Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-16 / 89. szám

NÉGY ÉV ALATT TÖRTÉNT Megifjodó művészeti élet A szépülő Nagyatádért S omogy művészeti életé­ben sem múlt el nyom­talanul az utóbbi négy esztendő. Talán éppen ez idő tájt lehettünk tanúi a legna­gyobb mérvű megifjodásnak a képzőművészetben, az iroda­lomban és a zenei életben is. A képzőművészetben megin­dult pezsgés elsősorban annak következménye, hogy a megye sok gondot fordított a tehetsé­ges alkotók letelepítésére. 1969-ben átadták az első mű­termes lakást városunkban, amelyet számtalan követ még. És szerencsére egyre többen iratkoznak a várakozók listá­jára: Somogybán mintegy tíz diplomás festő-tanár talált otthonra. S ami igazán örven- ' detes, hogy a képzőművészeti élet erezete lassan egész me­gyénk területét behálózza már. A kétévenként megrendezett tavaszi tárlatokon egyre né­pesebb a műveivel jelentkező képzőművész tábor. (1971-ben mintegy 36 somogyi művész képe látható.) A tárlatok kö­zötti időben pedig különböző megyei pályázatok lelkesítet­ték az alkotókat. A nyáron túljut Kaposvár falain a ta­vaszi tárlat anyaga: az üdülési szezonban Balatonlellén meg­tekinthetik a Balaton-part vendégei is. S a nyártól kezd­ve meglesz a lehetőség a nyu­godt felkészülésre: Bélatelepen a művésztelep teljes felszere­léssel, kényelemmel várja la­kóit Ígéretes fiatal tehetségekkel gazdagodott Somogy irodalmi élete is. A megyei napilap iro­dalmi mellékletein kívül fó­rumhoz jutottak íróink, költő­ink a Somogy című kulturális antológia hasábjain. A megye« pályázatokkal pedig megyénk­ben az irodalom őrségváltóit kutatják szenvedélyesen. Fon­tos lépésnek tekinthetjük z négy év termését összegyűjtő Jubileumi pályázatok című ki­adványt, amelyben a díjazott jutalmazott irodalmi munká­kat jelentették meg. Az iroda­lom nagy ünnepein városunk­ban, községeinkben, az üze mekben és a termelőszövetke­zetekben közönségükkel talál­koznak a művészek. Az élő a Hogyan'szavazunk április 25-én? Készülnek a szavazólapok Közvetlen segítséggel Társadalmi munkában vállalták Nagyatádon a szakmunkástanulók, hogy parkosítják az is­kola környékét. I Ki J' Igaz történet két gyárigazgatóról kapcsolatok megteremtésének pártolását vállalja egyre több műkedvelő művészeti csoport Irodalmi színpadok tűzik mű­sorukra a somogyi kortársak legszebb alkotásait. A színját­szómozgalom és az irodalom összehangolásán fáradozik a megyei könyvtár és a megyei művelődési központ is. N égy év alatt a somogyi emberek közelebb ke- ■ rültek a zenéhez. Mint­egy húsz fiatal művész-tanár vállalt állást a megyeszékhe lyen és Somogybán. Kaposvá­ron hivatásuk gyakorlásán kí­vül alkotó módon tölthetik k szabad idejüket is. Számítanak rájuk a szimfonikus zenekar­ban, önálló koncerteket szer­veznek közreműködésükkel. A zenei élet újjászületése nem- zsák a székhelyváros kiváltsá­ga. Hiszen a nagyatádi és a barcsi zeneiskolai tagozat mel­lett említhetjük már a siófoki a böhönyei és a fonyódi zene skolát is, hamarosan pedig Csurgón és Marcaliban is jár­hatnak zeneoktatásra a gyere kék. A színművészek a dunántúli -.zínházak találkozóján való részvétellel kaptak rangos fó rumot megyénkben. A feszti­válok megrendezése az itt élő művészeket nagyobb teljesít­ményekre lelkesítette. A négy év alatt sok tehetséges szín­művész játszott hosszabb ideig városunkban. Művészi elkép­zeléseiket, terveiket a megyei tanács többféle módon támo­gatja: évente alkotói jutalom­ban részesíti például a város, a megyei művészeti életének fellendítésén fáradozó színé­szeket; bevonja őket a megye közéleti vérkeringésébe. Szám­talan önálló