Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-23 / 95. szám

I párt tiitárazatt. a kormány csekkeden A láthatatlan fogyasztás A IX. kongresszuson ho­zott határozat megálla­pítja: »Hazánkban a •művelődés valóságos népmoz­galom lett. Ma minden ötödik állampolgár iskolarendszerű oktatásban vesz részt. A fel­növő korosztályoknak három­negyede szakmunkásképző-is­kolákban, illetve középiskolák­ban tanul tovább.-x Majd ké­sőbb: »A kulturális forrada­lom eredményeként tovább nőtt a tömegek érdeklődése az irodalom és a művészetek iránt.« Az oktatást, a kultúrál szokás a társadalom láthatat­lan fogyasztásaként jelöl­ni. Valóban, kifejezhető-e ada­tokkal, pénzösszegekkel mind az. amit a két szó tartalmaz" Aligha. Hiszen a művek kel­tette közönségvisszhang, a kul­túra tudatformáló szerepe, az ifjú agyában elraktározódott ismeretek elvont értékek. Az adatok, tények mégsem fölösle­gesek. Kifejeznek sok min­dent. Például azt, hogy az állam milyen jelentőséget tu­lajdonít az oktatásnak és a kultúrának. A legutóbbi öt esztendőben a kommunális beruházások (amelyek az oktatás és a kul­túra beruházásait is magukba foglalják) értéke 41 százalék­kal volt nagyobb, mint a má­sodik ötéves terv időszakában. 1961—1965 között. A művelő­dés népmozgalmi jellegét jo! igazolja, hogy az 1970—1971-es oktatási évben 1,8 millió fő tanult az országban. A szám­vetés itt sem nehéz, mert bármerre tekintünk, az ered­mények sokasága tűnik s~a műnkbe. Hat százalékkal Hott a felsőoktatásban részt vevők Országos ismeretekkel A megyei képviselőcsoport — általaoan a parlamenti ülésszakok előtt — rendszere­sen tanácskozott az elmúlt négy évben. A képviselők vá­lasztókerületükben fogadóna­pokon, párt- és tömegszerveze­ti rendezvényeken, nagygyűlé­seken találkoztak választóik­kal, és természetesen a parla­mentben is hallatták szavukat. Ez utóbbinál parányi kitérőt kell tennünk, ugyanis ha érte — és érte — kritika a keve­set szóló képviselőt, akkor ez azért történt, mert a választó szerint csak ült a helyén, de nem nyilvánított véleményt. Az ok egyszerű: hét képvise­lőnk dolgozott a különféle bi­zottságokban, ahol megvitat­ták, a paralament elé kerülő törvényjavaslatokat, beszámo­lókat, s miután a bizottság ülésén már elmondta vélemé­nyét, csupán a felszólalás és a statitsztika kedvéért fölös­leges volt szólásra jelentkez­nie. Tizenkét képviselőnk a négy év alatt harrrfincszor szólalt fel az országgyűlésen, három­szor interpelláltak, s a megyé­ben összesen hatszáznyolc al­kalommal (fogadónap, nagy­gyűlés, képviselői beszámo­ló) találkoztak a választópol­gárokkal. Azokon a megyei rendezvényeken, ahol a képvi­selő is felszólalt vagy beszédet mondott, hozzávetőlegesen öt­venezer ember vett részt. A legtöbb panaszt 1968-ban hall­gatták meg, szám szerint 1128- at, tavaly ez a szám a felére csökkent, s volt olyan képvise­lői fogadónap is, ahol egyet­len panasztevő sem jelent meg. Az olvasót bizonyára érdek­li, hogyan is dolgozik a kép­viselő, miből áll a munkája? A lap munkatársai több alka­lommal számoltak be egy-egy fogadónapról, a képviselőcso­port ülésein is rendszeresen megjelentek, ezért inkább me­móriafrissítés céljából említe nénk meg azokat a témákat amelyekkel a csoport is, és sze mély szerint valamennyi kép viselő foglalkozott. száma, a felsőoktatási intéz ményékben 22 ezerrel több 5 fejezték be tanulmányaikat t 1966—1970 közötti évekbe mint az ezt megelőző öt es. tendőben. Az új középiskol tantermek száma meghalad, a hétszázat; 12 ezer diákot; honi hely létesült, az általá­nos iskolákban további Húsz­ezer gyermek kerülhetett nap­közibe, így számuk 200 ezer fölé emelkedett. A legutóbbi öt évben 66 ezerrel többen szereztek érett­ségi bizonyítványt, mint 1961 —1965 között, s ezzel a leg­alább érettségizettek száma a népességen belül már 1,2 mil­lió főre nőtt. A több mint 30o ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgár sem olyan szellemi tőke, ami ne sokszorosan kamatozna. Per­sze, a • feladatok légiója sem hiányzik. A