Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-16 / 89. szám

Péter János tárgyalásai {Folytatás az 1. oldalról.) »italában, a Chigi-palotában Péter János — dr. Bényi Jó­zsef nagykövet társaságában — hosszabb eszmecserét foly­tatott Colombo kormányfővei. A beszélgetés után Colombo ebédet adott a magyar kül­döttség tiszteletére. A délutáni órákban folyta­tódtak a tárgyalások a két külügyminiszter vezette kül­döttség között. Ezúttal az olasz fél fejtette ki álláspontját a felmerült kérdésekről. Az olasz lapok részletesen beszámolnak a magyar kül­ügyminiszter látogatásáról és Aldo Moro olasz külgyminisz- terrel folytatott tárgyalásai­ról. A lapok kiemelik: a kül­ügyminiszterek külön foglal­koztak az európai biztonság témájával, az európai bizton-, sági és együttműködési érte­kezlet összehívásának pers­pektíváival. A keresztényde­mokrata párt lapja, az II Po­polo ezt írja: »-Magyar rész­ről megerősítették a változat­lan érdeklődést a konferencia iránt, és azt, hogy a konfe­renciának nem az lenne » célja, hogy megmásítsa az erők egyensúlyának jelenlegi helyzetét Európában, hanem az, hogy bizalmon alapuló kapcsolatokat teremtsen a földrész különböző országai között. Azt is hangsúlyozták — írja az II Popolo —, hogy szükség van a konferencia gondos előkészítésére, amely lehetővé teszi az összehívási jelenleg akadályozó nehézsé­gek eloszlatását.« A lapok különleges jelentő­séget tulajdonítanak a két miniszter közötti tárgyalások­nak a kétoldalú kapcsolatok méltó, hogy a Confindustria — az olasz gyáriparosok szö­vetségének félhivatalos lapja — bő tudósításában aláhúzza azokat a széles körű gazdasá­gi és kereskedelmi lehetősé­geket, amelyek az Olaszország és Magyarország közötti áru cserében és gazdasági együtt­működésben rejlenek. A Moro és Péter János kö­zötti beszélgetések erőteljes ösztönzést adhatnak e kapcso­latok fejlesztésének —■ mutat rá a lap. A vezető olasz lapok közül az II Giorno hangsúlyozza: Olaszország és Magyarország között a kapcsolatok igen jók gazdasági és kulturális téren, politikai téren is nyíltabbé és szempontjából is. Figyelemre szívélyesebbé váltak.. (MTI) I Béke-Yüeiíanacs az európai bizionság kérdéséről Az európai biztonsági kon­ferencia mielőbbi összehívása mellett szállt síkra a Béke-vi- lágtanácsnak az európai biz­tonsággal foglalkozó bizott­sága a helsinki ülésen. A kétnapos ülés befejezté­vel kiadott közlemény hangsú­lyozza, hogy az értekezleten egyebek között felvethetnék azt a kérdést, hogy valameny- nyi európai ország lemond a másik állam területi épsége és politikai függetlensége elleni erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről. Az értekezleten megvitathat­nák az európai országok gaz­dasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködésé­nek kérdését is — javasolja a közlemény. Növekszik-e Schröder esélye? A Német Szövetségi Köz­társaság új kancellárválasz­tásáig még hátravan egy kis idő, ám a CDU vezetői mar mozgolódnak: keresik a párt színeiben majd akkor induló személyt. S a célozgatások mindinkább a Ruhr-vidék iparbáróinak teljes bizalmát élvező ex-miniszter — haj­dan a Führer pártjának tag­ja s hadseregének volt őr­mestere — Gerhard Schrö­der prominens személyét ál­lítják előtérbe. Nem véletle­nül: a hajdani náci