Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-07 / 82. szám

^/Hilgen legyen a háló szoba? A Belkereskedelmi Kuta-- tóintézet hívta fel a bútor- kereskedők figyelmét arra. hogy a lakosság változatlanul keresi a hálószobabútorokat. Egy régebbi, a lakáskultú­ra térén kialakított nézet sze­rint a hálószoba elvesztette létjogosultságát a mai em­ber életében. Az alváshoz a kényelmet megfelelően bizto­sítják a kitűnő és esztétikai lag is szép kárpitozott fekhe­lyek. A toll ágyneműt felvál­tották a szintetikus takarók, paplanok, az ágynemű tárolá­sára és az éjszakai' pihenésre tehát nem szükségesek a szo­ba jelentős részét elfoglaló kettős ágyak. A modem la­kás tervezői, akik a hálószo­ba helyett a lakószobák ki­alakítására és berendezésére helyezték a figyelmet, elfe­ledkeztek arról, hogy mindez megfelel a városi, összkom­fortos lakásokban élő embe­reknek. A Vidékiek azonban, akik többnyire még régi épí­tésű, tágas lakásokban lak­nak, nem ' szakítanak oly könnyen a kialakított, hagyo­mányosan berendezett ott­honiakkal, illetve a hálószo­baigénnyel. Az NDK-ban a tervezők és a lakberendezők már termé­szetesnek veszik, hogy háló­szobát igényelnek a lakók. Törekvésük az, hogy a háló­szobabútorok sima felületűek, kényelmesek, és a mindenkori európai bútordivatnak meg­felelőek legyenek. Több aj­tós, akasztós szekrénysort, az éjjeliszekrények helyett ‘ gyak­ran két lerakodóasztalkát ter­veznek. A nálunk mellőzött toalett-tükör is jelentős sze­repet kap ebben a bútor­együttesben. Az ágy azonban habszivacs matracokkal ké­szül, és a német szokásoknak megfelelően általában színes damasztselyemből készített takaróval takarják le a mi nehéz és hatalmas csipketerí- tőinkkel Szemben. (1. kép.) Ezeket a szobatípusokat köny- nyű takarítani és rendben- íartani. A csehszlovák lakásokban is fontos szerepet játszik a nyugalmas hálóhely kialákí- tása. Csakhogy a tervezők egységes elképzelés alapján szakítottak a hagyományos hálószobabútor-darabokkal, il­letve teljesen modernizálták azokat. A fekhely kárpitozott, az ágynemű' a fekhely alatt' ládában tárolható. (2. kép) A szekrénysor emeletes, és hár a hálószobához tartozik, beillik a lakás nappali szo­bájába, de megfelel előszoba- garderóbnak is. A legújabb típusú hálónál kerek fali­tükröt és kis fésülködőasztal­kát terveztek, és teljesen el­tüntették az éjjeliszekrényt mint bútordarabot. Valamennyien ismerjük az NDK és a csehszlovák háló­szobabútorokat az üzleteink­ből. Hazánk évek óta impor­tál hálószo'babútort, mert ol­csóbb, mert az igények meg­követelik. Mindazok, akik ra­gaszkodnak hozzá vagy laká­sukba vásárolni szeretnének ilyen bútort, a jövőben na­gyobb választéknak örülhet­nek. SZAMOS RUDOLF K ÁIN U IGETE 9. — Ismeri? — csillant fel az ügyvéd szeme. — Annál jobb. Csak legyen nagyon óvatos, mert ezekkel a szicíliaiakkal sosem tudhatja az ember, há­nyadán áll. — Hírből ismerem a fickót. Ez volt az a hírhedt szepara­tista banda, ezek tették el láb alól Camepat és a buliban a maffia is benne volt. — Nagyon helyes, és az ér­tesülései pontosak. Szóval, vállalja? Mi mást tehetett Polacco? Férfiéveiből eddig összesen húsz eztendőt töltött már bör­tönben. Tizenhármat Mussoli­ni diktatúrája idején, és las­san hét esztendőt a köztársa­ság foglyaként. A köztársaság börtönében, amely köztársasá­gért harcolt, és amelyért öt sebhelyet visel a testén. Vállalta. Polaccót orvosi vizsgálat ürügyével másnap már át is szállították a viterbői bör­tönbe, ahol meglehetősen gya­nakodva fogadták a börtön vezetői Coccia mesterkedé­seit. Polaccót a röntgenezés után azonnal vissza akarták küldeni Sorianóba. Ezt az igazságügyminisztérium köz­reműködésével Coccia még különösebb nehézség nélkül megakadályozta. Az indok az volt, hogy hátha később rom­lik Poläcco helyzete, és akkor legyen kéznél orvosi segítség, így sikerült Polaccót a viter- bói fegyintézet betegszobájá­ban visszatartani. A viterbői " államügyész azonban hallani sem akart arról, hogy a Pisciotta mel­letti üres cellába kerüljön. A kormány közbelépésére az ál­lamügyész és a fogházigazgató végül mégis engedélyezte Po- laccónak a »nehéz fiúk« osz­tályán, pisciotta mellett tör­ténő elhelyezését. így lett az egykori legen­dás partizánvezér a hírhedi szicíliai bandita cellaszom­szédja. E machinációkról Pisciotta mit sem tudott. A megtört arcú, beteges rab társ lassan megnyerte a rokonszenvét, s mivel, az napokig hallgatott — ellentétben a spiclik köz­ismert bőbeszédűségével — ösztönös gyanakvása is felol­dódott. Annyi néma hónap után a hallgatásra kárhozta­tott hetek kegyetlen bénaságá­ból kiszabadulva most a sors kegyét látta Polacco megér­kezésében, hiszen beszélgető partnere lett, mégpedig egy igazi sorstárs személyében. Polacco napokig mesélte saját életének kaladjait. A politikát szidtál, a ravasz párt­vezéreket, a keresztényde­mokratákat: De Gasperit és Scelbát, Pisciotta úgy érezte, hogy sanyarú sorsát maga is Scei- ba szószegésének köszönheti... — Ne búsulj, pajtás! — tört ki belőle a negyedik na­pon. — Érted is megfizetek annak a gazembernek, aki a hátunk mögött összejátszott Don Calo maffiájával. Én nem félek mér sem tőle, sem mástól. Én egyedül csak az istentől félek. És ezért az én pofámat földi ember nem tömheti be. — A maffia sem? — je­gyezte meg csak úgy mellé­kesen Polacco. Pisciotta erre elhallgatott. Hosszasan mélázott. Végül, mintha egész életútját pró­bálná mérlegre ' tenni, meg­szólalt: — A maffia nagy úr. Az­zal még Giuliano sem tudott leszámolni. Pedig mi valaha meg akartuk szabadítani Szi­cíliát a maffia uralmától. — Hiszen ti magatok is maffiamódszerekkel dolgozta­tok — szólt köbe Polacco, és úgy tett, mint aki, teljesen tájékozatlan. _ — Nem egészen. Mi meg­sarcoltuk a gazdagokat, és adtunk a szegényeknek. A mi titkos társaságunk a sze­gények szövetsége volt. — És mégis a szegényekre lőttetek Portella della Gi- nestránál.' — Azok vörösök voltak. Azok ellenünk voltak. — De hiszen a hercegek­kel szövetkeztetek. — Azért szövetkeztünk a hercegekkel, hogy leszámol­junk az új földesurakkal. Azért ültünk bele a keresz­ténydemokraták kosarába is.. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 197L április í. Szedj babvirágot, citromfüvet..." Tízmillió üveg kölni húsvétra ILLATOS virágokat, bódító szagú növényeket már évez­redekkel ezelőtt használtak, gyűjtöttek, szárítottak. A mir­hát, tömjént, fahéjat parázsra szórták (perfumum — innen az angol perfumé, a francia parfüm szó), így nyertek kel­lemes illatú füstöt. Az ókori Egyiptom vallásos szertartá­sain naponta többször mutat­tak be füstáldozatot Isis és Osiris tiszteletére. A hinduk illatos cédrusfa koporsóban égették el halottaikat. Plinius tudósít egy lakomáról, ahol az ételeket rózsaszirommal borí­tották, és rózsaolajjal locsol­ták. "Kleopátra Antonius lak­osztályát szórta tele rózsaszir­mokkal. A görög lányok já­cintból font koszorút visel­tek barátnőik lakodalmán. Az ókori népek ismerték a desztillálást, a növényi illó- anyagok kivonási módját, -de Európában ez a művelet, az illatszerekhez hasonlóan, arab közvetítéssel terjedt el. Albu- kases XII; századi gyógyszer- könyve ismerteti a lepárló ké­szüléket és az illatos vizek ké­szítési módját. A XIII. száza­di barcelonai egyetem gyógy­szerészprofesszora rozma­ring-, levendula- és zsálya­olajból készített híres illatsze­rét »magyar királynő vizének« nevezte el. Az 1700-as évek elején Köln városában az olasz származású Giovanni Maria Farina illatos, szárított növények keverékéből lepár­lással nyert illatos folyadé­kot — kölnivizet. »Szedj babvirágot, citrom­füvet két marékkai, friss roz­maringot is annyit, mandulát, egy jó tányér hársfavirágot, kányafavirágot is. Törd meg erősen mozsárban, tedd tiszta faedénybe, tölts rá kecske­tejet, adj hozzá violamagot, eperlevelet összetörve. Töltsd rézüstbe vggy lombikba, desz­tilláld — illatos arcvizet kapsz, minden napon evvel mosd orcád, nyakad, meglátod, igen nagy haszna lesz.