előadói esten mu­tatkozhattak be, szabadegye tem, irodalmi estek közremű­ködői voltak. A z egyik legfiatalabb mű­vészeti ág, a fotómű­vészet hódolói szép ha­gyományra tekinthetnek visz- sza. A több mint tíz éve mű ködő Somogyi Fotó- és Film­klub életében is hozott válto­zást a négy év. Erősödött a klubszellem, gyümölcsöző ba­ráti légkör alakult ki. Mintegy ötven klubtag vett részt a kü lönböző versenyeken. A legje lentősebb fórum a Barátság Hídja nemzetközi fotókiállítás Ezenkívül Kanadában, Ju goszláviában, Angliában, az NDK-ban, Brazíliában és má­sutt is találkozhattak a somo­gyi fotósok képeivel.-A TSZ-SZÖVETSÉG alap­vető célja és feladata, hogy a népgazdaság érdekeivel össz­hangban elősegítse a tsz-ek jobb együttműködését, a kö­zös gazdaságok eredményes, önálló vállalatszerű gazdálko­dását, érdekvédelmük hatéko­nyabb ellátását-« — mondja ki a tsz-szövetség alapszabálya. Egy hosszabb időszak munká­jának értékelésénél szükséges és fontos felidézni ezt az alap­elvet, lényegében ebből a szempontból elemezte a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága is a közelmúltban a Kö­zép-somogyi Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének több mint hároméves tevé­kenységét. A kezdet, az indulás évei voltak ezek. Talán még azt is hozzá lehetne tenni, a mód­szer, a jó gyakorlat keresésé­nek időszaka. Minden intézke­désében, elgondolásában és tet­tében ezt az alapszabályban meghatározott elvet igyekezett követni a szövetség. Ez a szel­lem hatotta át munkájukat, mikor különböző módon és eszközökkel nyújtottak segít­séget a tagszövetkezetek ter­melési feladatainak valóra vál­tásához. Sok minden hozzá tartozott és tartozik ehhez a munkához, a tapasztalatcse­rék, továbbképzések szervezé­sétől a növényfajták kiválasz­tásához adott tanácson keresz­tül, a munkaverseny szervezé­séig minden. De említhetnénk a háztáji termelés fokozása ér­A nyereségrészesedés kiosz­tása után tőr .ént, hogy az egyik korszerű nagyüzemben igen rossz volt a hangulat. Az elmúlt két esztendőben szép összeget kaptak a ' dolgozók, az idén azonban 25 százalék­kal kevesebbet, mint tavalyt Ám még így is jóval töb­bet, mint a megye egy másik vállalatánál, ahol szinte sen­ki sem panaszkodott. Mindenki tudhatta, hogy miért volt kisebb a részese­dés, az egyik üzem rekon­strukciója miatt nem termel, és a másik, az új, még a kezdet nehézségeivel küzdött Hiába volt az előrelátás, hogy csak akkor kezdtek a felújí­táshoz, amikor az új üzem már működött, mindenki az igazgatót szidta. Többen azt mondták: ráért volna a fel­újítással, amikor az új üzem már teljes kapacitással dol­gozik. Mások a veszteség elkerülé­sének egyéb módját tudták: egyebek között az áremelést Az »okosok« az igazgató hoz­zá nem értését hibáztatták, és az is elhangzott, hogy »csak a minisztériumnak köszönheti a beosztását«. A tények azon­ban mást mondanak: az igaz­gató tehetséges, jó szakember, s nem egyik napról a másik­ra gondolkodók. Sokat dolgo­zik, a közéletben is fontos feladatokat vállal. Ennék el­dekében tett lépéseket, azokat az ajánlásokat, melyeket a szö­vetkezetek rendelkezésére bo­csátottak a főbb növények gép­rendszerének kialakítására, vagy azt az elemző, útmutató munkát, melyet a szövetkeze­tek távlati fejlesztési tervei­nek jó elkészítése végett dol­goztak ki. Érdekvédelmet szol­gál — és jól szolgálja a szö­vetség —, ha az eredményes, egyre színvonalasabb szövetke­zeti gazdálkodást segíti. De érdekvédelmet szolgál úgy is, ha a szövetkezetek áruértéke­sítésénél — kenyérgabona, ku­korica, vágómarha, gyapjú át­adásánál — közös áruátadót alkalmaz, vagy közreműködik