őrmes­ter ma is változatlanul gyű­löli a szocializmust. Tegnap például Stoltenber a CDU egyik elnökhelyette­se szólt igen elismerően Schröderről, előtte pedig Franz Josef Strauss, a bajo­rok -erős embere« dicsérte íöl egyik interjújában koráb­bi veiélytái sának politikai képességeit. Es sokan úgy vélik: ezzel jelentősen növe­kedett Schröder esélye. Ám de van itt egy kis bökkenő. Strauss ugyanis nem most nyilatkozik elő­ször elismerően: dicsérte ő már (hadügyminiszter korá­ban) például az amerikai va­dászgépek -jó tulajdonsá­gait« is, és megkötötte azt ar. üzletet, amelynek következ­tében az NSZK hadseregének mintegy kétszáz lezuhanó, hi­bás Starfighter gépe oly je­lentősen növelte — békeidő­ben — a katonák özvegyei­nek és árváinak számát. Vajon eszükbe jut-e az em­bereknek Nyugat-Németor- szágban: lehet-e hinni Straussnak, ha valamit — vagy valakit — oly nagyon dicsér? (K) Bruce ismét elutasította a határidő kitűzését Vetés és aratás San jóséban Csütörtökön, a Vietnammal foglalkozó párizsi konferencia 109. ülésén, Binh asszony, a DIFK külügyminisztere hang­súlyozta: Nixon elnök április 7-i beszéde ismét csak a köz­vélemény megtévesztésére irányult, mert ha az Egyesült Államok még ki is vonna százezer katonát az év végéig Dél-Vietnamból, továbbra is 250 ezer amerikai és csatlós katona marad ott. Laird had­ügyminiszter pedig április 13-án nyíltan bejelentette, hogy az amerikai haditenge­részet és a légierő egységeit RÖVIDEN Ismét támadták egy ammani katonai szóvivő állítása sze­rint szerdán és csütörtökön hajnalban a palesztínai geril­lák — szíriai területről — a jordániai állásokat. Ceylonban — az AP hírügy­nökség szerint — erősen csökkent a felkelők tevékeny­sége. A kormány is enyhített az országos éjszakai kijárási tilalmon. John Edward Killicket, a brit külügyminisztérium ál­lamtitkár-helyettesét nevezték ki Nagy-Brittannia új moszk­vai nagykövetévé. Jegyzékben tiltakozott a Szovjetunió washingtoni nagy- követsége az amerikai külügy­minisztériumnál az Egyesült Államokban lévő szovjet in­tézmények és szovjet állam­polgárok elleni, szűnni nem akaró ellenséges cionista tá­madások miatt. Megszakadtak csütörtökön az Algírban folyó algériai— francia olajtárgyalások. Franciaország csütörtökön felbocsátotta D—2-a nevű he­tedik mesterséges holdját. Fel­bocsátása tudományos célokat szolgál. Az ügyész tiltakozik Anbrey M. Dániel száza­dos (képünkön), William L. Cal- ley hadnagy perének ügyé­sze Nixon el­nöknek levelet írt, amelyben helyteleníti, hogy az elnök a vádlottat sza­badlábra he­lyeztette, és ez­zel beavatko­zott az igazság­szolgáltatás menetébe. fTtítefoto—AP —MTI—B meghatározatlan ideig Délke- let-Ázsiában tartják. Ami a hadifoglyok kérdését illeti: előbb a háború megszünteté­sének problémáját kell ren­dezni. Amíg a háború tovább folyik, nemcsak a hadifoglyok problémáját nem lehet ren­dezni, hanem azok száma is csak nőni fog. Binh asszony ezután a viet- namizálási politika siralmas kudarcáról beszélt. Megemlí­tette, hogy ez év első három hónapjában a saágoni csapa­toknak mintegy 15 ezer ka­tonája és tisztje lázadt fel és csatlakozott a hazafiakhoz Ezenkívül több mint 25 ezex katona me^.gadta a parancs végrehajtásai, vagy pedig ön­ként megsebesítette magát csakhogy ne kelljen