« E so­rokat, más egyéb kozmetikai jó tanácsokkal egyetemben Tsömöri Zay Anna 1690-ből származó receptjei közül je­gyeztem föl annak bizonyítá­sára, hogy nálunk is régi ha­gyományai vannak az illatsze­rek készítésének. A MA KÉSZÜLŐ arcvizek, kölnivizek vagy a kozmetikai cikkek illatosító kompozíciói Aztán kiderült, hogy a her­cegek is, a kereszténydemok­raták is a maffia zsákjában vannak. A római rendőrök, Verdiani és Scelba emberei mind a maffia akaratának engedelmeskedtek... És én, ökör, bedőltem Scelbának! Csúnyán elbánt velem ..; Én jártam nála Rómában. Sze­mélyesen ígért meg nekem mindent. Mindent!' Érted ezt, pajtás? Ezután végeztem Giu- liánóval, mert azt hittem, hogy ő ' elárult minket... de az anyja, aki az én nagyné­niéin, Giuliano holtteste mel­lett bosszút esküdött, és el­átkozott engem. És látod, az átok fogott. Azért vagyok • itt. Pedig azt hittem, ha megölöm Giuli- anót,‘ három legyet ütök'egy- csapásra: kegyelmet kapok, és szabad leszek, ezt ígérte a belügyminiszter. Másodszor: 'megbüntetek egy embert, aki engem is belevitt egy eszte­len gyilkos bandába. Har­madszor pedig öröklöm mind­azt a hatalmat, amit Giuli­ano megteremtett... Pajtás, nálunk Szicíliában a vendet­ta szent és kegyetlen törvé­nye uralkodik. Most nincs fegyver a kezemben, hogy megbosszuljam a politikusok1 árulását, de birtokomban van Giuliano feljegyzéseinek egy példánya, s ha azt én elő adom, beleroppan néhány jni- nászteri bársonyszék. Ez lesz az én vendettám. — Miért nem adtad közre őket Viterbóban? sem készülnek egyszerűbben. Legföljebb modernebb körül­mények között és másféle anyagokból. Magyarországon egyedül a Kozmetika) és Ház­tartásvegyipari Vállalat 1. számú gyáregységében készí­tenek kölnit, parfümöt; 40 fé­le magyar kölnit hoznak for­galomba. K. M. OTTHON CSALÁD Amikor a szív kifárad Az idősebb ember szer­vezete nehezebben alkalmaz­kodik a fokozott igénybevétel­hez. Ha magas lázban felső emeletre megy, vagy ha mere­dek hegynek vezet -az útja, ha siet, vagy szalad a villamos vagy autóbusz után, gyakran meg kell állnia, mert érzi, hogy nem kap levegőt — ful­lad, Ugyancsak érzi, hogy ilyenkor szíve szaporábban do­bog, majd pár perc pihenés után a nehéz légzés megszű­nik és a szívműködés is vissza­tér a megterhelés előtti rit­musba. A szervezet megterhelésére néha nem a fulladás, a szapora szívműködés, hanem a (mell- csont alatt jelentkező éles, vas- marokszerű szorító fájdalom hívja fel a figyelmet. Ezt a fájdalmat nemcsak fizikai megterhelés válthatja Ifi, ha­nem felléphet bőséges étkezés után és nyugtalaníthatja az idős embert akkor is, ha me­legről hideg helyre lép. E tünetek az idősebb em­berek közül gyakrabban za­varják azokat, akiknek testsú­lya az átlagosnál több, vala­mint azokat az állandó ülő foglalkozást végzőket, akik keveset mozognak. A tünetek arra figyelmeztet­nek, hogy a szív munkája már nem olyan, mint húsz évvel azelőtt volt. Mind a nehéz légzés, mind a szapora szív­működés, úgyszintén a mell­kas alatt fellépő szorító fájda­lom a szív alkalmazkodóképes­ségének beszűkülését jelzik. A szerveziet fokozott, terhe­lése növeli sejtjeinek oxigén- igényét. A megnövekedet^ oxi­génigényt a vérkeringésnek kell kielégítenie. Ennek a fel­adatna!?: a szív erélyesebb ösz- szehúzódásokkal igyekszik ele- -,get tenni. Ha az évek során a Sszívizomzatot ellátó erek — a ■koszorúerek — falápak rugal­massága csökken, akkor a szer­vezet megterhelésekor a merev falú ereken nem tud annyi vér átáramolni, amennyi a sejtek i megnövekedett , oxigénigényé­inek kielégítésére elegendő i mennyiségű vért biztosító szfv- ' összehúzódásokhoz a szívizom számára elengedhetetlenül szükséges. A szív így nem ké­pes alkalmazkodni a megter­heléshez. Ez előbb szapora szívműködést eredményez, majd a szív legnagyobb mun­kát végző része, a bal szívkam­ra izomzata kifárad, és nem tudja a benne levő vért kiára­moltatni az ütőerekbe. Ezért a vér a szívben összetorlódik és pangani fog. A pangás áttevő­dik a bal szívpitvarra és onnan a tüdőbe áramló vénákra is. A tüdővénákban pangó vér pedig a tüdő működését gátolva lét­rehozza a nehéz légzést, a ful­ladást. A kifáradó szívkamra izom­sejtjei pedig, ha nem frissül­hetnek föl, ha nem adhatják le az anyagcseréjük során ben­nük működés közben keletkező anyagokat, akkor azok a szív­izomsejtekben felhalmozódva ingerük a fájdalomérző ideg­végződéseket, és létrehozzák a jellegzetes, szegycsont alatti fájdalmakat. Ez a tünetek magyarázata. — de a tüneteket nemcsak ma- . gyarázni, hanem megszüntetni, sőt azokat megelőzni is lehet. Ez természetesen az orvos dol­ga. Aki ilyen panaszokat ész­lel, bizalommal forduljon or­vosához, és tőle megkapja a kielégítő tanácsokat és gyógy­szereket. A zavaró tünetek meg­előzése azonban nem kizárólag orvosi feladat. Ha rendszeres tornával, testmozgással, futás­sal naponta edzésben tartjuk a szívet — tehát szoktatjuk a megterheléshez —. akkor nem alakul ki a koszorúerek falá­nak idő előtti elmerevedése. Ugyancsak megelőzhetjük a szív idő előtti kifáradását, ha vigyázunk, hogy testsúlyunk ne emelkedjen az átlagos fölé. Óvakodjunk tehát a túlzott mértékű, zsírban, kenyérben, tésztában gazdag táplálkozás­tól. Fogyasszunk inkább sok tejet, húst, tojást, valamint "züldfőzelékeket és gyümölcsöt. A testedzés és az ésszerű diéta végül is megóvja majd szívün­ket az idő előtti elöregedéstől. Dr. S. T. A bowdenhibákról (Folytatjuk) A motorkerékpárok üzemza­varait sok esetben a bowden- huzalok szakadása okozza. (Joggal nevezik a bowdenokat a motorkerékpár idegszálai­nak.) Hiába üzemképes a ten­gelykapcsoló, a porlasztó vagy fékszerkezet, ha a vezető aka­ratát továbbító huzalok hibá­sak, a motorkerékpár üzem- képtelenné válik. Meghosszabbodik a bowden- huzalok élettartama, ha azo­kat rendszeresen olajozzák. Ilyenkor célszerű lekapcsolni a huzalt, és függőleges hely­zetbe állítva olajjal feltölteni. Ha a végződéseket, főleg a kormányon lévő végeket gyak­ran és rendszeresen olajozzák, az előző bonyolult művelet fö­löslegessé válik, mert műkö­dés közben az olaj végigfolyik a vezetéken. Ez azért is lénye­ges, mert ha nem forog a bowdenvég a forgattyúban, a J huzal a sok^ kihajlítástól bizo- ■ nyos idő múltán kifárad és el­törik. Az óvatos és a teljes biz­tonságra ügyelő motorosok, miként a túraversenyzők, a két legfontosabb vezetékből (tengelykapcsoló és a gáz) tartalékot is visznek maguk­kal. Ez különösen hosszú tú­ráknál ajánlatos. A tartalék vezetékeket célszerű fölszerel­ni a működő vezetékek mellé, s szigetelőszalaggal rögzíteni. Sőt a végződéseket szigetelő- szalaggal alaposan körülcsa­varni. nehogy oxidációt okoz­zon a vezetékbe kerülő ned­vesség és víz. Az ilyen elhe­lyezés célszerű, mert bowden- szakadás esetén időt takarí­tunk meg; különben is, ha csomagolva visszük magunkkal a huzalokat, előfordulhat, hogy megsérülnek. A bowdenok forrasztásától joggal idegenkednek a moto­rosok. Nem megfelelő forrasz­tás esetén az egyébként hibát­lan vezeték azért válik üzem- képtelenné, mert levélik a forraszvég. Egyszerűen és tel­jes megbízhatósággal elvé­gezhető a forrasztás, ha egy kis fémedényben — ,erre megfelelő akár egy gyűszű is — felolvasztjuk a gyantás ónt, és ebbe mártjuk bele a forraszvéget. A melegítésre megfelel a spirituszkocka, végső soron egy konzervosdo- bozba öntött benzin lángja is. A megolvadt ónban mintegy fél percig hagyjuk a forrasz­véget, hogy az ón az elemi szálak közé is behatoljon.

Next

/
Thumbnails
Contents