Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-08 / 83. szám

............- * ' •«rí** VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J ETE KI Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM. 83. SZÁM. 1971. ÁPRILIS 8„ CSÜTÖRTÖK A kongresszus nyolcadik munkanapja Vita az új ötéves terv irányelveiről A Kremlben szerdán folytat­ta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. A küldöttek megvitatták Alekszej Koszigin kedden elhangzott beszámoló­ját a népgazdaság fejlesztésé­nek kilencedik ötéves tervéről. Elsőként Pjort Nyeporozsnyij energetikai és villamosítási mi­niszter szólalt fel. Nyeporozs­nyij vitába szállt azokkal a kdngresszusi felszólalókkal, akik környezetvédelem címén a víztárolók, a vízi erőművek építését nehezményezik. Han­goztatta, hogy az építkezések összhangban állanak a föld vé­delmével. Ezután' Vaszilij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára fel­szólalásában ' hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevéke­nyen kivették részüket,az új ötéves terv irányelveinek ki­dolgozásából. A dolgozók tíz­milliói vitatták meg az irány­elveket. számos javaslatot ter­jesztettek elő, amelyeket fi­gyelmesen megvizsgált az SZKP Központi Bizottsága és a minisztertanács. Megelégedés­sel állapította meg, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámolója támogatta a vál­lalati kollektívák szociális fej­lesztése tervezésének gyakorla­tát. amivel a szakszervezetek aktívan foglalkoztak az utóbbi években. Az ilyen tervek intéz kedéseket irányoznak elő a lét- és munkakörülmények, a szabad idő kihasználás továb­bi javítására, a munkások és alkalmazottak szakképzettsé­gének, általános műveltségi színvonalának emelésére. Ezeknek a terveknek ki kell lépniük a kísérleti stádiumból és alkotó elemként be kell ke­rülniük az üzemek és gyárak komplex ötéves terveibe. A szovjet szakszervezetek forrón helyeslik az ország fej- ’ lesztésének új szociáliPgazda-. sági programját — mondotta Prohorov. Konsztantyin Geraszimov, az Orosz SZSZSZK miniszterel­nök-helyettese és tervbizottsá- gánák elnöke felszólalásában hangsúlyozta: helyesnek tart­ja- a pártnak a köztársaság keleti körzetei gazdasági po­tenciáljának növelését, termé- ■ szeti kincseinek gyorsított üte­mű kihasználását célzó irány­vonalát. Bejelentette: Az Orosz SZSZSZK-ban az ipari terme­lés volumene 1971—74 között 44—47 százalékkal fog növe­kedni. Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője kongresszusi felszólalásában megállapította: — Mi. chilei szocialisták nem érezzük ide­geneknek és kívülállóknak ma­gunkat a Szovjetunióban. Az önökkel való sok éves barátság lehetővé tette, hogy megismer­jük a szocializmus vívmányait. Nem érezzük idegennek ma­gunkat azért sem, mert a mar­xista—leninista tanításon ala­puló elméleti nézeteink' egy­beesnek. Nisizava Tómig, a Japán Kommunista Párt. Központi Bi­zottságának titkára üdvözlő beszédében pártjának harci szolidaritásáról biztosította a kongresszusi küldötteket, az SZKP tagjait és a szovjet né­pet. Kijelentette: »Paraneso- lóan szükséges és halaszthatat­lan internacionalista feladat, hogy az összes szocialista or­szág, minden kommunista és munkáspárt, az összes antiim- perr-V-'-^. demokratikus erő fejt:.i ki maximális erőfeszí­tést s:- amerikai imperializmus agresszióik elleni küzdelemben, az indokínai népek támogatá­sában.-“ Nyikolaj Taraszov szovjet könnyűipari miniszter felszóla­lásában az üzemek műszaki korszerűsítésének problémái­val foglalkozott. Elmondta, hogy iparágában az új ötéves tervben a termelés növekedé­sének 95 százalékát a munka­termelékenység emelésével érik eL Közölte, hogy őt év le­forgása alatt a Szovjetunióban több mint 500 új könnyűipar:' Üzemet építenek. A kongresszus délutáni ülése Mihail Prokofjev, a Szovjet­unió közoktatásügyi miniszte­rének felszólalásával folytató­dott a délutáni vita. A minisz­ter rámutatott arra, hogy álla­milag kell megtervezni a gyer­mekek számára szolgáló isko­lán kívüli intézmények hálóza­tát az egyes falusi és városi körzetek esetében. Hangoztat­ta. hogy az olyan intézmények, mint az úttörőházak, az ifjú technikusok központjai, a ter­mészetbarátok otthonai, fontos szerepet játszanak a gyerme­kek intellektuális fejlődésében. Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió állami tervbizottságá­nak elnöke felszólalásában alá­húzta, hogy az irányelvek ter­vezete a párt központi bizott­sága hatalmas alkotó és kol­lektív munkájának okmánya. Megjegyezte, hogy az új ötéves tervidőszakban nagyot lépnek a szovjet gazdaság szerkezeté­nek fejlesztésében. E módosítá­sok elsősorban az életszínvonal emelésére szánt tartalékok nö­velésére irányulnak, másodsor­ban. pedig arra, hogy gyorsab­ban fejlesszék és tökéletesítsék mindep népgazdasági ágazat anyagi és műszaki bázisát. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke ki­jelentette: — A Szovjetunió a béke legfontosabb tényezője, a nemzetközi küzdőtéren a bé­kéért, a nemzeti függetlensé­gért, a demokráciáért és a szo­cializmusért harcoló erők leg­főbb támasza. A kongresszust üdvözlő be­szédében Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra többek között ezeket mon­dotta: — Az Iraki Kommunista Párt véleménye szerint hazája nemzeti feladatainak megoldá­sához az összes hazafias és an- tiimperialista pártoknak, szer­vezeteknek és erőknek tömö-< rülniük kell egy haladó front soraiba. A párt lankadatlanul folytatja a harcot az iraki nép demokrratikus jogaiért és sza­badságjogaiért Jorge Colle Cueto, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa előmoz­dítja a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének erősö­dését. Meir Vilner, az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára kijelentette, hovv az izraeli kormánykörök és cionista vezetők »fékevesz­tett szovjetellenes propagandát folytatnak«, ezzel bemocskol­ják a hitlerista fenevadak által megsemmisített hatmillió zsidó emlékét és az imperialista ál­lamok legagresszívebb, legre- akciósabb köreivel fognak ösz- sze.« Az Izraeli Kommunista Párt kezdettől fogva határozottan küzd a háború és a megszállás ellen —, jelentette ki a szónok. A ciprusi nép kitartó harcol folytat az imperializmus és cinkosai ellen, a minden impe­rialista függőség alóli felszaba­dulásért — jelentette ki Eze­kiel Papajoannu, a ciprusi dol­gozó nép haladó pártjának fő­titkára. A fekete ezredesek fasiszta terrorja ellenére, az amerikai imperializmús által nekik nyújtott nyílt támogatás elle­nére a juntának nem sikerült kikerülni az elszigeteltségből — jelentette ki Kosztasz Koti- jannisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. »A görög nép to­vábbra sincs legyőzve.« A délutáni ülésen 115 tagú bizottságot választottak a Szov­jetunió 1971—75-ös népgazda­ságfejlesztési, tervének irány­vonal-tervezetével kapcsolatos módosítások és javaslatok megvitatására. Á kongresszus ma folytatja munkáját. Választási nagygyűlés Tatabányán „Célunk a társadalmi igények mind teljesebb kielégítése^ Fock Jenő beszéde Tegnap délután Tatabányán választási nagygyűlést rendez­ték, amelynek Fock Jenő, a kormány elnöke. Komárom megye képviselőjelöltje volt a szónoka. Beszédének bevezető részében szólt a demokratiz­mus továbbfejlesztésének fel­adatairól, az elmúlt négy év építőmunkájának eredményei­ről, majd így folytatta: — Alapvető céljaink a ne­gyedik ötéves tervben is vál­tozatlanok. Egyaránt fejlesz­teni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a lökés világgal is bővítjük ko­operációs kapcsolatainkat- A nemzeti jövedelem felosztá­sában továbbra is fenn akar­juk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes ará­nyát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gaz­daság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyen­súlyának alapvető feltételeit. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind tel­jesebb kielégítése. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósí­tani, amilyen mértékben ter­melésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban elő­irányzott szerkezeti változta­tásokról. A nemzeti jöredelem elosztása Foglalkozott a kormány el­nöke a nemzeti jövedelem el­osztásának kérdésével. Rámu­tatott': Jövedelemelosztásunk fő ará­nyait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabá­lyozzák. l£z biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama összhangban a párt általános irányelveivel és a szakszerve­zetekkel egyetértésben — ha­tározza meg az elosztás fő ará­nyát és rendjét. így például a következő öt esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzá­vetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75— 77 százalékát fogyasztásra for­dítani. Természetesen csak azt tud­juk elosztani, amit megtermel­\z SZKP XXIV. kongresszusának küldöttel nagy érdeklődéssel veszik át a tanácskozás eddigi anyagait. (Teléfotó: TASZSZ—MTI—KS) tünk. Másrészt csak akkor za­vartalan az' elosztás, ha válla­lataink olyan cikkeket termel­nek, amelyekre a társadalom­nak. a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik leg­fontosabb jellemzőjeként em­lítette a miniszterelnök a la­kosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakos­ság áruellátása sokat javult. (Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek, az árakkal s- termékeink minősé­gével kapcsolatban gyakran hangzanak el, jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szer­vek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban jár­janak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. Örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütem­ben növekszenek a szolgálta­tások — folytatta. A szolgálta­tás azonban nem szívesség, ha­nem kötelesség, nem valamifé­le: kegy gyakorlása, a szolgál­tatásra hivatott'vállalatok, in­tézmények ne játszanak ható­ságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kérdé­séről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszaká.- ban a keresetek növekedése az eddiginél még következeteseb­ben kapcsolódik majd a vég­zett munka tényleges eredmé­nyéhez. A munkások és az al­kalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 száza­lékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalék­kal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint vál­tozzanak a jövedelmek. A csa­ládi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyá­solják a jövedelmi különbsége­ket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartot­tak számával arányosan nö­vekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket ró­nak. Ezért népgazdasági ter­veinkkel összhangban rendsze­resen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10— 15 éven belül a gyermekek ne­velésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát áz ál­lam közvetlenül vállalja ma­gára: A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy csaladok gondjain. Ezen­kívül . fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálóza­tunkat. Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, ame­lyek csak társadalmi gondos­kodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban ré­szesülők száma 1970 végén 1 millió 453 ezer — tehát 300 ezerrel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30'százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Ér­dekükben teszem szóvá és hí­vom fel e helyről is az üze­mek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek fi­gyelmét: törődjenek jobban az idős, egyedül álló nyugdí jasa­ikkal. Ez természetes emberi kötelességük. Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshely­zet alakulása. A negyedik öt­éves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. En­nek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egy millió 200 ezer ember költözik*majd új otthoniba­(Folytatás a 2. oldalon,) Tájékoztatás egyes rétegek béremeléséről Amint partunk X. kongresz­szusa is rámutatott, az ország­építő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvona­lát — mondotta a továbbiak­ban. Emellett egyes társadal­mi rétegek, csoportok jövedel­mében az évek folyamán in­dokolatlan különbségek ala­kulnak ki. Ezek megszünteté­sére időközönként központi bérintézkedések is szüksége­sek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezete*! Országos Tanácsával egyetér­tésben — az MSZMP Közpon­ti Bizottságának korábbi ál­lásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékozta­tom önöket és egyúttal az or­szág közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik öt­éves terv életszínvonal-emelési (Folytatás a 2. olddUmJ \

Next

/
Thumbnails
Contents