az ame­rikai agresszorok helyett har­colnia. Nixonnak végre a ko­moly tárgyalások útját kelle­ne választania. Xuan Thuy, a VDK kül­döttségének vezetője — aki február 25-e óta először vett részt a _ párizsi konferencia ülésein — kijelentette: Wa­shington, ha komoly tárgya­lásokat akar, a következő há­rom dolgot tegye meg: 1. fogadja el az amerikai csapatok teljes kivonására javasolt határidőként 1971. június 30-át, vagy tegyen más ésszerű javaslatot, ame­lyet a tárgyaló felek ezután megvizsgálnának; 2. tartsa tiszteletben a VDK elleni bombatámadások tel­jes szüneteltetésére vállalt kötelezettségét; 3. válaszoljon a DJFK-nak arra a logikus és ésszerű ja­vaslatára, hogy Saigonban Thieu, Ky és Khiem részvé­tele nélkül olyan új kormányt alakítsanak, amely a béke, a függetlenség, a semleges­ség és a demokrácia mellett foglal állást, és amely ko­moly tárgyalásokat kezdene Dél-Vietnam Ideiglenes For­radalmi Kormányával. Bruce amerikai nagykövet rövid felszólalásában ismét elutasította, hogy bármilyen határidőt tűzzenek ki az ame rikai csapatok kivonására. Pham Van Dong, a saigoni rendszer képviselője is fel­szólalt. (MTI) A KIS COSTA RICA fővá­rosában, San Jóséban meg­tartotta első plenáris ülését az Amerikai Államok Szer­vezetének idei közgyűlése. A nemzeti színház nagytermé­ben tizenhét latin-amerikai ország külügyminisztere és öt állam magas rángú delegáció­vezetője vesz részt. Az Egye­sült Államok delegációját ma­ga William Rogers külügymi­niszter vezeti. Mi is ez a szervezet, ame­lyet a state department veze­tője személyes jelenlétével tisztel meg?, Elméletben az egész ameri­kai kontinens államainak szervezete, s mindössze két ország nem tagja (különböző okok miatt): Kanada és Ku­ba. Ez a dolog formai része. Gyakorlatilag azonban az AÁSZ az amerikai imperia­lizmus gazdasági és politikai céljainak egyik eszköze az amerikai kontinensen. Az Egyesült Államok ugyanis már a századforduló előtt úgy igyekezett megváltoztatni a híres Monroe-elvet (»Ameri­ka az amerikaiaké«), hogy »Amerika az Egyesült Álla­moké« legyen. Washingtoni kezdeményezésre már 1890- ben létrejött az Amerikai Köztársaságok Nemzetközi Szövetsége, s 1948-ban ala­kult meg — változatlan cél­lal — ennek utódszervezete, a mai AÁSZ, amelynek alap­okmánya 1951-ben lépett élet­be. Soha világosabban nem de­rült ki a szervezet reakciós jellege, mint amikor megszü­letett a kontinens első sza­bad, forradalmi rendszere Kubában. Washington azon­nal felhasználta az AÁSZ egész apparátusát Havanna diplomáciai és kereskedelmi elszigetelésére. 1960 axiguss» tus 22-én a szervezet Costa Ricában megtartott 7. kon­zultatív konferenciáján ame­rikai nyomásra szavazógéppé lett az AÁSZ, és határozat­ban ítélte el a forradalmi Kubát. Azóta több mint tíz esz­tendő telt el, és az amerikai államok szervezete most is­mét Costa Ricában ülésezik. Latin-Amerikában hatalmas változások időszaka volt ez az évtized. Bebizonyosodott, hogy — a megváltozott viiágerővi­szonyok' következtében — már megmaradhat Ameriká­ban egy antiimperialista rendszer. Nagy és Washington­nak egyáltalán nem tetsző, események színhelye volt Pe­ru, Bolívia és mindenekelőtt Chile, ahol a legutóbbi vá­lasztásokon marxista állam­fő került hatalomra. S ez az államfő — dr. Allende — fel akarja hívni az AÁSZ-orszá- gokat: vegyék fel a diplomá­ciai kapcsolatokat Kubával. Túlzás nélkül állíthatjuk te­hát: Rogers azért van ott, hogy ezt megakadályozza. És általában: ellensúlyozni akar­ja a változások hatalmas ha­tását. A REUTER KOMMENTÁ­TORA szerint az AÁSZ-tag­államok elégedetlenek, mert a szervezet »túl sokat vet és keveset arat«. S Rogersnek azért is nehéz dolga lesz San Jóséban, mert országa AÁSZ- talajon is elvetette — elnyo­máson alapuló politikájával — az Amerikaellenesség mag­vait. A mai Latin-Ameriká- ban pedig az éghajlat kedve­zőbb ilyen magok szárba szökkenéséhez, mint a koráb­bi San José-i konferencia ide­jén volt A kínai —amerikai kapcsolatokról Pekingi húzás — Nixon örömére A washingtoni megfigyelők jelentőségteljesnek tekintik, hogy Nixon elnök ötpontos listája az amerikai—kínai kapcsolatok liberalizálására már készen várta az alkalmas pillanatot a közzétételre, amit Csou En-laj nyilatkozata »az új lap nyitásáról« meg is adott a Fehér Háznak.-Az USA és a Kínai Nép­köztársaság kapcsolataiban történelmi változás megy végbe a javulás irányába« — írja a New York Times ve­zércikke. A lap kiemeli: a kínai gesztus időzítése a lehe­tő legkellemesebb volt Nixon számára, ugyanis pontosan egybeesett az elnök vietnami politikája elleni nagy tavaszi tüntetések kezdetével. Egy nagykövet halála Hitler és Pavelic nyomdokain »Éljen a szabad Horvátor­szág!« — kiáltották valahol Becsben a húszas évek köze­pén az eredetinek egy cseppet sem mondható, de azóta hír­hedtté vált jelszót az újonnan alakuló Hrvatska Ustasa tag­jai. Sajátságos módon akkor — először és utoljára — nem robbant bomba sehol sem, nem folyt vér a jelszót kiál­tok keze nyomán. Azóta an­nál többször. Az Ante Pavelic által szervezett ultrakonzerva­tív, ultranacionalista usztasa- szervezet behálózta a két föld­részt: Európát és Amerikát. Fellépései, megmozdulásai egyértelműek voltak a terror­ral, az előre kitervelt, hideg­vérű gyilkosságokkal. Legne­vezetesebb tettük 1934-ben Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügymi­niszter meggyilkolása volt, de saját soraikat sem kímélték, ha közöttük »gyengeség« mu­tatkozott. Ante Pavelicék számára az­tán eljött a lehetőség: 1941- ben, Jugoszlávia lerohanása után, kérész életű bábállam alakult Horvátország terüle­tén. S az usztasák bizonyítot­tak. Három évig bitorolták a hatalmat Hitler és Mussolini kreatúráiként, s rövid három év alatt 600 ezer ember — szerb, horvát, magyar, szlo­vén — pusztult el börtöneik­ben. Az usztasák nem tűntek el a történelem süllyesztőjébe"! annyi más levitézlett politikai szervotethes hasonlóan, A nyugati »demokráciák« meg­tűrik őket, és az ötvenes évek- oen és hatvanas évek közepén jóváhagyó, szemet húnyó — mi több: cselekvő — támoga­tásukkal tovább szaporodtak a politikai bűncselekmények. Különösen az NSZK-ban nőtt a kereskedelmi kirendeltségek és a jugoszláv állampolgárok elleni terrorakciók száma. A különböző usztasa szervezetek — Ante Pavelic halála után — egvmás között is torzsalkod- tak, akaratuk és törekvéseik két ponton azonban mindig találkoztak: a Jugoszlávia el­leni szenvedélyes gyűlöletben és hagyományos módszerük­ben, a gyilkolásban. Mit akarnak az usztasák? A két világháború között tekintélyes pártfogóik