Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

Az országgyűlés elfogadta a tanácsodról szóló törvényjavaslatot VARSÓI PÁRTAKTÍVA (Folytatás az 1. oldalról.) Az önállóság és a felelősség megteremtésének fontos bizto­sítéka tehát — hangoztatta dr. Korom Mihály — a hatáskö­rök tanácsi szervezeten belüli megfelelő elhatárolása. A tör vényjavaslat elismeri, hogy a tanács szerveinek, különösen a végrehajtó bizottságoknak és a szakigazgatási szerveknek olyan feladatai is vannak, amelyekkel jogszabály vagy a felettes végrehajtó bizottságok ruházzák fel azokat. Époen ezért a tanácsnak mint elsősorban a helyi érde­kek képviselőjének nem les? joga a végrehajtó bizottságot utasítani, határozatait meg­semmisíteni vagy megváltoz­tatni olyan ügyekben, amelye­ket jogszabály utal annak ön­álló hatáskörébe, vagy amelye­ket a felettes végrehajtó bi­zottság, illetőleg a Miniszter- tanács rendelkezése alapján intéz. A miniszter ezután azt fejtegette, hogy a tanácsi igaz­gatási szervek rendszerében újszerű megoldást alakít ki a törvénytervezet a járási taná­csi hivatalok létrehozásával Elmékeztetett arra, hogy az új választójogi törvény értelmé­ben a járásokban a jövőben nem választanak tanácsi kép­viseleti testületeket. A hármas fokozatú tanácsi szervezetet (megye—járás— község) azért is egyszerűsítet­tük — folytatta —, hogy a he­lyi tanácsok önállóságát, kép­viseleti testületeik szerepét nö­veljük, a korszerű helyi igaz­gatási követelmények megva­lósulását segítsük elő. A járá­si tanácsi hivatalok, mint a megyei végrehajtó bizottságok önálló igazgatási szervei, s ezt külön is hangsúlyozni kívá­nom: fontos szerepet töltenek be ebben a folyamatban. Segí­teniük kell a községi tanácsok is szerveik önálló tevékenysé­gének bibontakozását, az ál- .amigazgatási munka színvo­nalának emelését, és az ehhez szükséges feltételek megterem­tését. Jó működésükkel fontos láncszemet jelentenek a me­gyei és a községi tanácsok kö­zött. A törvényben foglaltak meg­valósításának, azaz a tanácsi szervezet korszerűsítésének és hatékony működésének azon­ban egyéb feltételeire is rá­mutatott az .igazságügy-mi­niszter, amikor kijelentette, hogy az nagymértékben függ a tanácsi vezetők és dolgozók szakmai és emberi rátermett­ségétől, nem kevésbé működé­sük erkölcsi és anyagi elisme­résétől. Ami pedig a szocialista de­mokratizmus fokozottabb ér­vényre juttatását'illeti, s ez a törvényjavaslatnak ugyancsak elsőrendű célja, döntő, hogy miként igénylik és értékelik majd a tanácsok a lakosság véleményét, bíráló megjegyzé­seit, észrevételeit, hogyan tud­ják egy-egy intézkedésük po­litikai hatását számításba ven­ni. — A kormány megbízásából azzal a meggyőződéssel ter­jesztem elő a tanácsokra vo­natkozó törvényjavaslatot — mondotta befejezésül —, hogy a benne foglaltak elfogadása jól szolgálja társadalmi cél­jaink elérését, és időtállóan szabályozza államunk fontos szektorának jövőbeni műkö­dését. A törvény jó eszköze lesz jövőnk még sikeresebb építésének, és elősegíti azok­nak a feladatoknak megoldá­sát, amelyeket az MSZMP X kongresszusának, határozatai állítottak .mindannyiunk elé. A törvényjavaslat vitája Ez utóbbival, azaz a taná­csok és a lakosság kapcsolatii­nak, a demokratizmus erősíté­sének kérdéseivel csaknem minden felszólaló foglalkozott. Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, nagy fi­gyelmet keltő felszólalásában például . hangsúlyozta, hogy miközben a törvény egyidejű­leg erősíti a központi hatalma* ,és a helyi önkormányzatot, a társadalmi fejlődés valóságos igényeit elégíti ki. A tanácsok működésének alapia a közvet­len vagy közvetett választás alapján létrehozott népképvi­selet. amely kifejezi a képvi­seleti demokráciát, de bizonyos esetekben — például a falu­gyűlések formájában — helyt ad a közvetlen demokrácia érvényesítésének is. Bencsik. István, Hajdú me­gyei képviselő, a Hazafias Népfront főtitkára is úgy jel­lemezte a törvényjavaslatot, hogy az a. szakigazgatás továb­bi demokratizálásának szüksé­gességét fejezi ki, s ez azeri is jelentős, mert a javuló, szó cialista tömegkapcsolatok óv­ják meg a helyi államigazga­tási szerveket a hatalmasko­dástól, a bürokratikus vonó sok • elszaporodásától. Vélemé­nye szerint azonban a Haza fias Népfrontnak mint a taná­csok tömegpolitikai bázisának a szerepe nem fejeződik k eléggé a törvényjavaslat szö­vegében, csupán annak indok­lásában. Ezért' fontosnak tart­ja, hogy a később megjelenő, végrehajtási .endelet ezzel kapcsolatban Kellő biztosíté­kokat nyújtson. Az igazságügy-miniszter azonban a vitát összefoglaló válaszában inkább Fehér La­jos véleményét igazolta, aki hangsúlyozta: a tanácsoknak a jövőben fokozottan szüksé­gük lesz tömegkapcsolatokra és azt a törvényjavaslat szel­lemében elsősorban a Hazafias Népfront által valósíthatják meg. * Mindez azt célozza — jelen­tette ki a miniszterelnök-he­lyettes —, hogy a tanácsok ügyintézése szakszerűbbé, gyorsabbá és felelősségtelje­sebbé váljon, ami természete­sen nem csupán a törvényes szabályozás kérdése. Mert va­jon, hol érvényesül a bürok­rácia és a protekcionizmus? — tette fel a kérdést a miniszter elnök-helyettes —, ahol a táí- sadalmi szükségleteket még nem tudják hiánytalanul ki­elégíteni, ezt pedig a javak nagyobb tömege tudja csak megszüntetni. Természetesen szükség van a szakmai szín­vonal emelésére is, amit elő­segít a törvényjavaslat egy sor intézkedése, valamint az említett nagyobb megbecsülés kifejeződésére, amit lehetővé tesz, hogy a járási tanácsoknál felszabaduló béralapok döntő részét a helyi tanácsok köz- igazgatási szakembereinek, jobb javadalmazására használ­ják fel. A'szakmai színvonal növe­lése és ezzel összefüggésben a tanácsok szakterületi, azaz oktatási, egészségügyi stb. fe!-' adatainak növekedése egyéb­ként más hozzászóló képvise­lőket is foglalkoztatott. A tanácsszervezetek meg­szaporodó munkája és növek­vő felelőssége kapcsán többen utaltak a helyi, főleg a községi js városi tanácsok kiemelke­dően fontos szerepére, hiszen hozzájuk kerül az ügyek dön­tő hányada. Amint dr. Gonda György képviselő, a törvény- javaslat előadója mondotta- náluk, az ő munkájukban feje­ződik ki a legvilágosabban az önkormányzati és a népképvi­seleti jelleg, azaz a szocialista demokrácia. Nem is lesz. ezen a téren különösebb probléma azokban a nagyobb községek­ben, ahol helyi tanács műkö­dik — mondotta —, a legki­sebb községek viszonyait azon­ban, amelyeket úgynevezett közös tanács igazgat, tovább kell tanulmányozni, nehogy úgy érezzék: a tanács távc­Magyar—csehszlovák mezőgazdasági együttműködés A magyar—csehszlovák me­zőgazdasági és élelmiszeripar) egvüttműködési munkabizott­ság béfejézte tárgyalásait. A jegyzőkönyvet szerdán a mar­gitszigeti Nagyszállóban írta alá dr. Gergely István mező- gazdasági és élelmiszeripari miniszterhelyettes és dr. Tibor Bogdanovszkia szlovák mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. 1971-ben a kölcsönös szál­lítások értéke meghaladja a százmillió forintot, és az öt ívre előirányzott kooperáció értéke megközelíti az egymil- liárd forintot. (MTI) labb került tőlük. Éppen ezért nagy figyelmet kell szentelni, különösen a jók községas, ap­rófalvas megyékben a járási hivatalok új intézményének, amely nélkülözhetetlen kap­csolatot létesít a megye és a községek között. Végül is dr. Trautmann Re­zső nyugdíjas miniszter, bu­dapesti képviselő fejezte ki talán a legtalálóbban a tör­vényjavaslat által felvetett legfontosabb kérdést, azaz­hogy miként fogja érzékein: az állampolgár a tanácsok népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási szere­pét, külön-külön és együttesen. Erre igyekeztek választ adni mindazok a hozzászólók, akik a tanácsi munka már eddig is tapasztalható jelentős fejlődé­sének- bizonyítékait hozták fel példaként Végezetül még egy kérdést érdemes megemlíteni, am, élénken foglalkoztatta a hoz­zászólóiját, s amiről ür. MA iay Pál