Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

Tanácskoztak a Kutasi Állami Gazdaság fiataljai Megkapták a KISZ kh dicsérő oklevelét A választás joga — a választás lehetősége Szombaton délelőtt a Kuta­si Állami Gazdaság mintegy százötven fiatalja jött össze Felsőbogátpusztán. A találko­zón részt vett Tóth János, a megyei KISZ-bizottság titká­ra, Kovács Ferenc, a Nagy­atádi Járási Tanács vb-elnöke, Fenyő István, a megyei KISZ- bizottság munkatársa. Kopecsni Vince, a Kutasi Állami Gazdaság igazgatója értékelte a fiatalok munká­ját. Elmondta, hogy egyre többen vesznek részt a mun­kaversenyekben, harcolnak az újért, a szakmai és politikai ismeretük növeléséért. A gaz­daság helyzete a mezőgazda- sági üzemekhez viszonyítva igen jó, hisz dolgozóinak öt­ven százaléka harminc éven aluli. Ilyen szép eredménnyel kevés gazdaság büszkélked­het. A gazdaság nagy összegeket fordít kulturális és szociális célokra, a kívánt szintet azon­ban még mindig nem sikerült elérni. A kutasi klubhelyiség kissé elavult, bútorzata rossz, szeretnék korszerűsíteni. Kü­lön dicséret illeti a felsőbogáti KISZ-alapszervezet fiataljait, mert több alkalommal ren­deztek író-olvasó találkozót. Ez azonban még mindig ke­vés, s a gazdaság vezetősége többet vár tőlük. A politikai továbbképzés rendszeressé té­telében nagy feladat hárul a gazdaság párt- és szakszerve­zeti vezetőire, mert ezzel gon­doskodhatnak a fiatalok to­vábbképzéséről. Több új la­kás felépítését tervezi a gaz­daság a negyedik ötéves terv­ben, a szolgálati lakásokat pe­dig korszerűsíti. A fiatalok több problémát vetettek föl a tanácskozáson, s kérték a vállálat vezetőségét, segítsen a megoldásukban. Kovács Dezső gépszerelő a gazdaság gépparkjának meg­óvásáról beszélt. Elmondta, hogy a dolgozókat érdekeltté kellene tenni abban, hogy vi­gyázzanak gépeikre, mert ez a gazdaság nyereségét növel­né. Kérte, segítsék a gépmű­hely dolgozóit, hogy szocialis­ta brigádot alakíthassanak. A vállalat többet foglalkoz­zon a fiatalok szakmai és po­litikai oktatásával és a mun­kafegyelemmel. Sokan szóvá tették a gaz­daság kultúr- és sportmozgal­mának hibáit, sürgették a la­kás- és a szociális problémák megoldását. Javasolták a fia­talok, hogy a gazdaság indít­son több tanfolyamot és szakmai továbbképzést. Befejező mozzanatként Tóth János, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára a felsőbogátpusz- tai KISZ-alapszervezetnek ki­váló eredményeiért átadta a KISZ kb dicsérő oklevelét. Jó lenne, ha ilyen tanács­kozást másutt is rendeznének a megye tsz-ei és állami gaz­daságai. Gyertyás László Összetett feladat a mezőgazdaság gépesítése Korszerű javítással óvjuk értékeinket A gépesítés fejlesztésének egyik feltétele minden mező- gazdasági üzemben, hogy kel­lően felszerelt javítóműhelye is legyen a gazdaságnak, ahol jó felkészültségű szakemberek végzik a javítás és karbantar­tás fontos munkáját. Szó esett erről a témáról a Marcali Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­ságának ülésén is. A javítás lehetőségei azon­ban nem állnak arányban a meglévő erő- és munkagépek számával. Több helyen is nőtt tavaly a gépállomány. Műsza­kilag korszerűbb gépek jelen­tek meg a mezőgazdaásgban, de emellett a régebbi gépek ál­lapota is szükségessé tenné a javítási kapacitás növelését. A marcali járás termelőszö­vetkezeteiben például a szük­séges javítótérnek csak alig több mint a fele van meg, s korszerű műhely alig található. A termelőszövetkezetek döntő többségének nincs szervizbe­rendezése sem, ami alapja le­hetne a szakszerű karbantar­tásnak. Mindössze egy mező- gazdasági üzemben van szer­vizberendezés, de az sem mű­ködik «-tartozékok hiánya miatt«. A felszereltség egyébként termelőszövetkezeteként más és más. A gépjavítás gondjaival szo­rosan összefügg a szakember­hiány. A marcali járásban je­lenleg is mintegv húsz-huszon­öt gépszerelő hiányzik. A spe­ciális gépekhez termelőszövet­kezeti szinten pedig alig talál­ható szakember. Ennek hátrá­nyát közvetlenül és egyre job­ban érzik a szövetkezetek. A javítási munkában az Utóbbi években figyelemre szóltunk. Szorosan összefügge­nek ezek mezőgazdaságunk gé­pesítésével. Mert a feladat nemcsak úgy jelentkezik, hogy több gépre van szüksége szö­vetkezeteinknek, hanem úgy is, hogy korszerű javítással, kar­bantartással meg kell óvnunk ezeket az értékeinket a gyors elhasználódástól. L. L. méltó változás ment végbe. A régebbi évekhez viszonyítva főként a nagyjavítás módsze­rében történt változás. A »téli nagyjavításról« ugyanis egyre több termelőszövetkezet tér át a folyamatos szerelési mun­kákra. Ezeknek bevezetését a speciális gépek megjelenése is indokolja. Olyan feltételeket igyekeznek teremteni minde­nütt, hogy meghibásodás ese­tén azonnal elvégezhessék a javítást, mivel lényeges idő-J és teljesítménykiesés nélkül f akarják folytatni tovább a munkát. Természetesen az üze­melés is gazdaságosabb így. A kisebb hibák kijavításával pe­dig megelőzhetőek, elkerülhe-, tőek a nagyobb meghibásodá- f sok. A szövetkezetek vélemé­nye szerint más előnyei is van­nak a folyamatos javításnak. Főként a téli nagyjavítások idején szokott előfordulni: egyes alkatrészek hiánya. Így viszont — ütemezett, egész év­ben végzett javítással — elke­rülhető, illetve enyhíthető ez a gond. S ha már az alkatrészhely zetről szólunk, említést érde­mel annak fontossága is, hogy f 1907 márciusának köze A választási elnökségek áp­rilis 15-én választási hirdet­ményt tesznek közzé, amely tartalmazza a szavazás kezde­tének és befejezésének idő­pontját, a szavazókörök sor­számát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos meg­jelölését; továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás általá­ban reggel 6 órától este 6 óráig tsrt, de bizonyos esetekben et­től eltérői időpontot is megha­tározhatnak a helyi választási elnökségek. ZAVARTALANUL NYUGODT LÉGKÖRBEN A választóknak és a válasz­tási szerveknek egyaránt érde­kük. hogy a választás zavarta­lanul, nyugodt légkörben, idő­pazarlás nélkül történjék. En­nek érdekében kívánatos, hogy a választópolgárok még a sza­vazás napját megelőzően tájé­kozódjanak a szavazóhelyiség hollétéről, továbbá a szavazás lontos időpontjáról. Szükséges, hogy szavazásra indulva minden választópolgár vigye magával személyi igazol­ványát, és helyes, ha magával viszi azt az értesítést is, amely­ben a tanács közölte, hogy föl­vették a választói névjegyzék­be. A szavazóhelyiség rendjére, a szavazás titkosságának be­tartására a szavazatszedő bi­zottság vigyáz. A szavazatsze­dő bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedései mindenkire