voltak Németország, Olaszország és Magyarország legfelsőbb álla­mi vezetésében. Akkor még volt némi esélyük — szó használatukkal álve — »Jugo­szlávia szétrobbantására« Manapság azonban egyetlen ország sem támogatja nyíltan a súlyos kompromittálódás ve szélye nélkül mozgalmukat Hogy mennyi burkolt támoga­tást kapnak, azt nem lehet tudni. De kapnak! Bizonyság erre 1961-ben bonni merény­letük háttere, amikor kide­rült, hogy fegyvereiket egye­nesen a Bundeswehr készleté­ből szerezték. Az usztasák je­lenlegi egyetlen reális r_jia csak Jugoszlávia államközi kapcsolatainak megrontása, s & délszláv ország óizcey«, fokú neflnzetközi elszigetelése lehet Az NSZK-ban Brandt kor­mányzása óta nem sokat hal­latnak magukról, annál job­ban mozgolódnak viszont Svédországban. Februárban a göteborgi konzulátus elleni merénylet, most pedig a stock­holmi jugoszláv követség el­leni terrortámadás jelzi akti­vitásukat A legutóbbi me­rénylet áldozata: Vladimir Rolovics nagykövet. Mi az oka, hogy Svédoiszág. ez a liberális belpolitikát és aktív semlegességi külpoliti­kát követő ország a nagykö­vet figyelmeztetése ellenére sem volt hajlandó megfékezni a gyilkosokat, s csak most, a svéd kormány számára is kí­nos események után határoz­ták el, hogy az usztasák fel­forgató tevékenységét, fegy­verhasználati jogát szigorú ellenőrzés alá veszik? A vá­lasz összefügg a nyugati for­mális demokrácia csődjével. Mert milyen demokráciáról beszélhetünk ott, ahol az em­beri szabadság nevében Hit­ler, Mussolini és Pavelic esz­mevilágának az örökre degra­dálódott politikai gyakorlatá­nak képviselői szabadon tör - hetnek egy normális állam­közi kapcsolatokat fenntartó, s a svédekkel szemben jóin­dulatúan semleges állam első számú képviselőjére? Ctu T. »Csou En-laj miniszterein ok nagy szolgálatot tett Nixon el­nöknek« — állapítja meg a New York Times. Az amerikai megfigyelők általában feltételezik, hogy Peking kezdeményezése mö­gött elsősorban szovjetellenes megfontolások húzódnak meg. Richard Wilson, a Fehér Ház bizalmát élvező szemle­író, a Baltimore Sun csütör­töki számában viszont óva int a »túlzott várakozások­tól«. A Wall Street Journal dip­lomáciai szemleírója, Robert Keatley emlékeztet rá, hogy az amerikai—kínai kapcsola­tok további alakulását befo­lyásoló legfontosabb döntés még hátra van: 1—2 hónapon belül várható, hogy Nixon elnök határozzon az ameri­kai politikáról Kína ENSZ- tagságát illetően; azzal a meg­szorítással, hogy a közgyűlés­ben megmaradjon a tajvani rezsim ENSZ-képviselete. Má­sok viszont úgy vélik, hogy Washington már elkésett ez­zel a »két Kína« megoldás­sal. (MTI) Bombamerénylet Amszterdamban Bombamerényletet követ­tek el csütörtökön hajnalban a Szovjetunió amszterdami kereskedelmi kirendeltsége el­len. A nyugati hírügynökségek jelentései szerint az épületben pokolgépet helyeztek el. A robbanás következtében az épületben tartózkodó sze­mélyek közül négyen — köz­tük egy gyermek is — meg­sebesültek, A merénylet színhelyén cio­nista röpcédulát — egyes je­lentések szerint plakátot — találtak. Hollandiában általános fel­háborodást keltett a bűncse­lekménj A szovjet kormány tegnap jegyzékben tiltakozott a hol­land kormánynál. CMTIi 1 SOMOGYI NÍPLAF Féatak» SML április 1*.

Next

/
Thumbnails
Contents