Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

NÉGY ÉV ALATT TÖRTÉNT Uj óvodák, képzettebb óvónők T alán soha annyi szó nem esett a legifjabb nemze­dék, az óvodások és böl- esődések sorsáról, mint az utóbbi négy évben. Megyénk és Kaposvár iparosodásával pár­huzamosan a születések száma is örvendetesen emelkedett, a gyermekgondozási segély beve­zetése pedig segítette, gyorsí­totta ezt a folyamatot. Az óvo­dai, bölcsődei hálózatfejlesztés a sürgető gondok közé tartozik. Az 1966-os év végi adatok szerint Somogybán 138 óvoda üzemelt, ebből 135 tanácsi, te­rületi, 3 pedig üzemi óvoda volt. Most az összesítés alapján 144 óvodát tartanak számon, amelyből 141 a területi óvoda. 1967-ben új, 75 személyes, há­romcsoportos óvoda épült Ka­posváron, a Kalinyin város­részben; Nagyatádon egy 36 személyeset, Nagybajom Pál­ma jorban pedig egy 30 szemé­lyeset adtak át 1969-ben öt- vöskónyi, Nagyatád és Mosdós gazdagodott óvodával. Balaton- szentgyörgyön és Somogyszent- pálon tavaly avatták a kicsi­nyek »iskoláját«. Az üzemi óvodák száma ném változott: három. Itt kell azonban meg­említeni, hogy a társadalmi összefogásért, a termelőegysé­gek segítéséért folytatott harc az idén sikeres állomáshoz ér­kezett A megyei párt-vb ha­tározatának szellemében — az óvodai, bölcsődei hálózat ja­vításában segítséget vár a me­gyei a gazdasági vezetőktől — fokozódott az összefogás. A húskombinát szocialista bri­gádjainak fölajánlását most sorra követik a megye más üzemeiben is. Az utóbbi időben vizsgálták felül az óvodai létszám koráb­ban megállapított normáit Az óvodák létszámát az egészség- ügyi és nevelési szempontok figyelembevételével csökken­tették. Ezzel magyarázható az az ellentmondás, hogy 1967. január elsején 6502 hely várta a gyerekeket, az 1970. év vé­gén (több óvodával) pedig csak 6484 gyereknek volt hely. Saj­nos a túlzsúfoltság ma is őrök probléma: a 6484 helyre 6912- en járnak. Az óvodák fölszereltségénél a célkitűzések ellenére is (mi­nőségi beruházásokat tervez­tek) csak a meglévő eszközök karbantartására jutott anyagi fedezet Példaképül a megye egyik legrégebbi, a barcsi fű­részüzem óvodája állítható. Olyan környezetet teremtettek, amelyben színvonalas munkái végezhetnek az óvónők. S a színvonal ma már nemcsak megkívánt feladatvállalás, ha­nem előírás, kötelesség is. Erre a négy évre esett ugyanis az új óvodai nevelési program kidol­gozása. Országszerte pedig az előkészítése az óvónők köré­ben. Ezt megyénként tovább­képzésekkel oldották meg. So­mogybán évente háromszor minden óvónő és óvodai fel­ügyelő, vezető részt vett tan­folyamon. A nevelési program kidolgozása az idén befejező­dik; szeptemberben az osztott óvodák kis csoportjaiban beve­zetik. Lényeges hangsúlyt kap ez­zel az óvodák személyi állo­mányának összetétele, képzett­ségi szintje. Négy évvel ez­előtt 298, ma pedig 363 óvónő foglalkozik a gyerekekkel. A négy év alatt 40 képzett óvónői vettek föl, 20-an levelezőn vé­geztek, 84-en pedig még min­dig képesítés nélkül tölthettél. be munkakörüket Ez nagy szám, különösen, ha figyelem­be vesszük, hogy nemsokára százszemélyes óvodát adnak át Kaposváron, a Kalinyin város­részben, majd év végén még két 75 személyeset városunk­ban. Az idén készül el egy óvo­da Lakócsán, Kadarkúton, Sió­fokon és Nagyatádon. A jobb személyi ellátottság érdekében éppen ebben az esztendőben született megoldás;: a tanító­képző intézetben 1971 szeptem­berétől levelező óvónőképzés kezdődik. Évenként 40 hallgató kap diplomát B ölcsődéink száma nem emelkedett ilyen nagy ütemben. Az elmúlt négy évben Siófokon, Kapos­váron és Nagyatádon nyílt új, 60 személyes bölcsőde. Tabon, Karúdon és Siófokon átalakí­tást végeitek, Somogygesztiben pedig állandósították a 20 cse­csemőt befogadó bölcsődét. A bölcsődei gondozónők száma 273-ról 330-ra gyarapodott. Bán Zsuzsa Bíznak munkatársukban, az agronómusban Napi munkában elfáradt, kérges kezű férfiak, fejkendős asszonyok érkeztek egyenként és kisebb csoportokban tegnap este Lengyeltótiban a Tornai családhoz. A konyha, az előszo­ba fél hétre megtelt Tornai József nétól tudom, hogy hason­ló céllal már volt itt népgyű­lés, éppen az ezt megelőző vá­lasztások küszöbén. Most is eb­ből a célból: tanácstagjelölés végett gyűltek itt össze az em­berek, a 43 választót számláló 34. számú szavazókörzetből. Kibővült a családi kör. Fuller Ferenc, a helyi So­mogy Népe Tsz egyik pártalap- szervezetének titkára, a Haza­fias Népfront községi elnöksé­ge fölkérésére elnökölt a jelö­lő gyűlésen, aztán Benczes Ist­ván, a községi tanács vb-elnö- ke beszélt belpolitikai kérdé­sekről, majd a község fejlődé­tóit Járda épült több utcában, elkészült a törpevízmű, de újabb mélyfúrású kutat is nyitnak, bővült a villanyháló­zat, néhány utcában, például itt is, ahol a mostani jelölő gyűlést tartják. Varroda léte­sült a szabad munkaerő fog­lalkoztatására, s ugyancsak e végett kötőüzem is indul majd: már megtörtént a dolgozók be­tanítása. Aztán tervekről hal­lottunk, komoly, megala­pozott elképzelésekről. Addig nyújtózkodnak, ameddig a ta­karójuk ér — hangsúlyozta az elnök. Aztán állt elő a javas­lattal: — Reizer Józsefet, a helyi Somogy Népe Termelőszövet­kezet főagronómusát a jelenle­vők mindannyian ismerik; leg­többen együtt dolgoznak vele a gazdaságban. Javaslom: őt je­löljük tanácstagnak. Ezt indo­Taps és éljen, a helyesléi egyértelmű megnyilvánulása fogadta a vb-elnök szavait. Komondi Józsi bácsi nyugdí­jas biztatta társait: mondják el véleményüket, mert ő csak he­lyeselni tudja a javaslatot, és el is fogadja. Maiké Ferencrvé mindjárt elő is'állt a saját ut­cájuk problémájával, aztán Antal István traktoros mond­ta: — öt éve dolgozom együtt Reizer elvtárssaL Minden tsz- tag jól ismeri, és az csak jó, ha mindig »kéznél lesz« egy közülünk való tanácstag, aki­nek elmondhatjuk a gondjain­kat Egyhangú jelölést köszönt meg Reizer József a gyűlés vé­gén. Munkatársai jelölték, ba­ráti körben, olyan ember laká­sán, akivel a tsz-ben együtt dolgozik. S az emberek ma­gukkal hozták a munkahely­ről a bizalmukat erre az ösz- sze jövetelre. sérőL kolja embersége, munkavégzé­Sorolta az elmúlt választás se, és az, hogy pártunk politi- | óta megvalósult fejlődés muta- káját a magáénak vallja. Program a tanácstagjelölteknek Becsapják a donneriakat ? a városrész fejlesztéséről A címbeli kifejezést a diplomáciai események kom­münikéjében használják, s hogy mi most mégsem talál­tunk jobb szót, arra a ma­gyarázat: ritka eset, ha a szerkesztőség két vitázó kö­zött a közvetítő szerepét tölti be. Nádasát József, a dosmeri népfrontbizottság tagja, igen erélyes hangú levelet küldött nekünk, amelyben a Malom­árok betemetésével, a város­rész szennyvízcsatornázásának elkészítésével kapcsolatos ígér­getéseket kéri számon. Kifogásolja a levélíró, hogy a kaposvári népfrontfórumon és egy tanácstagi beszámolón is elhangzott a Malomárok be­temetése, ezzel szemben azt olvasták lapunkban, hogy csupán kitisztítják. »Ez azt jelenti, hogy az ígért beiemetós helyett az árok ki­mélyítése történik meg. Az árok tehát ezután is marad nyílt szennyvízlevezetőnek, és a kidobóit iszappal tetézve ontja továbbra is a bűzt a rajla keresztüljámi kénytelen nyoloezer donnert lakónak.« Levélírónk szóvá teszi, hogy a városi tanács negyedik öt­éves tervében nem szerepel a Donner csatornázása, és nincs szó a városrész főközlekedési útjainak átépítéséről, korsze­rűsítéséről sem. »Az előzetes határozott ígé­retek azt mutatták — írja —, hogy a város vezetői szüksé­gesnek ítélték sorra venni a kérelmek megvalósítását. Miért következett be mégis a váratlan fordulat? Közreját­szottak talán ebben a város egyes vezető posztjain bekö­vetkezett személyi változá­sok? Amit a jogos kérelem­nek engedve, illetve a hídépí­téssel kapcsólatban is idősze­rűnek látva eldöntötték az elődök, azt elvetik az összefüg­géseket kevésbé ismerő utó­dok?« A levél leglényegesebb mon­datait ragadtuk ki, s megkér­tük Orosz Ottót, a városi ta­nács építési osztályának veze­tőjét, hogy lapunkban adjon választ a nyolcezer donneri nevében író Nádasdi József- nek. Az osztályvezető arról tá­■Donner rendezési tervén most tel hiánya miatt nem tudja dolgoznak, s ha elkészül, megoldja a városrész alköz­pontjának kialakítását, he­lyükre kerülnek a szükséges közintézmények. A Malomárok betemetése! nem a város feladata, de sor kerül rá, mert erre a terü­letre a vasútnak szüksége van ahhoz, hogy az állomást bő­víteni tudja. A MÁV-rekon- strukció azonban elhúzódik, részben a dcmneri felüljáró építésének késése, részben pe­dig pénzhiány miatt, s a vá­rosi tanács törekvése, hogy kitisztíttatja a Malomárkot, semmiképpen sem sértheti a donneriak érdekeit. Az esőzé­sek utáni állapotokról a Gili- cze utca lakói tudnak bővebb felvilágosítással szolgálni. A donneri felüljáró tanul­mánytervét lapunkban már ismertettük. Ez kötelezően ír­ja elő, hogy az építéssel pár­huzamosan az érintett terüle­teken valamennyi közművet el kell helyeznL A Szigetvári, Zrínyi, Bartók utca (a városrész főközleke­dési útjai) felújítása sem a város feladata, mert ezek a KPM kezelésében levő utak. A KPM tervei között a negye­dik ötéves tervben csak a Szi­getvári és a Zrínyi utca fel­újítása szerepel, s az termé­szetes, hogy a munkák csak a csatorna elhelyezésével egy időben fejeződhetnek be. To­vábbi szennyvízcsatorna építé­sére a városnak _ egyelőre nincs pénze.----- Szeretném elmondani a zt is, hogy a városi tanács­nál bekövetkezett személyi változások nem hátráltatják a városfejlesztési feladatok va­lóra váltását Ezt a megjegy­zést visszautasítjuk — közöl­te az osztályvezető. — Sem a város, sem egyes városrészek sorsa nem függ a vezetők sze­mélyétől, jó vagy rossz han­gulatától, az új emberek pe­dig igyekeznék minél gyor­sabban megismerni az össze­függéseket és a korábbi álla­potokat Nem a város mulasztása ás nem a Donner elhanyagolása, hogy a KPM — amely óriá­si beruházásókat kíván ott megkezdeni — a negyedik megvalósítani. Tudomásul kell venni azt is hogy a Donner nagy kitérje désű, családi házas beépítésű terület így közművesítése rengeteg pénzt igényéi. Az út­építéseket és a közművek le­fektetését így elsősorban az intenzív beépítésű, magashá­zas területeken kell először megvalósítani, s csak azután — folyamatosan — kerülhet sor a többire. A Donner nem mostoha­gyereke Kaposvárnak, s az ott lakók tévesen vélik annak magukat Egyszerűen arról van szó, hogy csak annyit és. úgy költhetünk el, amennyire pénzünk és építőnk van — válaszolta Orosz Ottó. „ Saly Géza Henész Nagyatád egyik pe­remkerülete, valamikor önálló község volt. A tavaly még el­hanyagolt külsejű iskolában gyűltek össze a választópol­gárok a tegnap esti tanácstagi jelölő gyűlésen, hogy eldönt­sék, kit jelöl a 60-as és 61-es tanácstagi választókerület a városi tanácsba. Holota Imre és Roznik József tett javasla­tot a két jelöltre. A hatva­nas körzetbe Szabó Jánost, a 61-esbe pedig Putics Jenőt javasolták. Szabó János jelölé­sével egyetértettek a válasz­tók, de a másik körzetbe Pu­tics Jenő mellé még Jankovics Vendelt is felvették a jelölő listára. Várady Gyula, az iskola igazgatója emelkedett elsőnek szólásra, s elmondta, hogy mindhárom jelöltet úgy isme­ri, mint akire nyugodtan rá lehet bízni a környék ügyes­bajos dolgainak intézését és képviseletét. Mindjárt fel is sorolta azokat a sürgős, meg­oldásra váró beruházásokat, amelyeket már régóta kér a környék. Járda kell az iskola elé, az óvoda tavaly majdnem összedűlt, s a javítás után is még mindig életveszélyes és szűk. Űj kellene, mert az sem megoldás, ha a jelenlegit tol- dozzák-foltozzák. Roznik Jó­zsef a Rinya-híd megépítését javasolta, s itt is felajánlotta a termelőszövetkezet segítsé­gét Az egyik választó azt ne­hezményezte, hogy az utcai közkutak messze vannak egy­mástól, 200—250 métert kell cipelni egy-egy kanna vizet. A jelölő gyűlésen részt vett Kovács József, a nagyközségi tanács vb-titkára, aki jó né­hány oldalt teleírt jegyzetfüze­tében, s azonnal válaszolt is a felvetett kérdésekre. Elmondta, hogy az óvodát nem szüntetik meg, s ha az itteniek társadalmi munkát is vállalnak — több kéz igen­lően emelkedett a magasba —, akkor rövidesen kibővíthetik. így ötven apróság elhelyezése válik lehetővé. A jövő évre vették tervbe az óvoda lebon­tását és helyette egy új épí­tését. Szólt arról is, hogy mi lesz a sorsa a henészi közte­metőnek, s azt javasolta, hogy ne hordják a közkútról a kan­nákat, hanem vezettessék be a, házukba a vizet. A vb-titkár nem ígérgetett, hanem azokat a megvalósítható terveket mondta el, amelyekre a tanács már jóváhagyását adta. A kis »expozé« után több választó is elmondta, hogy a jelölteknek, a majdani tanácsj- tagoknak lesz miért harcolni A jelenlegi igények helyes rangsorolásával és megvalósí­tásával ismét előbbre léphet, fejlődhet a henészi körzet. A tanácstagok olyan programot kaptak, amelynek végrehajtá­sa nemcsak az itt lakók, ha­nem valamennyi — a környé­ket és lakóhelyét szerető — nagyatádinak feladata. Képgazdasági kiállítás —1971 Az idén a moszkvai népgaz-, XXIV. kongresszusa tiszteleté- dasagi kiállítás egyik legfon- re elért sikerek bemutatása tosabb feladata az Épül az üdülőhelyi klub jékoztatott bennünket, hogy a ötéves tervi elképzeléseit ai­Balatonföldváron épül az ország első üdülőhelyi klubja. A legtöbb külföldit a földvári szakszervezeti üdülők fogadják, s az ő szórakozásukról gondoskodik majd az ötszáz szemé­lyes klub, amelyben bálokat, hangversenyeket is rendeznek. Könyvek, újságok, játékauto- teatáfeá társasjátékok Alinak z vendégek mndel♦, hilthan pedig HrinkhAr |p«ni SZKPjlesz: 70 pavilonban különleges kiállításokat rendeznek. Az előző kongresszus határoza­tainak és a nyolcadik ötéves tervperiódus feladatainak tel­jesítéséről, valamint az or­szág szociális gazdasági és tu­dományos-technikai fejlődé­séről kapnak majd itt képet a látogatók. Az idén megrendezésre ke­rülő 180 tematikai kiállítás közül már megnyílt »A tudo­mány és technika a mezőgaz­daságért« című. E kiállítás lá­togatói több mint 250 modern géppel és műszerrel, körülbe­lül 6 ezer termény-, illetve termékmintával, különféle nö­vényvédő szerekkel és gyom­irtó szerrel ismerkedhetnek meg. A »Moszkva dolgozóinak eredményei« című kiállítás a vezető iparvállalatok, tudomá­nyos és felsőoktatási intézetek, valamint a szovjet főváros kulturális és egészségügyi in­tézményeinek tevékenységével ismerteti meg a látogatókat. A tematikai kiállításokra alapozva az év folyamán mintegy másfél ezer rendez­vényt terveznek. A szeminá­riumokon, tudományos konfe­renciákon, értekezleteken a különböző területekről érkező szakemberek kicserélik ta­pasztalataikat, megismerked­nek a technika legfrissebb új­donságaival, a tudományos eredményekkel, és kijelölik a haladó vívmányoknak a ter­melésben való alkalmazásának konkrét útjait. Csütörtök, 1971. március 25. SOMOGYI NÉPLAP 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents