Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-09 / 84. szám

V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *4 Ára: 80 fillér Somom Néplap AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 84. szám 1971. április 9., péntek A kongresszus csütörtöki ülése Véget ért az ötéves terv vitája Koszigin zárszava A kongresszus csütörtöki ülésén az elnöklő Saraf Rasi- dov két külföldi vendégnek, L/uis Carlos Prestesnek, a Bra­zil KP KB főtitkárának és John Marksnak, a Dél-afrikai Kommunista Párt elnökének, valamint Konsztantyin Rud- nyev automatizálási és mű­szeripari miniszternek adta meg a szót’ Ezután javaslat érkezett az elnökséghez az ötéves terv irányelveiről szóló vita befe­jezésére. Az elnök közölte, hogy a vitában 118-an jelentkeztek szólásra, s közülük 14-en kap­tak szót. Ezt kpvetően szava­zásra bocsátotta a vita lezárá­sáról szóló indítványt, amelyet a küldöttek egyhangúlag meg- szavaztak."Ezután Alekszej Ko­szigin miniszterelnök tartotta meg zárszavát. Küldött elvtársak! Kongresz- szusunk befejezte a kilencedik ötéves terv irányelv-tervezeté­nek megvitatását. A Vita ered­ményei meggyőzően tanúsítják, hogy pártunk a kongresszusra küldött képviselőin keresztül egyöntetűen jóváhagyja orszá­gunk társadalmi, gazdasági és kulturális építésének e hatal­mas horderejű és tudományo­san megalapozott programját. Kongresszusunk nagyszerűen példázta a párt és a nép egysé­gét, pártunk internacionalista szolidaritását valamennyi szo­cialista országgal, az egész vi­lág kommunistáival, akik prog­ramunkban megbízható garan­ciát látnak arra, hogy a Szov­jetunió egyre növekvő mér­tékben hozzájárul a béke és a társadalmi haladás közös cél­jaiért vívott küzdelemhez. Elvtársak! A kongresszus ál­tal létrehozott bizottság meg­vizsgálta az irányelv-tervezet­hez javasolt módosításokat és kiegészítéseket. Ezek egy ré­szét a bizottság javasolja az irányelvekbe való felvételre. Az összes többi javaslatokkal kapcsolatban ázt indítványoz­za, hogy továbbítsák őket a Szovjetunió Minisztertanácsá­hoz, a Szovjetunió Állami Tervbizottságához, a miniszté­riumokhoz és főigazgatóságok­hoz azzal, hogy alaposan tanul­mányozzák, és vegyék tekin­tetbe őket az ötéves terv ki­dolgozásánál. Az ötéves terv összeállítása­kor azok a főbb elgonodlások vezérelnek majd bennünket, amelyeket Leonyid Brezsnyev fejtett ki áz SZKP Központi Bizottságának beszámoló je­lentésében, és igyekszünk mi­nél többet felhasználni azok­ból a javaslatokból is, amelye­ket a kongreszusi küldöttek felszólalásai tartalmaztak. A pártkongresszus által jó­ráhagyott irányelvek képezik majd a kilencedik ötéves terv alapját. A terv kidolgozása fo­lyamán kétségkívül sikerül majd új tartalékokat feltárni a társadalmi termelés haté­konyságának fokozására és a munkatermelékenység növe­lésére, a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek teljesebb kielégítésére. A terv összeállítását az öt­éves terv éves feladatainak, valamint termelési ágazatok, gazdasági körzetek és üzemek A tudomány az élet minden területét szolgálja Nincs tiltott téma Korunkát jellemző folyamat a tudományos-technikai for­radalom mind nagyobb üte­mű kibontakozása. Ezt • fel­ismerve, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 19ö9-ben a kö­ve Ikezó lü—15 év tudomá­nyos fejlődését meghatározó határozatot hozott. A határozat óta eltelt idő rövid, visszate­kinteni még alig lehet, jó­szerével csak az mérhető fel, hogy miként fogadta^a hatá­rozatot a politikai és tudo­mányos közvélemény. Erről s tudománypolitikán! más aktuális kérdéseiről szá mólt be tegnap a MTESZ So­mogy megyei székhazában Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályvezetője a szervezet választmányi ülésén. Az ülésen részt vett Bíró Gyula, az' MSZMP megyei bizottságának titkára, Somo­gyi József, a városi pártbi­zottság első titkára és dr. Vár- konyi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese is. A párthatározat felhívta a figyelmet, hogy a tudomá­nyos-technikai haladás ered­ményei nemcsak a tudomá­nyos intézmények életében és a gazdasági életben hatnak közvetlenül, hanem a politi­kai és a tömegszervezeti munkára is hatással varrnak. Ezért a határozat egyik lé­nyeges célkitűzése a tudomá­nyos élet demokratizmusá­nak és közéletiségének széle­sítése volt Ez a tendencia egyre inkább megvalósul: a tudomány eredményei mind jobban szolgálják az élet min­den területét. S a politika is egyre szorosabb kapcsolatba kerül a. tudománnyal: alter­natívák, különböző lehetősé­gek feltárása és megvilágítása miatt fokozódik ez a szerep. A modern szociológia eredmé­nyei például egyre nagyobb mértékben befolyásolják a politikai döntéseket iá Na- gyan . fontos volt a kutatási szabadság biztosítása- Az or­szágban nincs tiltott téma és. előre meghatározott ered­mény. Tudományos életünk szerve­zete is fokozatosan átalakul. A központi kormányszervek tudományos intézményei meg­lett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak* a vállalati kutatóköz­pontok is. Megreformálják a Tudományos Akadémia szer­vezetét is, hogy jobban iga­zodjon a kor követelményei­hez. Az új távlati tudományos tervek kidolgozása a jövőben csak a társadalmi és gazda­sági élet egyes,- legfontosabb kérdéseit érinti. A koricenl- ■ "1- munka a tudományos ka­rónak csak mintegy 40 dekát köti le. Az elmúlt években örvende­tesén lerövidült a tudományos felfedezések és azok gyakor­lati alklamazása közötti idő, éppen a párthatározatnak a tudományos életet átformáló szelleme következtében. Gon­dok. pi’oblémák azonban még vannak. Az egyetemeken folyó tudományos munka például nem kellő színvonalú, sőt he­lyenként él is sorvadt. Ezt a tendenciát meg kell fordíta­ni. Erre azóta is több intéz­kedés született. Továbbá az ipari kutatásokban elaprózó­dás, kis feladatokra való kon­centrálás figyelhető meg, amely elhanyagolja a hosz- szabb távú fejlesztést. A következő években mind jobban megszűnik a tudomá­nyos önerőre való támaszko­dás, mert a rendelkezésre álló kapcitás képtelen ma már a tudománnyal szemben meg­fogalmazott minden igényi kielégíteni. A politikai felté­telek kedvezőek, és a kény­szer is erre ösztönöz ben­nünket. Kapcsolataink egyre szélesebbek lesznek a szoci- lista és a kapitalista országok­kal : elsősorban a licenciafor­galom nő ugrásszerűen. A munka jelentős részé még nincs megoldva. De a tudományos eredmények al­kalmazói részéről a korszerű igény egyre fokozódik, s alap­vetően ez határozza meg a tudomány további fejlődését és a tudománypolitikát is. Ezután Deák Ferenc titkár tájékoztatta a választmányt a MTESZ Somogy megyei elnök­ségének a megaUculás óta í csaknem egy év alatt végzett munkájáról. Ezalatt a szerve­zeti életet sikerült megterem­teni. Ma már 13 csoport mű­ködik 1561 bejegyzett taggal. Ebben az évben több mint száz rendezvényt szerveznek, amelynek egyik legfontosabb célja lesz, hogy javuljon a műszaki előterjesztések szín­vonala és a somogyi műsza­ki értelmiség alkotó módon tudjon hozzászólni a megye iparfejlesztésének kérdéseihez. És, hogy a műszaki értelmi­ségnek igazi otthona legyen, Technika Házát szeretnének létesíteni az átalakított Ifjú­sági Házban, amelynek meg­vásárlásáról most folynak a tárgyalások. Cs. T. szerint lebontott feladatainak meghatározását ez év augusz­tus 1-re be kell fejezni. Ez­után a tervet előbb a kormány vizsgálja meg, majd az SZKP Központi Bizottságának plé­numa és a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. Ily módon — a szo­cialista demokrácia elveinek megfelelően az új ötéves terv a nép egységes akaratának ki­fejezője, a nárt és a nép kol­lektív szellemi terméke, alko­tói lendületük és a haladásra való nemes törekvésük megtes­tesítője lesz. Pártunk, kongresszusai kor­szakalkotó események népünk és az egész világ kommunista mozgalmának történetében. Kongresszusaink monumen­tális történelmi emlékművek­ként szegélyezik a kapitalista múltból a szocialista jelenbe vezető nagy utat. Kongresszu­saink, mint örökfényű csilla­gok, mutatják a helyes utat az egész emberiség ragyogó jövő­je felé. A nép szabadságáért és bol­dogságáért, a világbékéért, a kommunista jövőért vívott harcban szilárduljon és fej­lődjék a párt és a nép meg­bonthatatlan egysége — fejez­te be beszédét a miniszterel­nök. Ezt követően az elnökség ja­vaslatot kapott arra vonatko­zóan, hogy a kongresszus in­tézzen felhívást az indokínai és az arab népek támogatása ügyében. A javaslat elfogadása után Konsztantyin Katusén, az SZKP KB titkára olvasta fel a kongresszus Indokínára vonat­kozó felhívásának tervezetét. A közel-keleti helyzettel kap­csolatos nyilatkozat-tervezetet Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára ismertette. A kongresszus küldöttei mindkét okmányt elfogadták. A továbbiakban Rasidov be­jelentette, hogy az ötéves terv irányelveihez szóban és írás­ban beterjesztett módosító ja­vaslatokról a kongresszus a zá­róülésen dönt. A kongresszus ma folytatja munkáját. (MTI) ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munka- programot fogadott el azokról a központi állami feladatokról, amelyek az MSZMP X. kong­resszusának határozatából, a kongresszuson elhangzott re­ferátumból és hozzászólások­ból adódnak. A kórmány fel­kérte a minisztereket és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy az elfogadott munkaprogramban szereplő feladatok kidolgozásáról, a ja­vaslatok benyújtásáról folya­matosan gondoskodjanak, s a kongresszus anyagait irányító munkájuk során tartsák szem előtt. A kormány évente átte­kinti a munkaprogramban szereplő feladatok végrehajtá­sát. Apró Antal, a Miniszterta­nács (elnökhelyettese beszá­molt a magyar—román gaz­dasági együttműködési vegyes kormánybizottság IX. üléssza­káról, amelyet március 29— 31. között Bukarestben tartot­tak. A bizottság az országaink közötti barátság és a kölcsö­nös érdekek alapján az együtt­működés további kiterjesztésé­ben állapodott meg a gépipar, a vegyipar,,'a kőolajipar, az energiaipar, az építő- és épí­tőanyag-ipar, az öntözéses gazdálkodás és más ágazatok terén. Ugyancsak megállapo­dás született a termelési koo- oerációs és szakosítási kapcso­latok fejlesztésére. Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bizottságok műkö­dése is hozzájárult az irányí­tási és ellenőrzési tevékenység javításához. A külügyminiszter beszá­molt Ivan Basev bolgár kül­ügyminiszter március 22. és 26. között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A baráti légkörben lefolyta­tott megbeszéléseken — ame­lyek a kétoldalú kapcsolato­kon kívül felölelték a szocia­lista drszágok együttműködé­sével, a Varsói Szerződés erő­sítésével, a KGST-országofc gazdasági integrációjának to­vább fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, továbbá a legfon­tosabb nemzetközi problémá­kat is — a felek álláspontját az érintett kérdésekben nézet­azonosság jellemezte. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelen­tését a KGST-országokkal folytatott 1971—1975. évi két­oldalú tervegyeztetés eredmé­nyeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államti­tok és a szolgálati titok védel­mének újabb szabályozására. A rendelet az államtitkok kö­rének korszerűsített meghatá­rozását adja, egységesen ren­dezi az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének el­veit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonatko­zó korábbi kormányrendelke­zéseket. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénz­ügyminiszter és a Miniszter- tanács tanácsi hivatala elnöke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rend­szerének továbbfejlesztéséről. A minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A kizalkalnazattak és postások szakszervezetének kongresszusa Csütörtökön délelőtt meg­kezdődött a Közalkalmazottak. Szákszervezetének VII. kong­resszusa. A kétnapos tanács­kozás megnyitó ülésén részt vett Óvári Miklós, a Magyr Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára is. Dr. Prieszol Olga főtitkár ismertette a szakszervezet köz­ponti vezetőségének a leg­utóbbi kongresszus óta vég­zett munkáját. Megállapította, hogy az elmúlt négy esztendő a szakszervezetek, s benne a közalkalmazottak — mozgal­mának megnövekedett szere­pét, felelősségének és önálló­Vetik a kukoricát Nagybajomban Megkezdték a kukorica vetését a nagybajomi Lenin Tsz 1. sz. üzemegységében. Szűcs György traktoros és Smitz András faros naponta 15—^-16 holdat vet el kukoricával. Az 1. sz. üzemegységben 950 hold kukoricát vetnek. ságának fokozódását tükrözi. Az új gazdságirányítási rend­szer bevezetése és kibontakoz­tatása, a tudofnányos és kul­turális élet eredményei, a ha­zánk viszonyait jellemző szi­lárd törvényesség, s mind­ezekkel együtt a munkáshata- lom további erősödése igé­nyelte és feltételezte az álla­mi szervezet, a tudományos és közművelődési intézmé­nyek, az igazságszolgáltatás dolgozóinak fokozott helytállá­sát, széles körű társadalmi ak­tivitását. Mindez azt jelenti, hogy eredményes négy esz­tendőt Tudhat maga mögött a magyar közszolgálat. ■ A postások szákszervezeté­nek IX. kongresszusán megje­lent Katona István, az MSZMP KB agítációs és Propagnda Osztályának vezetője, és Horn Dezső közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes, a pos­ta vezérigazgatója is. — A jelentést előterjesztő Besenyei Miklós főtitkár töb­bek között megállapította, hogy a posta kedvező ered­ményei mellett romlott a for­galmi szolgáltatások minősége. A szakszervezet álláspontja, hogy központi kérdésnek kell tekinteni a lakosság .jobb ki­szolgálását. A 'megbízható, pontos munka, a végrehajtó szolgálat helyzetének könnyí­tése érdekében a tervidőszak­ban a forgalmi szolgáltatások fejlesztésére megfelelő össze­get kell fordítani- A szakszer­vezetnek az a törekvése, hogy az általános munkarendtől el­térő szolgálat, a kedvezőtlen munkabeosztás ezentúl jobban jusson kifejezésre a bérezés­ben. A tervidőszakban a posta összes beruházásainak 3 szá­zalékát — mint egy 220—240 millió forintot |— szociális, kulturális célokra használják fel, (MXft

Next

/
Thumbnails
Contents