszió» poli­tikáját. A. béke erőinek követelése Követeljük, hogy világkon­ferenciát hívjanak össze a le­szerelés problémáinak meg­tárgyalására. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy üljön ösz- sze az öt atomhatalom kon­ferenciája, s konkrét intézke­déseket fogadjon el a nukleá­ris leszerelés érdekében. Kö­veteljük a vegyi- és bakterio­lógiai fegyverek betiltását és e fegyverkészletek elpusztítá­sát. Harcolunk a külföldi kato­nai támaszpontok megszünte­téséért és a katonai szövetsé­gek felbontásáért. A katonai kiadások csökkentése jelentős erőforrásokat szabadíthatna fel, amelyeket a haladás és a fejlődés érdekében lehetne hasznosítani. Követeljük, hogy szerezzenek érvényt az ENSZ határozatainak, ame­lyek a még fennálló gyarmati rendszerek, valamint a faji megkülönböztetés minden formájának megszüntetésére vonatkoznak. Javasoljuk: valósítsanak meg olyan európai 'biztonsági és együttműködési rendszert, amely a második világhábo­rú végén kialakult határok el­ismerésén alapszik. Javasol­juk, hogy olyan kapcsolatokat teremtsenek Európa vala­mennyi országa között, ame­lyek figyelembe veszik a nemzetközi jog szabályait. Biztosítani kell az ENSZ egyetemlegességét azzal, hogy azokat az országokat is felve­szik a szervezetbe, amelyek még nem tagjai. E követeléseket minden bé­keerő magáénak vallja. A ta­pasztalatok bebizonyították, hogy a béke erőinek egysége a siker záloga. Vonatkozik ez az indokínai amerikai ag­resszió elleni harcra, s arra a folyamatos támogatásra i3, amelyet a nemzeti független­ségükért küzdő népek harcá­hoz nyújtunk. A béke és az együttműködés előmozdításá­ban támaszt jelent számunkra a szocialista országok és más — köztük az el nem kötele­zett — országok politikája. Mozgalmunk ereje egyetemlé- gességében rejlik. Jelszavunk: összetartás, akcióegység! Az ember új energiaforrá­sokat vett birtokába. Harcban áll a természet erőivel, meg­hódítja a világűrt, s le tudja győzni az éhséget, a beteg­séget. Saját cselekedeteitől függ, hogy megszabaduljon a fegyverkezés terhétől és attól a csapástól, amit a háború je­lent. programjai. A budapesti köz­gyűlés az egész békeszerető világ válasza volt az imperia­listák mesterkedéseire: olyan tanácskozás, amely jelentős állomás Volt a mozgalom egységének erősítésében. Szovjet—kanadai tárgyalások kezdődtek Trudeau Moszkvában Trudeau kanadai miniszter- elnök hétfőn hajnalban Otta­wából Moszkvába utazott. A kormányfő Koszigin szovjet miniszterelnök meghívására tesz hivatalos látogatást a Szovj etunióban. Htjára magas kormánytiszt­viselőkből álló küldöttség és .nintegy negyven újságíró kí­séri. Trudeau elutazása előtt ki­jelentette, hogy többek között tárgyalni kíván a szovjet ve­zetőkkel az Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés had­erőinek kölcsönös csökkenté­séről. (Ez Brezsnyevnek Grú­ziában elhangzott kijelentései után három nappal különös jelentőségű.) Szerepel majd a szovjet— kanadai megbeszélések témái között az indokínai háború is. Kanada ugyanis egyike az 1954-es genfi értekezleten lé­tesített háromtagú nemzetkö­zi -ellenőrző bizottságnak. Trudeau országjáró kőrút­jának kanadai részről egyik legnagyobb érdeklődéssel vált állomása Szibéria északi ipar­vidéke, Norilszk és környéke lesz, mivel a sarkvidéki terü­letek fejlesztésében Kanada hasznosítani kívánja a Szov­jetunió tapasztalatait. Romániába utazott a nyugatnémet államelnök Gustav Heinemann nyugat­német államelnök hétfőn hi­vatalos látogatásra Romániá­ba utazott. Scheel nyugatnémet külügy­miniszter Limousinja hétfőn este a bonni repülőtér köze­lében összeütközött egy taxi­val (a taxi sofőrje életét vesz­tette, a miniszter könnyebb sérüléseket, felesége pedig agyrázkódást szenvedett), de Scheel a baleset után foly­tathatta útját, s repülőgépe a tervezett időpontban elindult Bukarest felé. Kétnapos tanácskozás Nyugat-Berlinről / Újabb ürügy az időhúzásra A kiszivárgó hírek szerint a négy nyugati kormány kép­viselői hétfői konzultációikon arra a megállapításra jutot­tak, hogy a Nyugat-Berlinnei kapcsolatos négyhatalmi tár­gyalások »-még nem indokol­ják a kelet—nyugati tárgya­lások megindítását az európai biztonsági rendszerről““. A kétnapos londoni tanács­kozásról — akárcsak a Bonn­ban előzőleg tartott hasonló jellegű konzultációkról — nem adnak ki hivatalos közle­ményt. 