a tsz-ek beszerzési ügyeiben. Ez utóbbi tevékenységek hasz­nát közvetlenül, konkrét anya­giakban mérhetik, értékelhe­tik gazdaságaink, míg az előb­bi sokrétű tevékenység közvet­ve, a javuló gazdálkodás során gyümölcsözik. Minden munkát sorra venni, melyet az alakulás évétől nap­jainkig egyre jobb módszerrel végez a szövetség — lehetet­len. Nem is az a célunk, ha­nem sokkal inkább az, hogy az elmúlt idszak tapasztalatai alapján hogyan szolgálhatná még jobban az alapszabályban is rögzített elveket. Az indulás éveinek tanulsá­ga szerint az általános, elvi segítségadáson túl a szövetke­zetek igénylik, hogy egyedi, konkrét esetekben hathatós segítséget nyújtson érdekkép­lenére a vállalat dolgozói nem szeretik; közvetlen munkatár­sai becsülik ugyan, de nem lelkesednek érte. A másik vállalatnál, ahol évek óta kicsi a nyereség, az igazgató, ha átevickél egyik mérlegtől a másikig, meg­könnyebbülten felsóhajt: »Ezt is túléltük!« Az adottságok rabja és nem képes azokon változtatni. Felettesei időn­ként foglalkoznak a gondolat­tal, hogy talán egy dinamiku­sabb vezetés többre volna ké­pes, de azután marad minden úgy, ahogy volt: az igazgatót felszínen tartja az emberek ragaszkodása. A népgazdasági, a vállalati, sőt az egyéni ér­dek is ellentmond a két igaz­gató megítélésének, de az egyes embert, sőt a közösséget sem egyedül az érdekeli ve­zérlik, hanem az érzelmek is. A legtöbben nem elégszenek meg azzal, hogy jól megfize tik őket, hanem a munkakö­rülmények közé számítják a bánásmódot, a kölcsönös sze- refetet és megbecsülést is. Ügy látszik azonban, hogy annál a vállalatnál, ahol az igazgatót elmarasztalták, az elfogultságnak éppen a kisebb nyereségrészesedés az oka; te­hát az anyagi meggondolások, és nem az érzések beszéltek Ez csak látszat. A nyereség­osztás nem oka, hanem al­kalma volt az ellenszenv ki­fejezésének. S az igazgatónak viseleti szervük. Sőt nemegy­szer éppen ezen keresztül bí­rálják el, értékelik a szövetség munkáját. Az igény, a kíván­ság jogos — s a szövetség ak­kor töltheti be igazán rendel­tetését, ha munkamódszeré­ben, tevékenységében messze­menően figyelembe veszi a tagszövetkezetek kérését. Ügy is lehetne mondani, hogy a közvetlen kapcsolat, a közvet­len segítségadás további szé­lesítése a következő idők fon­tos feladata. A közép-somogyi szövetség tudatában van ennek. Bizo­nyítja ezt, hogy ilyen elgondo­lásokat olvashatunk az ez évi terveikben: »Segíteni kíván­juk, hogy a már egyesült tsz- ek politikailag, gazdaságilag és szervezetileg tovább erősöd­jenek ... a problémák megol­dásához, a helyszíni tapaszta­latok alapján, igyekszünk se­gítséget nyújtani...« »A szak­ember-ellátottsági tervek való­ra váltásában, a középszintű vezetők továbbképzésében köz­vetlenül. hatékonyan kívánunk közreműködni... « »KÖZVETLENÜL, konkré­tan, hatékonyan» — a felada­tok között gyakran található szavak ezek. A szövetség eddi­gi munkája biztosítékot, ala- oot ad arra, hogy így tovább­fejlesztve tevékenységüket va­lóban még közvetlenebbül még hatékonyabban dolgozhat­nak a területükön levő terme­lőszövetkezetek érdekében. Vörös Misia bizony ügyelnie kell, hogy ne teremtsen újabb alkalmat. Elvben mindenki bejuthat hozzá, mégis kevesen keresik föl. Mert az értekezleteken — igen helyesen — megszüntet­te a fölösleges fecsegést, de ha valaki hozzá fordul pana­szával, és egy kicsit elkalan­dozik, golyóstollával akkor is türelmetlenül kopogtatja az asztalt Az üzesm vezetőinek reggeli, értekezletén ezt nem vehetik tőle zokon. De a dolgozó, ha saját ügyét-baját panaszolja, vagy egy hibás munkaszer­vezési gyakorlatot tesz szóvá, megzavarodik főnöke ideges feszengése láttán. Az is szo­kása, hogy ha áttekintette a panaszt, az illetékeshez uta­sítja azt, aki hozzá forduL Azt nem tudják róla, hogy ilyenkor mmdent följegyez és utasítást is ad: vizsgálják ki. és ha lehet, intézzék el az ügyet. Csak azt érzik: kurtán- furcsán bántak el velük, dé »szerencsére« a munkaügyis; személyzetis, az üzemvezető vagy a szakszervezeti titkár végül is meghallgatta őket. Említettem a másik igazga­tót, aki közszeretetnek ör­vend. Ez a vállalat ugyan kevesebbet nyújt keresetben ás juttatásban, mint a másik, de többet emberségben. A törzsgárda szilárd, jó szocia­lista brigádok vannak, és ők tartják vállukon az elaggott gyárat. Az igazgató tudja, hogy a legfontosabb termelő­erő az ember. Törődik veie, véleményét kérdezi, s ha szo­rul a kapca, van hová for­dulnia. A tmk-.brigád már nem egyszer mentette meg a leállástól az üzemet. A dol­gozók panaszainak pedig utá­najár, gyáron belül és kívül, esküvőkön tanúskodik, a név­adó ünnepségeken is ott van A modem vállalat igazga­tója, ha összehívják a törzs­gárdát, tárgyszerű nyilatkozat­tal fordul hozzájuk. Nincs abban szóvirág, álpátosz, oko­san, világosan beszél a válla­lat ügyeiről. Befejezett dol­gokról tájékoztat, de sohasem kérdez. Nem kíván bírálatot, javaslatot. Igazgató kollégájá­ról bizonyára azt mondja, hogy kisüzemi módszerekkel dolgozik, és inkább a gyár korszerűsítése után járna, jö­vőbe mutató vállalati koncep­ciót dolgozna ki, kitűnő mű­szakiakat és közgazdászokat alkalmazna, mint hogy így fölaprózza magát. S e feltéte­lezett bírálatban van is igaz­ság. Aia a korszerű vezetés a szo­cializmusban nem a dolgok igazgatása, nemcsak a ten­denciák, aiányok figyelemmel kisérése, hanem az emberi kapcsolatok ápolása is. Pénz­zel nem lehet kifizetni a dol­gozókat, azok erkölcsi megbe­csülést, jól érzékelhető szere- tetet, együttérzést is kívánnak. A mi társadalmunkban a dolgozók őszinteséget, ember­séget várnak el, mert azt a szocialista demokratizmus ter­mészetes velejárójának tekin­tik. K. Jf. Bán Zsuzsa Ilyen az országgyűlési képvi­selőválasztás szavazólapja egy jelölttel. Somogybán tíz képvi­selői választókerületben kap­nak ilyet a szavazók. (A má­sik hét körzetben kettős jelö­lés van.) Április 25-én urnák elé já­rulnak a somogyi emberek is, hogy megválasszák országgyű­lési képviselőjüket és tanács­tagjukat. Az Állami Nyomdá­ban már készülnek a szavazó­lapok. A módosított választá­si törvény alapján a szavazó­nak most aktívnak kell lennie, két vagy több jelölt esetén meg kell jelölnie, kire adja szavazatát Ez demokratikus; Ez a tanácstagválasztás szava­zólapja egy jelölttel. képviselőkre. Egyszerű a sza­vazás, ha csak egy jelölt van. Ilyenkor ha a szavazólapot változtatás nélkül az urnába dobják, akkor ez érvényes szavazat a jelöltre. Ha kihúz­zák & jelölt nevét akkor ez ellenszavazatnak számít Két vagy több jelölt közül viszont már választania kell a szava­zónak, meg kell jelölnie a sza­vazólapon. hogy kire, illetve Ilyen a tanácstagválasztás szavazólapja és a szavazás mód­ja két jelölt esetén. gondolkodásra, döntésre ser­kent. Cikkünkben bemutatjuk, mi­lyenek a szavazólapok: az ok­ker színhatásúakkal szavazunk a tanácstagokra, a rózsaszínű ekkel pedig az országgyűlési ki ellen szavaz. Ha jelzés nél­kül helyezi a lapot az urnába, érvénytelen a szavazata. Az érvényes szavazás a követke­ző: a választott személy nevét érintetlenül hagyjuk, a másik — vagy a többi — jelölt nevét kihúzzuk. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. április 16. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents