Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-07 / 82. szám

Kö.fyv » 1 fILAG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! XXVII. évfolyam, 82. szám Ara: 80 fillér 7., szerda Magyar és olasz pártvezetők találkoztak A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán részt vevő magyar és olasz pártküldöttség találkozott és szívélyes, elvtársi szellemben eszmecserét folytatott a két testvérpárt kapcsolatairól, külpolitikai kérdésekről, vala­mint a nemzetközi kommu­nista mozgalom időszerű prob­lémáiról. A találkozón a Magyar Szo­cialista Munkáspárt részéről részt vett Kádár János, a Központi Bizottság első titká­ra, Komócsin Zoltán és ■Nemes Dezső, a Politikai Bi­zottság tagjai, az Olasz Kom­munista Párt részéről: Enrico Berlinguer főtitkárhelyettes, Giancarlo Pajetta. a politikai bizottság tagja, Sergio Segre és Giovanni Cervetti, a köz­ponti bizottság tagjai. Az új ötéves terv a kongresszus előtt „Biztosítani a nép anyagi és kulturális életszínvonalának lényeges emelését” Koszigin beszámolója a kilencedik ötéves tervről Belkereskedelmi KGST-tanácskozás Budapesten Alefcszej Koszigin, a Szovjet- *mió minisztertanácsának elnö­ke kedden az SZKP kongresz- szusán előterjesztette a Szov­jetunió új ötéves népgazdaság­fejlesztési tervének irányelvei­ről szóló beszámolót. Keszigin kijelentette, hogy az új szovjet ötéves terv fő feladata: »Bizto­sítani a nép anyagi és kulturá­lis életszínvonalának lényeges emelését, a szocialista termelés fejlesztésének gyors üteme ha­tékonyságának növelése alap­ján, a tudományos és műszaki fejlesztésnek és a munkater­melékenység emelkedese meg­gyorsításának alapján«. »A párt által következetesen megvalósított lenini külpoliti­ka — mutatott rá a szónok — az agresszív imperialista erők fokozódó ellenállása mellett is új győzelmek születtek a bé­kéért. minden nép szabad fej­lődéséért. a társadalmi haladá­sért vívott harcban.« »'Gazdaságépítési terveinket a nagy célnak — a kommunis­ta társadalom létrehozásának rendeltük alá« — mondotta Koszigin és hangsúlyozta, hogy a kilencedik ötéves terv irányelveinek megvitatásakor »kifejezésre jutott, hogy egy­hangúlag helyeslik a pártnak a kommunizmus anyagi és mű­szaki bázisa létrehozására, a gazdaság fejlesztésének meg­gyorsítására. a nép életszínvo­nalának további emelésére irá­nyuló politikáját.« Az elmúlt ötéves terv teljesí­tésének eredményeit érintve »Ami a gazdaságfejlesztést illeti, a nyolcadik ötéves terv teljesítése magasabb szintre emelte a népgazdaságot — mondotta a szónok- »Szociális téren emelkedett a lakosság anyagi jóléte és kulturális színvonala. Javult a munkások és a kolhozparasztók szakmai­műszaki felkészültsége. Mint megelőzően is, biztosítottuk a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottságát«'. »Biztosítani a nemzeti jöve­delem emelkedésének magas ütemét, az ország erősítésének és a dolgozók jóléte emelésé­nek érdekében helyesen elosz­tani a nemzeti jövedelmet — ez a mi tervezésünk alapvető feladata.« Koszigin közölte, hogy az utóbbi öt évben a nemzeti jövedelem egésze óriási összeget, 1 billió 166 milliárd rubelt tett ki. A nyolcadik ötéves terv éveiben megtermelt nemzeti jövedelemnek körülbelül há­romnegyedét a fogyasztásra használták fel. ívoszigin megállapította, hogy az iparban nagy minősé­gi változások mentek végbe, amelyeknek alapja a tudomány Koszigin rámutatott, hogy a kilencedik ötéves tervben — amelyet a kommunizmus útján való további előrehala&ás ter­veként jellemzett — a nemzeti jövedelem évi. átlagos összege eléri a 3J5 