1 \ Tüntetések Szadat m ellett Vizsgálatot folytat a főügyészség Vasárnapról szerdára ha­lasztották az új egyiptomi kormány első • ülését, amely­ben várhatóan újjászervezik a tervezési, a termelési, a ke­reskedelmi, a mezőgazdasági, a szolgáltatási, a fejlesztési, a törvényhozói és a munkaerő­gazdálkodási szakbizottságot. A minisztertanács Szadat köz- társasági elnök elnökletével kezdi meg a munkát. A hivatalos szervek közöl­ték, hogy a letartóztatottak és a házi őrizetben levő politi­kusok közül egyesék súlyos bűnöket követtek el. A hét­fői A1 Ahram szerint 110 sze­mélyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy a tömegek érde­kei és biztonsága ellen te­vékenykedtek. Ügyükben vizs­gálatot folytat a főügyészség. Szombaton és vasárnap folytatódtak a Szadat elnököt támogató rokonszenvtünteté- sek az elnöki palota körül, s tüntetőket szállító teherautók járták Kairó utcáit. Az EAK állami szervei, társadalmi szervezetei táviratokban, . nyi • latkozatban, újsághirdetések­ben foglalnak állást Szadál legutóbbi intézkedései mellett. Egyiptomi ENSZ-források közölték, hogy a legutóbbi kormányalakítás nem von maga után változást az EAK politikájában. El-Zajjat egyiptomi ENSZ- fődelegátus vasárnap Kairó­ból visszautazott New York­ba. (MTI) RÖVIDEN Ünnepi ülésre hívták össze a bolgár Nemzetgyűlést kedden délutánra. Az ülésen hirdetik ki a vasárnapi népszavazás eredményét Ürtudományi és űrtechno­lógiai sznmpozion nyílt Tokió­ban 10 ország mintegy 300 szakértője vesz részt ezen. Tömegtüntetésen emlékeztek meg a Párizsi Kommün 100. évfordulójáról vasárnap a francia fiatalok tízezrei. Sikeres támadást hajtottak végre a Mekong folyón a khmer hazafiak egy Phnom Penhbe tartó hajókaravém el­len, amely Dél-Vietnamból lő­szert és üzemanyagot szállí­tott a kambodzsai fővárosba. Svédországba érkezett Aldo Moro olasz külügyminiszter. Három napig tárgyal. Elrabolták Izrael isztambuli főkonzulját. A rendőrség erő­teljes nyomozást folytat. Még ma Is súlyos veszély fenyegeti a népek biztonságát Az atomfegyverek elterje­désének megakadályozásáról szóló szerződés életbe lépett; a világ legtöbb állama aláírta azt a nemzetközi egyezményt, amely megtiltja, hogy a ten­gerek mélyén atomfegyvere­ket helyezzenek el. A Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között tárgyalások foly­nak a stratégiai fegyverek korlátozásáról. A biztonság és 5 kérdéseivel foglalkozó európai konferen­cia gondolata megértéssel és támogatással találkozik. Még­is súlyos veszélyek fenyegetik a békét és a népek bizton­ságát. Az indokínai háború kiter­jesztése, a közel-keleti feszült­ség fennmaradása az imperia­lista politika agresszív irány­zatainak erősödését tanúsítja. Az amerikai imperializmus világuralomra tör, beavatko­zik más népek ügyeibe, meg­sérti a törvényes jogokat és a szuverenitást, rá akarja kényszeríteni akaratatát a vi­lág nagy kiterjedésű részeire. A kiáltvány ezután felso­rolja a világnak azokat a térségeit, ahol az imperializ­mus beavatkozása azt köve­teli a béke híveitől, hogy szolidaritási akciót kezdemé­nyezzenek. Ezután kitér a há­Kezünket nyújtjuk mind­azoknak. akik lelkiismereti kérdésnek tekintik az emberi­ség sorsának alakulását Jel­szavunk ma: összetartás, ak­cióegység! A háború az ember rabszol­gaságát jelenti. A béke a szabadságot hozza meg szá­mára — fejeződik be a buda­pesti kiáltvány. A Béke-világtanács buda­pesti , közgyűlése Romes Csandra főtitkár zárszavával ért véget Köszönetét mondott a küldötteknek a végzett munkáért, s hangsúlyozta, hogy a most hozott határoza­tok, az elfogadott dokumen­tumok a remény, a bizalom Békenagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról.) cos erőinek is nagy segítségü­kért. Utána J. K. Fjodorov szovjet akadémikus, a Béke-világta­nács elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Kijelentette: büszke arra, hogy a szocialista országok minden ereje, min­den törekvése egy nagy célt szolgál, a világbéke megőrzé­sét. Felszólalt még Isabella Blu­me asszony (Belgium), a nem­zetközi békemozgalom kima­gasló személyisége, majd a harcoló Afrika üzenetét tolmá­csolta a következő felszólaló: Camara Damantang, a Guineái Köztársaság külügyminisztere. Khaled Mohéi El-Din, az Egyesült Arab Köztársaság bé­ketanácsának főtitkára az arab népek és békeharcosok baráti érzéseit tolmácsolta. Julio Sil­va Solar, a chilei Népi Akció- egység-mozgalom küldötte hangsúlyozta: a béke-világta­nács budapesti közgyűlése újabb erőt, bátorságot ad ah­hoz a harchoz, amelyet a kapi­talista országok haladó erői az imperialisták és hazai támoga­tóik ellen folytatnak. Romes Csandra, a Béke-vi­lágtanács főtitkára arról be­szélt, hogy a budapesti köz­gyűlés a Béke-világtanács nagysikerű tanácskozása volt, amely minden bizonnyal újabb nagy léptekkel viszi majd elő­re a béke ügyét szerte a vilá­gon. Ralph Abernathy lelkész, a meggyilkolt Martin Luther King négér békeharcos közvet­len munkatársa és utóda szen­vedélyes szavakkal bélyegezte meg a háborúra uszítok, a faj­gyűlölők politikáját. Az elnöklő Kállai Gyula zár­szavában arra kérte a kong­resszus külföldi vendégeit: ha­zatérve vigyék magukkal ha­zánk, s Budapest békeüzene­tét; mondják el, hogy igazsá­gos ügyük védelmében min­denkor számíthatnak a magyar nép segítségére, támogatására. (MTI) [2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. május 18.

Next

/
Thumbnails
Contents