gyermekek mint: egy 8 százaléka még ma sem végzi el az általános iskola nyolc osztályát; a felsőokta­tásban a fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránya kisebb a kívánatosnál; továbbra is ke resni kell a társadalmi igé­nyeknek jobban megfelelő is­kolatípusokat stb. Üj ismeretek? Terjesztésük nélkülözhetetlen eszközei nemcsak az oktatás, hanem a népművelés, a kultúra fegy­vertárában is fellelhetők. Az eszköztár bővítése, korszerűsí­tése persze megint csak anya­giakat igényel. Mert aligha akad valaki, aki úgy véli: a több mint 9200 könyvtár fenn­tartása — amelyekben négj év alatt százezerrel nőtt a be­iratkozott olóvasók száma, s négymillió kötettel a könyvál­Megvitatták a megye éves költségvetéstervezetét, a lakás- helyzetet, az ipartelepítés és iparfejlesztés állását, a bel­vízrendezés időszerű kérdé seit, a diákotthoni ellátottsá got, a megye közlekedését szakmunkás-ellátottságát, a mezőgazdaság helyzetét, a Veszprém megyei képviselő kollégákkal együttes ülésen a Balaton-part fejlesztésének távlatait, a megye negyed'1 ötéves tervének irányelveit és a választókerületi munka ak­tuális kérdéseit. A megyei té­mákon kívül állandóan napi­renden voltak az orzsággyűlé'. elé kerülő javaslatok is, s a végignézünk a felsoroláson nemigen volt idejük unatkoz­ni, hiszen sürgős, olykor gyorr orvoslást igénylő megyei gon­dok megoldásában kellett eredményt elérniük. A képviselőcsoport az ép­pen napirenden lévő kérdérol; megvitatását többször a hely­színen tartotta meg. Jártak Siófokon a kórház építkezés: területén, a Dráva mellett be­szélték meg a megye vízrende­zési, vízgazdálkodási feladatait. Fonyódon, Bogláron és Len­gyeltótiban a mezőgazdasáe fejlesztéséről, Balatonfüreden a Balatonról, Kaposváron a la­kásépítkezésekről, valamint a közlekedésről tárgyaltak, de ezeken a témákon kívül jó néhány egyéb program is gaz­dagította ismeretüket. A televízió választások­ról szóló Fórum adásában egy néző megkérdezte, mikor, mi­lyen formában és hogyan ke­resheti föl képviselőjét, s az segítheti-e problémájának megoldását? A megyében is voltak, s vannak olyanok, akik választottjuk segítségét kíván­ják igénybe venni, ami termé­szetes is. Azt viszont tudomá­sul kell venni, hogy a képvi­selő például nem lakáshivata’ — a panaszok nagy része ilyer jellegű volt —, még csak a? egyetemek felvételi bizottságé nak sem tagja, s bár ezekber az ügyekben is igyekszik in- ézkedni, mégis a közérdek:“ kérések, panaszok és bejelenté sek intézése a legfőbb dolga. 'ormány — kitelik abból, amit elképes díjként a könyvek argatói fizetnek. S az is az laptalan feltételezések közé artozna, hogy a legutóbbi Aégy évben létesített 36 ú.i múzeum költségfedezetét a múzeumi belépti díjakból te­remtették elő. Hűen a kongresszusi határo­zathoz, a kultúra »-fogyasztá­sának« lehetőségei a legtöbb területen bővültek. Ugyan a színház- és mozilátogatók szá­ma tovább mérséklődött, de a világra nyíló ablak, a televí­zió öt év alatt csaknem egy­millióval gyarapította táborát (Ezer lakos közül 82 volt tv­előfizető 1965-ben, s 171 1970- ben.) Ezekben az években va­lósult meg a hatodik adásnap (11 órával nőtt a heti adás­idő), s megkezdődött a színes műsor kísérleti sugárzása Négyezerrel több mű — 21 millióval nagyobb példányban — jelent meg 1966—1970 kö­zött, mint a második ötéves tervben. Négy esztendő alatt 374 színházi premierre került sor, 1,5 millióval több hangle­mez fogyott, a lakosság évente megközelítően húszmillió fo­rint értékben vásárolt képző művészeti alkotásokat N égy esztendővel ezelőtt mindaz, amiről soroza tunkban vázlatosan szóltunk, program, elvégzésre váró teendő volt csupán. Jé érzés, hogy ma a program egészére és részleteire egy­aránt elmondhatjuk — az ada­tok, a tények alapján — tel jesült M. O. A helyi és az országos főható ságok az elmúlt négy év alatt gyorsan és hathatósan intéz­kedtek, ha a képviselő olyan kéréssel kopogtatott be, amin valóban segíteni tudtak. A négyéves ciklust a nagy­fokú aktivitás jellemezte. A parlamentben