Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXVII. évfolyam, 35. szám 1971. február 11., csütörtök Péter János Moszkvába utazott Ma kerül sor a szerződés aláírására Tegnap Moszkvába érkezett Péter János magyar külügy­miniszter, hogy a Magyar Népköztársaság nevében alá­írja a tengerek és óceánok fe­nekén és annak altalajában a nukleáris és más tömegpusztí­tó fegyverek elhelyezésének ti­lalmáról szóló szerződést, ame­lyet az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszaka jóváhagyott. .Az aláírásra ma, csütörtökön kerül sor a három letétemé­nyes ország fővárosában, Moszkvában, Washingtonban és Londonban. (MTI) összhangban van legfontosabb társadalmi céljainkkal“ Az országgyűlés elfogadta a tanácsokról szóié törvényjavaslatot Grlicskov Magyarországra érkezett Alekszander Grlicskov. a jugoszláv szövetség végrehajtó tanács (a kormány) elnökhe­lyettese, szerda délután Tímár Mátyásnak, a magyar kormány elnökhelyettesének meghívá­sára Belgrádiból Budapestre utazott. Grlicskov kíséretében Tegnap délelőtt 11 árakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Eock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Btszkii ' Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Buda­pesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az- országgyűlés elnöké nyitotta meg. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbí­zásából dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter az or­szággyűlésnek beterjesztette a tanácsokról szóló törvényja­vaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes bizott­ságai kézhez kapták, és a kép­viselők között is -szétosztották. Kállai Gyula javaslatára aá országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának beszámolója. 2. A tanácsokról szóló tör­vényjavaslat. Ezután a napirend szerint Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára ismertette a Népköztársaság Elnöki Taná­csának beszámolóját Beszámoló az Elnöki Tanács tevékenységéről Az Elnöki Tanács titkára be­vezetőben emlékeztetett arra, . hogy az Elnöki Tanács leg­utóbb 1968 decemberében szá­molt be tevékenységéről az országgyűlés el-tt. Az azóta eltelt időszakot áttekintve Cseterki Lajos megállapította: — A Magyar Népköztársaság alkotmányos élete, a törvé­nyesség évről évre fejlődik. Az állampolgári jogok és kö­telességek egyforma hangsúlyt nyernek társadalmunkban, gyakorlati érvényesítésüket il­letően azonban még sok a ten­nivaló. — Az állampolgári felelős­ség egyik biztos ísmertetőjele —- hangoztatta többek között —, hogy elválaszthatatlan egy­ségként értelmezi a jogokat és kötelességeket Az állampolgá­ri kötelességek teljesítésének és a fegyelemnek a megköve­telése társadalmunkban együtt jár az alkotmányos élet érvé­nyesülésével, az állampolgári jogok, a törvényesség tisztelet­ben tartásával. Ezután arról szólt, hogy az Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rendeletek szoros összhangban vannak azokkal a fontos társadalmi és politikai törekvésekkel, amelyek az or­szággyűlés törvényhozó mun­káját és a kormány tevékeny­ségét áthatják. A külpolitikai tevékenység­ről elmondta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt két évben 39 két-, illetve többoldalú nem­zetközi szerződést erősített meg és hozott határozatot ki­hirdetésükre. Külön megemlí­tette a Moszkvában rövidesen aláírásra kerülő nemzetközi egyezményt, amely megtiltja nukleáris és más tömegpusz­tító fegyverek elhelyezését az óceánok mélyén. — Fokozódott a Magyar Népköztársaság részvétele az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében és más nemzetközi fó­rumokon — mondotta ezután ■—, a Biztonsági Tanácsbán be­töltött tagságunk lejártával hazánkat 1971-től — három évi időtartamra — beválasztot­ták az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanáe&ábá­Népköztársaságúnk már hat szakosított ENSZ-intézmény- nek volt a tagja, 1969-től újabb két olyan szervezetben ve­szünk részt, amely az ENSZ kebelében működik. Nemzet­közi megbecsülésünk jele az is, hogy a genfi leszerelési bi­zottság szovjet és amerikai társelnökének korábbi meghí­vása és az Elnöki Tanács meg­bízása alapján magyar képvi­selő is részt vesz e fontos bi­zottság tevékenységében. Diplomáciai kapcsolataink alakulásáról elmondta, hogy az elmúlt két évben újabb 12 országgal létesítettünk nagy­követi szintű kapcsolatokat, s jelenleg 89 országgal vagyunk diplomáciai viszonyban, kct országgal pedig konzuli kap­csolatban. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: az Elnöki Tanács figyelem­mel kíséri és támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket kormányunk a Szovjetunióval és a többi európai szocialista országgal együtt az európai biztonsági rendszer és bizton­sági értekezlet sikere érdeké­ben kifejt. Aláhúzta: a beszá­molási időszakban tovább nőtt a Magyar Népköztársaság te­kintélye a világban. Befejezésül hangoztatta: az országgyűléstől kapott megbí­zás alapján az Elnöki Tanács külpolitikai tevékenységét a kormánnyal együtt az a fő tö­rekvés vezette, hogy biztosítsa népünk számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, védje és szilárdítsa a társadal­mi haladás és a béke pozícióit szerte a földkerekségen. • * * Az országgyűlés a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a leg­utóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. szocialista államnak a demok­ratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkor­mányzati és államigazatási szervei. Az előterjesztett törvényja­vaslat hármas célt kíván elér­ni. Először: korszerű jogi felté­teleket teremt ahhoz, hogy nö­vekedjék a tanácsi munka ha­tékonysága, szakszerűsége és kultúráltsága, csökkenjenek az ügyintézésben még fellelhető bürokratikus vonások. Másod­szor: fokozatosan növelni a ta­nácsi szervek, különösen a he­lyi tanácsok önállóságát, bőví­ti hatáskörüket és gazdasági lehetőségeiket. Harmadszor: a jelzett feladatok végrehajtásá­val egyidejűleg erősíti a köz­ponti irányítás hatékonyságát. igén' jellemző, hogy az ed­digi tanácsi feladatkörök jó része hatáskörré válik a jövő­ben, egyszersmind a különbö­ző szintű — tehát megyei és fővárosi, illetőleg városi, köz­ségi és kerületi, azaz helyi — tanácsok eltérő hatásköre is világossá lesz. A jövőben nem­csak a végrehajtó bizottság, hanem az egész tanácsi szer­vezet a kormány igazgatása szerint egységesen működik, mint ahogy a Minisztertanács dönt a szakminiszterek és a tanácsok közötti esetleges vi­tákban; mindez a tanácsok törvényes működésének, egy­ben a demokratikus centraliz­mus megvalósulásának fontos teltétele. (Folytatás a 2. oldalán) van Nagy Ferenc, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugo­szláv tagozatának elnöke, és Alekszander Drljacsa külke­reskedelmi miniszterhelyettes. (MTI) Rekordmennyiségű holdkőzettel Á három asztronauta útban Houston felé Az Apollo—14 sikefes útjá­nak befejeztével a három űr­hajós a New Orleans helikop­ter-anyahaj ó fedélzetén a Sa- moa-szigetek felé tart. Innen repülőgéppel viszik őket Hous­tonba, ahol 17 napig a kör­nyezettől elzárva, szigorú fel­ügyelet alatt maradnak. Az amerikai tudományos közvélemény egyébként érez­hető megkönnyebbüléssel fo­gadta az Apollo—14 átvitt ér­telemben is »sima leszállását«'. George Low, az amerikai űrhajózási hivatal — a NASA — ügyvivő igazgatója a sikeres lészállás után elé­gedetten nyilatkozott az ex­pedíció eredményeiről. Utalt (Folytatás a 2. oldalon.) Újra támadtak a B­jobboldali puccs készül Vientiane-ban ? Az amerikai légierő, szer­dán felújította tevékenységét I,aosz területe felett. Újra tá­madták a B—52-és nehézboin-’ bázók és ismét bevetették az amerikai helikoptereket is. A, Reuter úgy értesült, hogy szerdán a laoszi területen folytatott hadműveletek során két magas rangú dél-vietnami tiszt életét vesztette. Vientiane-ban —1 Laosz fő­városában — jobboldali tá­bornokok puccsától tartanak. Úgy véliA, hogy az amerikai segédlettel végrehajtott saigo- ni invázió e jobboldali erők kezére Játszik. ' • « « A nyugati hírügynökségek jelentései szerint egy saigoni katonai szóvivő szerdán- azt jelentette, hogy a laoszi in­vázióban részt vevő dél-viet­nami csapatok egyes alakula­tai elérték az úgynevezett Ho Si Minh-ösvényt, de nem ta­láltak ott említésre méltó mennyiségű fegyvert: vagy utánpótlási szállítmányt Ugyanez a szóvivő azt állítot­ta, hogy a saigoni alakulatok 11 kilométerre nyomultak be Laosz területére. Ugyanakkor az AFP különtudósítója »vala­hol Laoszból« keltezett jelen­tésében arról számol be, hogy »a dél-vietnami határtól mint­egy 40 kilométerre, a Ho Sí Minh-ösvény egyik főútvonala mellett 500 dél-vietnami ejtő­ernyős rendkívül heves harc­ba keveredett az ösvényt őrző erőkkel«. (MTI) A tanácsokról szóló törvényjavaslat előtérj esztése A beszámoló után terjesztet- t - elő dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter a tanácsok­ról szóló/ törvényjavaslatot, amelynek feladata, mint mon­dotta, hogy új módon fogal­mazza meg a tanácsok szere­pét, jellegét és helyét. — .4 törvényjavaslat a taná­csok jellegét úgy határozza meg — mondotta —, hogy azok a nép hatalmát megvalósító Somogyi képviselőkkel a T. Házban Ez a törvény a lakosság mintea rétegét érinti A T. Ház folyosói az idén először népesültek be sötét ru­hába öltözött képviselőkkel, s különös ünnepélyességet adott az a körülmény is, hogy ebben a ciklusban ez volt az utolsó országgyűlési ülés. Még a csen­gőszó sem hangzott el, mikor már a tanácsokról szóló tör­vényjavaslatról folyt minde­nütt a szó. Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter beszéde után megkérdeztem a szünetben Böhm József képviselőnktől, a Somogy megyei Tanács vb- i elnökétől, milyen gondolato­kat ébresztett benne a minisz­ter beszéde'. — Az expozé alatt arra gon­doltam: azért olyan nagy je­lentőségű ez á törvényjavaslat, mert a tanácsokról szól ugyan, mégis sokkal szélesebb érde­keltséget takar, a szocialista ■demokrácia további szélesítését szolgálja. Nemcsak a tanácso­kat, hanem a lakosság minden rétegét érinti. Én úgy vélem, hogy a tanácsi vezetők, a ta­nácstagok és a lakosság köré­ben elsősorban a tanácsok ön- kormányzati jellegének meg­fogalmazása kelti a •gyobb érdeklődést. Ennek egy­szerűen az az oka, hogy a ko­rábbiakhoz képest nagyobb ha­táskört és önállóságot kapnak a tanácsok, s nemcsak a ható­sági munkában, hanem a gaz­dálkodásban is. A miniszter is hangsúlyozta azonban, hogy a hatáskör növelése önmagában nem jelent sokat, ha ezzel nem tudnak élni. A helyi — a községi és városi — tanácsok­nál elsősorban a személyi fel­tételek megteremtése tekinte­tében nehéz a helyzetünk. Ak­kor felelhetnek meg a taná­csaink az új követelmények­nek, ha javítjuk a személyi fel­tételeket, mind a választott ve­zetők, mind az apparátus kö­rében. Az objektív és a szub­jektív föltételek javítása , a legfőbb feladat Somogy nie- gyében is. Sok szervezeti vál­tozás volt az utóbbi időben, ki­alakult a közös tanácsok rend­szere. Enélkül nem is lehet­ne végrehajtani a tanácsokról szóló törvényt a mi aprófalvas Somogyunkban. Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a lehetőségek nagyobbak, ha­nem a felelősség is. Erősödnie kell a helyi tanácsok és veze­tők készségének a folyamatos, hatékony tanácsi munka iránt, szükség van a vezetők szemé­lyes bátorságára. Együtt indultunk el a büfé felé. Somogyi képviselőket ta­láltunk a fotóriporterek gyű­rűjében: Losonczi Pált, az El­nöki Tanács elnökét, Valter Imre és Gombaszögi Jenő tsz-elnököt. Bencsik Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának felszó­lalása után megkérdeztem Varga Károly képviselőnket, a Hazafias Népfront megyei tit­kárát, hogy mit vár a törvény­től. — Nagy jelentőségű, hogy nemcsak óhaj, hanem törvényi előírás, kötelezettség lesz, hogy a tanácsoknak a népfrontbi­zottságokra kell támaszkod­niuk. Társadalmi elvárás is egyébként, hogy jó tömegkap­csolatuk legyen a tanácsoknak. Ahogy a főtitkárunk is mond­ta felszólalásában: valóban vá­rakozással teliintünk a végre­hajtási utasításra, . például azért is, milyen formában ke­rülnek a javaslataink a tanács elé, s ezzel hogyan foglalkoz­nak majd. — Mi a véleménye a falu­gyűlések intézményéről? — Jólesik erről beszélni, mert Somogybán a tanács már jóval előbb elhatározta ezeket az évenkénti gyűlése­ket. Ezt most már törvény ír­ja majd elő. Különösen a társ­községek tájékoztatása és ak­tivizálása szempontjából lesz nagy jelentőségű. Az elnöki zárszóban minden képviselőnek megköszönték ál­dozatos tevékenységét. Illés Dezsőtől, a képviselőcsoport vezetőjétől villámszámvetést kértem a négy évről. — Nagyon tevékeny volt a csoportunk. Képviselőink jól ismerték választókerületük, s a megye helyzetét. Ez a párt és a tanács segítségének is kö­szönhető. A különböző bizott­ságok munkájában is részt vet- ■tek, a parlament ülésein pedig minden képviselőnk felszólalt volt, aki négyszer-ötször is. Mindig volt mondanivalójuk, amellyel Somogy viszonylagos elmaradottságának megszünte­tését igyekeztek szolgálni. Lajos Gém

Next

/
Thumbnails
Contents