Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
»Megengedhetjük** hogy ne szakemberek irányítsák a gazdaságokat?* * «-Területünkön 12 olyan termelőszövetkezet van, ahol nincs egyetemet vagy felsőfokú technikumot végzett szakember«. (Részlet a beszámolóból.) őket. A másik téma — a kö Újfajta téglát gyártanak Naponta 65—70 ezer darab újfajta, B—30-as elnevezésű téglát készítenek a balatonszentgyörgyi téglagyárban. Az újfajta tégla erősebb, jobb hang- és hőszigetelő, mint a hagyományos. Nagyatádi tavasz Mit kell adnunk a Tárosnak? figyeltem az arcokat. A megfeszített figyelem jeleit láttam rajtuk. Figyeltem a kezeket. Belső feszültséget vezettek le az asztalapon doboló ujjak. Az okosan szerkesztett mondatok rendje egyszer- másszor megbicsaklott. Az érverés felgyorsult. Érvek, ellenérvek. Szenvedéllyel, olykor indulattal teli szavak. Mert erről a témáról ebben a megyében szenvedélymentesen nem lehet beszélni. A fehérizzást jó szándék és segíteni akarás ■— fújtatók táplálják, mint a tüzet a kovács műhelyében a levegő. A szakember-ellátottságról folyt a vita a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Terület4 Szövetségének tanácstermében. Kromek Pál, a karádi Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke: — Tizennégy éve vagyok elnök. Egyetlen közgyűlés sem múlt el anélkül, hogy szóba ne került volna — minek az agronómusoknak fürdőszoba, folyóvíz stb. Igaz: a tsz-tagság részesedése a lakásátalakítások miatt tíz százalékkal csökkent A legnehezebb helyzetben — két malomkő között — én vagyok. Ha meg új szakember érkezik, az még nagyobb probléma. A régi szakemberek sem foglalnak mindig pozitívan állást hogy biztosítsunk-e lakást De tovább bővíteni a szakember fogalmát Az embereknek külön száz forintot kellett biztosítanunk, hogy elmenjenek tanfolyamra. Amikor szakmunkások lettek, fölkerestek az irodámban. Hatforintos órabér helyett tízet kértek. A munka viszont nem javult. Sőt A »-piszkos«» mvpkát már nem is voltak hajlandók elvégezni. Részlet m beszámolóból: — »Szövetkezeteink nagy felelősséggel ruházták fel szakembereinket A szövetkezetek tagjai tulajdonukat bízták a szakemberekre, bízva abban, hogy jól sáfárkodnak ezzel, s egyben elvárva azt, hogy tudásukkal szolgálják az egyetemes szövetkezeti mozgalom érdekeit-« Tóth Lajos, a kaposvári La- tinca Sándor Termelőszövetkezet elnöke: — Maradi elnök, aki ellene van a szakember alkalmazásának. Nem is méltó a vezetésre. A tagság szemlélete nem mindig megfelelő, ez tény. De a vezetőségnek itt is van felelőssége. Ügy gondolom, hogy meg kellene találni a módját az olyan, idősebb elnökök nyugdíjazásának, akik már nem alkalmasak a megváltozott körülmények között a vezetésre. Még ha nem is érik - el a korhatárt, mert néhány év hiányzik. Ez nem jelenti azt, hogy el kell »dobni-« őket! Tisztes, jó munkát végeztek, amíg teljesítőképességük határához nem értek. Ügy érzem: tartoznak nekik a tsz-ek a mostani fizetésükhöz arányos nyugdíjjal. Ez a mezőgazdaságban még nem megoldott probléma a korhatárt el nem érő idősebb elnököknél. Bernáth Ferenc, a tsz-szö- vetség elnöke: — Érdemes foglalkozni ezzel. Nem egy szövetkezeti elnök idő előtt »amortizálódik-«. Segítség kel' nekik a tsz-en belül. Ne legyenek mindenesek. S ki lenne a legjqbb segítség, ha nem a szakember? Részlet a beszámolóból: — »Szövetkezeteinkben jelenleg 61 főagronómus dolgozik. A kaposvári járás területén 66 százalékuknak, a tabi körzetben 45 százalékuknak van egyetemi, főiskolai végzettsége. Két főagronómusnak nincs szakmai végzettsége. Ez az arány elgondolkodtató, s nem tölthet el elégedettséggel bennünket... Nagy részüknek jó a kapcsolata a szövetkezeti tagokkal. Kisebb részüknél zárkózottság tapasztalható a szövetkezetpolitikai és társadalmi kérdések iránt-» Varga Sándor, a hetesi Egyesült Erő Termelőszövetkezet elnöke: — Azt már tisztáztuk, hogy kell a szakember. De azt nem, hogy mit is értünk a »szakember-« fogalmán. Az, hogy egyetemet, főiskolát végzett valaki, ma máj kevés! Ne csak végzettséggel rendelkezzen a szakember, hanem vezetésre és az emberekkel való foglalkozásra is legyen alkalmas! Ügy vélem, ez is hozzátartozik a szakemoer fogalmához. A tsz-ben nevelő munkát is kell végezni, nemcsak a fiatalok között! Legyenek tagjai a tsz-nek, így jobban érdekelve lesznek a termelésben, a tagsághoz is közelebb kerülnek. Horváth László, a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezel elnöke: — Meg kell oldanunk a szakemberképzést is. Ügy gondolom, nem ártana azor. elgondolkodni, hogy helyben is képezhessenek a termelő- szövetkezet vezető szakemberei fiatalokat. Másképp nehezen szánják rá magukat, mondjuk az állattenyésztésbe:: végzendő munkára. A technológiával, véleményem szerint, megismerkedhetnének az otthoni gazdaságban, ott készülhetnének fel a vizsgára. Részlet a beszámolóból: — »Alig épült szolgálati lakás az utóbbi években. A szakemberfejlesztési terv is csak 102 lakás építését és vásárláséi tervezi a negyedik ötéves terv során.-« Országh Zoltán, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának munkatársa: — Nem egy helyen azt mondták a termelő- szövetkezetek vezetői, hogy azért nem építtetnek lakást a szakembereknek, mert azoknak magas a fizetésük, s néhány év alatt össze tudják gyűjteni az OTP-kölcsönhöz szükséges összeget. Nyilvánvalóan hibás álláspont ez. Mint ahogy az sem helyes, ha a vezetőség nem segít megoldani a szakember étkeztetését. A tíz évvel ezelőtti álláspontok már elavultak ezen a téren. Az akkori vezetési módszerek sem alkalmasak a jelenlegi gazdaságok irányítására. Megváltozott a közgazdasági környezet, s nem egy esetben a gazdaságok területi nagysága is. Ebben a helyzetben különösen sokat árt, ha az elnöknek négy-ötféle elfoglaltsága is van. A szakembereket is be kell vonni a falu irányításába. De vitatkozom azzal, hogy a szövetkezet kész embert vár, olyat, aki már az első napokban szak- és vezetési szempontból is tökélete sen tud idomulni új környező téhez. Ma már elég erősek ahhoz a gazdaságok, hogy szakembert fogadjanak. Néhány év alatt vezetővé nevelhetik Kétféle választókerületet különböztetünk meg- Az egyik az országgyűlési választókerület, amelynek területét és székhelyét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg. Az egyes tanácsi választókerületek területét az illetékes tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki. VAROSOK és képviselők A választási törvény alapján átlagosan 30 ezer lakos választ egy-egy országgyűlési képviselőt. Azért mondjuk, hogy átlagosan, mert ettől a számtól lehet eltérés le- vagy fölfelé. Ha például egy városnak 28 ezer lakosa van, akkor már egy országgyűlési választókerületet képez. De ugyanígy egy országgyűlési képviselőt választ egy olyan város is, amelynek mondjuk 32—33 ezer lakosa van. A TANÁCSTAGOK vAlasztokerületk A tanácstagok megválasztásánál a választókerületek kialakítására irányadó, hogy az Uető községnek mennyi lakosa van. Az ezer lelket számláló, vagy ennél kisebb közsézöny. Amire nincs mentség! Az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége lehetőséget teremtett arra hogy hatvan brigádvezető három hónapos továbbképzésen vehessen részt Nagykanizsán, a technikumban. Ügy tervezték, hogy Somogy három területi szövetsége területéről mennek majd a brigádveze- fők Nagykanizsára. A termelőszövetkezetek azonban csak harminc hallgatót biztosítottak. Eljutottunk a negatív jelenségek fölismeréséig, a következő lépés, hogy tegyünk is ellenük! Részlet a beszámolóból: — •Szövetkeze te i n k a múlt évben elkészítették öt évre szóló szakember-létszámfejleszté :i tervüket, azonban mind ezekből az első évben nen sok valósult meg.“ Sasi János, a megyei tanács jb-elnökhelyettese: — A tennivalók konkrétak. Az eszközszegénység miatt a megy; tsz-ei hátrányos helyzetben vannak a többi megyéhez vi szonyítva. A jelenlegi helyzet nél lényegesen többre lenné nek azonban így is képesek s gazdaságok, ha megfelelően kihasználnák a szövetkezeti gazdálkodás lehetőségeit. A szakemberek a meghatározó tényezők abban, hogy milyen gazdálkodás folyik a tsz-ben. Fontos a vezető: módszereinek kialakítása is. S ehhez még az is hozzátartozik, hogy több szakembert kell kinevelni saját gyermekeink közül. A tsz-eknek nemcsak 1971-re, de 1980-ra is gondolniuk kell. Presztizsokokból fé: néhány szövetkezeti vezető a szakemberektől. Eredmény vi szont csak szakemberek segítségével érhető eL A negyedik ötéves terv végére Somogybán ötszáz szakembernek kell dolgoznia! A határozati javaslat 3. pontja: »Az elnökség javasolja a szövetkezeteknek, hogy vizsgálják át még egyszer szakember-létszámfejlesztési tervüket, értékeljék a feladatok végrehajtását, módosítsák ahol szükséges.« Hogy is mondta Országh Zoltán?: »Eljutottunk a negatív jelenségek felismeréséig, a következő lépés, hogy tegyünk is ellenük1« Ez a gondolat fogalmazódott meg minden fel szólaló mondanivalójában, ha más szavakkal is. A Tegyünk többet Somogyért! akarása. A szenvedélyesség indokolt volt. Lezáratlan vita ez. Folyik tovább a mindennapok munkája során. A neheze még hátravan. Most még jó néh 4ny termelőszövetkezet veze.Zsé- ge, tagsága áll az előtt a *-kö- retaező lépés« előtt. gekben 50 lakosonként, a 10— 20 ezer lakosú helységekben már 200 lakosonként, és az 50 ezer lakoson felüli városokban és a fővárosi kerületekben mintegy 700 lakosonként alakítanak ki egy-egy tanácstagi választókerületet. A közös tanácsú községek lakosságát, a választókerületek kialakítása tekintetében együtt veszik számításba, de a népképviselet megfelelő érvényesülése érdekében a közös tanács valamennyi községében 3—3 választókerületet kell kialakítani. AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI ELNÖKSÉG Hogy minél teljesebben érvényesüljön a demokratizmus, fontos szerep jut a választások politikai és szervezési előkészítésében a különféle választási szerveknek. Országos hatáskörrel működik az országos választási elnökség, amelynek tagjait, alkotmányos jogának és a választás jellegének megfelelően, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az országos választási elnökség tagjai esküt Nagyatádon — az Elnöki Tanács rendelete óta — jóformán minden beszélgetés a várossá nyilvánítás körül forog. Ilyenkor nemcsak az ünnepségről isik szó, hanem arról is, ami azt követni fogja. Nagyatád nemcsak azzal lesz város, hogy azzá nyilvánítják, hanem azzal is, hogy az ott lakók számára mást jelent majd városban élni, a falusi (még ha nagyközség is) szemléletről városira átváltaniIfj. Borsos Imre, a konzervgyár tmk-részlegének géplakatosa 1960-ban került a gyárba, tősgyökeres nagyatádi. Szívesen ült le beszélgetni erről a témáról. — Mielőtt az érzéseimet és a /éleményemet elmondanám, hadd kezdjem egy személyes példával. Ipari tanuló voltam, > amikor sikeresen vizsgáztam Kaposváron, úgy éreztem, znyém az egész világ, teljesen új szakasz kezdődik az életemben. Azt vártam, hogy a gyárkapuban virágcsokorral, küldöttséggel fogadnak, s mint szakmunkás, a korábbitól eltérő, minőségileg sokkal izgalmasabb élményekben lesz részem. A várossá nyilvánítással is így vagyok. — A változás — mennyiségi és minőségi is — hosszan tartesznek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt és feladatuk, hogy az ország egész területén őrködjenek a választások törvényessége felett; irányítsák a helyi választási elnökségek és az ország- gyűlési választókerületi bizottságok munkáját. Ugyancsak az országos választási elnökség tennivalója, hogy a törvényes előírások figyelembevételével elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, továbbá közhírré teszi a választás országos eredményét A VÁLASZTÁS HELYI SZERVEI Valamennyi megyében, városban, fővárosi kerületben és községben március 8-án választási elnökségek alakultak. E helyi választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottságai jelölték ki Tagjaik az illetékes tanácselnök előtt esküt tesznek. A helyi választási elnökségek tennivalói közé tartozik: őrködnek a helyi választások tőrvétó események láncolatának következménye. Először talán beszéljünk azokról a minőségi változásokról, amelyek a városiasodás velejárót — Mint ahogyan a Japánba vagy Dél-Amerikába utazóknak is föl kell készülniük az akklimatizációra, úgy az atá- diaknak is. Ne szégyenkezzünk, az élet, az életforma, az emberek gondolkodása inkább a falusihoz áll közelebb, mint a városihoz. Erre átállni ugyanúgy nem lehet napok alatt, mint ahogyan a várossá nyilvánítás ünnepségét kővető napon sem lehet tartalmában azt Ulítani, hogy város vagyunk. Formailag már igen— Nagyatád nemcsak nagyközséggé avatásával indult el az urbanizáció útján, hanem ennél sokkal korábban. Miben tudná ezt megfogalmazni? — A falusi ember — véleményem szerint — igénytelenebb, a város viszont már diktálja az igényeket, rákényszeríti az embereket, hogy följebb emeljék a mércét. Atádon valamikor egyetlen ruhaüzlet volt, a »ruhásbolt“ — csak így nevezték, ma már az Atád Áruházban pazar a választék. Kínálják a portékát, szemet fogók a kirakatok. Tudom, hogy mindez a városi színvonyessége fölött, közzéteszik az pgyes tanácsi választások ösz- ízesített eredményét és szükség esetén pótválasztást írnak ld. Minden országgyűlési választókerületben a választások levezetésére választókerületi bizottságok alakulnak. Ezek tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetve fővárosi bi- bottsága jelöli ki. A választó- kerületi bizottságok látják el az országgyűlési képviselő választásával kapcsolatos teendőket A szavazás napja előtt 10 lappal minden lakóterületen '.zavazóköröket alakítanak, és ’ étrehozzák a szavazatszedő bizottságokat A szavazatszedő bizottságok a választás napján levezetik a szavazást, gondoskodnak a szavazás lebonyolításának törvényességéről, a szükséges feltételek megteremtéséről és megállapítják a szavazókörben a választási eredményt A különféle választási szervek tevékenysége nem fejeződik be a szavazás napjával, meri megbízatásuk a következő választások kiírásáig tart. Tehát ha időközben valahol ij képviselőt vagy tanácstago* kell választani, akkor az ezze’ :áró tennivalókat ugyanezek - választási elnökségek, illetve választókerületi bizottságok látják eL nalú ellátáshoz még kevés, az igényekhez képest viszont olyan meghatározó alap, amihez már tartaniuk kell magukat a nagyatádi embereknek. — Megenged néhány személyes kérdést? — Tessék! — Miből áll a ruhatára? — Három öltönyöm van, öt pár cipőm, néhány pulóverem és nadrágom. — Családos? — Feleségem bérelszámoló itt a gyárban, kisfiam jövőre megy iskolába. — Hol lakik? — A KISZ-lakótelepen, kétszobás lakásban. — Talán mindjárt álljunk meg a legégetőbb atádi gondnál, a lakáskérdés rendezésénét — Nem túlzás — egyébként nem vagyok hivatott ilyen kijelentéseket tenni —, de Nagyatádon még soha nem sikerült a lakásigényeket kielégíteni. Az utóbbi időben azonban a fiatal házasok — persze áldozatvállalással — könnyebben hozzájuthattak a lakáskulcshoz. — Az előbb említette az áldozatvállalást. Ez alatt én anyagi terheket, törlesztést, részletfizetést értek■ — Ha csupán a pénzről lenne szó, akkor rosszul ismeri az atádiakat A jót itt is megbecsülik és tisztelik, a jó ügy érdekében — azt hiszem nyugodtan beszélhetek a csaknem tizenegyezer lakos nevében — sok mindenre vállalkoznak az emberek. De egyet nem szabad elfelejteni. Az új mindig szokatlan, ismeretlen, s éppen ezért nehezebben barátkoznak vele. Addig, amíg nem találja meg benne az egyéni érdekeit is, természetesen része az egésznek, nem most vagy holnap válik kézzelfoghatóvá, addig biztatni, meggyőzni, agitálni kell. Korábban már említettem, hogy a gondolkodást is »városiasítani« kell, s ha ez sikerül — amiben biztos vagyok —, akkor április végén nem csupán egy formaságnak lesz szemtanúja az ország, hanem a tartalmi változásból is "zelítőt kap. Eddig a fiatal párttag véleménye. Ügy gondolom, ha nem őt, hanem valamelyik kollégáját hívom meg erre a beszélgetésre, többé-kevésbé hasonló mondatok kerültek volna az újság hasábjaira. Ifjú Borsos Imre elmondta, hogy érzése szerint mit kell adniuk az atádi lakóknak a várossá fejlődéshez. Egy másik nagyatáditól viszont azt kérdeztem meg, hogy mi hiányzik ntóg a ’övendő városból. De ez már agy másik történet. Saly Géza Leskő László A választók joga — a választás lehetősége A választókerületekről és a választási szervekről S0M06T)NÉPLAP «iataaksá, 3ML. wfcretes 13.