kötelezőek. Minden szavazóhelyiségben egy vagy több szavazóurnát helyeznek el. A szavazás meg­kezdése előtt a szavazatszedő bizottság megvizsgálja, hogy az urna megfelel-e a szavazás céljára. Ha igen: a bizottság az urnát lezárja és lepecsételi, mégoedig úgy, hogy ne lehes­sen belőle a szavazlólapot ki­venni a zár felnyitása, a pe­csét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül. A titkosság biztosítására egy-egy szavazó­helyiségben legalább 2 szava­zófülke van, íróeszközzel ellát­ván. VÁLASZTÁS EGY VAGY ­A szavazas csak egy jelölt van. Ilyenkor, ha a szavazólapot — amelyen a jelölt neve szerepel — vál­toztatás nélkül az urnába dob­ják, akkor ez érvényes szava­zat a jelöltre. Ha a jelölt ne­vét kihúzzák, akkor ez ellen- szavazatnak számít. Viszont ha két vagy több jelölt van, ak­kor közülük a szavazónak vá­lasztania kell, meg kell jelöl­nie a szavazólapon, hogy kire, illetve ki ellen szavaz. Ha jel­zés nélkül helyezi a szavazóla­pot az urnába, akkor szavaza­ta érvénytelen. Két vagy több jelölt esetén úgy szavazunk, hogy a válasz­tott személy nevét érintetlenül hagyjuk, a másik — vagy a többi — jelölt nevét kihúzzuk. A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság felada­ta, hogy összeszámolja a szava­zatokat és megállapítsa a sza­vazókor választási eredményét. A szavazatok összeszámlálását a bizottság jegyzőkönyvben rögzíti, és ezt továbbítja az il­letékes választási szerveknek. KÉT ÉV MÜLVA ISMÉT VÁLASZTUNK Az idei választásokon az or­szággyűlési képviselőket ismét négy évre, viszont a helyi ta­nácsok tagjait csak kétéves időtartamra választjuk meg. Két év múlva ismét sor kerül tanácstagi választásokra. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a jövőben a taná­csok és az országgyűlés műkö­dési ciklusa ne fedje egymást, hanem kétéves időköz legyen az országgyűlési és a tanácsi választások között. Ugyancsak új vonás, hogy most először nem választunk járási tanácso­kat. Az új tanácstörvény elő­írása szerint a járási tanácsok mint választott testületek meg­szűnnek, s a járások közigaz­gatási tennivalóit a jövőben já­rási tanácsi hivatalok látják el. A módosított választási tör­vény úgy intézkedik, hogy a fővárosi és a megyei tanácso­kat nem közvetlen szavazással, hanem közvetett választással hozzák létre. A választópolgá­rok közvetlen szavazatai alap­ján létrejött helyi — községi és városi — tanácsok első ala­kuló ülésükön titkos szavazás­sal döntenek arról, hogy tag­jaik sorából kiket választanak meg a felsőbb szintű — me­gyei, illetve a fővárosi — ta­nácsba. TÖ11 JELÖLT ESETÉN Egyszerű a szavazás akkor, I ha Iselői a tanácstagi vagy képvi- választókerületben — A tanácsadó testület napirendjén: Az MHSZ és a tanács együttműködése A napokban ülést tartott Barcson az MHSZ járási ta­nácsadó testületé. Á szövetség és a tanács együttműködése szerepelt a napirenden — dr. Benedek Lászlónak, a járási tanács vb-titkárának előter­jesztése alapján. Tárgyaltak a tavalyi és az idei kiképzési év­ről, az eredményekről és a feladatokról is. Ez utóbbit az MHSZ járási vezetőségének titkára, Fazekas István ismer­tette. Fontos témaként került szó­ba az Ifjú Gárda járási szer­vezetének kiépítése. Többen — köztük Hunyadi Sándor, a polgári védelem parancsnoka is — hangoztatták ennek fon­tosságát. Pető László, a járási KISZ- bizottság titkára arról szólt, hogy a KISZ tevékenységében is nagy szerepe van a honvé­delmi nevelésnek, s megígérte, hogy a jövőben ezzel még töb­bet foglalkoznak. Elismerőleg szólt arról, milyen eredményes honvédelmi nevelő munkát végez a barcsi gimnázium KISZ-szervezete. A gimná­ziumban ugyanis a múlt év októberében megalakult az If­jú Gárda-század, megszervez­ték s megindították a kikép­zést, és a fegyveres erők köz­reműködésével járőrversenyt is rendeztek. A tanácsadó testület foglal­kozott az MHSZ szakosztályai­nak, a rádiós-, a modellező-, a távirász- és a gépjárműve­zető-szakkörök helyzetével, s azzal, hogyan tehetnék mun­kájukat még eredményesebbé. tanúja, gyakorlatilag »szűzen« gyott a kérdésekből, ezt írta lépett a tanúk emelvényére, egy darab papírra; Beszédhi­Incidens a 192-es magaslatén Igaz, az ügyész figyelmeztette, akárcsak korábban Vorst és Kirk, hogy miféle következ­ményekkel járhat a maga és ba nincs, kiegyensúlyozott.« Eriksson így jellemezte az orvost: »Rendes fickónak látszott felesége számára, ha a kor- Mikor abbahagyta a kérde mány oldalán tanúskodik. »Azt mondta, hogy nagyon alaposan gondoljam ezt végig — emlékezik Eriksson, — A zést, Meserve-ről meg a töb- biekről kezdett beszélni, úgy­szólván hangosan gondolko­dott, hogy mi is veszi elő a 23. a termelőszövetkezetek megfe­lelő embert állítsanak a raktá- rosi posztra. Olyat, aki tapasz­talatokkal rendelkezik, s tud­ja, hogy az egyes alkatrészek mely időszakban hibásodnak meg leginkább. Aki ismeri a termelés szerkezetét, a nö­vénytermesztési tervet, s így u J A négy hadbírósági tárgya­éreztem ki.« Az ügyész még azt is java­solta, hogy menjen el pszi­keztek alkalmazni, mintha a civil életet akarták volna fel- »Számos alkalommal, uram« éleszteni a teremben. felelte az őrmester —, Nagy hatást tett Eriksson­többnyire az ügyvédemnek.« ra, hogy az ellenség tüzérségi chiáterhez, mielőtt a tárgya­lőkörében ilyen tüzetesen be- lások megindulnak. Látniva- tartották a jogi eljárások ki- loan arra számított, hogy a vánalmait. Nem mintha nem védőügyvédek megpróbálják hangjából őszinte aggodalmat katonákat a háborúban. Az pén, mintegy tíz nap aiatt ke­rült sor. A tárgyalásokat a Camp Radcliffen létesített tör­vényszék tízszer tíz méteres, bádogtetős épületében tartot­ták. Forróra, szárazra fordult az ■HHHBl ____ _____ _ . , idő — emlékezik Eriksson —, ________ e lőre tudja, milyen mennyisé- 9 a helyiség belseje a villany- dek> olyan témákról faggatva gű munka vár egy-egy gépre.e ventillátorok halk berregesé- amelyekről később eskü S ennek megfelelően előre gon- f tő1 lukt«tett. Odakinn a tá- alatt kellett vallania. És va­f T-aszponttábor ^ villanyenei- lóban, a tárgyaláson közre­bűnügyi nyomozók ^ .. egyike fel is hívta rá a figyél­ről, gondokról, módszerekről ami miatt a tárgyalást vezető met) hogy ez messzemenően doskodik az alkatrészekről is. i giáját szolgáltató Diesel-gene- működő Feladatokról, tapasztalatok-i rátör okozott állandó lármát. egész úgy hangzott, mintha a háború úgyis véget érne, még azelőtt, hogy bárki is hasz­nosíthatná a szakvéleményét.* VIII. FEJEZET _____a„_________________,__ Eriksson számára a tárgya­b izonyos sza- majd olyan színben feltüntet- lások egészen mást hoztak, ni Erikssont, mintha azért mint amire számított. Nem nem vette volna ki a részét a szívesen gondolt rájuk, azt 192-es magaslaton lezajlott hitte, hogy tanúskodás közben örömünnepből, mert gátlásos majd kénytelen lesz újra át­őrült. Ha azonban kéznél van élni a 192-es magaslaton le- a koronatanú stabil elmeálla­potáról szóló bizonyítvány, könnyen vissza lehet verni ezt a stratégiát. Az első hadbírósági tárgya­bálytalanságokra. Akármilyen kevéssé volt is jártas az igazságszolgáltatás finomságaiban, furcsállotta, hogy a tárgyalások szünetei­ben szabadon beszédbe ele­gyedhettek vele a védőügyvé­játszódott gyászos epizódot. Semmi ilyesmi nem történt. Az ő szemében — mint azt már beszélgetésünk elején is említette — a bűntény jogi lás előtt néhány héltel Erik- kiértékelése a kibúvók, ferdí­íiszteknek gyakran arra kel- S2abálytálán. (| lett kérniük a tanúkat, hogy »Persze, azt se tudom, hogy \ hangosabban beszéljenek^ a bűnügyi nyomozók konyí­sson be is ült egy kamra mé­retű rendelőszobába, szem­közt egy Camp Radcliff-i or­vosszázadossal, aki igen rö­Egyiptomi lovakkal Irissítik lel a bábolnai ménest «SS tés két irányban fejlődik.*! tisztek és katonai esküdtek az egyik bakot is lőtt, amikor Megtartották az eredeti ar»b\ épülethez közel, sátrakban kihallgatta Manuelt: elfelei­Hétfőn Egyiptomból érkez­tek lovak a Bábolnai Állami Gazdaságba. A gazdaság veze­tői 4 kancát és 2 mént vásá­roltak. Az utóbbi két évben már harmadízben érkeztek Egyiptomból lovak Bábolnára vérfrissítés céljából. A híres bábolnai arab teli­vér tenyészetet még az 1800-as években szíriai lovakkal ala­pozták meg. A továbbtenyész­kérdezte, szereti-e az anyját és kap-e híreket a feleségé­től. Eriksson így idézte fel a beszélgetést: Megfeleltem a kérdésre, Megtartották az eredeti arabj epuretnez nozei, sau-atioau kihallgatta Manuelt: elfelej vonalat, ugyanakkor arab mé-5 la.kta.kj _ és a jogi táborreszleg tette felolvasni neki a tör neket magyar kancákkal pá-J éjszakai nyugalmát gyakran vényben biztosított jogait, mi- rosítottak. Így alakították ki a | zavarta meg az ^ellenségre ira- előtt föltette a kérdéseket.« bábolnai arab fajtát. A kitár-*) nyitott aknavetők makacs ro- Aztán meg az sem jött vol­tó, roppant szívós, igénytelen \ baja. _ na rosszul, ha az ügyész és nagyon szép küllemű sport-J Valamennyi tárgyalást az akit Eriksson a védőügyvédjé­iránt „tAVnUi i^um jellemezte — emlékezik Erik- nek tekintett — kioktatta ovak iránt az utóbbi időben [ ^ _ hogy a haditörvény volna egy kissé> hogyan v). különösen megnőtt az érdek- , képviselői a civil igazságszol selkedjék a tárgyalások alattt; tartott sokáig az egész talán lődés. , gáltatás jogi szabályait igye- hiába volt a hadsereg korona- húsz percig és mikor’ kifo­tések, köntörfalazások és be­ugrató kérdések díszszemléje volt. Akármilyen konkrét kérdések és részletekbe menő a^ egész csak felszínesen kap­csolódott Mao meggyilkolásá­hoz. »Az ügyvédek játéknak te­kintették az egészet« — mon­dotta. — »Ahogy hallgattam aztán nem kérdezett semmit, őket, meg az osztag tagjainak Együtt hallgattunk. Majd vil- vallomását, akár azt is hihet- lámgyorsan valami mást kér- tem volna, hogy Mao boldogan f€l_e^ Nem éldegél a falujában.« (FolytatjukJ M SOMOGYI NÉPLAP Kedd, I97L március 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents