Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

New York-I levél: „Ke ingereljék a gyilkost!“ A férfi a liftajtóhoz lé­pett és megnyomta a gombot. Az emeleteket jelző skálán vil­logó zöld fény mutatta a lefe­lé tartó lift útját. A földszin­ten kipattant a liftajtó, és két személy lépett ki belőle. Az egyik női táskát lóbált a kar­ján, a másik oedig — széles vállával elállva a bejáratot — visszaküldte a liftet a felső emeletekre. Az ajtó bezárult, és a zöld fény most már felfe­lé viliózott. A két személy siet­ve a kijárat felé tartott. A lift végül újra visszajött, az ajtó kinyílt, és a férfi előtt egy ha­lott nő hevert vérében a pad­lón- A férfi ismerte a 79 éves áldozatot A rendőrség pillanatok alatt kiszállt. A detektívek tüzete­sen átvizsgálták a fülkét, csat­togott a fényképezőgép. — Megtalálták a tetteseket? Megtalálják? — hajtogatta fel- indultan a férfi, aki a bűn­tényt fölfedezte. Á detektívek vállat vontak: — Mit vehettek el tőle? Leg­följebb öt dollár volt nála. Több nem lehetett a táskájá­ban! öt dollálért meggyilkol­ni valakit!... ... A 67 éves nyugdíjas nyomdász bolondja volt a macskáknak- Esténként lejárt a hátsó udvarba, hogy ked­venc állatainak eleséget vi­gyen. Ügy találtak rá, kezében a halkonzerv dobozával. Hátá­ba fúródott a golyó. Zsebeit valaki kiforgatta. A szomszé­dok elmesélték, hogy az öreg mindig félt a rablóktól, és so­ha nem volt nála egy-két dol­lárnál több. A két gyilkosság New York­ban történt. Ha egy nappal később írnám riportomat, bi­zonyára újabb gyilkosságró: számolhatnék be. A rablásokat már nem is számítom. A na­pokban abba a házban, ahol szerkesztőségünk van, néhány óra leforgása alatt több lakást is feltörtek és kiraboltak egy­azon emeleten. De ki törődik ilyes semmiségekkel? A minap 25 000 New York-' rendőr és detektív sztrájkolt Így a várost teljesen kiszolgál­tatták a rablóknak és a gyilko­soknak- Mindenki felkészült a legrosszabbra. Érdekes módon azonban a bűntények száma a sztrájk alatti napokon egyál­talán nem emelkedett. A város lakói ámulatba estek. Voltak, akik a ross: időjárással magyarázták, má sok viszont azt állították — és azt hiszem, ezek jártak közel az igazsághoz —, hogy az al­világ nem lehet aktívabb, még akkor sem, ha nincs rendőr az utcán. A szkeptikusok azt mondták, hogy a rendőrség a sztrájkkal tökéletesen bebizo­nyította tehetetlenségét; akár van rendőrség, akár nincs, az eredmény egy és ugyanaz. Az előbb említett két eset kapcsán az ember elgondolko­dik, vajon mi hajtja a rabló­kat, hogy néhány dollárért em­beréleteket oltsanak ki? A vá­lasz nem nehéz, ha tudjuk, hogy a bűnözők 75 százaléka kábítószerek rabja. »A halál lehelete ül a város felett.-« Ezt a mondatot Stewart Alsop, a Newsweek munkatársa írta le Alsop a 24-es rendőrkerület Növényvédelmi tájékoztató A penészgomba-mérgezések megelőzése A hosszú tenyészidejű inten­zív kukoricafajták Fusarium- fertőzöttségének elterjedését elősegítette a csapadékos tava­lyi év, az enyhe tél. A takar­mánybúzát és az árpát is meg­támadhatja a rózsaszínű pe­nészgomba. Szaporodásának kedvez a 18—25, a méreg­anyag termelésének pedig az 1—4 fokos hőmérséklet. Afer- tőzöttség gyakran más penész­gombákkal együtt fordul elő. A fertőzött kukoricaszemeken a rózsaszínű penésztelepeken kívül fekete és szürke is lát­ható. A fertőzött takarmány etetése főleg a sertéseknél okoz súlyos kárt A nagyfokú étvágytalanság következtében elmarad a súlygyarapodás, s a szopósmalacoknál fokozódik az elhullás. A megelőző védekezés a ta­laj- és növényfertőzöttség mértékének a csökkenését szolgálja: legfontosabb a szak­szerű agrotechnika alkalmazá­sa (mélyszántás, jó vetésforgó, a növény gyors fejlődésének # elősegítése stb.). A gazdaságok # általában csávázott kukorica- J magot kapnak, így az a vetés f előtt vegyszeres kezelést már nem igényel. Ha a kukorica és a takarmánybúza Fusarium­imágók márciusban és április­ban jönnek elő a talajból, és érési táplálkozást folytatnak. A gyakorlatban a vincellérbo- gár-imágók elpusztítása bizo­nyult egyszerűbbnek és hatá­sosabbnak, ezért a lárvák el­len általában nem védeke­zünk. A kártétel megelőzése érdekében az üzemi szakem­berek állandóan ellenőrizzék a lucernásokat. Védekezés: a fel­tört tábla, illetve az új vetésű lucerna körüli árokkal, amely­be Wofatox-por és Hungária L7 2:1 arányú keverékét ujj­nyi vastagságú porcsíkban kell szórni (1000 folyóméterre 10 kg szer számítható). egyik felügyelőjével részt vett egy kábítószer-árusítók ellen folytatott razzián a 102. utca 9 ;zámú házban. A felügyelő el­mondta az újságírónak, hogy a házban a rendőrség az elmúlt cilenc hónap alatt 366 sze­mélyt tartóztatott le kábító­szer-árusítás miatt, az üzlete­lés mégis tovább folyik. A felügyelő körzetében, ame­lyet a Hudson folyó és a köz- oonti park északi pereme ha­láról, 160 000 ember él- Az itt 'akók két csoportra oszthatók: zokra, akik kábítószerekkel ílnek, és azokra, akik folyton -sttegnek attól, hogy a narko- ikumok rabjai lesznek. Ami­kor valaki megismeri például a heroint, hetekig elél három­dolláros adagokon. A szenve­dély később betegessé válik, •'lekor már ötdolláros adagra van szükség! Egy év múlva pe­dig már a napi negyvendollá­ros adag a szükséglete! Nem csoda, ha a kábítószer rabjai a legtöbb esetben csak rablás­sal vagy gyilkolással tudják megszerezni a napi adag meg­vásárlásához szükséges pénzt. Végezzünk csak egy kis szá­mítást: a hivatalos statisztika New Yorkban mintegy száz­ezer kábítószer-élvezőt tart nyilván. (Persze ez a szám csak a rendőrség vagy az egészségügyi intézmények által nyilvántartott személyeket tar­talmazza. A valóságban ennél jóval többen vannak.) Ha azonban a napi negyven dol­lárt csak százezerrel szorozzuk be, az akkor is napi — 4 mil­lió dollár, vagy!s évente más­fél milliárd dollár! Ennek te­kintélyes részét rablásból fe­dezik. Mit tehet ez ellen a rendőrség? Jóformán semmit! A felügyelő elmondta Alsop- nak, hogy szorultságukban röp­cédulákon ilyen speciális »okí­tó« utasítást adnak a lakosság­nak: »Ha megtámadják önt, ne essen pánikba és ne álljon el­len! Csak kevés pénzt hordjon magánál. Ne ingerelje támadó­ját! Igyekezzen jól kivilágított utcákon közlekedni! Mindig magasra emelt fejjel és nyi­tott szemmel közlekedjen, ne­hogy az áldozat látszatát kelt­se, mert könnyen azzá lehet!« Lehetséges, hogy a New York­iak valamilyen oknál fogva le­szegett fejjel járnak és a rab­lógyilkosságok száma ezért nö­vekszik? G. Borovik Rakodólapok, savazókosarak DANIEL LANG: Incidens a 192-es magaslaton 20. Rakodólapokat készítenek a Csepeli Autógyár részére kétmillió forint értékben a B5- hönyei Vegyesipari Ktsz vasipari részlegénél. A részleg ezenkívül lyukazott savazókosa- rakat gyárt 300 ezer forint értékben. A lyukazott lemezeket a Dunai Vasmű szállítja a ktsz-nek. Súlycsonkítás, árdrágítás, minőségrontás Rendszeres ellenőrzéssel megelőzni a visszaéléseket penészgombával fertőzött, a gomba méreganyag-termelése Akármennyire hatott is rá Eriksson t'sztességes fellépése, _ _ Este tíz óra volt, mire Erik- némileg mégis szkeptikusan megállítható a termény forró- ? sson leült, hogy Kirkkel be- hallgatta végig, mert mielőtt levegős szárításával: a nedves-\ szél jen, és meglepetésére vele mormon pap lett belőle, tiz ségtartalom 14 százalék alá \ még szabadabban tudott be- évig a Salt Lake City-bali csökken. Az így szárított tér- \ szélni, mint Curly Rowannel. rendőrségen szolgált, ményt száraz helyen kell tá-J Emlékszik, mély nyugalom és »Rendőrfüllel hallgattam a rolni. Szakszerűtlen tároláskor \ megkönnyebbülés fogta el, történetet« mondta nekem a gomba zavartalanul termel- J mintha valahára menedéket a lelkész. »Meg akartam nyert volna az igazságtalanság a végsőkig győződni arról, e*°*’ hogy Sven maga nem vett-e Greenacre végig jelen volt, részt a bűntényben. Talán Eriksson ragaszkodott a jelen- csak azért keresett meg, hogy létéhez. mentse a bőrét, hogy bűnré­»Boyd jelentős segítséget szesből koronatanúvá tudjon adott nekem. Nem árultam el vedleni.« neki semmit a gyilkosságról, Ezért gyakran félbeszakítot- de am’kor már Kirk lelkész- ta Erikssont, s felszólította, heti méreganyagát a tél folya mán. Ilyenkor a takarmányo­zás (feldolgozás) előtt a fertő­zött csöveket válogassuk kü­lön, és a legfertőzöttebbeket csak halakkal, a'kevésbé fer­tőzöttet hízómarhákkal szabad etetni. Tenyészállatokkal, szo­pós vagy választáskori álla­tokkal fertőzött takarmányt etetni nem szabad, különösen 1 s.xl beszéltem, úgy gondoltam, hogy indokoljon meg bizonyos nem a sertésekkel. A hamvas vincellérbogár- imágók rajzáserősségének nö­vekedése várható a lucernater­mő területeken, főleg a Kapos völgyében. A pillangósokban a bogár nagy kárt tehet a rágá­sával, ugyanakkor a lárvák a főgyökér elrágásával károsítják az idősebb lucernásoakat. Az , joga van neki is végighallgat- részleteket, amelyek első hal­mi mindent.« lásra ellentmondtak egymás­Ez a gesztus meghatotta a nak. A rendőrből azonban fo- ’ lelkészt, mint azt azóta ne- kozatosan ismét lelkész lett 'kém elmondta. »Most már láttam, hogy «Azzal, hogy Greenacre is olyan ember beszél hozzám, I ott volt, Sven volnaképpen aki mindenáron meg akarta I eleve lemondott arról a jogá- menteni azt a lányt, de nem I ról, hogy hallgassak az ügy- tudta« — mondta nekem > rőL« Kirk. — »Az is biztos, hogy A NAGYATÁDI Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közel­múltban vizsgálatot folytatott a járás 34 vendéglátóipari egy­ségében. Bevonták ebbe a ta­nács, a KÖJÁL szakembereit és a vendéglátó vállalatok el­lenőreit is. Az ellenőrzött egységek kö­zül 28-ban károsították meg a fogyasztókat. A módszerek igen változatosak: súlycsonkí­tás, árdrágítás, többletszámo­lás, minőségrontás váltogatja egymást, de találtak olyan vendéglátó helyet, ahol egy­szerre több módszert is alkal- naztak. Az ellenőrzés időszákában a csurgói bisztróban, a nagyatá­di Budai-féle kisvendéglőben és a Park étteremben három alkalommal is megállapítottak '.zabálytalanságot. Az inkei presszóban az árdrágítás mel­lett még többletszámolást, a csurgói Utasellátóban pedig súlycsonkítást, árdrágítást és a kalkuláció hiányát is megálla­pították. A csurgói Csokonai vendég­látóipari kombinát bisztrójá­Sven nem paranoiás félelem­ből tartott attól, hogy golyót eresztenek a hátába, mert be­szélt velem. Háborúban, leg­alábbis abban a háborúban, mindennaposak voltak a meg­magyarázhatatlan lövések, a halott katonák, akik vágj' harcban estek el, vagy nem... Akkor és ott minden játszado­zás vérre ment, és Meserve, meg az osztag többi tagja sem volt kivétel, hiszen ha likvi­dálni akarták Svent mint a bűntény lehetséges koronata­núját, ott volt erre a kezük­ben az M—16-os.« Eriksson éjfél felé végzett történetével. Kirk, akárcsak korábban Vorst, komolyan megkérdezte Erikssontól: vajon eldöntő t- te-e, hogy hajlandó vállalni nemcsak a kihallgatásokat, de az állami tanú szerepének kockázatait is egy nyilvános tárgyaláson. Mikor Eriksson újból kije­lentette, hogy hajlandó, Kirk felemelte a telefont, és fel­hívta a Camp Radcliffben ál­lomásozó bűnügyi nyomozó hatóság irodáját »Nem is sejtettem, hogy a hadseregben ilyen hatóság is van« — mondta nekem Erik­sson. Tíz perc múlva két nyomo­zó érkezett a lelkész szállá­sára, és az esküvel hitelesített nyilatkozat tanúsága szerint Eriksson — jellegzetes, sze­rény szűkszavúságával — azt ban és pincepoharazójában a ;zalámis szendvicsekhez hozzá­számították a zöldpaprika árát még akkor is, amikor a zöld­paprika már hiányzott a zsem­lékből. A próbavásárláskor le­mért tíz téliszalámis zsemlében az előírt húsz deka szalámi he­lyett csak tizenhárom dekát ta­láltak az ellenőrök. Ebben az egységben az 1970. október 1- től 1971. február 4-ig terjedő időszakban 9219 darab szalá- mis zsemlénél összesen 3096 fo­rinttal károsították meg a ven­dégeket, s tettek szert jogtalan haszonra. A nagyatádi cukrászüzem­ben készített — és a FÉK bü­féjében, valamint a cukrászdá­ban árusított — gesztenyepüré az előírt 9 dekás adag helyett 7,2 deka volt. A FÉK büféjé­ben, a Budai vendéglőben a 0,5 dl helyett általában 0,4—0,48 dl volt a stampedlikben- Az in­kei presszóban 3 forint 20 fil­lérrel, az iharosi presszóban pedig 1 forint 50 fillérrel szá­moltak többet a rövid italért. Több italboltban vettek a népi ellerőnök bormintát, me­lyet a megyei Minőségvizsgá­ló Intézetnek küldtek meg. Ezek közül a kutasi Béke Tsz büféjében árusított keceli fe­hér bor fogyasztásra alkalmat­lannak minősült, a vörös bor pedig 0,6 M fokkal volt len­gébb az előírtnál. A meleg­ételt készítő vendéglátóipari egységek többségében csak 1968—69-ben készített kalkulá­ciókat találtak. Kiterjedt a vizsgálat az el­lenőrzött egységek egészség- ügyi helyzetére, tisztsaságára is. A negyedosztályú italbol­tok, büfék, kisvendéglők ki­szolgálóhelyiségei, mellékhe­lyiségei nagyon sok esetben kifogásolhatók közegészségügyi szempontból, piszkosak, szeme­tesek. A kutasi ÁFÉSZ 5. szá­mú italboltjában az eladók nem használtak munkaruhát. A 4. sz. belegi italboltban a virslit rossz hűtőszekrényben tárolták és az penészes, nyál­kás volt. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a ven­déglátóiparban foglalkoztatot­taknak jelentős része jogtalan jövedelemszerzési lehetőség­nek tekinti munkahelyét, soro­zatosan becsapja, megkárosít­ja a vendégeket. Az ellenőr- amióta^ zott egységeknek mintegy a közölte velük, hogy ___ ________,__ c sak megtörtént, izgat engem)* nyolcvan százalékában ez ez a dolog, ezért ma estei szemlélet jut érvényre — ezt idejöttem a lelkészhez, és el-^igazolja a vizsgálatba bevont 76 népi ellenőr tapasztalata­mondtam neki, mi történt«. A nyomozók hűvös, semle-<| Az ges, magabiztos hangon hali-farra gatták ki. »Nem voltak felháborodva, semmi sem látszott rajtuk« — emlékezik vissza Eriksson. —( »Csak a kötelességüket vé­gezték.« , Amint a két nyomozó fel-i mérte az ügy súlyosságát, egy^ percet sem vesztegetett i »Szinte észre sem vettem, és1 máris a dutyiban ültem« —1 eddigi tapasztalatokból is lehet következtetni, hogy nem kielégítő a belső el­lenőrzés, az ellenőrök munká­ja nem járul hozzá a visszás­ságok megszüntetéséhez. Saj­nos, a tanácsi kereskedelmi szakigazgatási szervek ilyen irányú tevékenysége sem mondható kielégítőnek. A járási NEB — mely a vizs­gálati anyagot tárgyaló ülésé­re meghívta az érdekelt keres­kedelmi központok vezetőit is mondta Eriksson. — »Egyí— több fontos javaslatot foga- acélfalú magánzárkába csuk-J dott el. Javasolták például a tak, s megnyugtattak, hogy « vállalati belső ellenőrzés rend- csak védelmi őrizet céljából.«^szeressé tételét, a szabálytalan­Ságokat ismételten elkövető VII. FEJEZET * dolgozók fegyelmi felelősségre un i j ivonását, vizsgáljál: felül az el- Ettol a Pillanattól kezdve# avult ital_ & árkalkulációkat, Eriksson katonaélete gyökerest gondoskodjanak az érvényben fordulatot vett. Mikor néhány. lévő árutasítások betartásáról, óra múlva kieresztették a zár-J IDŐKÖZBEN — a népi el­kájából, már nem inagános #^"^Javaslatára — a gara­... ... . , äbonci Béke Tsz bezárta csurgói illegális feljelentő volt, hanemf büféjét> OTert nem tudta bizt0_ fogaskerék egy bonyolult^ igazságszolgáltató gépezetben i amelynek az volt a célja, hogy# sítani az előírásokban megsza­bott rendelkezések betartását. A KÖJÁL pedig felhívta a .nagyatádi ÁFÉSZ vezetőinek a bizonyítékokat gyűjtsön, ki-ő figyelmét .hogy a pinc°borozó­hallgassa a gyanúsítottakat, éciban haladéktalanul javítsák egyáltalán: hogy megállapít-}meg a közegészségügyi állano­valóban létezik-e a bűn-$t°kat különben egészségügyi okok miatt nem járulnak hoz­sa, ügy. I zá további működéséhez. (Folytatjuk.) Dorcsl Sándor B SOMOGYI NÉflAf Péntek, 1971. mániái U,

Next

/
Thumbnails
Contents