egy-egy napi­rendi ponthoz olykor 40—50-en ;s hozzászóltak (a megyei cső aortüléseken sem volt szótlan képviselő), a felszólalások nemcsak helyi, hanem országos smeretanyagot tartalmaztak a nőtt az interpellációk számr is. Összegezésképpen mit s lehetne elmondani a tizen­két Somogy megyei képviselő munkájáról? Talán elsősorban azt, hogy megfeleltek a biza­lomnak, a választók jogosan küldték őket a legfelsőbb ál­lamhatalmi szervezetbe, s ott valóban a megyét, szűkebV pátriájukat képviselték. A négy év eredményeiben az c munkájuk is megtalálható, ki­mutatható, azzal a megálla oltással együtt, hogy csodákat egyikük sem tud művelni. Az újonnan megválasztásra kerü­lők előtt most az a feladat áll hogy megyénk érdekeit még nagyobb aktivitással, szeretet­tel és gondoskodással képvisel­jék. S. G. A magyar és a lengyel külkereskedelem és ipar köl­csönösen részt vesz a buda­pesti, illetve a poznani vásá­rokon. Az idén Poznanban a 40. nemzetközi vásárra készül­nek. Jellemző a poznani vásárok­ra, hogy a termékek teljes skáláját kínálják, de a legfon­tosabbak a beruházási javak, melyek a kiállítási terület 80 százalékát foglalják eL Az — Mihály bácsi dohányzik? — Nem én. Ne rontsa a tü­dőmet az az erős füst! De ujjai féltő gonddal vi­gyázzák a pöttöm dohánypa­lántát, hogy csak a gyom sza­kadjon ki a földből. Elképze­lem, ha filmen látnám, ak­kor talán nem venném észre ezt a gondosságot, ezt az em­beri pluszt. Ahogy az ujjak — végigsimítva a kultúrnövé­nyen — a parányi vadkendert, pórét, kaszilvát húzzák ki, gyökeret roppantva. Egy asszony és két férfi, idősebb emberek. Együtt: gyomlálok. A melegágyak hosszú sorai. Mindegyik sorról tudják, mikor kezdték a vető­iét. Négy dátum: március 25., április 2., április 9., április 16. Hát hogyne tudnák ilyen pon­tosan! ök hárman kezdték ve­le a munkát. A szemük láttá­ra lett az első sorban parányi­ból gyűszűnyi nagyságúvá a dohánypalánta ezred. Naponta többszöri öntözés íllandó hőmérséklet, napfény — ezek a palántagyerekek ta­nítói. S a permetezés? Talán a rendszeresen látogató isko­Az elmúlt nyolc hónap alatt ársadalmi, politikai jelentősé­gének megfelelő helyre került a nőpolitika a szakszervezeti szervek többségénél, s a szak- szervezeti munka szerves ré­szének tekintik. Ezt állapítot­ta meg az SZMT elnöksége tegnapi ülésén, amelyen a nő­politikái határozat végrehajtá­sának tapasztalatairól tanács­koztak. Ez egyébként csak­nem harmincnégyezer szerve­zett nődolgozót érint Somogy­bán. Az SZMT elnökségének 1970. június 20-i intézkedési terve több évre meghatározza a szakszervezetek feladatait, s a szeptemberben megalakult megyei nőbizottság erre tá­maszkodva látott munkához. Az elnökség elé terjesztett je­lentés szerint a szakszerveze­tek fölmérték, hogyan tartják meg az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét Eddig a szervezett nődolgozók mintegy 55—60 százalékának a bérét emelték háromtól tizenöt szó­idén a vásárra 35 országból várnak részvevőket. A ma­gyar külkereskedelmet 23 vál­lalat képviseli, s a 2000 négy­zetméternyi fedett, valamint 500 négyzetméternyi szabad területen a magyar kiállítók 800 féle terméket sorakoztat­nak fel. A két ország közötti forga lom 1958 óta 3 és félszeresére emelkedett, és eléri az évi 250 millió rubelt laorvos. Mosolyogna a három ember, ha hangosan is ki­mondanám hasonlataimat. A dohány, az dohány, a víz az víz, a permetlé az permetlé. Nem tanító meg orvos. Érzem igazukat. Itt földtől sáros ke­zek vannak, gyomok és hasz­nos növények. Munka. Hason­lat nélküli, egyszerű. Régen is végezték már, húsz-harmic évvel ezelőtt. Ez a falu em­beremlékezet óta dohányter­melő falu volt. Mikében a leg­több gazdának minden év­szakban adott munkát a do­hány. S később termelőszövet­kezeti tagként is. Igaz: ta­valy még jóval nagyobb terü­leten termett, mint az idén elvetésre kerülő hatvan hold. De az tavaly volt. Azóta so­kan nyugdíjba mentek. Lám — Józsi bácsi is csak azért van itt, mert ezt a munkát még bírja. Hárman vannak. Talán