Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1971-04-08 / 83. szám
» Bővült a soproni szanatórium XXVII. évfolyam. 83. szám. Csütörtök, 1971. április 8. „Érdemes ennyi pénzért?“ Az utcán egy nőt és egy férfit előztem meg.' A középkorú, jól öltözött nő éppen mondókája közepén tarthatott: — ... csak hasalok az asztalon. Érdemes ezerötért mást csinálni? Ezért a semmi pén-. zért? Végighasalok az asztalon ... Ennyi, amit hallottam, nem több. Így azt sem tudom, milyen munkakörben »dolgozik« a hölgy. Lehet, hogy íróasztalon »fekszik el«, lehet, hogy az üzemi konyha mosogató- asztalán. Ez nem is érdekelt. Inkább arról beszélgettem volna vele szívesen,' hogy »érdemes ezerötért mást csinálni?« Nagy pénz ez? Nézőpont kérdése. Lehet, hogy neki éppen csak a konyhapénzt jelenti. Másnak azonban esetleg a »tető« az ezerötszáz forint: az glérhető maximum. De ez csak mellékszála mondanivalómnak. Amiért nem értek egyet az utcán hallott mondatokkal — s talán nem értett egyet a jól öltözött nő mellett lépegető férfi sem —, más természetű dolog. Mert, hogy is van ez? Dolgozik egy vállalatnál vagy üzemben, esetleg termelőszövetkezetben. Havi fizetést kap. Nyilván előre tudta, mennyit fog kapni, amikor munkába állt. Ha kevesellte, amennyit ígértek, miért nem állt tovább? Miért lépett tíe? De ha már belépett, akkor miért hasal az asztalon munka helyett? Mert ezek szerint munkája nem ér annyit, amennyit kap. Semmiképpen sem tartozik magatartása az etikus magatartás fogalmába. Nem a »mundér« megbecsülését kérem számon tőle. Nem én vagyok annak a gondolatnak a szülője sem, mely szerint az ember bárhol dolgozik is, igyekezzen munkáját legjobb tudása szerint elvégezni. Mert egyszerű dolog ez. Mint az, hogy a folyó folyik, a szél fúj. Az ember dolgozik. Eszét, kezét használva. Így emelkedhetett csak ki állatvilágból, ahogy ezt *már általános iskolás szinten is tanítják. S több más tulajdonsága egyikeként ez különbözteti meg ma is. Hiszem, hogy az »ezerötszázért minek stra- páljam magam«-típusúak vannak kisebbségben. A túlnyomó többség azoké, akik ezerötszáz forintért .az összegnek megfelelő munkát végeznek. S nem kevesen vannak azok sem, akik ennél többet is. L. L. Kaposvárott a dél-dunántúli kamarazenei fesztivál serlege Szigetváron rendezték meg a dél-dunántúli zeneiskolák kamarazenei fesztiválját. Ismét kaposvári siker született', harmadszorra is a Liszt Ferenc Zeneiskola kapta meg a fesztivál vándorserlegét. Ez egyben azt is jelenti, hogy Kaposváron marad a győztesnek kijáró fődíj. A kaposvári fiatalok Szigetváron megszerezték az első és a harmadik helyet. Az első helyet szerezte meg a Stamitz- együttes, amelynek tagjai: Szép Emőke, Vörös Anna, Gal- lai Judit és Antalfi Ottó. Händel G-moll szonátájának előadásával a harmadik helyre jutott Göllei Judit és Zelend István. Értékps jutalmakat kaptak a zeneiskolások, s emlékplakettel is kitüntették a zeneiskolát. A hetesi felszolgálótanuló »Nagyszerű gyerek ez a Fü- löp, úgy érzem, megtaláltam az utódomat« —; hallottam Tóth Nándortól, a hetesi vendéglő vezetőjétől. Jól megtermett, ügyesen Gombócbanán Nélsem a kirakatokat. A zöl- dessarga banán fürtökben 'kelleti magát. Gyerekkoromban de kívántam, azonban sohasem kóstolhattam meg. Nagyanyám, aki a család pénzügyminisztere volt, egy fillért sem folyósított ilyen nyalánkságra. Legföljebb hosszas rimánkodás után egy tojást utalványozott 'ki szentjánoskenyérre azzal a kikötéssel, hogy annak fele megreszelve a vasárnapi »kött rétes-«-t fogja ízesíteni. Első éves prepa voltam, amikor az internátusbán a mi szemünkben a »mindentudó és mindenható" szobafőnök úr egyik délután bejelentette: — Ma banán lesz a vacsora! vénye. Fogyasszátok jó étvágy- gyal. Az étvágy megvolt hozzá. Igyekeztünk eltüntetni minél előbb, hogy még repeta is jusson. Azóta már ettem banánt, és ismét csalódás ért. Ekkor is mást kaptamx mint amit vártam. Ha bknánevésre van gusztusom, akkor nem üzletben veszem potom huszonöt forintért, hanem feleségemnél rendelem meg, aki ízletes banánt készít »Bársony néni« módra. K. 3. mozgó, szimpatikus fiatalemberre mutat. — A nyolc általános elvégzése után került ide hozzánk, Megszerettem, mintha a saját gyermekem lenne. Igaz, hogy olyat még nem tudtam neki mondani, amit azonnal ne teljesített volna. A tanulmányait eredményesen végzi, a gyakorlati részt kitűnően. Először idegenkedtem attól, hogy tanuló dolgozzon itt. És még valamit. Délutánonként többször kéretőzött el rövidebb időre. Kiváncsi Voltam, hova jár. Megtudtam, hogy az öreg, nagyon beteg Csepeli Rozi néninek vág fát, mert ő már nem bírja a munkát. ' , Éhl Fülöp tanuló kissé szégyenkezve beszél magáról, munkájáról, az öregek segítéséről. — Már úttörő koromban Is jó néhányan sokat segítettünk a magatehetetlen öregeknek. Fülöp nemrég kérte felvételét a hetesi KISZ-szervezetbe. Ott a helye. D. Z. A napokban felavatták a spp.oni Állami Szanatórium négy- emeletes, 110 ágyas új épületszárnyát. Külső kép az új épületrészről. w Almok — találmányok Mi a találmány? Találmánynak mondjuk az olyan eredeti, gazdaságilag értékes műszaki eljárást vagy, szerkezetet, amely a technika ismert állásához képest előrehaladást jelent. Szabadalmi elismerésének előfeltétele, hogy előzőleg még nem került nyilvánosságra, illetve nem vált hozzáférhetővé. Eszerint találmánynak csak új műszaki eljárás tekinthető és csak az szabadalmaztatható. Sem az álom, sem az ötlet nem tekinthető találmánynak, bár nagyon sok vitának forrása az irodalomban, hogy a nevezetes találmányok tulajdonképpen honnan származnak, hol ébredt az első gondolat, amely idővel testet öltött. A találmány élete a szabadalommal, illetve a gyakorlati életbe való bevezetésével kezdődik. Az ötlet és álmodozás mégsem választható el egészen a feltalálók életétől. Az űrrepülés, holdraszál- lás Veménél még álmodozás volt. Ma már szinte menetrendszerűön közlekednek az égi járatok. Eötvös Loránd 1870. január 20-án a. Magyar Tudományos Akadémián, az azóta is világÉpítik, csinosítják Nagyatádot hírű torziós ingájának ismertetésekor ezeket mondotta: »A középkor előítéleteinek 1 és csodaszereinek lomtárából előkerestem a varázsvesszőt, azt nem imádsággal, nem is ördöngösséggel, hanem a vesz- szőhöz — melyről a varázs az idők folyamán úgyis lekopott — jobban illő mechanikai ér velősekkel, arra bírtam, hogy feleletet adjon. Az igaz, nem arra kértem, hogy rejtett kincseket kutasson, arra sem. hogy elfenségeimet — ha vannak — megjelölje. Csak azt kívántam tőle, engedjen bepillantást, annak az erőnek’« a rejtélyébe, amely a Földön mindent mozgat, mindennek kijelöli a helyét.« Magyar találmányra emlékezteti a világot a halló szócs ka is. Puskás Tivadar használta először az első telefon központ üzembe helyezésekor. A telefont ugyanis Bell találta fel, Edison tökéletesítette, de gyakorlati alkalmazása Puskás érdeme. A találmányok számát illetően egyébként nem kell szégyenkeznünk. Ahogy hajdan lovas nemzetnek neveztek bennünket, ma bátran mondhatjuk magunkat feltaláló nemzetnek. 