Fejér megyei képvi­selő, megyei főügyész beszélt nagy alapossággal. Ez a taná­csok megnövekedőit felelőssé­ge a helyi lakosság ellátásáért, a szolgáltatásokért. Ezután szünet következett, majd Kállai Gyula elnöklésé­vel folytatódott a tanácskozás. Kállai Gyula a vitát lezárta, s megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter­nek, aki válaszolt az elhang­zott felszólalásokra. Bevezetőben megállapította, hogy a beterjesztett törvény- javaslat szövegéhez a képvise­lők módosító indítványt nem terjesztettek elő. Mint mond­ta: ebben minden bizonnyal, közrejátszott áz, hogy a tör­vénytervezet • előkészítése so­rán a jogszabály összeállítói mintegy ezer javaslattal, ész­revétellel érdemben foglalkoz­tak. A miniszter nyugtázta, hogy a parlamenti vita rész­vevői egyetértettek a törvény­javaslattal, egyöntetűen ki­emelték nagy jelentőségét, időszerűségét, alkotó jellegét, s azt, hogy a '• törvényjavaslat szoros összhangban van leg­fontosabb társadalmi céljaink­kal. Befejezésül arról szólt dr Korom Mihály: az új tanács törvényhez kapcsolódóan a kormány feladata lesz, hogy mielőbb kidolgozza és kiadja a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket. Ez a közeljö­vőben megtörténik, hogy még a választások előtt jól megis­merhessék az érintettek. Dr. Korom Mihály az or­szággyűlés jogi, igazgatási ér igazságügyi bizottságának je tentésében foglalt módosító indítványokkal egyetértett, és kérte, hogy e javasolt módo­sításokkal emelje az ország- gyűlés törvényerőre a beter­jesztett törvényjavaslatot. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és * 1 igazságügyi bizottság módosító javaslatait, majd a tanácsok­ról száló törvényjavaslatot ál­talánosságban és — a megsza­vazott módosításokkal — rész­leteiben is elfogadta. Kállai Gyula zárszava Az elnöklő Kállai Gyula zárszavában emlékeztette a képviselőket arra, hogy ez év március 10-én az országgyű­lés mandátuma lejár, s addig már mm tartanak újabb ülést. Felhasználja tehát az alkalmai, hogy méltassa az ál­lami munka és a szocialista demokrácia tapasztalatait, je­lentékeny fejlődését, amelyhez az országnyűlés is hozzájá­rult, amiben jelentős része volt az Elnöki Tanács, a kor­mánál és az orszó,ggyűlés har­monikus együttműködésének. fontos segítségként értékelte Kállai Gyula azt is, hogy a sajtó, a rádió és a televízió az országgyűlés üléstermét orszá­gos politikai fórummá em el te Külön kiemelte a kénviselők felelősségtudatát, amellyel ■'gységesen dolgoztak nagy társadalmi célunk valóra vál­tásáért, a szocializmus teljes felépítéséért. Végül a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, az Elnök5 Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az ország- gyűlés és a maga nevében kö­szönetét mondott a képviselők odaadó, lelkiismeretes munká­jáért, majd az 1967—1971. évi ciklus utolsó ülésszakát — a képviselők tapsa közepette — berekesztette. Aktíva értekezletet tartottak a varsói kommunisták. Az érte­kezleten Edward Gierek első titkár (fent) számolt be a LEMP KB 8. plénumáról és a párt időszerű feladatairól. (Telefotó: CAF—MTI—KS) Kinél van „a lahfla“? Eban és az egyiptomi álláspont* Noha Izrael elutasította An­var Szadat szuezi -csomagtér- vét-«, Jeruzsálemben váltig úgy gondolják, hogy a -labda most Kairóban van«, s az az EAK-nak kell választ ad­nia Golda Meir keddi indítvá­nyára. Ezzel kapcsolatban je­lentette ki szerdai jeruzsálemi sajtóértekezletén Eban kül­ügyminiszter. hogy Izrael kor­mánya reméli: az EAK még nem mondta ki -a végső szót« a csatorna-tárgyalások ügyé­ben. Munir Hafez, az egyiptomi kormány szóvivője rámutatott, hogy Golda Meir izraeli mi­niszterelnöknő válasza Anvar Szadat elnöknek a Szuezi-csa- torna megnyitására vonatkozó javaslatára valójában manő­ver a világközvélemény előtti megszégyenülés elkerülésére. Meir nyilatkozata egyébként -semmi újat nem tartalma­zott«. Izrael tulajdonképpen visszautasítja Szadat elnök in­dítványát, amikor szavakban hangoztatja készségét a vízi út megnyitásának elősegítésé hez, de egyben megtagadja az izraeli csapatok ' részleges visszavonását. Márpedig a csapatvisszavonás az első lé­pés a Biztonsági Tanács hatá­rozatának végrehajtásában. Ilyen körülmények között Kairóban az a vélemény ala­kult ki, hogy Izrael tovább re ■s saját feltételeit akarja rá­kényszeríteni az arabokra. ^ Afrikai minis terek Tuniszban Az ENSZ afrikai gazdaság bizottsága (ECA) Tuniszban megnyitotta plenáris ülését, amelyet most első ízben gazda­sági és pénzügyminiszteri szinten tartanak meg. Az ülésen 40 afrikai or­szág képviselői vesznek részt Megfigyelőkkel képviselteti magát a Szovjetunió, az Ame ••ikai Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország. ElSajmMVVILACBÓL Ulánbátorban szerdán meg­nyílt a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottságá­nak plénuma. Napirendjén szerepel a párt XVI. kongresz- szusának összehívása. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere fogadta Otto Winzert, az NDK külügymi­niszterét. A nap folyamán Ivan Basev bolgár külügyminiszter is a szovjet fővárosba érkezett. Tito jugoszláv államfő szér­ián Belgrádban fogadta a hi­vatalos látogatáson Jugoszlá­viában tartózkodó Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereske­delmi minisztert, és hosszabb ■'szmecserét folytatott vele. A Pentagon bejelentése: márciusban 17 ezer személyt hívnak be az amerikai hadse­regbe. Magyarázat nélkül, váratla­nul szabadon bocsátotta a oatanzarói rendőrség azt a négy szélsőjobboldali fiatalt, akit a múlt csütörtöki bomba- merénylettel kapcsolatban tartóztatott le. Az asztronauták úlban Houston felé (Folytatás az 1. oldalról.) arra is, hogy a júliusban f el­bocsátandó Apollo—15 már önjáró beren­dezést is magá­val visz, ami lehetővé teszi az űrhajósok működési te­rületének ki- terjesztését'. Az Apollo—14 eredményes út­ja Low szerint nagy segítséget jelent majd a NASA-nak, hogy megsze­rezze a kong­resszustól az idei költségve­téshez szüksé­ges 3,2 milliárd dollárt Nixon 'ame­rikai elnök a Képünkön: Az Apollo—14 kabinját éppen elhagyták az űrhajósok. Az űr liabia melletti csónakban (jobbról balra): Mitchell, • Eoosa és Shepard, akik a helikopterre várnak, hogy a New Orleans nevű helikopter-anyaha- jóra szállítsa őket. Fehér Házból összeköttet ^be lépett a New Orleans helikop­ter-anyahajéval, és »kétperces telefoncsevegés« keretében gratulált a három holdutazó szerencsés visszatéréséhez. Az elnök meghívta Shepardot, Mitchellt és Roosát, hogy láto­gassanak el a Fehér Házba, majd töltsenek egy hetet - csa­ládjukkal együtt Camp Dávid­ban. az elnök nyári reziden­ciáján. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az Apollo—14 útjával kap csolatos első tudományos kommentárok kiemelik, hogy az űrhajósok ezúttal rekord mennyiségű holdkőzettel tér­tek vissza. (MTI) Göteborg ÜSZS3S3 lerroroH'Ció a jupsziáv Malus eiten Jugoszláviáján nagy felhá­borodást keltett az a hír, hogy a svédországi Göteborgban le­vő jugoszláv konzulátus épü­letébe szerdán reggel behatolt két fegyveres usztasa terro­rista. A terroristák bezárkóz­tak a konzulátus egyik helyi­ségébe, ahol fogva tartják a Jugoszláv képviselet három dolgozóját. A terroristák telefonon kö­zölték a stockholmi jugoszláv nagykövetséggel, hogy követe­lik: a jugoszláv hatóságok 24 órán belül helyezzék szabad­lábra a terrorcselekmények miatt halálra ítélt Miljanko Ilrkacsot és fizessenek ezen­kívül 100 ezer dollár kártérí­tést, mert különben meggyil- zolíák a három túszt. (Miljenko Hrkacsot a közel­múltban immár másodszor ítélték halálra Belgrádban, mivel több olyan diverzáns- és terrorakciót hajtott végre, amelyek emberáldozatot is kö­veteltek.) A göteborgi rendőrség a konzviiátus épületét körülzár­ta. A stockholmi jugoszláv nagykövet élesen ti Lakozott a terrorakció ellen. (MTI) lOMOGTI NÉPLAP Csütörtök, 1971. február 11. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents