Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1971-04-16 / 89. szám
Péter János tárgyalásai {Folytatás az 1. oldalról.) »italában, a Chigi-palotában Péter János — dr. Bényi József nagykövet társaságában — hosszabb eszmecserét folytatott Colombo kormányfővei. A beszélgetés után Colombo ebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére. A délutáni órákban folytatódtak a tárgyalások a két külügyminiszter vezette küldöttség között. Ezúttal az olasz fél fejtette ki álláspontját a felmerült kérdésekről. Az olasz lapok részletesen beszámolnak a magyar külügyminiszter látogatásáról és Aldo Moro olasz külgyminisz- terrel folytatott tárgyalásairól. A lapok kiemelik: a külügyminiszterek külön foglalkoztak az európai biztonság témájával, az európai bizton-, sági és együttműködési értekezlet összehívásának perspektíváival. A kereszténydemokrata párt lapja, az II Popolo ezt írja: »-Magyar részről megerősítették a változatlan érdeklődést a konferencia iránt, és azt, hogy a konferenciának nem az lenne » célja, hogy megmásítsa az erők egyensúlyának jelenlegi helyzetét Európában, hanem az, hogy bizalmon alapuló kapcsolatokat teremtsen a földrész különböző országai között. Azt is hangsúlyozták — írja az II Popolo —, hogy szükség van a konferencia gondos előkészítésére, amely lehetővé teszi az összehívási jelenleg akadályozó nehézségek eloszlatását.« A lapok különleges jelentőséget tulajdonítanak a két miniszter közötti tárgyalásoknak a kétoldalú kapcsolatok méltó, hogy a Confindustria — az olasz gyáriparosok szövetségének félhivatalos lapja — bő tudósításában aláhúzza azokat a széles körű gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket, amelyek az Olaszország és Magyarország közötti áru cserében és gazdasági együttműködésben rejlenek. A Moro és Péter János közötti beszélgetések erőteljes ösztönzést adhatnak e kapcsolatok fejlesztésének —■ mutat rá a lap. A vezető olasz lapok közül az II Giorno hangsúlyozza: Olaszország és Magyarország között a kapcsolatok igen jók gazdasági és kulturális téren, politikai téren is nyíltabbé és szempontjából is. Figyelemre szívélyesebbé váltak.. (MTI) I Béke-Yüeiíanacs az európai bizionság kérdéséről Az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívása mellett szállt síkra a Béke-vi- lágtanácsnak az európai biztonsággal foglalkozó bizottsága a helsinki ülésen. A kétnapos ülés befejeztével kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az értekezleten egyebek között felvethetnék azt a kérdést, hogy valameny- nyi európai ország lemond a másik állam területi épsége és politikai függetlensége elleni erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről. Az értekezleten megvitathatnák az európai országok gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködésének kérdését is — javasolja a közlemény. Növekszik-e Schröder esélye? A Német Szövetségi Köztársaság új kancellárválasztásáig még hátravan egy kis idő, ám a CDU vezetői mar mozgolódnak: keresik a párt színeiben majd akkor induló személyt. S a célozgatások mindinkább a Ruhr-vidék iparbáróinak teljes bizalmát élvező ex-miniszter — hajdan a Führer pártjának tagja s hadseregének volt őrmestere — Gerhard Schröder prominens személyét állítják előtérbe. Nem véletlenül: a hajdani náci őrmester ma is változatlanul gyűlöli a szocializmust. Tegnap például Stoltenber a CDU egyik elnökhelyettese szólt igen elismerően Schröderről, előtte pedig Franz Josef Strauss, a bajorok -erős embere« dicsérte íöl egyik interjújában korábbi veiélytái sának politikai képességeit. Es sokan úgy vélik: ezzel jelentősen növekedett Schröder esélye. Ám de van itt egy kis bökkenő. Strauss ugyanis nem most nyilatkozik először elismerően: dicsérte ő már (hadügyminiszter korában) például az amerikai vadászgépek -jó tulajdonságait« is, és megkötötte azt ar. üzletet, amelynek következtében az NSZK hadseregének mintegy kétszáz lezuhanó, hibás Starfighter gépe oly jelentősen növelte — békeidőben — a katonák özvegyeinek és árváinak számát. Vajon eszükbe jut-e az embereknek Nyugat-Németor- szágban: lehet-e hinni Straussnak, ha valamit — vagy valakit — oly nagyon dicsér? (K) Bruce ismét elutasította a határidő kitűzését Vetés és aratás San jóséban Csütörtökön, a Vietnammal foglalkozó párizsi konferencia 109. ülésén, Binh asszony, a DIFK külügyminisztere hangsúlyozta: Nixon elnök április 7-i beszéde ismét csak a közvélemény megtévesztésére irányult, mert ha az Egyesült Államok még ki is vonna százezer katonát az év végéig Dél-Vietnamból, továbbra is 250 ezer amerikai és csatlós katona marad ott. Laird hadügyminiszter pedig április 13-án nyíltan bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet és a légierő egységeit RÖVIDEN Ismét támadták egy ammani katonai szóvivő állítása szerint szerdán és csütörtökön hajnalban a palesztínai gerillák — szíriai területről — a jordániai állásokat. Ceylonban — az AP hírügynökség szerint — erősen csökkent a felkelők tevékenysége. A kormány is enyhített az országos éjszakai kijárási tilalmon. John Edward Killicket, a brit külügyminisztérium államtitkár-helyettesét nevezték ki Nagy-Brittannia új moszkvai nagykövetévé. Jegyzékben tiltakozott a Szovjetunió washingtoni nagy- követsége az amerikai külügyminisztériumnál az Egyesült Államokban lévő szovjet intézmények és szovjet állampolgárok elleni, szűnni nem akaró ellenséges cionista támadások miatt. Megszakadtak csütörtökön az Algírban folyó algériai— francia olajtárgyalások. Franciaország csütörtökön felbocsátotta D—2-a nevű hetedik mesterséges holdját. Felbocsátása tudományos célokat szolgál. Az ügyész tiltakozik Anbrey M. Dániel százados (képünkön), William L. Cal- ley hadnagy perének ügyésze Nixon elnöknek levelet írt, amelyben helyteleníti, hogy az elnök a vádlottat szabadlábra helyeztette, és ezzel beavatkozott az igazságszolgáltatás menetébe. fTtítefoto—AP —MTI—B meghatározatlan ideig Délke- let-Ázsiában tartják. Ami a hadifoglyok kérdését illeti: előbb a háború megszüntetésének problémáját kell rendezni. Amíg a háború tovább folyik, nemcsak a hadifoglyok problémáját nem lehet rendezni, hanem azok száma is csak nőni fog. Binh asszony ezután a viet- namizálási politika siralmas kudarcáról beszélt. Megemlítette, hogy ez év első három hónapjában a saágoni csapatoknak mintegy 15 ezer katonája és tisztje lázadt fel és csatlakozott a hazafiakhoz Ezenkívül több mint 25 ezex katona me^.gadta a parancs végrehajtásai, vagy pedig önként megsebesítette magát csakhogy ne kelljen az amerikai agresszorok helyett harcolnia. Nixonnak végre a komoly tárgyalások útját kellene választania. Xuan Thuy, a VDK küldöttségének vezetője — aki február 25-e óta először vett részt a _ párizsi konferencia ülésein — kijelentette: Washington, ha komoly tárgyalásokat akar, a következő három dolgot tegye meg: 1. fogadja el az amerikai csapatok teljes kivonására javasolt határidőként 1971. június 30-át, vagy tegyen más ésszerű javaslatot, amelyet a tárgyaló felek ezután megvizsgálnának; 2. tartsa tiszteletben a VDK elleni bombatámadások teljes szüneteltetésére vállalt kötelezettségét; 3. válaszoljon a DJFK-nak arra a logikus és ésszerű javaslatára, hogy Saigonban Thieu, Ky és Khiem részvétele nélkül olyan új kormányt alakítsanak, amely a béke, a függetlenség, a semlegesség és a demokrácia mellett foglal állást, és amely komoly tárgyalásokat kezdene Dél-Vietnam Ideiglenes Forradalmi Kormányával. Bruce amerikai nagykövet rövid felszólalásában ismét elutasította, hogy bármilyen határidőt tűzzenek ki az ame rikai csapatok kivonására. Pham Van Dong, a saigoni rendszer képviselője is felszólalt. (MTI) A KIS COSTA RICA fővárosában, San Jóséban megtartotta első plenáris ülését az Amerikai Államok Szervezetének idei közgyűlése. A nemzeti színház nagytermében tizenhét latin-amerikai ország külügyminisztere és öt állam magas rángú delegációvezetője vesz részt. Az Egyesült Államok delegációját maga William Rogers külügyminiszter vezeti. Mi is ez a szervezet, amelyet a state department vezetője személyes jelenlétével tisztel meg?, Elméletben az egész amerikai kontinens államainak szervezete, s mindössze két ország nem tagja (különböző okok miatt): Kanada és Kuba. Ez a dolog formai része. Gyakorlatilag azonban az AÁSZ az amerikai imperializmus gazdasági és politikai céljainak egyik eszköze az amerikai kontinensen. Az Egyesült Államok ugyanis már a századforduló előtt úgy igyekezett megváltoztatni a híres Monroe-elvet (»Amerika az amerikaiaké«), hogy »Amerika az Egyesült Államoké« legyen. Washingtoni kezdeményezésre már 1890- ben létrejött az Amerikai Köztársaságok Nemzetközi Szövetsége, s 1948-ban alakult meg — változatlan céllal — ennek utódszervezete, a mai AÁSZ, amelynek alapokmánya 1951-ben lépett életbe. Soha világosabban nem derült ki a szervezet reakciós jellege, mint amikor megszületett a kontinens első szabad, forradalmi rendszere Kubában. Washington azonnal felhasználta az AÁSZ egész apparátusát Havanna diplomáciai és kereskedelmi elszigetelésére. 1960 axiguss» tus 22-én a szervezet Costa Ricában megtartott 7. konzultatív konferenciáján amerikai nyomásra szavazógéppé lett az AÁSZ, és határozatban ítélte el a forradalmi Kubát. Azóta több mint tíz esztendő telt el, és az amerikai államok szervezete most ismét Costa Ricában ülésezik. Latin-Amerikában hatalmas változások időszaka volt ez az évtized. Bebizonyosodott, hogy — a megváltozott viiágerőviszonyok' következtében — már megmaradhat Amerikában egy antiimperialista rendszer. Nagy és Washingtonnak egyáltalán nem tetsző, események színhelye volt Peru, Bolívia és mindenekelőtt Chile, ahol a legutóbbi választásokon marxista államfő került hatalomra. S ez az államfő — dr. Allende — fel akarja hívni az AÁSZ-orszá- gokat: vegyék fel a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. Túlzás nélkül állíthatjuk tehát: Rogers azért van ott, hogy ezt megakadályozza. És általában: ellensúlyozni akarja a változások hatalmas hatását. A REUTER KOMMENTÁTORA szerint az AÁSZ-tagállamok elégedetlenek, mert a szervezet »túl sokat vet és keveset arat«. S Rogersnek azért is nehéz dolga lesz San Jóséban, mert országa AÁSZ- talajon is elvetette — elnyomáson alapuló politikájával — az Amerikaellenesség magvait. A mai Latin-Ameriká- ban pedig az éghajlat kedvezőbb ilyen magok szárba szökkenéséhez, mint a korábbi San José-i konferencia idején volt A kínai —amerikai kapcsolatokról Pekingi húzás — Nixon örömére A washingtoni megfigyelők jelentőségteljesnek tekintik, hogy Nixon elnök ötpontos listája az amerikai—kínai kapcsolatok liberalizálására már készen várta az alkalmas pillanatot a közzétételre, amit Csou En-laj nyilatkozata »az új lap nyitásáról« meg is adott a Fehér Háznak.-Az USA és a Kínai Népköztársaság kapcsolataiban történelmi változás megy végbe a javulás irányába« — írja a New York Times vezércikke. A lap kiemeli: a kínai gesztus időzítése a lehető legkellemesebb volt Nixon számára, ugyanis pontosan egybeesett az elnök vietnami politikája elleni nagy tavaszi tüntetések kezdetével. Egy nagykövet halála Hitler és Pavelic nyomdokain »Éljen a szabad Horvátország!« — kiáltották valahol Becsben a húszas évek közepén az eredetinek egy cseppet sem mondható, de azóta hírhedtté vált jelszót az újonnan alakuló Hrvatska Ustasa tagjai. Sajátságos módon akkor — először és utoljára — nem robbant bomba sehol sem, nem folyt vér a jelszót kiáltok keze nyomán. Azóta annál többször. Az Ante Pavelic által szervezett ultrakonzervatív, ultranacionalista usztasa- szervezet behálózta a két földrészt: Európát és Amerikát. Fellépései, megmozdulásai egyértelműek voltak a terrorral, az előre kitervelt, hidegvérű gyilkosságokkal. Legnevezetesebb tettük 1934-ben Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter meggyilkolása volt, de saját soraikat sem kímélték, ha közöttük »gyengeség« mutatkozott. Ante Pavelicék számára aztán eljött a lehetőség: 1941- ben, Jugoszlávia lerohanása után, kérész életű bábállam alakult Horvátország területén. S az usztasák bizonyítottak. Három évig bitorolták a hatalmat Hitler és Mussolini kreatúráiként, s rövid három év alatt 600 ezer ember — szerb, horvát, magyar, szlovén — pusztult el börtöneikben. Az usztasák nem tűntek el a történelem süllyesztőjébe"! annyi más levitézlett politikai szervotethes hasonlóan, A nyugati »demokráciák« megtűrik őket, és az ötvenes évek- oen és hatvanas évek közepén jóváhagyó, szemet húnyó — mi több: cselekvő — támogatásukkal tovább szaporodtak a politikai bűncselekmények. Különösen az NSZK-ban nőtt a kereskedelmi kirendeltségek és a jugoszláv állampolgárok elleni terrorakciók száma. A különböző usztasa szervezetek — Ante Pavelic halála után — egvmás között is torzsalkod- tak, akaratuk és törekvéseik két ponton azonban mindig találkoztak: a Jugoszlávia elleni szenvedélyes gyűlöletben és hagyományos módszerükben, a gyilkolásban. Mit akarnak az usztasák? A két világháború között tekintélyes pártfogóik voltak Németország, Olaszország és Magyarország legfelsőbb állami vezetésében. Akkor még volt némi esélyük — szó használatukkal álve — »Jugoszlávia szétrobbantására« Manapság azonban egyetlen ország sem támogatja nyíltan a súlyos kompromittálódás ve szélye nélkül mozgalmukat Hogy mennyi burkolt támogatást kapnak, azt nem lehet tudni. De kapnak! Bizonyság erre 1961-ben bonni merényletük háttere, amikor kiderült, hogy fegyvereiket egyenesen a Bundeswehr készletéből szerezték. Az usztasák jelenlegi egyetlen reális r_jia csak Jugoszlávia államközi kapcsolatainak megrontása, s & délszláv ország óizcey«, fokú neflnzetközi elszigetelése lehet Az NSZK-ban Brandt kormányzása óta nem sokat hallatnak magukról, annál jobban mozgolódnak viszont Svédországban. Februárban a göteborgi konzulátus elleni merénylet, most pedig a stockholmi jugoszláv követség elleni terrortámadás jelzi aktivitásukat A legutóbbi merénylet áldozata: Vladimir Rolovics nagykövet. Mi az oka, hogy Svédoiszág. ez a liberális belpolitikát és aktív semlegességi külpolitikát követő ország a nagykövet figyelmeztetése ellenére sem volt hajlandó megfékezni a gyilkosokat, s csak most, a svéd kormány számára is kínos események után határozták el, hogy az usztasák felforgató tevékenységét, fegyverhasználati jogát szigorú ellenőrzés alá veszik? A válasz összefügg a nyugati formális demokrácia csődjével. Mert milyen demokráciáról beszélhetünk ott, ahol az emberi szabadság nevében Hitler, Mussolini és Pavelic eszmevilágának az örökre degradálódott politikai gyakorlatának képviselői szabadon tör - hetnek egy normális államközi kapcsolatokat fenntartó, s a svédekkel szemben jóindulatúan semleges állam első számú képviselőjére? Ctu T. »Csou En-laj miniszterein ok nagy szolgálatot tett Nixon elnöknek« — állapítja meg a New York Times. Az amerikai megfigyelők általában feltételezik, hogy Peking kezdeményezése mögött elsősorban szovjetellenes megfontolások húzódnak meg. Richard Wilson, a Fehér Ház bizalmát élvező szemleíró, a Baltimore Sun csütörtöki számában viszont óva int a »túlzott várakozásoktól«. A Wall Street Journal diplomáciai szemleírója, Robert Keatley emlékeztet rá, hogy az amerikai—kínai kapcsolatok további alakulását befolyásoló legfontosabb döntés még hátra van: 1—2 hónapon belül várható, hogy Nixon elnök határozzon az amerikai politikáról Kína ENSZ- tagságát illetően; azzal a megszorítással, hogy a közgyűlésben megmaradjon a tajvani rezsim ENSZ-képviselete. Mások viszont úgy vélik, hogy Washington már elkésett ezzel a »két Kína« megoldással. (MTI) Bombamerénylet Amszterdamban Bombamerényletet követtek el csütörtökön hajnalban a Szovjetunió amszterdami kereskedelmi kirendeltsége ellen. A nyugati hírügynökségek jelentései szerint az épületben pokolgépet helyeztek el. A robbanás következtében az épületben tartózkodó személyek közül négyen — köztük egy gyermek is — megsebesültek, A merénylet színhelyén cionista röpcédulát — egyes jelentések szerint plakátot — találtak. Hollandiában általános felháborodást keltett a bűncselekménj A szovjet kormány tegnap jegyzékben tiltakozott a holland kormánynál. CMTIi 1 SOMOGYI NÍPLAF Féatak» SML április 1*.