1970. január 1-ig 152 674 szabadalmat jegyeztek be hazánkban, és ezekből 54 425 származott magyay feltalálótól. Szólni sem tudtam a meglepetéstől. Éz igaz? Valóra válik egyik gyerekkori álmom? Banánt ehetek! A magamfajta bundásokkal együtt alig vártuk a vacsorára hívó csengő szavát. Ezen a napon talán az idő is megállt, s a vásári »oí- csójáy.ostól" vett cilinder zsebórám ketyegését sem hallottam a nagy izgalomtól. Elképzeltem, hogyan fogom ellesni a szobafönök úrtól, miként kell a banánnal bánni, illetve azt enni. t Végre megszólalt a csengő Körülüítük a szoba közepén levő, viaszosvászonnal leterített hosszú asztalt, amely egyúttal a tanulóasztal is volt. Kitágult orrcimpákkal, kellő áhítattal vártuk a banánt. Amikor behozták a naposok, nagy ttolt a meglepetés, egyben a csalódás is. Mindegyikünk tányérján négy, banán alakúra formált lekváros gombóc gőzölgőit, pirosra pirított prézlivel meghintve. A tudós szobafőnök úr így kommentálta: — Itt a finom banán! Bársony néninek, a konviktus főszakácsának saját kezű termelTermelési tanácskozás miatt zárva! Parkosítási akciót indított a tanács a közterületek rendezésére. Az általános, a közép- és szakmunkástanuló iskolák, a KISZ-fiatalok naponta mintegy nyólcvanan vesznek részt a munkákban. A helyi üzemek gépkocsijai szállítják a földel, átlag 5—6 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el egy-egy nap Jogosan bosszankodtak azok a nyaraló-, víkendház-tulajdonosok, akik szombaton a .jó időt kihasználva Balaton- máriára utaztak. Sokan voltak közöttük, akik fölöslegesnek tartották, hogy a hétvégére szükséges élelmet Kaposvárról vagy máshonnan cipeljék — gondolván —, ami kell, azt majd az ottani üzletekben megvásárolják. — Termelési tanácskozás miatt zárva! — ez a felirat fogadta őket, amint sorra járták a szövetkezet .boltjait. Így kénytelenek voltak Bala- j .oafenyvesre vagy más közeli községbe ámenni. A termelési tanácskozás egy szövetkezet életében is nagyon fontos esemény. De jó lett volna olyan időben megtartani, amikor nem kell az üzleteket bezárni emiatt. Mert hiába tápácskoznak, Hiába vetnek föl jobbnál .jobb ö"eteket, ha közben a vásárlókat bezárt üzletek fogadják. Sz. I*. TABM sowie Csend Késő-éjszaka Kiss részegen támolyog be a szobába. Kevés ideig botorkál a sötétben, majd ezt dörmögi: — Anyjuk, kezd el már a szidalmazást, mer* különben nem találok az ágyba! Utcán Egy gyerek betörte a kirakatot. Odajön a rendőr és megkérdi: — Hogy hívnak, fiam? A gyerek megmondja. — És az édesapádat? — Népi tudom. — Hány éves vagy? — Tíz múltam. — Nem szégyelled magad? Tíz éves elmúltál, és nem tudod, hogy hívják az apádat? A gyerek rávágja-: — A mami harminc elmúlt, ő sem tudja a mai napig sem az apám nevét. Skót vfcc ámith csomagot ad fel aj postán. A hivatalnok megméri és így szól: — Még egy bélyeget kell ráragasztani, mert nehezebb a megengedettnél. Smith dühösen sziszegi: ■— Hogyne, hogy még nehezebb legyen. Orvosnál Zsúfolt váróterem. Egy beteg fejcsóválva áll fel a pádról és így szól: — Ezt nem lehet kibírni! Inkább hazamegyek és természetes halállal halok meg... Az utazási irodában — Szóval Ön, uram, sürgősen Londonba akar utaznL — Igen, kérem. — És van az utazásnak yalami fontos oka? I — Igen kérem, meg kell nősülnöm! — Londonban? — Nem, idehaza. Panasz Cicvarek panaszkodik: — Sajnos, de felettem is eljártak az évek. Megöregedtem. — Ugyan, miből gondolod ezt? — Hát abból, hogy évekkel ezelőtt azt mondták nekerá: — Miért nem nősül meg Cicvarek? Ma pedig már ezt mondogatják: — Hát miért nem nősült meg, Cicvarek? Somom Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztőt JÁVORI B£LA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinra Sándor u. 2. Telelőn5 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Domjáif Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési di Inde *Kegy idex* 21 hónapra 20 Ft* 25 067. Készült á Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca S. a. 6. Felelős vezető; Mautner József