milliárd rubelt,_ a kilencedik ötéves terv ’egészét Koszigin kijelentette: »Az el­múlt ötéves terv igen fontos eredménye, hogy sikeresen tel­jesítették a pártunk XXIII. kongresszusa által megjelölt politikai es alapvető társadal­mi-gazdasági feladatokat«. A szónok közölte, hogy az elmúlt ötéves terv évei alatt a nemzeti jövedelem 41 százalék­kal, az ipari termelés 50 szá­zalékkal. a kiskereskedelmi áruforgalom 48 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig 33 százalékkal emelke­dett. és a technika legújabb eredmé­nyeinek meghonosítása volt. Közölte, hogy az eltelt öt év­ben jelentékeny munkát vé­geztek el a kolhozok és szov- hozok anyagi-műszaki bázisá­nak megszilárdításában. Meg­említette, hogy nagy lépést tet­tek a falu villamosításában, a mezőgazdaság gépekkel, mű­trágyával és vegyszerekkel va­ló ellátásában, a növényter­mesztés és az állattenyésztés produktivitásában, állami fel­vásárlásának növelésében. A párt Központi Bizottság és a szovjet kormány — folytatta a szovjet miniszterelnök — ál­landó figyelmet fordít az or­szág védelmi képességének, a honvédelmi iparnak a megerő­sítésére. Az ötéves terv idején 80 milliárd rubelt fordítottunk védelmi célokra. Erre kötelez berniünkét a jelenlegi nemzet­közi helyzet, erre köteleznek hazánk biztonságának érdekei. Számos, új fegyverfajtát fej­lesztettünk ki,‘ s kezdtünk gyár­tani. A szovjet fegyveres erők el vannak látva a legmagasabb színvonalú, legújabb haditech­nikával. tekintve pedig 1 billió 625 mil­liárd rubelt tesz majd kr. Az új ötéves terv egymással szerve­sen összefüggő alapvető sajá­tosságait így jellemezte: először: az új ötéves tervre jellemző azoknak az erőforrá­soknak a jelentős növelése, amelyeket az állam a nép jólét emelésére fordít. A nyolcadik ötéves tervben ezeknek a for­rásoknak a növekedése 57 mil­liárd rubelt tett ki, a kilence­Koszigin megjegyezte, hogy a kilencedik ötéves terv az ipar­ban a munkatermelékenység 36—40 százalékos növelését irányozza elő, szemben az elő­ző ötéves tervben előirányzott 32 százalékkal. A kolhozokban és a szovhozokban 37—40 szá­zalékkal kell növelni a munka­termelékenységet, míg 1966— 1970-ben a növekedés 35 száza­lék volt. A munkatermelé­kenység növelése révén kell biztosítanunk a kilencedik öt­éves tervben a nemzéti jövede­lem egész növekedésének 80— 85 százalékát. »A termelés bővülése és ha­tékonyságának növelése meg­bízható alapot teremt a kilen­cedik ötéves terv nagyarányú szociális programjának teljesí­téséhez« — jelentette ki továb­bá a minisztertanács elnöke. Ez a program magában foglal­ja a munkafeltételek további javítását, a lakosság jövedel­meinek fokozottabb. növelését, a fiatal nemzedék nevelésére fordított összegek jelentékeny emelését, a sokgyermekes csa­ládok megsegítését, a nők munka- és életkörülményeinek javítását, a lakosság kulturális és műszaki ellátottsága színvo­nalának további emelését, az általános középfokú oktatás bevezetésének befejezését, a falusi és a városi lakosság életszínvonalának lényeges kö­zelítését. Az új ötéves ten’ időszaká­ban a lakosság reáljövedelmé­nek összege 72 milliárd rubel­lel emelkedik, míg az előző öt­ötéves terv időszakában 54 milliárd rubellel emelkedett. Egy lakosra átszámítva a reál- jövedelem megközelítőleg 30 százalékkal lesz magasabb. »Ellenségeink — mondotta Koszigin — rágalmazzák a szo­cializmust, arról próbálják meggyőzni á tájékozatlan em­bereket, hogy a szocialista renddel állítólag összeegyeztet­hetetlen a munka magas fokú növekedés ugyancsak eléri a K—81 milliárd rubelt; másodszor: az egész társa­dalmi termelés intenzívebbé válik, és növekszik hatékony­sága a tudományos-műszaki haladás lényeges megygorsítá- sa alapján.« Koszigin hangoztatta, hogy »a mezőgazdaság és a közszük­ségleti cikkeket termelő ipar­ágak fejlesztésére fordított nagy pénzösszegek mint a mos­tani ötéves tervben — rövide­sen meghozzák gyümölcsüket: a városi és falusi lakosság életszínvonalának további emelkedését«. Kijelentette: »Csak a szocialista rendszer te­remti meg a tudományos-mű­szaki haladás korlátlan lehető­ségeit.« Az irányelvtervezet előírja a műszaki haladásban meghatá­rozó szerepet játszó ágazatok kiemelt ütemben való fejlesz­tését. A villamosenergetika, a vegyipar és a petrolkémia, a gépgyártás, a műszeripar, az automatizálási eszközök, a szá­mítógépek és a munkaigényes folyamatok gépesítését szolgáló berendezések gyártása egészé- bői az ötéves tervidőszak fo­lyamán 97 százalékkal bővül. szervezettsége, a dolgozók ér­dekeltsége, képességeik kibon­takoztatásában és fejlesztésé­ben. A valóságban a szocializ­mus és a kommunizmus a sza­bad alkotó munka diadala. Míg az Egyesült Államoknak 20. Angliának több mint 30, az NSZK-nak majdnem 15 évre volt szüksége ahhoz, hogy megkétszerezze nemzeti jöve­delmét, addig a Szovjetunió ezt — hála a társadalmi termelés roppant arányainak — tíz év alatt elérte.« Az ipar termelési értékét 1975-re 528—544 milliárd ru­belre kell emelni (1965-ben az ipari termelés értéke 248 mil­liárd rubel volt.) — Ilymódon tíz év alatt országunkban az ipari termelés volumene több mint kétszeresére emelkedik. »A nehézipar az ország gaz­dasági erejének alapja volt és marad, s egyben a nép jólét emelkedésének is legfontosabb tényezője.« Az új ötéves tervben — foly­tatta Koszigin — »megkezdjük az atomerőművek széles körű építési programjának végre­hajtását. Ez a program 10—12 év alatt 30 millió kilowatt Összkapacitású atomerőművek üzembehelyezését irányozza elő. A hőenergetika területén 4 millió kilowatt összkapacitású nagy elektromos erőművek építését irányozzuk elő. Folyta­tódik a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének ki­építése. Az irányelvtervezet értelmé­ben 1975-re az acéltermelés 142—150 millió tonnára nő. Jelentősen elterjed a folyama­tos acélöntés módszere. Kétszeresére növekszik a műszerek és automatizálási eszközök termelése. Az előző ötéves időszakhoz képest 2,6- szeresére nő az elektronikus számítógépek gyártása. ■ (Folytatás a 2. oldaton,) A KGST-orszagok belkeres­kedelmi miniszteri tanácskozó testületének közgazdasági és tudományos munkacsoportja Budapesten tartja III. ülés­szakát. A tanácskozás Keserű Jánosné belkereskedelmi mi­niszterhelyettes, a munkacso­port elnöke vezetésével ked­den kezdte meg munkáját a Budapest-szállóban. Az április 8-ig tartó ülés­szakon egyebek között Cseh­szlovákia, az NDK és a Szov­jetunió belkereskedelmének tapasztalatai alapján foglal­koznak az ötnapos munkahét­nek a kereskedelemre gyako­rolt hatásával, megvitatják a munkaidőcsökkentés kereske­delmi sajátosságaival, a nyit­Willy Brandt kancellár hét­főn este a Königshof-szállóban díszvacsorát adott a brit kor­mányfő tiszteletére.. Pohárköszöntőjében Heath maradéktalan támogatásáról biztosította a bonni korinany- nak az európai szocialista or­szágok irányában követett po­litikáját és álláspontját a nyu­gat-berlini kérdésben. Angliának az európai gazda­sági közösséghez való csatla­kozási terveiről szólva, Heath arra figyelmeztette a nyugat­német kormányt és a közös piac többi vezetőjét, hogy most igen kedvező alkalom kínál­kozna az angol belépésre, s ha ezt a lehetőséget elszalasztják, nem tudni, meddig kellene várni vele. Egyrészt arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok megunja a nyugat-európai tor­zsalkodást és magára hagyja szövetségeseit, másrészt elővet­te a régi fegyvertárból a »szov­jet fenyegetés« érvét is. Vége­zetül Heath annak a remény­» nek adott hangot, hogy az an­gol tagsággal kapcsolatos fő problémákat még a nyáron megoldják. A kedd délelőtti brit—nyu­gatnémet tanácskozást a hét­főihez hasonlóan ismét meg­előzte Brandt nyugatnémet és Heath brit kormányfő négy- szemközti megbeszélése. Az egy és egynegyed órás megbe­A tsz kereskedelmi társu­lások helyzetéről tanácskoztak .kedden a Gellért-szállóban az érdekeltek: a társulások veze­tői, a nagyobb üzlethálózattal rendelkező gazdaságok és a belkereskedelem képviselői. A tanácskozáson megállapították, hogy a kereskedelmi társulá­sok nagymértékben kiveszik részüket a lakosság piaci el­látásból; a közvetlen értéke­sítést és beszerzést például a termelőszövetkezetek áruérté­vel, a szállítókkal szemben támasztott követelményekkel kapcsolatos feladatokat. Tárgyalnak a KGST tagor­szágok belkereskedelmének fejlődését, eredményeit ismer­tető információs rendszerről, ezen belül az egyes országok adatainak évkönyv formájá­ban való megjelentetéséről. Megvitatják a belkereske­delmi minisztériumok együtt­működését a káderképzésben, megbeszélik az oktatatási in­tézmények közötti diákcsere, s a szakemberképzés módsze­reit, s végül meghatározzák a munkacsoport 1971—1975.. évekre szóló munkatervét, a munkacsoport legközelebbi ülésének színhelyét, program­ját. (MTI) széles középpontjában a nyu­gat-berlini kérdés, Bonn keleti politikája, valamint Nagy-Bri- tannia közös piaci csatlakozá­sának kérdése állt. Helmut Schmidt nyugatné­met hadügyminiszter jelenlété­ben röviden megvitatták a kölcsönös csapatcsökkentések kérdését és az ezzel összefüg­gő biztonsági problémákat is. Az európai biztonsági értekez­lettel kapcsolatban a két kor­mányfő a NATO álláspontját képviselte, és a nyugat-berlini kérdés rendezését az értekez­let összehívásának feltétele­ként említette. Heath a kedden megtartott sajtóértekezleten így nyilatko­zott. »Angliának az a véleménye, hogy a Nyugat-Berlinről folyó tárgyalások döntik el, kívána­tos-e az európai biztonsági ér­tekezlet«. A továbbiakban igyekezett teljesen a Szovjet­unióra hárítani a felelősséget a tárgyalások végkimeneteléért. A nyugatiak ismert formulájá­val kijelentette, a tárgyalások megmutatják majd, igazán akarja-e a Szovjetunió az eny­hülést és a kölcsönös, kiegyen­súlyozott csapatcsökkentéseket. Heath reálisnak nevezte a nyugatnémet kormány »keleti politikáját«, és teljes támoga­tásáról biztosította ebben a bonni vezetőket. (MTI) kerítését szervező irodák 3 milliárd forintos forgalommal szolgálják. . Gondot jelent azonban, hogy a korlátozott anyagi lehetőségekkel rendel­kező tsz-ek egyebek között a raktár és az üzlethiány miatt a nagyabb vállalatokkal szem­ben egyre inkább hátrányos helyzetbe kerülnék. Ezért szükség lenne a feldolgozók és az értékesítők közös anya­gi érdekeltségén alapuló kap­csolatának elmélyítésére. Emelkedett a lakosság anyagi jóléte és kulturális színvonala Az új ötéves tervre jellemző az erőforrások jelentős növekedése dili ötéves terv során pemg e A munkatermelékenység 36-40 százalékos növekedése vatartási idők megszervezese­Heath: Kedvező az alkalom az angolok közös piaci belépésére Három milliárd forintos forgalom %

Next

/
Thumbnails
Contents