Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1971-04-07 / 82. szám
1 NÉGY ÉT ALATT TÖRTÉNT Idegenforgalom — láthatatlan export Ha idegenforgalmunk alakulásáról beszélünk, többnyire csak a számokat vesszük figyelembe. Elsősorban azt, hogy évről évre mennyivel több külföldi látogatott hazánkba, s az általuk itt töltött napok száma hogyan emelkedett. A külföldiek közül pedig hány érkezett a szocialista és hány a kapitalista országokból. Ez mind nagyon lényeges, azonban egyről nem szabad megfeledkezni: ahogyan emelkedik az idegenforgalom, úgy emelkedik ennek következtében a láthatatlan export is: a magyar ipar termékeit, a szórakozási lehetőségeket olyan áron bocsáthatjuk külföldi vendégeink rendelkezésére, Amilyen nekünk a legkedvezőbb, s minden vámkorlátozás, szabályozás nélkül. Az a propaganda pedig, melyet vendégeink szerte a világban terjesztenek — attól függően, milyen benyomásokkal távoztak — szinte megfizethetetlen. A Balaton második helyen Turizmusunknak kereken a fele Budapesten bonyolódik le. Idegenforgalmunk második legfontosabb központja a Balaton. Itt elsősorban az idényjelleg a meghatározó, mert néhány hónap alatt évi nemzetközi idegenforgalmunknak kb. harminc százaléka zajlik le Az idegenforgalom várható növekedése pedig attól függ, hogy a vendégfogadás anyagi, technikai és társadalmi föltételeit milyen módon tudjuk biz- tosítanl. Dr. Fodor Jánossal, a megyei tanács Idegenforgalmi Hivatalának vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan teremtettük meg ezeket a fölételeket a Balatonnál. — Gyors fejlődés volt 1967- ben. Ezt mutatja, hogy 116 250 hazai, 102 500 külföldi vendég járt a Balatonon, s a kempingekben, a motelekben, a faházakban és a fizető-vendég- szolgálat által igénybe vett szobákban összesen 1415 000 vendégnapot töltöttek. ' A következő évekre inkább a visz- szaesés volt jellemző, s noha tavaly már tapasztalható némi emelkedés, ez még nem éri el a korábbi szintet. A múlt évben 87 200 külföldi 'és 122 000 hazai vendég járt a Balatonon. Örvendetes, hogy növekszik az itt-tartózkodásuk ideje, s ez jelzi, hogy jól érzik magukat, megtalálják szórakozási lehetőségeiket. összesen 1 534 000 vendégnapot töltöttek el. Touring és DeJta-program Nem lenne teljes a kép, ha néni elevenítenénk fel, mi tette lehetővé külföldi és hazai vendégeink huzamosabb balatoni tartózkodását. Erre az időszakra esik a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Touring- és Delta-programjának megvalósulása. Zamárdiban, a siófoki Fokihegyen, Szántódon és Bala- tonmárián épültek olcsó szállodák, ezenkívül Siófokon, Fonyódon és Balatonmárián megnyílt a modern Delta étterem. Siófokon az Európa és a többi szálló megnyitása, a Balatonhoz vivő út korszerűsítése kedvezett az idegenforgalomnak. Barcson a Dráva-híd felépítése az olaszoknak, jugo- szlávoknak tette könnyebbé a Balaton megközelítését Fonyód—Bélatelepen, Bala- tonszemesen az országban elsőnek építettek olyan faháza- kat, ahol a külföldi vendégek kulturált körülmények között nyaralhatnak. Az új ABC- áruházak — Balatonlelle, Bala- latonboglár, Balatonföldvár —, a rendezettebb partok, a felépült és épülő vízművek, a külturáltabb fürdési lehetőség mind hozzájárultak a hazai és a külföldi vendégek huzamosabb tartózkodásához. v Vízisí, lovasiskola S hogy jobban éreztek magukat és többet is költöttek vendégeink, a forintra beváltott valuta is bizonyítja: 196?