ki­csit jól is esik egy ilyen — dohánytermesztésről igazár keveset tudót, mint én — fel­világosítani. Az ember ne fu­karkodjék azzal, amit ingyen adhat. zalékig. Segítettek a szakszer­vezeti bizottságok a sokgyer­mekes, valamint a gyermekü­ket egyedül nevelő anyákon. Sok terv, elképzelés született sőt társadalmi megmozdulás bontakozott ki a gyermekin­tézmények fejlesztésére. A szakszervezeti választások so- -án minden szinten lényege­sen emelkedett a vezető tes­tületekbe megválasztott nők aránya A tizenkét és fél ezer szakszervezeti tisztségviselő közül ötezer-százhatvanegy nő A vitában hat szakmai me­gyebizottsági titkár mondta el véleményét, megállapítva hogy a megyében lényegeser több történt, mint a határoza' után remélték, hiszen a válla­latok társadalmi kérdéssé tették a nők helyzetének javí­tását. Az is kicsendült sza­vaikból, hogy nagyon fontos a végrehajtás rendszeres el­lenőrzése minden szinten. A tapasztalatok szerint például nem mindenütt tükrözik a ké­szülő vállalati ötéves tervek a nőpolitikái elvek megvalósítá­sát. Különösen nehéz helyzet­ben vannak azok a telepek és gvárak, melyek központja a fővárosban van. Éppen ezért a szakmai megyebizottságok­nak, az SZMT-nek föl kell hívnia a szakszervezeti köz­pontok figyelmét a szociális kulturális és sportlétesítmé­nyek tervezésére a gyárakban is. Nagyon érdekes tényeket és adatokat összegeztek a felszó­lalók arról, milyen előrelépés tapasztalható — a még meg lévő problémák elenére — a nők vezető posztra állításé ban, mind az élelmiszer mind a helyiiparban, a közal kalmazotti területen, az épí­— Valósággal zsíros a do­hánylevél. Olyan, mint a bőr. \ztán az ember keze még fe­kete is lesz tőle. Tudta ezt eddig? — Hát arról hallott-e már, hogy Antracollal kell perme­tezni a növényt ilyen kiskorá­ban? — Azt tudja-e, hogy amíg a havannán kívül más dohány­fajtát is termesztettünk, nyá­ron, amikor aljazni kellett, le­hajolva ki sem látszottunk a levelek közül. A kocsis meg alig talált meg bennünket. Nem, ezekről csakugyan nem tudtam eddig. Őket is a gyakorlat, meg Vörös Elek körzeti felügyelő tanította meg ezekre az ismeretekre. S ahogy beszélnek, a kezük iár. Gyomtól szabadul a me­legágy. A kezeket figyelem már újra. Szabadító erővel ál­dott kezek. Martinka Mihállyal, Martin­ka Mihálynéval és Fürst Jó­zseffel beszélgettem a mikei Rákóczi Termelőszövetkezet irodaházától nem messzire. L. L. tőiparban. A Kaposvári Hús­kombinátban, a Nagyatádi Konzervgyárban például kü­lön iskolát szerveznek, hogy több nő kerülhessen vezető be­osztásba. Czerván Mártonná, a SZOT nőbizottságának vezetője fel­hívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti választások időszakában nagyon sok nő be­került azon a kapun, melyen belül a döntések születnek. \hhoz azonban, hogy határo­zottan véleményt mondhassa­nak, szükségük van a tájéko­zottságra, a felkészülésre, a segítségre, sőt a bátorítás sem maradhat el. Akkor válik a társadalom hasznára a meg­választott asszonyok és lányok energiája, nagy tenniakarása. A vita kiterjedt a megala­kult nőbizottságok eddigi te­vékenységére is. Példák bizo­nyítják, hogy lelkesen mun­kához láttak. Kossovics Gyu- láné, a megyei pártbizottság nőfelelőse szerint akkor lesz minden javaslat megalapozott, ha a nőbizottságok megisme­rik a rendeleteket, amelyek a munkájukhoz nélkülözhetetle­nek. Az első napirend vitájának n végén széles körű eszmecse­re bontakozott ki az óvoda­építési akció helyzetéről. Az únökség elhatározta, hogy a közeljövőben külön napirend­ként megtárgyalja, hogyan áll n megyében, s főképpen Ka­posváron az óvodaépítési ak­ció. Az SZMT elnöksége úgy döntött, hogy a jövőben első­sorban a nőpolitika egyes rész- 'aladatait emeli ki, s ezeket úmélyülten megvitatja. L. G. Képviselők a megyéért Jubileumi vásárra készül Pozuan Harmincnégyezer né érdekében Emelték a béreket — jobb munkakörülmények 5161 nő szakszervezeti tisztségben SOMOGY? NÉPLAP Péntek, 1971. április 23. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents