Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
% Kmlékezetessé tették a búcsút Elitélték a családi mailiát A rendőr nyakába vetette magái — Repült a sörösüveg A rokonság a fo yosó'a kényszerült ?Mit végeztek 1961 óta O Mi készü 985-ig \ Egy község fejlődéséről Ritkán múlik el falus: búcsú v í.’uiiedés nélkül. Szerencsére a késelésnek leáld" zott, de éppen elég maradt : »hagyományos« ütlegelésekbe Tavaly július 26-án Igalba; a Babai család emlékezetess tette az estét két rendőrnek é.: a fürdő vendégeinek. Babaiék neve fogalom. A So mogyszilban lakó, de tagjait szerte a megyébe bocsátó csa Iád állandóan »képviselteti magát« a börtönben. Nem váló gatósak; rablás, súlyos testi sértés, nemi erkölcs ellen bűntett náluk egvre meey. A huszonhárom éves Ernő a közelmúltban töltötte le kétévi és nyolchónapi szabadságvesztését. Fivére, a három évvel idősebb Sándor hivatalos személy elleni erőszak és megrontás miatt ült. (Minden alkalommal azt kellene írunk- többek között, ugyanis nagy helyet foglalna el, ha ismertetnénk a családtagok teljes priuszát.) A harmincegy éver Dörömböző Ferencné — született Babai lány — csalás, rablás stb. miatt volt kénytelen hosszabb ideig megválni a szabadságától. A huszonkét éves János szintén nem vállalhatna munkát ott, ahol erkölcsi bizonyítványt kérnek. A tizenhét éves unokaöccs, a kaposvári S. János nem méltatlan »méltó« famíliájához: min dent elkövet, hogy tetteivel kivívja magának környezet meg ■etését. A búcsú estéjén Babai Eijv' gy ismeretlen férfinak tá eadt. Kihívták a rendőrsége'. ' z egyik rendőr igazoltató karta Babait, ő azonban mag agadta az engedelmessége' Cőt, gyalázkodó szavakat kia bált. A rendőr megragadta r tarját, hogy a fürdő vezetője aek irodájába vigye és meg -.zerezze az adatait. Babai kiszakította megát - •endőr szorításából és ök". 'eléje ütött. A randán azonos agy időre elvette kedvet a ti nadástól. Látván fivérük kudarcé' Sándor, János és az unokaöcc :lhatározták, hogy »beszállna’ a balhéba«. Aztán polgári sze •n?1'—k c'kergstték őket. Közien Dörömböző Fc •encné as egyik rendőr nyaké ba vetette magit, karmolt" tépte, ahol érts. Kihasználva ; helyzetet, Babai Ernő telje erejével a rendőr arcába ütöV -5abai Sándor be akarta fejez ni, amit öccse elkezdett, elszánta magát, hoey leüti c rendőrt. Egy igali lakos Dö römbö^őné módszerével segített a bajba jutott rendőrnek, labai Sándor nyakába ugrok és a földre rántotta. Babai Ernő sörösüveggel székkel támadt »ellenfeleire« Végül is a rendőrök, a fürdő Automata vagonkapcso’ás Európa-szeríe A vasúti kocsik össze- és szétkapcsolása sok baleset forrása. Műszaki szempontból sem tökéletes ez a vonóhoroggal és csavarkapoccsal történő összeillesztés. Nem beszélve a munka lassúságáról... Európa vasútvonalain a kocsik jelenleg is főleg a hagyományos csavarkapoccsal vannak fölszerelve. Még a vasút kezdetén alakult ki ez a kapcsolási forma, és sajnos Európa őrzi a »tradíciót«. Nem így azok az államok, amelyekben a vasút nagymérvű elterjedése erre a századra esik. A Szovjetunióban, az USA-ban, Koreában, Japánban és Kínában már nem ismerik a csavarkapcsos megoldást, és ismeretlen a kocsirendezők veszélyes és megerőltető mun- . kája is. Európában viszont jelenleg körülbelül kétmillió vasúti kocsit kapcsolnak össze, illetve szét kézi erővel. A második világháború útón jelentősen nőtt'a vasút gyorsasága, és egyre nagyob'- teherb-’rású vagonokat építettek. Minden fejlődött: a gőzösök kiszorultak, önműködő jelzőberendezések parancsolnak, csak a kapcsolási móc’ maradt a régi. A hatvanas években az európai országok elhatározták, hogy közösen fejlesztik ki a modern kapcsolási eljárást Ehhez megfelelő kutatási, fej- ' lesztési összeget is rendelkezésre bocsátottak. Az Európában közlekedő kétmillió kocsi fölszerelése központi ütköző- és vonókészülékekkel a számítások szerint kétmilliárd dollárba kerül. Az önműködő kapcsolóké- szülék működési elve nagyon hasonlít a játákvasutaknál, ismert kapcsolókhoz. A vasúti kocsik a rendezőpályaudvaron tolatás közben odagurulnak a többi vagonhoz, és a két ösz- szetalálkozó kocsi önműködő kapcsolója az érintkezéskor működésbe lép. A zárak eltolódnak és ütközés után azonnal újra visszazárulnak. Így emberi kéz érintése nélkül tökéletesen összekapcsolódnak. A prototípusok elkészültek. A szocialista országok és az európai nyugati országok már egyeztették is ezeket az első darabokat. Ügy állapodtak meg előzetesen a nemzetközi, vasúttársaság tagországai hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő vagonokat szinte’ percnyi pontossággal, egyszerre kell átterelni a kontinensen. Kézenfekvő, hogy az év egyik kétnapos ünnepe alatt »fiatalodjanak meg« a kocsik. Erre húsvét látszik a legalkalmasabbnak. Természetesen hatalmas előkészület kell ahhoz, hogy 1975 után valamelyik húsvéti ünnepeken a nagy tervet végrehajthassák. i B. J. /endégek és az alkalmazott egítségével megfutamodó:, :ény szeri tették a családi mai 'iát. A futás rövid ideig tartót’ 'rnőt és Sándort ugyanis ha tarosán fényes, ám kényei ietlen »karpereccel« ajándí ózták meg a hatóságok. A bírósági tárgyalás emlő ezetes marad, összegyűlt r lépes rokonság, és a hallgat: ágnak kijelölt széksorokb ’ gyre-másra hangzottak el r megjegyzések. A bírónő zár irgyalást rendelt el, mire r •okonság a folyosón volt kény ölen várakozni az ítéletig. A jeleneteknek azonban nen zakadt vége. Hol az együk, ho’ i másik vádlottat kellett fi ■-elmeztotni- közbeszólás." niatt Dörömbözőné »alaki ’:ott«, a bírói szigor azonban a: ő hisztériáját is letörte. (Dö- •ömbözöné még a védőügyvéd 'ível sem volt hajlandó tisztességes hangnemben szót- váltani, tárg-alás közben, új ügy védet kellett hívni.) A bűnnerben a Kaposvár’ Tárásbíróság Szilvást Zoltán né dr. tanácsa hirdetett ítéletet. Babai Ernőt háromévi és ’.athónapi börtönre ítélték, ö‘ ívre pedig eltiltották a közügyektől. Babai Sándor büntetése háromévi börtön és ötév’ eltiltás a közügyektől. S. Já- eos hathónapi, Dörömböző Fe- -encné egyévi börtönt kapott, az asszonyt mellékbüntetésként három évre eltitották a közűtektől. Babai Jánost egyévi és nyolchónapi szabadság- vesztésre ítélték’ és öt évre eltiltották a közügyektől. * Mind az öten felmentésért!!) fellebbeztek. Nagy handabandázással távoztak — már aki mehetett közülük —, és azt kiabálták, hogy ilyen »semmiségért« nem jár ekkora bünte tés. Új Vonás a Babai Család Bűn Fit. tevékenységében- nemcsak a bűnözéshez, hanem a bíráskodáshoz is jogot akarnak formálni maguknak. Törekvésük kimeneteléhez azonban egy percig sem fér kétség. Pintér Dezső Horváth György, a Szuloki Községi Tanács vb-elnöke annak utána terítette ki a papi rókát az íróasztalon, hogy á helyi Petőfi Termelőszövetke cet zárszámadó közgyűlésén Süveges Sándor, a Barcsi Járási Pártbizottság első titkára a vízműhálózat építése kapcsán elismeréssel szólt a falu lakosságának társadalmi összefogásánál. A kimutatásokat olvasva megállapítható hogy a lakosság összefogására számos példa volt az elmúlt évtizedben, s számol a szülő ólak társadalmi munkájával ' most készült tizenöt éves fejlesztési terv is. A tanácselnök lcalauzol az adatok kö "ött: — 1961-től 1970-ig a fejlesztési alap terhére történt legnagyobb kifizetés 1,8 millió forint volt — az egy évtizedei kifizetéseknek mintegy a fele —, ez 15 200 négyzetméternyi szilárd burkolatú járda építé ■ ét jelentette. Ehhez 120 000 forint értékű társadalmi munka val járult hozzá a lakosság. Ahhoz, hogy a társadalmi munka értékét igazán mérhessük, tudni kell: ez idő szerint 435 család él Szulokon ... „ 3,6 millió" „Vezet” közcélú muna vízmű ka a fejlesztcés a fürdő si lapból egy • évtized alatt, s ehhez jön még a lakosság önkéntes támogatása, saját kezű vagy pénzben adott segítsége egy-egy, a közösség érdeŰj gyorsfelvonót vásárolt IMM mmm a Nagybajomi Építő- és Vegyesipari Ktsz, hogy az építkezéseknél a munkát ezzel is megkönnyítse. Eddig csak földszintes házakat építettek, az idén már kétszintes épületeket is emelnek. A felvonó 12 méter magasságba szállítja az anyagot. KÜRTI CIÍDRÜS Csókot: /Renate 21. »1 — Bevallom — jelenti ki hahozás nélkül —, én is azt gon- doltam, hogy segíthet. Bízom benne. Először is azért, mert itt nem tudományos, nem műszaki megoldásra van szükség. Legalábbis nem ez az első lépés. Erre csak akkor kerülhet sor, ha sikerül valamilyen módon elérnünk, hogy a Törpe hozzájáruljon ahhoz, hogy felkeressük, hogy hozzányúljunk, hogy dolgozzunk rajta. i — Kérték már erre? <* * — Természetesen. Mint már említettem, a leghatározottabban elutasította. t- Kik kérték? J — A gyár vezetői, a városi -mécs tagjai. Hivatalos ügyekében egyébként is csak velük (tárgyal, alighanem Vezérlő automatáknak tekinti őket. } — Akkor egy magyar újságíróval, aki még csak nem is (I rovatvezető, feltehetően szóba (»sem áll. »' — Valószínűleg. Ha csak az fa magyar újságíró meg nem találja a módját, hogy rákényszerítse erre. — Az isten szerelmére, de hát hogyan kényszeríthetném én ilyesmire?! — Fogalmam sincs. Az a nagy előnye azonban mindenképpen megvan önnek velünk, aarlesi polgárokkal szemben, akik szinte gyerekkorunk óta a kibaut-rendszer automatái között élünk, hogy a homo no- vus, és az új ember szemével kívülről látja ezt az egész szövevényt. Nem kötik emlékek, beidegződések, észrevehet olyasmit, amire mi nem figyelünk fel, annyira megszoktuk. Gyakran egészen egyszerű, kézenfekvő a legbonyolultabbnak tűnő problémák megoldása is. A közeli dombról esetleg többet árul el titkaiból az erdő, mintha a fák közé hatolnánk. — Már bocsásson meg — mondom ingerülten —, ezek közhelyek. És ha már a hasonlatoknál tartunk, a szóban forgó dió túl kemény az én fogamhoz. Nem válaszol. — Tibi — szólal meg Rena, és közelebb húzódik hozzám —, az én kedvemért, próbáld meg! Törd egy kicsit a fejedet! Te olyan okos fiú vagy... Ott Pesten is milyen nagyszerű ötleteid támadtak ... Emlékezz csak a talált tárgyak osztályára. A nemlétező ezüst cigarettatárcára. Vagy elfelejtetted már? Hogy’ elfelejtettem-e? És főleg a jutalmat, amit utána kaptam? Hisz más sem jár azóta az eszemben. Most, sajnos, nem lesz prémium... Megfeledkezve Hans jelenlétéről, Renate keze után nyúlok. — Grrrh — mordul rám a nagyobbik dog, Gorm. Nyilván azt hiszi, bántani szándékozom gazdiját Elkapom a kezem, farkasszemet nézek a kutyával. A tekintetében nincs harag, sőt, mintha azt akarná mondani : »öregem, tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy nem vezérelt gonosz szándék. De te is értsd meg az én helyzetemet. Időnként valamilyen formában jelét kell adnom, hogy éber vagyok és harcra kész, hogy megvédem minden támadástól a Lins család tagjait. Hadd lássák, hogy nem vagyok holmi tohonya ingyenélő. Vili?« Szavamra, most a pillantása teljesen emberi. Emberi?! Megvan!!! Miként Pallas Athene ugrott ki teljes fegyverzetben apja fejéből, úgy pattan ki. az enyémből is az ötlet. Aprólékos részletességgel, kristálytisztán. Hiszek az ihletben, az ihletett pillanat csodájában. Érzem — mit érzem? —, tudom, hogy sikerülni fog. V. FEJEZET Tárgyalás a Törpével maszat. Lehorgasztott fejjel slattyog két őrzője között, görnyedt vállán tizenéves élete minden keserű csalódásának, szörnyű nyomorúságának a terhe. — A strandon fogtuk el — meséli az anyja. Beásta magát a homokba, csak az orr: meg a szeme volt kint. ítéletnapig sem találjuk meg, ha egy darázs nem száll a nózijá- ra. Elhoztuk magunkkal, hogy szem előtt legyen. Nem baj? — Nemcsakhogy nem baj — mondom egy újabb sugallat hatására —, éppen ő rá van most a leginkább szükség tervem megvalósításához. Általános a meglepődés. És várakozásteljes izgalom az arcokon. < — Igen, igen — folytatom] —, tudniillik mégiscsak tá-( madt valami ötletem. Talán ( megoldom vele az önök Törpe- < ügyét. Minthogy azonban végrehajtása néhány apróbb bűn-’ tetendő cselekményt is elke-! rülhetetlenné tesz, kis Eriket j szemeltem ki bűnsegédemnek.! Ha rajtavesztünk, az esetleges < büntetést ő úszhatja meg a< legolcsóbban, minthogy kisko rú. — Olyan veszélyes a vállalkozás? — érdeklődik ijedten* Ilse, és magához szorítja szepkét szolgáló cél eléréséért — ez áll az egyik papíron. Vegyük most azokat a munkákat, pontosabban azokat az összegeket, melyeket a családok önszántukból adtak össze 1961- től napjainkig. Itt van mindjárt a Szabadság tér szépítése. Amikor ezt rendbe tették — fákkal ültették be, parkosították —, 200 000 forintra rúgott a társadalmi munka értéke. Aztán jött két, nagyságrendjét és a lakosság összefo- gását tekintve egyaránt kiemelkedő beruházást a törpe vízmű és a fürdő. — Elkészült a főnyomóhálózat, s most épül a gépház. Várhatóan az idén májusban már üzemel a törpe vízmű — mondta a tanácselnök. — Ennek az összes költsége 2,5 millió forint, ami a telektulajdonosok négyezer forintjaiból, a falu gazdálkodó szerveinek hozzájárulásából és a 400 ezer forintos állami támogatásból tevődik össze. így gondoskodunk egészséges ivóvízről. Meglehetősen ritka dolog, ami nálunk van: két egymás mellett levő kútból hideg, illetőleg meleg vizet nyerünk. Az előbbi az ivóvízellátást biztosítja, a másik a fürdőt táplálja. Most kértünk vizsgálatot annak megállapítására, hogy meleg vizünk alkalmas-e gyógyászati célra, vagy csupán tisztasági fürdőnek használható. Eddig kereken 1,3 millióban van a szulokiaknak ez a fürdő, a helyi tsz 100 000 forintos támogatásával és a lakosság 350 ezer forintos társadalmi munkájával együtt. Tavaiy júliusban nyitották, meg, mintegy 13 000 vendégük volt, sok külföldi is megfordult itt. Két, összesen 200 négyzetméternyi alapterületű medence várja a fürdőzőket — egyelőre csak nyáron. Az idén szeretnek: egész éven át hasznosíthatóvá tenni a létesítményt. A megyei tanácstól kapott 20 000 forintból tavaly lásították a környéket. Hogy a szulokiak szívügyüknek tartják a fürdőt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a falu tizenhárom családja önkéntes felajánlásként, a községfejlesztési hozzájáruláson felül 500— 500 forinttal, s mások is bizonyos összeggel járultak hozzá az építéséhez, emellett részt Vettek az itteni munkákban. TervekMegzörrennek a bokrok, s ____________ m egérkeznek a tisztásra nagy igs képű cinkos jel öltemet. Erik, Ilse es a csemetéjük: a kis Erik. Az apró férfiú csupa (Folytatjuk.) Tizenöt éves fejlesztési tervezet — ezt a tizenöt évre cífhet viseli _____________! egy másik kimutatás. Ebben kereken 3,6 milliós előiránvaat szerepel, s ezen belül a társadalmi munka értéke megközelíti az 1,3 millió forintot, a község; ej- lesztési hozzájárulás pedig a 2 milliót. A fejlesztési feladatok között tallózva a nagyobb összegek mellett -ezt olvasom: a közterületen áthúzódó árok rendezésére 1971-től 1935-ig 5 60 000, iskolai tantermek felújítására 300 000, a művelődési ház felújítására, bővítésére ugyanennyi, új tanácsadó helyiségre és védőnői lakás építésére 450 000, ú j klubkönyvtár építésére félmillió forintot fordítanak, de szerepel még itt néhány negyedmilliós és ennél kisebb tétel is. A fejlesztési alapból és társadalmi munkával megvalósítandó fejlesztés zömmel kulturális és szociális célokat szolgál, s a kisebb hányad teszi ki az egyéb célokat — de mindmind együttvéve a szulokiak jobblétét, kulturáltabb életkörülményeit segíti elő. Az eddigi teljesítésekből, az elmúlt évtized eredményeiből következtetve nem marad el a társadalmi összefogás az 1985-ig terjedő időszakban sem. H, P. Q SOMOGYI NÉPLAP CsfltSrtSk, 1*71. február 11.