- ben 28,9 millió, tavaly már 60,5 millió forint értékű dollárt, fontot, márkát, rubelt és más külföldi pénzt váltottak be. A motelek, kempingek környékét rendezték, füves, virágos, kellemes, kulturált környezet várja a vendégeket, rendelkezésükre áll vízisí és motorcsónak, lovasiskola. A fizető-vendégszolgálatnak felajánlott villák, nyaralók közül csak azokat fogadták el, ahol megteremtették a jó feltételeket. Tavaly a Veszprém megyei hivatallal közösen információs irodát nyitottak Budaörsön, az idén önálló irodájuk nyílik Budapesten, ahol a szállástól a szolgáltatásokig mindent elintéznek, felvilágosítást nyújtanak a Balatonra igyekvőknek. A hazaiakon kívül több külföldi utazási irodával áll kapcsolatban a Siótur. Közvetlenü1 indítanak autóbuszokat, fogadnak vendégeket Lengyelországból, Bulgáriából, Romániából. Jugoszláviából, az NDK-ból, az NSZK-ból, s most kötöttek szerződést egy holland utazási irodával. Mindezek bizonyítják, hogy az idegenforgalmat lebonyolító, a külföldi és hazai vendégeket fogadó szervek sokat tesznek azért, hogy az anyagi, technikai és társadalmi feltételeket magasabb színvonalon biztosítsák. Az idén a tavalyinál tíz százalékkal több vendéget várnak a Balatonra. S hozzá kell tenni: nem túlzott ez a szám, hiszen már eddig 550 000 vendégnapra kértek előjegyzést a külföldi utazási irodák. Szalai László A vagyonvédelem alapkövetelmény Szakértők segítik a felügyelő bizottságok munkáját Fiatalok az ősi kastélyban Nyolc éve már, hogy a Vésey család kastélyában megkezdődött azoknak a fiataloknak az oktatása, akik szeretik az erdőt, a természetet. Az ország minden részéből érkeztek Sző- csénypusztára, az erdőgazdasági szakmunkásképző intézetbe, hogy elsajátítsák mindazt, amit agy erdőszakmunkásnak tudnia kell. Százegy fiatal él a kastélyban, tanul, szórakozik ismerkedik a termeszettel és az állatvilággal — mondja Ott Györgyné, az iskola igazgató- helyettese. Az élesen berregő csengő az óra kezdetét jelenti. A fiatalok elfoglalták helyüket a padokban, s megkezdődött az óra. A kastélyra hirtelen csend borult. A vitrinekben némán várakoztak az apró makettek, kitömött állatok, hogy majd szemléltető eszközei legyenek az óráknak. ' -:í í Mindenük a traktor Az udvar hátsó részében, a gépműhely mellett gyakoroltak a fiatalok. Ismerkedtek a traktorvezetéssel, a motorral és az erőgéppel végzett munkával. Hogyan tudják mindezt a fa- kitermelésben hasznosítani? Oktatójuk a nagyarányú gépesítésről beszél, s arról, milyen nagy jelentőségük van az erőgépeknek az erdőgazdaságokban. A géppark növekedése megköveteli azt is, hogy a szakemberek ismerjék a gépek kezelését, javítását. A hároméves képzés alatt traktorvezetői jogosítványt is kapnak a tanulók. Az erdőgazdasági szakmunkásnak nemcsak a fakitermelés a feladata, hanem a fásítás is. A kitermelt érdő helyét facsemetékkel ültetik be, hogy ezzel is növeljék az ország erdőterületét. Bogár László tanár , óráján ezekkel a fogalmakkal ismerkedtek a fiatalok. Figyelő szemek tapadtak az előadóra. Lesték minden szavát, hisz mindaz, amit itt hallanak, tanulnak, fontos része lesz későbbi munkájuknak. Itt még az alapokat kapják — az általuk készített makettek is csak csöppnyi játékoknak érződnek, de néhány év múlva mindezt a gyakorlatban kell elvégezniük, s akkor majd elválik, ki menynyire tudta elsajátítani a tananyagot. Hasznosan eltöltött szabad idS A KORSZERŰ szövetkezet- politikai elvek gyakorlati megvalósítása, a gazdaságirányítás rendszere alapjaiban változtatta meg a fogyasztási szövetkezetek helyzetét. Növekedett önállóságuk, és ezzel párhuzamosan a gazdasági tevékenység fölötti ellenőrzés kizárólag a felügyelő bizottság hatáskörébe került. Ez a körülmény indokolta és fokozott mértékben szükségessé tette annak vizsgálatát, hogy az elmúlt három évben milyen volt a szövetkezeteknél a gazdálkodási fegyelem, hogyan alakult a gazdálkodásra' vonatkozó állami jogszabályok betartása és betartatása. A tapasztalatok — melyeket küldöttgyűlésen vitattak meg — egy sor kedvező eredményről, jelentős fejlődésről tanúskodtak, ám napvilágra került néhány olyan hiba is, mely feltétlenül sürgős orvoslást kíván. Ilyen fogyatékosság az, hogy egyes szövetkezeti vezetők helytelenül értelmezték a gazdasági önállóságot, ennek következtében lazult a gazdálkodási fegyelem. Lényegében ez az oka, hogy a múlt évben elég áok szövetkezet hiánnyal számolt el. A küldöttgyűlés helyesen ismerte föl, hogy a gazdálkodási fegyelem megszilárdítása egyik legfontosabb feladatuk mind a szövetkezeteknek, mind a megyei szövetségnek, és ennek megfelelő határozatot hozott. A gazdálkodási fegyelem megszilárdításának előfeltétele a hatékony tulajdonosi ellenőrzés. A felügyelő bizottság jó munkájához viszont az szükséges, hogy megfelelő és kellő szakmai segítséget, útmutatást kapjanak. Ezért határoztak úgy, hogy a megyei szövetségen belül önálló szervezetbe tömörítik azokat a szákértőket, akik a felügyelő bizottságokat támogatják munkájuk során, és legalább kétévenként a felügyelő bizottság irányításával felülvizsgálják minden szövetkezet teljes gazdasági tevékenységét. A megyei küldöttgyűlés ellenőrzéssel foglalkozó szakbizottsága megalakulása után, az adott helyzet felmérése alapján részletes programjavaslatot dolgozott ki a felügyelő bizottságodnak ellenőrzési tevékenységük segítésére. Megyei tapasztalatokból kiindulva határozták meg azokat a területeket, melyek vizsgálatát feltétlenül szükségesnek tartják. Így többek között javasolták, hogy valamennyi szövetkezetnél vizsgálják/meg a vagyonvédelemre vonatkozó állami jogszabályok, vezetőségi határozatok végrehajtását és azok hatását. Vizsgálják meg a különböző tagsági érdekeket szolgáló pénzalapok felhasználását, kezelését. Több ízben is felmerült és külörfos hangsúlyt kapott, hogy a szövetkezeti ellenőrzés színvonalának növelése, hatékonyságának emelése semmi esetre sem mehet az önállóság rovására. A szövetkezetek vezető testületéi, szakvezetői teljes felelősséggel a jogszabályban, alapszabályban rögzített jogkörben döntenek. Döntéseikért a tagságnak felelősséggel tartoznak. UGYANAKKOR az ellenőrzés feladata, hogy értékelje: a döntések adott körülmények között megfeleltek-e a társadalom, a tagság érdekeinek, összhangban vannak az érdekeket tükröző és megfogalmazó állami jogszabályokkal, szövetkezeti alapszabállyal. Fontos és jelentős határozatokat hagyott jóvá a küldött- gyűlés, és az eredményes munkát minden bizonnyal nagymértékben segíti majd a közeljövőben megjelenő egységes szövetkezeti törvény is, mely rögzíti a felügyelő bizottságok hatékony munkájához szükséges személyi, tárgyi feltételeket. Dr. Gabányi Ferenc A fiatalok a kastély egyik részében kialakított » kollégiumban laknak. A hangulatos kis hálókban katonás rend van. A falakat a fiatalok által készített faliképek díszítik. Az egyik sarokban hárman beszélgetnek a családról, az itt eltöltött napokról. Három fiú, Ivicz László Mátraderecskéről, Vajtonovszki György Tállyá- ról és Nagy József Pásztóról. Mindegyiküket az erdő szerete- te hozta el a kis somogyi falucskába, a szőcsénypusztai iskolába. Távol a családtól, sok száz kilométer távolságra. Egyikük hiányolja a hegyeket, mivel ő a Mátra csúcsait szokta meg, másikuk viszont a sík alföldi táj után vágyik, és sokallja a lankás-dombos tájakat. Egy dologban azonban megegyeznek, hogy az erdő itt is épp olyan szép, mint szőkébb hazájukban. Gyertyás László NAGYATÁDI TAVASZ „Mozgolódnak” a kereskedők Amikor Hamvas János, a nagyközségi tanács vb-elnöke a cémagyárban egy taggyűlésen felszólalt, részletesen ismertette az egyes gazdasági ágazatok fejlesztési elképzeléseit. A kereskedelem jelenlegi helyeiéről, az áruválasztékról, a kínálatról sommásan ennyit mondott: »Azt hiszem, önök is észrevették, hogy mozgolódnak a kereskedők.« A teremben helyet foglaló háziasszonyok bólogattak. Egy korábbi beszélgető partnerem, ifj. Borsos Imre pedig úgy fogalmazta meg véleményét, hogy Átadom korábban egy ruhásbolt volt, me} pedig akár az áruházat, akár az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat korszerű üzletét vetjük össze a valamikori szatócsbolttal, mindenképpen ég és föld a különbség. Ilies József, az iparcikkből! vezetője a félemeleti raktárban ellenőrzött valamilyen nyilvántartást, amikor »nyitottuk az ajtót. Büszkén mutatta meg a férfiszövet-válasz- tékot, majd a konfekcióraktár fogasolt kabátkáit és anorák- jait. Az »árubemutató« után arról az intézkedési tervről kérdeztem, amelyet a kereskedelmi és szolgáltató bizottság ! dolgozott ki. — A terv alapgondolata az. hogy mi, kereskedők is szeretnénk kivenni részünket a város fejlődéséből, a minőségi változásból. Nemcsak a boltvezetők, hanem a kereskedelemben dolgozó valamennyi kommunista hozzá akarja tenni a magáét ahhoz a nagyszerű dologhoz, amit várossá fejlődésnek nevezünk. Régi igazság, hogy a kirakat a legjobb eladó, ezt most még jobban szeretnénk bebizonyítani. Tiszta üzletekbe, udvarias és előzékeny, jó áru- és vevőismerettel rendelkező eladókhoz szívesen jön a vásárló, mert tudja, hogy itt azt kapja a pénzéért, amit elvár. Sokszor fájt a fejünk a rend- szertelen áruellátás miatt, s a hiánycikkek növekvő száma »elvitte« a vevőket Jelenleg négy városból: Kaposvárról, Nagykanizsáról, Pécsről és Budapestről vásárolunk, s reméljük azt is, hogy minél hamarább eljön az idő, amikor nem kell sajnálkozva széttárni kezünket a vevőnek, ha valami nincs. — Az Atád Áruházban magam is többször megfordultam, valóban városi színvonalú az árukínálat. De mit jelent önöknek a verseny? — Mondok egy példát. Április végére kilencszázezer forintos külön keretet kaptunk választékbővítésre, állják a versenyt Az áruház egyébként sem »ellenség«, hiszen nekik is az az érdekük, hogy a vevő járjon jól. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat nagyatádi üzleteiben nyolc szocialista brigád dolgozik, s miután Nagyatád déli körzet központja lesz, alámennyien tudják, hogy ez a rang milyen munkát követel tőlük. A szakmabéli vállalásokon kívül részt vállalnak az óvodaépítési akcióból is, és önként ajánlották fel, hogy a városavató ünnepség előtt fél nyolctól este hétig tartanak nyitva, ne mérgelődjön a vásárló, ha munkaideje után zárt üzletajtót taláL — Sok dolgozójukat érinti az óvodai helyhiány? — Nem, és érdekes módon az asszonyok álltak ki a társadalmi munkavállalás mellett. Valamennyien egynapi keresetünket ajánljuk feL Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat mellett az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat dolgozói is a jobb ellátásért, a nagyabb választékért fáradoznak. Szó érheti a kenyér és a péksütemény minőségét, javítani kell a húsellátást is. Nagyatádon tehát »mozgolódnak « a kereskedők, többet, jobbat akarnak, hogy a végeredménynek a vásárló örüljön. Saly Géza SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 197L április 7.
