Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-07 / 82. szám

AZ MSZMP SOMOGY MBGVSI • I ZO TT S A O A N A K LAPJA XXVII. évfolyam, 82. szám. Szerda. 1971. április 7. Uj állatgyógyászati gyógyszer, az Exuter A debreceni Biogal Gyógyszer árugyár kutatói új állatgyógyászati gyógyszert készítettek, az űn. Exutert. A szarvasmarhánál a méhmegbetegedés különösen az állatállomány szaporo­dása szempontjából káros. Ez év januárjától gyártják üzemszerűen a méhgyulladásos be­tegségek gyógyítására, illetve megelőzésére hatásos Exutert. A termékek iránt igen nagy máris az érdeklődés, rövidesen elhagyja a gyárat az első szállítmány. Képünkön: Előkészí­tik az Exuter alapanyagait a pasztillagyártáshoz. Telekkiegészítést kérhet a tulajdonos Térképre rögzítették a Balaton partvonalának h elyét Festett tojások a piacon Hat őrá. Még hűvös a reg­gel. Az eladók áruikat rendez­getik. Hét körül élénkül a for­galom — a munkába menők ilyenkor vásárolnak. Kilenc és tíz között legnagyobb a zson­gás. Asszonyok, gyerekek, egy- gy idősebb bácsi, idetévedt katona olajos ruhás munkás — lassú, sétáló léptek, figyelő tekintetek... A naposcsibét nyolc forin­tért adják. Van köztük ko­pasznyakú is — egy gyerekarc felderül. Kéthetes kislibák hu­szonötért, kiskacsák tizenyol- cért — sárgapihés népség, ahogy a kendő lebben, ágas­kodnak a fényre. A háromhe­tes kacsák már nagylegények! Áruk huszonkét forint A csirke kilója most is har­minc forint, a tyúké huszonöt. Nem változott a burgonya ár sem, , háromötvenért, négye kínálják. A fejes káposzta 4,C a kelkáposzta 10 forint. A zöldhagyma csomója k' forint volt most egy-egyhű az ára. Sokkal olcsóbb lett paraj és a sóska, kilója nyo forint. Viszont az alma, bár bősé­ges a felhozatal, meglehető­sen drága, nyolc-tíz forintért mérik kilóját. A karalábé hét, a sárgarépa és a vöröshagyma öt-hat forint. Újdonság a retek. Csomója kettőötven. A tojás ára nem emelkedett — 1—1,1 Q darabja (az Ady Endre utcai , tejivóban és a Latinca utcai tejboltban 1,50!) Már érződik, hogy nemsokára húsvét — megjelentek az első festett tojások.. „ Tv-jegyzet Miért, hogyan, kik által? Ami a Dobozy-drámából Kimondta az aggodalmat is, a megragadott — a képernyőn át »mi lesz tovább?« gyötrő, bel- is — a szembenézés merészsé- ső kérdését, egy igaz játék ge, az önvizsgálódás nagy igé- megfontolt komolyságával. A nye, a konfliktuson, játékon is látszat az, hogy a háborúban átszűrődő tiszta értelem. S ez nincsen felelős, • a miért, ho- csak a tükör hűségéhez hason- gyan, kik által csupa esetleges- lítható. ség és véletlen. De az újraidé­4 második világháború után zett pillanatokban szinte vörös mondhatni világszerte szülét- tintával aláhúzva ött áll a fe­tek az önvizsgálat drámái. Nem csoda, mert a nagy világ­égés nemcsak egy társadalom értékét »mérte és mutatta«, lelősség. Meg a felismerés. Mindaz, ami meghatározza a szerelem * néhány világról fe­ledkező pillanatát is. Ott a ta­hanem osztályokét, emberekét nulság, ki felel a Don-kanya­is. Az amerikai Édes fiaim, a német Helytartó, a francia Te- metetlen holtak, az angol Musgrave őrmester tánca és a magyar Eljött a tavasz. Vé­rért, meg ott a felkiáltójel, le­het valaki miniszterhelyettes, tanár vagy hadirokkant — a felelősséget vállalnia kell. Itt van a habozás, a választani hetne persze válogatni sokkal nem tudás, a passzivitás, a többet, de elég ennyi, mert eb- Nyugat rózsaszinlátásának bői is látható, hogy minden- minden tragédiája. Feszítő él­képpen igény az oknyomozás, lentmondások, évszázados el- A miért, hogyan, kik által. És lentétek, érdekekből, érzel­az európai színpadokon fel­használva a modern dráma szinte valamennyi formai vív­mányát — megélednek a há­mekből. látványos rátartiság- ból és fennhéjázásból, lenézés­ből összegyúrva. És Major Ta­más színpadán a szereplőkből ború pillanatai, filozófiákat, összeállított pólusokban ott nemzeti tragédiákat sűrítve, a volt az is, hogy a történelmi dráma nyelvén. cafrangokat egyszer és min­Dobozy nem a témája miatt,' denkorra lerázó értelem te- hanem igényessége, mélysége hét és alkothat rendet, Min­A Balaton partján leyő föld­részletek, telkeik helyzetét a medpr és a part határvonala befolyásolja. A meder, függet­lenül a regi telekkönyvi hely­zettől, minden esetben állami tulajdon. A partvonal mesterséges be­avatkozással vagy a természeti erők hatására változik, ezért annak helyét szükség szerint egy adott időpontban meg kell határozni, rögzíteni. A lakosság telékellátási rendszeréről szóló kormányha­tározat és az építési és vá­rosfejlesztési miniszter rende­leté szerint a Közép-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság meg­kezdte a Balaton partvonalá­nak megállapítását. Az eljá­rás befejeztével a megállapí­tott partvonaltól a meder feié eső telkek telekkönyvi tulaj­dona megszűnik. A tervezett partvonal térképeit 1971. áp­rilis 30-ig az illetékes közsé­gi (városi) tanácsoknál min­Nem jár busz a termálfürdőhöz Hideg a hőlégkamra Geiszler István 84 éves. Bot­tal jár. Nemcsak levelet írt, személyesen is fölkeresett. A Dimitrov utéa bizony jócs­kán messze esik a fürdőtől. És nincs busz. Már tavaly nyár óta. Kevés volt az utas, ezért szüntették meg a járatot — tájékoztatnak a Volán válla­latnál. »Ennék pedig — ez ál! Geiszler István levelében — az volt a legfőbb oka, hogy az a vonal, mely a vasútállo­másról a Májusi, utcán át és a vasúti hídon keresztül vitt a fürdőhöz, teljesen célszerűtlen volt.« — Hogyhogy? — A külterületeket kelle­ne a fürdővel összekötni, az átszállás megdrágítja az uta­zást. »A 10-es autóbusz, mely a város északi, és keleti felébő) indul, volna az egyik megfele­lő vonal, melyet a közönség igénybe vehetne. Ennek az au­tóbusznak csak az állomásról tovább kellene menni a vasúti hídon át a termálfürdőig, és onnan indulni vissza. Ehhez hasonlóan a város nyugati ré­szét a vasútállomáshoz kötő Berzsenyi és Kanizsai utcai autóbuszvonalat szintén be lehetne állítani a termálfür­dőhöz vivő forgalomba.« Hétköznap 6—700 ember, vasárnap 900—1000 jár a ter­málba. Jelenleg! Kevés lenne az utas?! »Városunk lakóiból bizo­nyára jó néhány olyan is van, aki — részben idősebb kora miatt, részben egészségi állapota következtében — nem tud egyórai gyalogutat megtenni, hogy a termálfür­dőbe elmehessen, pedig ez a fürdő a gyógyulás lehetőségét jelentené számára. Azt hi­szem, az autóbuszüzem veze­tőségének számolni kellene ezzel a helyzettel és meg kel­lerte tehni minden lehetőt, hogy ezt előmozdítsa.« Van egyéb kifogásolnivaló­ja is. A termálfürdő hő lég - kamráiban, ahol 45, illetve 60 fokos hőmérsékletnek kellett volna lenni, ottjártakor 30—35 fokos meleg fogadta. Ez a pa­nasz is jogos. Sőt, amikor én mentem, mindkét . helyiséget fűtetlennek találtam. A bel­sőben kártyáztak. Pedig a hő­légkamra »arra volna hivatva, hogy benne, akik ezt óhajt­ják, kiizzadhassák magukat, ami a reümatikus betegségek egyik itatásos gyógyszere.« Geiszler István szóvá teszi azt is, hogy a fürdőhöz vezető járda két oldalára elfelejtet­tek dús lombú fáikat ültetni, így az égető nyári napokon — megjönnek hamarosan, azok is! — a fürdőbe es a fürdő­ből a tűző közlekedni napon lehet csak denka megtekintheti, és arra vonatkozóan a parti telektu­lajdonosok 1971. május 31-ig tehetnek észrevételt a Bala­toni Vízügyi Kirendel tségné’ szóban vagy írásban. (Címe' Siófok, Somogyi Béla u. 6.) Ahol a térkép szerinti meg­állapított partvonal a parti ingatlant metszi, ott a telek- tulajdonosnak joga nyílik a mederből a telek kiegészítésé­re. Ha ezzel a jogával élni kí­ván, akkor feltöltésre enge­délyt kell kérnie a vízügyi igazgatóságtól. Ilyen kérelmet 1973. december 31-ig lehet be­nyújtani Ennek elmulasztása esetén a partvonallal metszett ingatlan tulajdonosa a kiegé­szítés jogát elveszti, és a me­derré váló rés? telekkönyvi tulajdona megszűnik. Termé­szetesen a tervezett partvo­nallal metszett ingatlanok tu­lajdonosai is megtehetik észre­vételeiket a Balatoni Vízügyi Kirendeltségnél 1971. május 31-ig, ha úgy látják,' hogy a tervezett partvonal a térképen rossz hélyen van feltüntetve. A térképek megtekintésére már csak ebben a hónapban van lehetőség. miatt illik az európai sorba. Eszközeiben szerényebb, nincs nagy harsogás — de annál több a gondolat. A játék minden szimbolikájába és minden for­dulatába történelmet sűrített. denképpen nemzeti drámának érezhette az ország az Eljött a tavaszt. És a kétértelműségeket messze kikerülő szembenézé sét mélységesen igaznak. T. T. Újabb királysírok Ismét megkezdődtek az ása­tások a székesfehérvári rom­kertben, ahol a középkori ki­rályi bazilika »titkai« után kutat dr. Kralovánszky Alán, az István király Múzeum tu­dományos munkatársa. A mun­kák célja a bazilika mélyeb­ben fekvő rétegeinek megis­merése, s a legalsó, I. István király által éoített ‘templom maradványainak a feltárása. Már az ásatások első, ősszel befejezett szakasza jó néhány, nemzetközileg is érdeklődésre számot tartó újdonsággal szol­gált. A legérdekesebb lelet egy 6X6 méteres oltár és a hozzá tartozó kriptaegység volt, amelyet 1083-ban, állam­alapító királyunk szentté ava­tására építettek. Dr. Kralo­vánszky Alán feltételezi, hogy rábukkantak István király régóta keresett sírhelyére is. Újból megvizsgálják a már feltárt királysírokat is, a fel tételezések szerint számuk va­lószínűleg bővül, újabb, eddig még ismeretlen sírboltok ke­rülnek elő. Hin-ta palin-ta ••• Olvasónk írja Ez van... Mérlegeltem magamban hogy megírjam-e? Döntöttem vállalom a haragosokat is, Megírom, mert a hallgatás nem visz előbbre, kiváltképp ha a község lakóinak nagy ré­sze úgy vélekedik, ahogy én, Sokat írtak már a kenyér miatt. Panaszok hangzottak el, s mindig megírták, hogy saj­nos igazak. Most is kenyér­ügyben tiltakozom. Mert do­hos kenyeret ettünk Barcson, április 4-én. Máskor is előfor dúlt már. Arra gondoltam, ha legnagyobb ünnepünket való­ban ünnepélyessé akarjuk ten­ni. ilyen apróságokra is ügyel­nünk kell. Az ünnepi ebéd el­romlott. ahogy lenyeltük az első falat kenyeret. Matador­szag. bűz, ehetetlenség. Hét forint 20 fillér kidobva az ab­lakon. A bolti eladó nem tehet róla. Neki odaviszik a kenye­ret. A pék nem tehet róla, mert így kapja a lisztet. De akkor ki tehet róla? A meg­dolgozott pénzéért mindenki jó minőségű árut vár. A gye­rekeknek nem lehet megma­gyarázni, hogy miért rossz a kenyér. Nekem sem. Azt hiszem, itt nincs helye a magyarázkodásnak, ilyesmi nem fordulhat elő. Hiszem hogy túl vagyunk már azon a felfogáson, hogy »ez van, ezt kell szeretni...« Vámos Zoltán Madridban Az egyik madridi zár­dában riadót rendeltek eL — Mi történt? — kérde­zik az apácák. — Férfi rejtőzik a zár­dában. — Hogy jöttek rá erre? — Hát úgy, hogy az egyik illemhelyen fel volt hajtva az ülödeszka. Mai történet A pelyhedző áüú Sanyi felcsalogatja szerelmét a lakásukba. — Ma megint feljöhetsz, a faterék nincsenek itthon. Senki sem fog zavarni. — Hova mentek a szü­leid? — Moziba. — És téged nem vittek magukkal? — Nem, mert a papa azt mondta, hogy ifjúságnak alkalmatlan filmet vetíte­nek. Az évek Az ötven éves Szabó egy húsz éves leányt akar feleségül venni. A barátja igyekszik őt lebeszélni: — Ne vedd el ezt a lányt, Pista. Te most öt­ven vagy, a lány húsz. Tíz év múlva hatvan x le­szel, ő meg harminc. To­vábbi tíz év múlva te het­ven leszel, ő pedig negy­ven, s mondd, mit csinálsz majd akkor egy olyan öreg nővel? Sürgős munka — Mivel az anyag na­gyon sürgős, maga, Kovács kartárs itt marad és segít Icukánali az írógépen a betűket keresni... Okos válasz Pistike megkérdi édes­apjától : — Apuka, mondd csak, hogy szaporodnak a sün­disznók? Az apa gondolkodik egy kicsit, majd így felel: — Óvatosan, fiacskám. Mai gyerek Brahovácz panaszkodik: — Szegény gyermekem, nem ismeri az otthon me­leg légkörét. Barátja elszörnyülködik: — Csak nem történt va­lami baj nálatok? — Nem. csupán panel­házban lakunk... Albérlet Kovácsné kiabál albér­lőjével : — Mondtam már, ked­ves Erzsi, hogy nem tű­röm itt a férfi látogató­kat! ’ — De hiszen ez az illető a bátyám volt. — Igen? És hogy hív­ják? — Feri, ha jól tudom. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BELA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-310. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca S. a. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 2o Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents