Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

/ Az SZKP XXIV. kongresszusa előtt A szovjet ütéves tervek és a forradalmi világfolyamat ,,/e/en/eg gazdasági poli­tikánkkal gyakoroljuk a leg­főbb hatást a nemzetközi for­radalomra.« Ezt a következte­tést V. I. Lenin közvetlenül a polgárháború befejezése után vonta le, amikor a forradalmi Oroszország megkezdte a nép­gazdaság helyreállítását. A Szovjetunió — a szocialis­ta rend előnyeit kihasználva — bevezette a tervszerű gazda­ságfejlesztés rendszerét. Elér­kezett a szocializmus első or­szága és a környező kapitalista világ gazdasági versenyének korszaka. Ez a verseny az osz­tályharc sájátos formájává vált; a békés egymás mellett élés feltételei között vívott osz­tályharc formájává. Ez a harc gazdasági és politikai harc volt. ' A szocializmus ellenfelei a kihívásra gazdasági zárlattal válaszoltak, s kihasználva az akkori Oroszország nehézsé­geit, mindent megkíséreltek, hogy lejárassák a szovjet hata­lom gazdaságpolitikáját, s »ko­rai és elkerülhetetlen« csődjét jósolgatták. Még akkor >is, amikor az 1928-ban indult el­ső ötéves terv 'sikeres befeje­zéséhez közeledett, az angol Daily Telegraph 1932 novem­berében a következőket írta; »Ha a tervet úgy nézzük, mint a ’tervgazdaság’ próbakövét, akkor meg kell mondanunk, hogy ez teljesen csődöt mon­dott.« Milyenek is voltak ténylege­sen az első ötéves terv ered­ményei, és mi volt ennek a je­lentősége? Az ország a tervet négy év alatt teljesítette, több mint há­romszorosára növekedett az ipari termelés. A Szovjetunió példátlanul rövid idő alatt élenjáró ipari hatalommá vált. Történelmi jelentőségű változások mentek végbe a fa­luban is. A kolhozok — a szö­vetkezeti politika eredménye­ként -a- az ötéves terv végén a paraszti gazdaságoknak már 30 százalékát egyesítették. Az első ötéves terv sikerei­nek nemzetközi jelentősége fel­becsülhetetlen volt. A Szovjet­unió munkásai és parasztjai megmutatták, hogy a dolgozók nemcsak a politikai hatalom kivívására képesek, hanem ar­ra is, hogy miután kezükbe vették a termelőeszközöket, ké­pesek felépíteni — a kapita­lizmus hibáitól mentes — a szocialista társadalmat. Attól kezdve; hogy a szovjet nép megvonta az első ötéves terv mérlegét, csaknem négy évtized telt el. Az 1971. esz­tendőt a szovjetek országa üj nagy tettekkel teszi emlékeze­tessé. A nyolcadik ötéves ter­vet sikeresen befejezte. A szov­jet ipar öt esztendő alatt más- félszeresére növelte termelését. Az elmúlt öt év alatt a lakos­ság - reáljövedelmei egy har­maddal növekedtek. A lakás­építés óriási mérete lehetővé teszi, hogy évente több mint 100 millió négyzetméter lakóte­rületet adjanak használatba, és 11 millió embernek új "lakást. Az ötéves tervek folyamán kikovácsolt gazdasági és kato­nai hatalom tette .lehetővé a Szovjetuniónak, hogy gazdasá­gi, politikai, diplomáciai és ka­tonai támogatásban részesítse Európa,- Ázsia és Amerika fia­tal szocialista állanjait. Csak­nem másfél ezer vállalat épült ás épül a szocialista országok­ban a Szovjetunió segítségével és közreműködésével. A Szov­jetunió a maga egész hatalmá­val és tekintélyével védi a szo­cialista államok szabadságát és függetlenségét az imperializ­mus fenyegetéseivel-szemben. A világ ipari termelésének 40 százaléka a szocialista or­szágokra jut. Ezekben az or­szágokban az ipari termelés évi növekedési üteme 1,5—2- szeresen szárnyalja túl a ka­pitalista országok megfelelő mutatószámút. Ázsiában és Afrikában a Szovjetunió segítségével már felépült vagy most épül mint­egy 600 különböző objektum, közöttük o® an óriások, mint a bhilai kohászati kombinát In­diában és az asszuáni gát az Egyesült Arab Köztársaságban. MACHIAVELLI a kaposvári Csiky Gergely Színházban Reneszánsz vígjáték — Mit mond a rendező? Nicolo Machia­velliről . írja Benedek Mar­cell : »Lelkiis­merete és öntu­data ... a kor­nak.« Miért a külön értelme­ző jelző? Mert Machiavelli nemcsak író, és nem elsősor­ban író, hanem elsősorban fi­lozófus, politikus volt a XV. század végi és a XVI. század eleji Itáliában. S aki ez idő­ben filozófus, író, politikus egy személyben, árra ugyancsak ráillik a korát is fém jelző szó — reneszánsz —, a megújho- dott ember tehát. Sokoldalú,* művelt, életörömmel teli, ha kell, fondorkodó. (És kinek nem kellett ilyenné lennie a gyakran viszálykodó városálla­mok politikusai közül?) Filozófus, aki látta helyét, szerepét, reneszánsz igénnyel gondolkodott, s tudta, mi emel­heti föl ezeket a városállamo­kat. Csakis egy erős kezű ural­kodó. Politikus, aki a filozófiai fel­ismerést alkalmazta a gyakor­latban, A fejedelem, vagy ahogy általában ismerik az II principe című műve ettől a fel­ismeréstől és /ettől a szándék­tól " átitatott program. Tőle származik a híres mondás is: Mandragora, sok átdolgozásthanem tragikomikus színezete megért. Szeretném elmondani, hogy Karinthy Ferenc nem át­dolgozta, hanem hűen lefordí­totta a darabot. És ez a jó. Nyersebb a humor, de a mai közönség biztosan szívesen fo­gadja. Nem pusztán komikus, is van. A léhűtők Marchiavellí drámájában is léhűtők marad­nak, s nem hősök. A gazdag, zsugori firenzei polgár tragikomédiája — a Mandragora. T. T, ■>A cél szentesíti az eszközt.« Sport és állattenyésztés j lát. A versenyeken az elsők A méregzöld vízre jeleket rajzol a vitorlás. A sertéstenyésztő telepen dolgozók barátsággal fogadják a fiatal szakembert. Ez a két mondat tulajdon­képpen életcélokat is rejt. Holovits György tűzte ki ma­ga elé mindkettőt. Szeretné megállni helyét a sportban, szeretné megállni helyét szak­májában. Tudathasadás? Nem. Tuda­tosan vállalt életforma, me­lyet Holovits György megva­lósít. Egyszerre akar eredmé­nyeket elérni mindkét terüle­ten. Botond külsejű fiatalem­ber. Mozdulatai erőt sugároz­nak, fölösleges kitérőktől men­tesek: akaraterejéről is árul­kodnak. , öltözetének legjellemzőbb darabjai: farmernadrág, gu­micsizma, sötétszürke puló­ver. / Bontsuk összetevőire heti tevékenységét! Az élsportoló Mikor is kezdődött a víz utáni vágyakozás? Gyerekko­rában. Balatonföldváron szü­letett, a »magyar tenger« partján. Életeleme lett á víz nagyon korán. .Vonzotta a tó sima felülete, de háborgása is. Elnézegette a karcsú vitorláso­kat. Néha őt is felvették. Azután a mezőgazdasági technikum Székesfehérváron. Ott kezdődött a versenyszerű sport. A Budapesti Spartacus igazolta le. Elvégezte a Keszt­helyi Agrártudományi Főisko­között siklott a vitorlása. A szél bele-belekapott a fehér vászonba. A csillaghajó kategóriában versenyez. Csillaghajó. Még a típusnév is szép. ' Mint a szí­nét váltogató víz, a sirályok cikkanása az ég vásznán. Olimpia III. a vitorlás neve. Mert München a cél. Részt venni az olimpián. S addig? Keményebbnél keményebb ed­zések. Háromnaponként mo­torra ülni! Hazamenni Föld­várra. Ott van az egyesület te­lepe. A többi válogatott ke­rettag heti öt edzésen vesz részt Budapesten. Nem szabad elmaradni tőlük I Az állattenyésztő A szárszói szövetkezet, ahol gyakornoskodott, néha vállal­kozott arra, hogy agrármér­nökként alkalmazza. »Talán azért, mert féltek, hogy a sport elvon a munkától« — mondja. A bál vány ősi Arany­kalász Termelőszövetkezet adott neki munkalehetőséget. Fél évig segített a növényter­mesztés irányítójának. Tanul­ni akart, s itt lehetett is. Ami­kor aztán amikor a gazdaság vezetője látta, hogy megis­merkedett a szövetkezettel, az emberekkel, az állattenyésztés­be helyezte. Ö lett a tsz ál­lattenyésztő agronómusa. A sertéstelepet »karolta fel« — ahogy mondja. Ez a szívügye. Újak az épületek, öröm ben­nük a munka. Az emberekkel könnyen megtalálta a hangot, a hangsúlyt. Szolgálati szobát biztosított neki a gazdaság. Otthonra lelt Bálványoson. A heti háromszori edzést senki sem rója fel neki. Látják, hogy a munkáját igyekezettel végzi. Az elnök, az edzések idején »besegít« az állatte­nyésztői munkába. Társaságot is talált. Tervei vannak. Min­denekelőtt a sertéstenyésztés ,minőségét szeretné javítani. Eddig erre a tsz anyagi hely-, zete miatt nem volt lehető­ség. Talán most. Talán ebben az évben ... Vitorlás és sertéstenyésztés. Leírva furcsán hat egymás mellett a két szó. Hogy egy életforma fő tevékenységei, az azt bizonyítja: a gyakor­latban megférnek egymás mellett. X* L Halni születtek Huszonhétezer külföldi diák — nagyrészt ázsiai és afrikai or­szágokból — tanul a szovjet tanintézetekben. Az a sokoldalú segítség és támogatás, amelyben a Szov­jetunió az ázsiai és afrikai né­peket részesíti, a világszocia­lizmus és a nemzeti felszabadí­tó mozgalom érdekközösségén alapszik A Szovjetunió Kom­munista Pártjának programja kimondja, hogy »az SZKP a gyarmati és a félgyarmati igá­tól megszabadult népekkel va­ló testvéri szövetséget úgy te­kinti, mint nemzetközi politi­kájának alapkövét-«. A Szovjet nép napjaink­ban nagy lelkesedéssel készül az SZKP XXIV. kongresszusá­ra, és ezt a munkában kivívott új győzelmekkel teszi emléke­zetessé. A március végén ösz- szeülő kongresszus ‘ feladata, hogy elfogadja a Szovjetunió kommunista építésének soron következő, kilencedik ötéves tervét. E terv teljesítése a kommunisták sokmilliós sere­gének és az egész szovjet nép­nek újabb internacionalista hozzájárulása lesz a forradal­mi erők világméretű győzelmé­Akkor már semmi kétsége nem lehetett afelől, hogy va­laki rendszeresen dézsmálja a szekrénybe félretett pénzét. Nem nagy összegekről volt szó, de később ebből a pénz­ből akarta gyarapítani tartós javait és így különösen kelle­metlenül érintette a dolog. Meg aztán a bosszúság, hogy ki teheti ■ezt vele. Hiszen az öreg bejárónő már szinte »családtag«, hölgyvendégeit a bútordarabok közül egyálta­lán nem a szekrény érdekel­te; a múltkori szerelő pedig, aki nála járt, a két drótot alig tudta összekötni, olyan részeg volt, nemhogy egyébre lett volna alkalma. Szóval: rejtély ez a javából! Aztán az egyik délután —1 meglepetésszerűen, mert már legalább fél éve nem talál­koztak — telefonon felhívta őt Gizi, újra felizzó érzések­kel a hangjában: — Fel kellett, hogy hívja­lak ... Magányos vagyok, ret­tentően magányos... Ma este író, aki. mindezek mellett fi­gyeli e kor embereit, tud de­rülni, képes fricskázni, hely­zetet alkotni a színpadon, me­sét formálni, szikrázó tréfákat a jellemek .köré. Legtöbbet ját­szott műve a Mandragora, amely most a kaposvári Csiky Gergely Színházban kerül szín­re. (írt egyébként allegorikus költeményeket, novellát, és mint a mellékelt képen is ta­núsítja az elmosódó felírás — XVI. .századi a festmény — historiár scripotor, tehát a tör­ténetírás művelője is.) Annyit elöljáróban a darab­hoz, hogy az írói szemléletből nem hiányzik a filozófus elem­zőkészsége és a politikus éles­látása sem. Kortársai komé- diáznak, szeretnek, szenvednek előttünk a színpadon. Zsámbéki Gábor, á darab rendezője: — Az évad műsorát közlő színlapon eredetileg nem sze­repel sem Machiavelli, sem a Mandragora, hanem egy Weö­res Ősbemutató. Nos, az is szín­re kerül majd a jövő évadban. Születése óta műsoron van 'a feltétlenül találkoznunk kell; hidd el, az életemről van szó! — Kérlek, persze ... Majd megpróbálom... — dadogott kínjában, mert azt csak nem mondhatta meg a lánynak, hogy három nappal a fizetés előtt egy vasa sincs a találká­ra. összetörtén ült jó ideig a karosszékben, közben be is esteledett, aztán hirtelen halk, de jól kivehető reccsenés riasztotta fel töprengéséből. Flallucinál talán? De nem, hiszen a zaj megismétlődött, sőt, most már hangosabban, s egészen közelről... Hohó: a szekrény! Tehát újra az a gazember jelentkezik? Óvatosan felemelkedett a székről, s a félhomályban ta­pogatózva a szekrény felé in­dult. Közben tisztán hallotta, ahogy a másik is ugyanabba az irányba settenkedik.., Fantasztikus, micsoda vak­merő fickó, milyen elszánt! A pénz közelsége elvette az Két gyermeket megöltek. Még nem születtek meg, ami­kor kitervelték a halálukat. Hideg fejjel, részletesen. Va­lójában nem is gyilkosság ez. Hiszen akkor vették el tőlük az életet, amikor a világra jöt­tek. Ha nem gyilkosság, ' minek nevezhető? És a vádlottakról írhatjuk-e, hogy édesanyák? Hem sajnálja a gyerekét Margit huszonegy éves. A családja nem sok jót látott életében. A szülei szegény em­berek, örülnek, ha valamelyik gyerek elkerül a háztól. Margit dolgozni járt, jól ke­resett. Ha a többiekre nem is jutott, magára elég volt. A városban válogatás nélkül ismerkedett. Tetszett, hogy szórakozni. viszik, hogy udva­rolnak neki — nem volt hálát­lan ezért. Találkozott egy gépkocsive­zetővel. Együtt jártak munká­ba, és egyre többször találkoz­tak este is. Margit terhes lett. Ügy volt, hogy összeháza­sodnak. A lány meg akarta tartani a gyereket. A fiataléin^ eszét. Már csak három, két, egy lépés lehet hátra. A reccsenések szinte lépé­seivel együtt hallatszottak ... A szekrény mellé érve az­tán az utcáról beszűrődő fény­sugárban egy tétovd kezet pillantott meg, s 6 hirtelen rácsapott. Abban a pillanatban felor­dított, mert a másik sem hagyta magát, és dulakodni kellett vele. — Megállj, te utolsó! — or­dította. — Többet nem dézs­málod a pénzemet! Vége a disznóságaidnak! Lassan a villanykapcsoló közelébe értek, és ő a homlo­kát igyekezett odahajfani, hogy felkattintsa, de árúikor kigyúlt a fény, azonnal elhűlt benne a vér. Ugyanis bal ke­ze, amelyik előbb a betörő fe­lé sújtott, még most is dühöd- ten marcangolta jobb kezét, amelyről azt hitte, hogy a be­törő vágott rá... A tükörből pedig csak saját, kétségbeesett, bűntudatos ar­ca nézett vissza reá, a lelep­lezett besurranom. Németh Géza bér napról napra ingerültebb lett, végül kijelentette, hogy nem veszi feleségül. Ki tudja, kitől való a gyerek? Margit határozott. Öt nem veszi a szájára a falú, nem gúnyolja a család. Pusztuljon el a gyerek. Sok vért vesztett. AWkorra magához tért, a gyermek alig mozgott. Egy darab fával még kétszer fejbe ütötte. Beszélgettünk a' cellájában. A gyermeket most Sem sajnál­ja. Esküszik rá, hogy emléke­zetes lesz a gépkocsivezetőnek az a nap, amikor ő kiszabadul. De addig még három évnek kell eltelnie. „Ahogy meg van írva“ K.-né harminckilenc éves. Hat gyermeket hozott a világ­ra, a legidősebb elmúlt hu­szonkettő. * Pusztán élnek, szolgálati la­kásban. Egy szoba, egy konyha, egy kamra. Majdnem minden évben be­feküdt a kórházba. Hatvanhét­ben új kartont kapott az AB­bizottságtól. Tavaly későn vette észre, orvoshoz már hiába ment vol­na. A férj különben is ragasz­kodott a gyerekhez. Ha már így történt, nem dobják el. Még elég fiatalok hozzá, hogy tisztességben fölneveljék. Az asszony a pusztán eltitkolta a terhességét. Tíz éve szült utol­jára, attól tartott, megszólják. A férjére is haragudott, minek még egy hetedik — de nem vi­tatkozott. Ügyis tőle függ. Amikorra a férje hazaért, felmosta a konyha kövét. A gyermek halott volt. A nyomozóknak mindent be­ismert. De a cellatársaitól azt hallotta, kisebb büntetést kap, ha azt vallja, halva született a gyermek. Ügyetlenül hazudott, a má­sodik tárgyaláson meg is mondta: csak menteni akarta magát. Az ura meg a hat gye­rek miatt. Azt mondja, így rendelte a sors. Más is kibírt már két évet. Hogyne, hallott a szüle­tésszabályozásról. Nevet és le­gyint egyet: hogyan menjen ő piruláért a patikába? Ezután sem fog. Ügyis minden úgy lesz, »ahogy megvan írva«. »Kicsi vagyok ahhoz, hogy szembeszálljak a sorsommal.« így hát nem is tartja bűnös­nek magát. Pintér Dezső hez. diajdnem krimi SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. március 24.

Next

/
Thumbnails
Contents